Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-18 / 14. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. január 18., hétfő mám ' 3. FALUSI ELLÁTÁS Mentegetőzés helyett árut Nincs. Gyakorta kénytelen kimondani ezt a szót a falusi boltos. Nem csak akkor. ha hűtőszekrényt, porszívót vagy egyéb, tartós fogyasztási cikket keresnek a vásárlók. Ez a felelet esetenként akkor is, ha élelmiszerekért mennek a boltba az emberek. Bosszankodnak emiatt a vásárlók, de nem öröm a boltosnak sem. Jövedelme a forgalommal arányos, s a nemleges válasz egyiket sem gyarapítja; kellemetlen azért is. mert a falusi boltost mindenki ismeri, így külön-külön kell elmagyaráznia a hiány okát. A leggyakrabban emlegetett indok, hogy nem szállítanak időben és elegendő árut a nagykereskedők. Erre persze, lehet mondani, hogy könnyű a hibát más munkájában keresni, Nem állítható, hogy minden sza- badkozás csupán a felelősség áthárítása, de az esetek tekintélyes részében a boltosoknak igazuk van, amikor a nagykereskedelmet hibáztatják. Fölényeskedő nagykereskedők Ez olvasható ki az Orszá- szágos Kereskedelmi Főfelügyelőség jelentéséből is. amely a kistelepülési boltok ellátását összegezte. „Az elmúlt évekhez viszonyítva, nem történt lényeges előrelépés a nagykereskedelmi vállalatok szállításaiban, nem javították áruszállítási készségüket, nem igazodtak kellőképpen a kisebb boltok igényeihez” — írják a felügyelőség szakemberei. E megállapítás nem szórványos vizsgálatok tapasztalata, hiszen a főfelügyelőség tizennégy megyében. 171 vállalat, 552 szövetkezeti boltban és 26 magánkereskedőnél ellenőrizte a kistelepülési élelmiszerüzletek és vegyesboltok munkáját, s közvetve a lakosság ellátását. A szakemberek árnyaltan fogalmaznak, a kistelepülési boltosok sokkal nyersebben mondják véleményüket: „ki vagyunk szolgáltatva a nagykereskedelmi vállalatoknak”. Nem érdemes azon vitatkozni. melyik fogalmazás a pontosabb. A lényeg úgy is az, hogy a nagykereskedelem nem teljesíti a kisebb boltok rendeléseit, tiltott áru- kapcsolásokat alkalmaz. A sarkadi áfész újszalontai üzlete például tavaly nyolcvanötféle árut rendelt, de csak negyvenkettőt kapott. Nem szállítottak étolajat, margarint, csokoládét, amelyek pedig a naponta vásárolt termékek közé tartoznak. Másutt sem lehet sokkal jobb helyzet a megyében, mert a főfelügyelőségi vizsgálat szerint, a Kunság Füszért a boltok rendeléseit csak 40—70 százalékos arányban teljesíti. S az nem lehet vigasz a Békés megyében élőknek, hogy a Duna Élelmiszer- és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat a váci áfész üzleteit 25—30 százalékos, a dél-pesti áfész boltjait pedig 30—35 százalékos arányban elégíti ki. A főboltosok meg a többiek Ennyire persze, nem rossz az ellátás a falvak többségében, mert a szövetkezetek és a boltosok más módszerekkel igyezenek beszerezni az árukat. Sok helyen bevezették az úgynevezett fő- boltosi rendszert, melynek lényege, hogy 4—5 kisebb boltnak egy nagyobb üzletet jelölnek ki a vásárlás helyéül, s azt a nagykereskedelem ellátja áruval. Másutt az áfészek saját központi elosztóraktárat tartanak fenn, ahol boltvezetőik vásárolhatnak. Békés megyében a szövetkezeti központok több boltnak egy időben szervezik meg a vásárlást a nagykereskedelmi raktárban, s a szövetkezet szállítja az üzletbe az árut. Bármelyik módszert is vizsgáljuk meg alaposabban, kiderül, hogy a kiskereskedők átvállalják a nagykereskedelem szállítását. Ez ugyan javítja a falvak ellátását ugyanakkor növeli a szövetkezetek költségeit is. A széles körben tapasztalható gyakorlat mögött meghúzódik az a jeilenség, hogy a kisebb vállalatok, szövetkezetek kiszolgáltatottak a nagyobbaknak, kapcsolatuk nem üzleti, piaci elvekre épül, hanem jórészt a méretbeli különbségre korlátozódik. A szállítások elmaradása nemcsak a nagyság fitogta- tásának következménye, hanem gazdaságossági okai is vannak. A kisebb, szórványosan települt boltokba valóban költségesebb a szállítás. s a nagykereskedelem szűk árréseibe ez nem mindenkor fér bele. Ez a magyarázat persze, egyáltalán nem vigasztaló a falun élőknek, hanem ők árut, tisztességes ellátást akarnak, még a leglogikusabb érvelés helyett is. Óvatos üzletvezetők S ezt nem csak a nagy- kereskedők hibájából nem kapják meg. Dolgoznak a falusi boltokban túlságosan óvatos üzletvezetők is, akik rendeléseikkel nem igazodnak kellően a fogyasztók igényeihez, szokásaik változásaihoz. Előfordul, hogy már a kora délutáni órákban nem lehet tejet, tejtermékeket. kenyeret kapni a falusi boltokban. Látni a polcokon lejárt szavatossági idejű vagy gyengébb minőségű árukat, s e hiányosságokért elsősorban a boltvezetők marasztalhatok el. A különböző eredetű hiányosságok régiek, már-már megszokottak. Megváltoztatásuk viszont éppen napjainknak egyik sürgető feladata. hiszen az ellátás a korábbiaknál is inkább a közhangulatot befolyásoló tényezővé válik. Az árak emelkedésével igényesebbek lesznek a vásárlók a minőségre. áz utazási költségek megtakarítása miatt még inkább lakó- és munkahelyükön akarják beszerezni az áruk többségét. A végleges megoldáshoz a szövetkezetek és a nagykersekedelmi vállalatok sem önmagukban, sem együttesen nem elegendők. Működésük közgazda- sági feltételeinek is változni kell ahhoz, hogy a falusi ellátás érzékelhetően javuljon. V. F. J. Új tűzoltólaktanya Ajkán Ajkán, Veszprém megye egyik nagy iparvárosában idáig csak üzemi tűzoltók. önkéntesek, illetve a pápai és a veszprémi tűzoltók látták el a ..piros kakas” felügyeletét. Ez azt jelentette. hogy a riasztás után harminc perc is eltelt, mire a tűzoltók a helyszínre értek. Ezen a helyzeten változtat a városban most elkészült új tűzoltólaktanya. A nagy teljesítményű fecskendővel, poroltóval. tolólétrával és egyéb korszerű eszközökkel felszerelt parancsnokság nemcsak Ajkán. Hanem a környező településeken — mintegy 40 kilométeres körzetben — is ellátja a tűzvédelmi és -oltási feladatokat (MTI-fotó: Arany Gábor — KS) Vonalkód az iparban A tervek szerint már ebben az évben több iparvállalat készlet- és raktárgazdálkodásában. termelésirányításában és programozásában. valamint minőségellenőrzésében bevezetik a vonalkódrendszert. aminek széles körű elterjesztése a következő években várható. Sok külföldi országban már évek óta sikeresen alkalmazzák a termékazonosítás szöveges leírását és leolvasását pótló módszert a kereskedelemben és az iparban egyaránt. Nálunk eddig csak néhány áruházban vezették be a raktári és pénztári munkát' is egyszerűsítő vonalkódot. Hazánk néhány éve tagja az egységes termékkódrendszer nemzetközi szervezetének. így a közelmúltban az illetékes főhatóságok felkérésére és támogatásával megkezdődött a vonalkód ipari alkalmazásának előkészítése. A koordináló munkával a Struktúra Szervezési Vállalatot bízták meg. A felkészülést és a bevezetést az ENSZ Munkaügyi Szervezete is segíti. A Struktúra Vállalat a gvári szakemberek képzésére tanfolvamsorozatot szervez. az első a napokban sikeresen befejeződött. Ezen öt vállalat — az MMG Automatika Művek, a Videoton, a Magyar Gördülőcsapágy Művek, a Tungsram Rt. és az Elektromodul — szakemberei vettek részt, vagyis azokból az üzemekből, ahol elsőként vezetik majd be a vonalkódolást, A szervező vállalat vonalkódiroda létrehozását tervezi, amely széles körben terjeszti majd a módszett, megszervezi az alkalmazáshoz szükséges eszközök és programok beszerzését, illetve előállítását. Eddig mintegy 40 iparvállalat jelentkezett. hogy részt venne az iroda munkájában. Csend honol a Gyilkosban, patvarkodás a Víztoronyban Közbiztonsági őrjárat Gyöngyösön A késő esti órán érthetően fáradtan térnek vissza a Gyöngyösi Rendőrkapitányságra a közbiztonsági akciócsoport tagjai. Több órán át a városban végezték ellen őrzéseiket, és összesen legalább 600 személyt igazoltattak. Nem történt ugyan kirívó törvényszegés — ahogy a végső összegzés előtt máris megállapítható —, de akad néhány jelenség, amelyre feltétlenül érdemes odafigyelni. Az is egyértelmű tapasztalat, hasznosak ezek az őrjáratok. Már csak azért is, mert a település lakosságát az utóbbi hónapokban bizony nyugtalanították a fényes nappal elkövetett lakásbetörések, lopások, a hétvégi házak cs a gépkocsik feltörései, valamint három súlyos rablás. Igaz, a bűncselekmények tetteseit hamar kézrekeritették, ám a rendszeres „átfésülésekkel”, a bűnözők szűrésével a megelőzésben is nagyot léphetnek előre. Az akciócsoport vezetője. Udvari József r. főhadnagy, az iratok ellenőrzése közben Iboly tán jó útra tért... Az akciócsoport vezetője, Udvari József r. főhadnagy elsőnek a Mátrakapu nevű szórakozóhelyet célozza meg csapatával. A dolog azonban korántsem oly egyszerű, hisz ez a „szelíd” kocsma más körökben a Gyilkos becenévre hallgat. — Régebben bizony gyakoriak voltak itt a verekedések — magyarázza Udvari József. — Ezért is jövünk sűrűbben ide. Szerencsére az utóbbi időben egyre ritkábban kell sietve a helyszínre érkeznünk. Mintha csak bizonyosságra lenne szükségünk; csend és béke honol a Gyilkosban. Nincs tumultus, a vendégek is nyugodtan kortyolgatják pohár borukat, vagy kólájukat. Egy középkorú férfi kér elnézést csupán a rend őreitől, mert egyetlen iratot sem tud magáról felmutatni. Feledé- kenységét egy százasa bánja, s természetesen a jóindulatú jfiigyelmeztetést is megkapja. 1 Az ellenőrzést végzők — Zelena István r. alhadnagy, Bóta Imre r. zászlós, Kiss János r. őrmester és Holló Zsolt honvéd törzsőrmester — a hírhedt tanya, a Víztorony falatozó felé veszik útjukat. — Ez a vendéglátó azzal szerzett nevet magának — meséli kísérőnk. Szecskó Antal r. százados —, hogy ez volt a gyöngyösi alvilág gyülekezőhelye. Sajnos, halálos verekedések is előfordultak itt valamikor. Tény, hogy az üzletvezetőcsere használt a kricsmi- nek. Valahogy rendezettebb, s a kiszolgáló is igyekszik figyelni rá, nehogy túlontúl becsípettek álljanak újra és újira a pulthoz. Ezúttal azonban kis malőr történt: egy szürke pulóve- res, nyugdíjas korú férfi imbolyo© a terem közepén. Látnivaló, fogalma sincs, mi történik körülötte, A hallása viszont még kitűnő, amikor felszólítják, hogy igazolja magát, éktelen perlekedésbe kezd. Ordít és morog, hadonászik a karjaival. Bóta Imre r. zászlósnak csak nehezen sikerül őt lehigga^z- tania. Lakatos László ugyanakkor már nem úszhatja meg az előállítást. REF-es, azaz rendőrhatósági felügyelet afatt áll. Nemrég szabadult a börtönből, ahová azért került, mert rabolt, fosztogatott. Alapvető szabály most vele szemben, hogy nyilvános helyen nem tartózkodhat, pláne italboltban nem. Ahogy másoknak, úgy a sárga dzsekis, fejkendős, meglehetősen rossz bőrben lévő. alacsony asszonynak sincs itt a személyi igazolványa. — Csak egy üveg kóláért jöttem — mutatja az üveget —, egyébként egyáltalán nem iszom, meg különben is műtve vagyok. A rendőrök persze, jól ismerik Ibolyt. Nem is oly régen még igencsak sok baj volt vele. Annak idején többször látta a pohár fenekét, mint a saját lakása szobáját. — Ittam, persze, hogy ittam, mert mindig megvert az uram! — hangoskodik. — Miért, kivel él együtt? — Senkivel .. . — Hát akkor, hogy bánthatta magát az ura?! — Akkor még együtt éltem vele... A figyelmetlenség csimborasszója A Vörös Hadsereg úti talponállót, a Csillagot látásból legalább fél Magyarország ismeri. Előtte haladnak el ugyanis az M3-ason autózók, motorozok. Ezúttal is dugig van vendégekkel. A negyedosztály kétségkívül jó ajánlólevél a vékony, pénztárcáid, szomjas embereknek. A bejárat mellett, közvetlenül a sarokban két sörissza férfi megadólag nyújtja fel a kezét. — Munkába általában nem szoktuk magunkkal hordani a személyinket — mondják. Aztán hamarjában lediktálják az adataikat. Nem sokkal odébb K. Istvánnak az derül ki az iratából, hogy 1983 óta nincs munkahelye. — Ennek ellenére, higy- gyék el, én rendszeresen dolgozom — szabadkozik —, mégpedig a Visontai Reménység Termelőszövetkezetnek. Járjanak csak utána nyugodtan! — Rendben van — feleli Zelena István r. alhadnagy —, az csak természetes, hogy utánanézünk. De önnek is rendeznie kell. hogy mielőbb bekerüljön valami a megfelelő rovatba! Különben kénytelen leszek eljárást kezdeményezni magával szemben közveszélyes munkakerülés címén. A következő asztalnál szintén nagy az ígérgetés. A középkorú U. Károly csak most látszik rádöbbenni arra, hogy két esztendeje lejárt a személyi igazolványának az érvényessége. — Ne haragudjon tisztelt főhadnagy úr — sopánkodik —, de valóban nem vettem észre. Tudja nyugdíjas vagyok, nemigen kelleti eddig elővennem a személyit. De Isten engem úgy segéljen, holnap azzal kezdem a napot, hogy bemegyek a kapitányságra, és elintézem a dolgot. Ebben a rend őre is megnyugszik. de azért biztosak lehetünk benne, nem marad szó nélkül az eset. Már ugyancsak elmúlt a törzsvendégek főidőszaka, amikor egy. a Koronában mulatozó társaságot kérnek meg a csoport tagjai: igazolják magukat. A legtöbben, tudva, hogy a rendőrök csak kötelességüket teljesítik, nyújtják az iratot. Egyetlenegy ember van csak nagy garral: — Jegyezzék meg, én középvezető vagyok egy vállalatnál, s tőlem senki sem követelheti, hogy nálam legyen a személyi. Nekem kérem, jogaim vannak! Állampolgári jogaim! Nincs értelme tovább vitatkozni vele, megkapja majd a megfelelő értesítést a munkahelyen, miután rövidesen kiderül, ki is ő, s persze nem marad el a szabálysértési feljelentés sem. ★ Mint már szó volt róla, Gyöngyösön és környékén rendszeresen havonta legalább kétszer, de megesik, hogy többször is tartanak közbiztonsági ellenőrzést. Ez a legutóbbi szerencsére igazán csendes akciót hozott, csupán két személyt kellett őrizetbe venni — egyet a már említett REF-szabálysértés miatt, egyet elfogató parancs alapján —, összesen 45 emberrel szemben szabtak ki helyszíni bírságot, megközelítően 11 ezer forintot. Azt mindenképpen érdemes feljegyezni tanulságképp: nagyon sokan semmilyen iratot nem hordanak magukkal, s az is igen furcsa, hogy késő este is gyerekek, fiatalkorúak találhatók a város utcáin csavarogva, illetne a különböző szórakozóhelyeken ... Szalay Zoltán Az öregúrnak nehezen érthetőek a szavai: bizonyosan nem a találkozás előtt fél órával kezdte a poharazgatást (Fotó: Tóth Gizella)
