Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-16 / 13. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. január 16., szombat 7 EGY ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁS KAPCSÁN Politika és közélet a kelyi társadalomban A Művelődési Minisztérium Vezetőképző és Továbbképző Intézete és az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének szervezésében országos tanácskozást rendeztek Budapesten, az MM vezetőképző intézetében. A helyi társadalom — helyi hatalom — önkormányzat volt a téma. A három nap alatt elhangzott közel harminc előadás, s az ezt követő élénk és felelősségteljes viták arra ösztönöztek bennünket, hogy az ott hallottakról beszámoljunk olvasóinknak. Az előzményekről, s a témaválasztásról kérdeztük dr. Bánlaky Pál szociológust, az MM vezetőképző Intézetének igazgatóját. — Két-három évvel ezelőtt Pápay Zsuzsa, intézményünk munkatársa újszerű sorozatot kezdeményezett, melynek címe: Hol tart ön a kutatásban? Itt a még be nem fejeződött, de izgalmas témákról szóltak a társadalom- tudósok. Emellett a szűk körben hozzáférhető eredményeknek adtunk nagyobb nyilvánosságot. Elsősorban a közművelődéssel kapcsolatos területeket tartottuk fontosnak. A közvetlen előzmény az 1987 februárjában megrendezett előadás- és vitasorozatunk volt. Ezen nyilvánvalóvá vált. hogy a helyi társadalom minden eleme, mozzanata kultúraközvetítő erejű. Ezért alapvető, hogy ismerjék ezt azok, akik ott dolgoznak, hiszen a helyi viszonyokban az öntevékeny egyesületek, autonóm kezdeményezések adhatják meg egy település különös arculatát. A résztvevők zöme a közművelődésben jártas szakember: ez válasz arra, hogy milyen céllal jött létre a konferencia. — Azokat a gondolatokat, amelyek felhalmozódtak a tudományos kutatásokban, s a gyakorlatban — úgy érezzük — minél szélesebb körben nyilvánossá kell tenni. ★ Az első nap központi előadójával, dr. Bhőm Antallal, a szociológiai tudományok kandidátusával, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézet fő' munkatársával beszélgettünk. — Milyen előzményei vannak hazánkban a helyi társadalom kutatásának? — Az a szociográfiai vonulat, mely a falukutatókat öleli fel tekinthető szellemi előzményinek. Erdei Ferenc és Bibó István önkormányzatelméletét tekint' hetjük mintaadónak. Azonban a direkt helyi társadalomkutatást az intézményünkben az 1970-es években induló munka emelte be a tudományos vérkeringésbe, általa nyert polgárjogot. Kezdetben gyanakvás fogadta. Mi az, hogy akkor, amikor egységre kell törekedni, felszabdalják a társadalmat? — kérdezték az aggodalmaskodók. Erősítette az ellenállást az. hogy a szociológiát sokáig burzsoá áltudományként bé~ lyegezték meg. — A hatvanas évek reformelképzelései világossá tették, hogy a reális valóságismeret elengedhetetlen, s ebben a mi munkánk sokat segíthet. A 70-es években Pál László kollégámmal végzett „ingázás" -vizs' gálatok megmutatták, hogy a szükebb közegek, falvak, községek, sajátos világot jelentenek. Meghatározott érték- és érdekrendszerük van. — A mi szándékaink ekkor már egybe estek az országos törekvésekkel: a közösségek szervezésének igényével, a közigazgatási választások reformkezdeteivel stb. A lakóhely felértékelődött, hiszen ez a politikai szocializáció egyik legfontosahb színtere. Itt élnek az elsődleges közösségeink. a demokratizálódás fő bázisait látjuk a helyi társadalomiban. — Milyen változásokra van szükség ahhoz, hogy a ma még lappangó demokratikus értékek működni kezdjenek, s élettel teljenek meg a szükebb pátriák? — Döntő, hogy tényleges beleszólási és érdekképvi' seleti rendszerek alakuljanak ki. Ehhez a helyi nyilvánosság kitárulására van szükség. Szerintem itt óriási tartalékok vannak, amit messze nem használtunk ki eddig. Az emberekre kell bízni, hogy megszervezzék életüket ott, ahol ők tudják leginkább mire lenne szükség. Ezt persze nehezíti, hogy eddig túlzottan munkahelycentrikus volt a szemlélet, s a lakóhely „zárójelbe” került. Kiüresedtek a kapcsolatok. Egészen a ’70-es évekig nem is beszélhetünk helyi demokráciákról, hiszen formális, de- politizált világgá vált ez. — Hogy a lakóhelyek ki' vívhassák az ön által vázolt funkciójukat, az nemcsak helyi szándékokon múlik. Milyen tapasztalataik vannak az „alulról jövő” kezdeményezések megítéléséről? — Felemás megítélést kaptak ezek. Egyfelől bátorítást, hiszen az állampolgárok cselekvő részvétele nélkül nem valósíthatók meg az ország előtt álló feladatok. Másrészt azt tapasztaljuk, hogy mégis falakba ütköznek azok, akik autonóm mozgalmakban képzelik el közösségeik önmegvalósulását. Sajnos, még ma is gyanúsnak tekintik mindezeket; hátha ellenzéki, ellenséges szándékok vezetik a polgárokat. Ezt a félelmet és bizalmatlanságot el kell oszlatni. Biztosítani kell a jogi garanciákat az önigazgató, öntevékeny önkor' mányzatok számára. Hogy a gátak ne emelkedjenek mindig újra, ahhoz a központilag is megfogalmazott reformok következetes véghezvitelére van szükség. — Hogyan lehetséges ősz' szehangolni a rész és az egész viszonyát? A központi és a helyi törekvéseket? — A reform nem lehet sikeres, ha csak felülről indul és akkor sem, ha csak alulról. E kétirányú mozgás feltételezi és kölcsönö' sen felerősíti egymást. Az átfogó, az élet minden területén szükséges változáshoz mások mellett időre és ibizalomra van szükség. Nem konfliktusmentes, hanem hosszú és kemény érdekütközések. 'egyeztetések várhatóak. — Érzésem szerint lépéseket veszítettünk az utóbbi időben. Nem igaz ma már, hogy Kelet-Európábán korlátlanul van idő. s hogy az nekünk dolgozik. Ma már nem az önmagunkhoz viszonyított lemaradásról van szó, hanem arról, hogy a szocialista tár- sádalmak, köztük hazánk meg tud-e maradni a közepesen fejlett országok szintjén, vagy végérvényesen lecsúszunk a fejlődő országok közé, s marad a vegetálás... A gyorsítás nem jelenthet kapkodást. Ma az idő — létkérdés. Mindenki tehet valamit a célok megvalósításáért, így tehát nem mondhatunk le a helyi társadalmakról sem. B. Szabó Pál Hauser Beáta családi albumai Romantika Ha nem tudnám, el sem hinném: hét éve végezte el az Iparművészeti Főiskolát Hauser Beáta textilművész, s ma már gond összeszámolni műveit — és sikereit is. Ezek közül a legutóbbi: Ausztrália új parlamentjének folyosóját — a magyar állam ajándékaként — egy Hau- ser-textil fogja díszíteni. Annyi előnye persze volt a többi fiatal iparművésszel szemben, hogy k és z en hagyta el a főiskolát. Diplomamunkája. első jelentkezése már olyan kiérlelt stílusjegyeket mutatott fel. ami jó időre meghatározta útját. De hát mik is ezek a stílusjegyek? Hauser régi családi fényképeket írt át faliképpé. A megbámult, kopott fénykép legjobban az arckifejezése- ket örökítette meg, azt a beállított, kissé merev kifejezést. ami a korai időszakban a fényképezés jellemzője volt. Ezeket a régi kéneket ..megszólalásig hűen” ábrázolhatta volna a francia gobelinteohnikával. Akkor viszont csak egy megszövött fénykép maradt volna. Hauser ezért más utat választott. Félsoros szövéssel, a felvetőszálak szabadon hagyásával teremtette meg kézjegyét a textilen: a félsoros szövés hullámzóvá tette a felületet, alkalmassá arra. hogy az embert hajlataival, testének görbületeivel együtt ábrázolja. A felvető másfélesége a vízszintes csíkozást megszakította. pöttyözötté lette a felületet. E módszer segítségével a hullámvonal valósággal belengi a képet. láthatóvá teszi azt az időt, ami a kép ideje és korunk között eltelt. Bágyadt fakó színeket használ; ha nem lenne bizonyított, hogy a textil ma készült, azt hihetnénk. a fényképpel egy idő;,. E családi fotóalbum — mert így igaz: saját családjáhak képeiből válogat — legnagyobb. a szombathelyi bien- nálé díjnyertes darabja a Reménység című falikárpit. A régi fényképek albuma mellett van Hausernek egy modern fényképtára is. Miközben időt váltott, stílust is: a sötét, tompán, de mégis színes régi fényképek után fehér alapon kék modern fotók következnek. A grafikához jó érzékkel nyúlt. Ezek a textilek inkább rajzosak. mint festőiek. és még egy furcsa ismérvük van: nem szépek, a szépség köznapi értelmében. Mintha kortárs portréi esetében nem engedne a retusnak. Sőt: inkább az ábrázolt figura meghatározó tulajdonságai kerülnek itt előtérbe, a romantikus lánynál a mélyen ülő szemek sötét barázdái, az angyali fiúnál a megszállottság őrült hevülete. A vonlalraiz. kéken, mégis textillé tud válni Hauser keze nyomán, bármilyen sziká- ran is fogalmazza meg ábrázolt alakjai jellemét, külsejét. A színből árnyalatok, a vonalból raszteres átmenetek lesznek, tehát igen egyszerűen fogalmazott textil- falikép. Ezzel a fordulattal Hauser tulajdonképpen megtisztította textiljeit minden felesleges cicomától, minden félreérthető vizuális magyarázkodástól. A textilművész Pedig igazából szereti a gazdagon, dúsan berendezett környezetet. Budaörsön, ahol édesanyjával és nagyanyjával él. szobája üvegek, növények. tárgyak erdeje. Üvegeiben élő és száraz növények. virágok. Szobájának minden zugában kalapok, amelyeket maga díszít szalagokkal.. száraz virágokkal, tollákkal. Legszívesebben kedves tárgyaiból rendezné meg legközelebbi kiállítását. Én még sohasem láttam kalapban. Reíkvizitumai sze- met-szívet gyönyörködtető élmények számára, nem gyakorlati hasznú tárgyak. Azt hiszem az alig hét éve pályán lévő Hauser Beáta tartogat még számunkra meglepetéseket. T. A. Gyűjtemény csigatésztakészitő deszkákból Sokféle tárgy gyűjtéséről hallottunk már, de a Hajdúböszörményben élő Botosné Ábrái Éva általános iskolai földrajzszakos pedagógus gyűjteménye valószínűleg egyedülálló. Közel száz csigatésztát készítő deszkája van, nem is akármilyen. Valamennyi a magyar paraszti tárgykultúra gazdag formai szépségét, leleményét, emlékét tükröző fafaragás. (MTI-fotó: Oláh Tibor — KS) Reklámszövegeink jellemző sajátságairól A sajtó hasábjain, a rádió és televízió adásaiban a különböző reklámtípusok száma egyre szaporodik. Mind a vállalati reklámhirdetések. mind a termékek népszerűsítésére szolgáló reklámok nyelvhasználatának. szövegformálási módjainak hangvétele. stílus- sajátossága tükrözi mai nyelvhasználatunk. nyelvi műveltségünk és közízlésünk egvik legjellemzőbb sajátosságát: nem tudnak ellenállni a nyelvi közhelyek s a divatos nyelvhasználati formák csábításainak. A valóban ..reklámízű” nyelvi fordulatokban, erőszakolt hasonlatokban olykor meghökkentően giccses nyelvi lehetetlenségek ismétlődnek unos-untalan. s az elkoptatott szavak jelentéstartalma és használati értéke kiüresedik. megkopik. Hogy az elszemélytelenedett általánosságok s az unalmasan ismétlődő mondatsémák mennyire jellemzik mai reklámjaink szövegformálását. alábbi példatárunk tanúskodik róla: A mi üzletünk. üzlet Önöknek is. Az ön utazási irodája. a nyugodt pihenés, üdülés garanciája. Ha ön szövetkezik — a Csarnok következik. Egv pohár ital. Meg- ihatná bárki. De az az ital önre vár. Egy ablak a gépen. Ülhetne mögötte bárki. De az az ablak önre vár. Egy csábító adag étel a tálcán. De ez az étel önre vár. Az élmény önre vár az I BUSZ-utazásain. És így tovább .. . A gyakori önözés ilyen mennyiségben már inkább a tartózkodóan udvarias szerepvállalásból átcsap az üres udvariaskodó. sőt. kellemetlenkedő finomkodásba, vagy a szirupos és hűvös tiszteletkedésbe. Inkább ingerel, mint meggyőz az a reklámszövegtípus. amely betűrímelő. alliteráló verssorocs- kákra bízza az információ- nyújtás. a hírverés szerepkörét. Kitalálóik azt hiszik, hogy átpoétizálják az üzleti élet. a kereskedelem hétköznapi kifejezéseit, de ez a szándék kudarcot vall. mert a betűrímekbe kény- szerített szöveg nem lesz a nyelvi ötletek és lelemények hordozója, hlanem csak a véletlenül felötlő ötletszerűségek tárháza. Íme. a pél datár: A reklámszövegek kezdő hangjainak egyzése jellemzi ezeket a reklámszövegrészleteket: Használ, ha használja (Sárvári termálkristály). Formálódik a Forma l. Bármit, bármikor, bárhová elszállít a Buda teher. Halló, itt a holló. Találkozzunk. hogy tájékoztassunk! A lakossággal a lakosságért. Érdekli az érdeke? Figyelje a Figyelőt! Több lett a Többlet! Minden vonalon vonaton! A néni szólásvilágban is gyakori verses klappanciák is elszaporodtak napjaink reklámszövegeiben. A legtöbbjük. sajnos többet árt. mint használ: olyan versi - kékkel árasztanak el bennünket, amelyek nyelvi és poétikai szempontból egyaránt nemcsak a giccs. hanem a blődség jellegzetességeit is tükrözik: Panda Prím a kedvencem, állandóan ezt veszem. — Akár kínál, akár vesz, segít önnek az Expressz. — Vényéi, eayél. itt a fini házi kenyér. — Nézze a Sörkertben. a VB-t színesben. — Hatodik X. járadék fix. — A szóiátékos fogalmazás szándéka vezeti azokat, akik a nyelvi humort is felhasználják az ilyen típusú reklámszövegek megalkotása kapcsán: Jó lóra tesz. aki Pesti Turfot vesz. Topántól lábra kap. Szállunk rendelkezésére. Egy légi jó barát! Nem lesz többé rázós útja, Itt a Volán, majd megoldja! Ma lesz a holnap tegnapja! S végül a nyelvi eredeti - eskedés néhány példáját szemlélhetjük azokban az afórizmaszerűen. tehát tömören és csattanósan megfogalmazott reklámmondatokban. amelyek egyre sűrűbben jelentkeznek napjainkban: Az Apisz: a aon- dolkodó emberek kelléktára. A nyomok a Hungária Biztosítóhoz vezetnek. Velünk mindig célba ér. Mi partnerek vagyunk. Huszonöt esztendeje ügyelünk a részletekre. Ezt a figyelmet ajánljuk azoknak is. akik a reklámszövegeket kitalálják. és formába öntik. Dr. Bakos József Mindennapi nyelvünk
