Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-16 / 13. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. január 16., szombat 7 EGY ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁS KAPCSÁN Politika és közélet a kelyi társadalomban A Művelődési Minisztérium Vezetőképző és Továbbképző Intézete és az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének szervezésében országos tanácskozást rendez­tek Budapesten, az MM vezetőképző intézetében. A helyi társadalom — helyi hata­lom — önkormányzat volt a téma. A három nap alatt elhangzott közel harminc előadás, s az ezt követő élénk és felelősségteljes viták arra ösztönöztek bennünket, hogy az ott hallottakról beszámoljunk olvasóinknak. Az előzményekről, s a témaválasztásról kérdez­tük dr. Bánlaky Pál szo­ciológust, az MM vezető­képző Intézetének igazgató­ját. — Két-három évvel ez­előtt Pápay Zsuzsa, intéz­ményünk munkatársa új­szerű sorozatot kezdemé­nyezett, melynek címe: Hol tart ön a kutatásban? Itt a még be nem fejező­dött, de izgalmas témák­ról szóltak a társadalom- tudósok. Emellett a szűk körben hozzáférhető ered­ményeknek adtunk na­gyobb nyilvánosságot. El­sősorban a közművelődés­sel kapcsolatos területe­ket tartottuk fontosnak. A közvetlen előzmény az 1987 februárjában megrendezett előadás- és vitasorozatunk volt. Ezen nyilvánvalóvá vált. hogy a helyi társada­lom minden eleme, mozza­nata kultúraközvetítő ere­jű. Ezért alapvető, hogy is­merjék ezt azok, akik ott dolgoznak, hiszen a helyi viszonyokban az öntevé­keny egyesületek, autonóm kezdeményezések adhatják meg egy település különös arculatát. A résztvevők zöme a közművelődésben jártas szakember: ez vá­lasz arra, hogy milyen cél­lal jött létre a konferen­cia. — Azokat a gondolatokat, amelyek felhalmozódtak a tudományos kutatásokban, s a gyakorlatban — úgy érezzük — minél szélesebb körben nyilvánossá kell tenni. ★ Az első nap központi előadójával, dr. Bhőm An­tallal, a szociológiai tu­dományok kandidátusával, az MSZMP KB Társada­lomtudományi Intézet fő' munkatársával beszélget­tünk. — Milyen előzményei van­nak hazánkban a helyi tár­sadalom kutatásának? — Az a szociográfiai vo­nulat, mely a falukutatókat öleli fel tekinthető szelle­mi előzményinek. Erdei Fe­renc és Bibó István önkor­mányzatelméletét tekint' hetjük mintaadónak. Azon­ban a direkt helyi társa­dalomkutatást az intézmé­nyünkben az 1970-es évek­ben induló munka emelte be a tudományos vérkerin­gésbe, általa nyert polgár­jogot. Kezdetben gyanak­vás fogadta. Mi az, hogy akkor, amikor egységre kell törekedni, felszabdalják a társadalmat? — kérdezték az aggodalmaskodók. Erő­sítette az ellenállást az. hogy a szociológiát sokáig burzsoá áltudományként bé~ lyegezték meg. — A hatvanas évek re­formelképzelései világossá tették, hogy a reális való­ságismeret elengedhetetlen, s ebben a mi munkánk so­kat segíthet. A 70-es évek­ben Pál László kollégám­mal végzett „ingázás" -vizs' gálatok megmutatták, hogy a szükebb közegek, falvak, községek, sajátos világot je­lentenek. Meghatározott ér­ték- és érdekrendszerük van. — A mi szándékaink ek­kor már egybe estek az or­szágos törekvésekkel: a közösségek szervezésének igényével, a közigazgatási választások reformkezde­teivel stb. A lakóhely fel­értékelődött, hiszen ez a politikai szocializáció egyik legfontosahb színtere. Itt élnek az elsődleges közössé­geink. a demokratizálódás fő bázisait látjuk a helyi társadalomiban. — Milyen változásokra van szükség ahhoz, hogy a ma még lappangó demokra­tikus értékek működni kezdjenek, s élettel teljenek meg a szükebb pátriák? — Döntő, hogy tényleges beleszólási és érdekképvi' seleti rendszerek alakulja­nak ki. Ehhez a helyi nyil­vánosság kitárulására van szükség. Szerintem itt óriá­si tartalékok vannak, amit messze nem használtunk ki eddig. Az emberekre kell bízni, hogy megszervezzék életüket ott, ahol ők tudják leginkább mire lenne szük­ség. Ezt persze nehezíti, hogy eddig túlzottan mun­kahelycentrikus volt a szemlélet, s a lakóhely „zá­rójelbe” került. Kiüresedtek a kapcsolatok. Egészen a ’70-es évekig nem is be­szélhetünk helyi demokrá­ciákról, hiszen formális, de- politizált világgá vált ez. — Hogy a lakóhelyek ki' vívhassák az ön által vá­zolt funkciójukat, az nem­csak helyi szándékokon mú­lik. Milyen tapasztalataik vannak az „alulról jövő” kezdeményezések megíté­léséről? — Felemás megítélést kaptak ezek. Egyfelől báto­rítást, hiszen az állampolgá­rok cselekvő részvétele nél­kül nem valósíthatók meg az ország előtt álló felada­tok. Másrészt azt tapasztal­juk, hogy mégis falakba üt­köznek azok, akik autonóm mozgalmakban képzelik el közösségeik önmegvalósu­lását. Sajnos, még ma is gyanúsnak tekintik mind­ezeket; hátha ellenzéki, el­lenséges szándékok vezetik a polgárokat. Ezt a félelmet és bizalmatlanságot el kell oszlatni. Biztosítani kell a jogi garanciákat az önigaz­gató, öntevékeny önkor' mányzatok számára. Hogy a gátak ne emelkedjenek min­dig újra, ahhoz a központi­lag is megfogalmazott re­formok következetes vég­hezvitelére van szükség. — Hogyan lehetséges ősz' szehangolni a rész és az egész viszonyát? A közpon­ti és a helyi törekvéseket? — A reform nem lehet si­keres, ha csak felülről in­dul és akkor sem, ha csak alulról. E kétirányú moz­gás feltételezi és kölcsönö' sen felerősíti egymást. Az átfogó, az élet minden te­rületén szükséges változás­hoz mások mellett időre és ibizalomra van szükség. Nem konfliktusmentes, ha­nem hosszú és kemény ér­dekütközések. 'egyeztetések várhatóak. — Érzésem szerint lépé­seket veszítettünk az utób­bi időben. Nem igaz ma már, hogy Kelet-Európábán korlátlanul van idő. s hogy az nekünk dolgozik. Ma már nem az önmagunk­hoz viszonyított lemara­dásról van szó, hanem ar­ról, hogy a szocialista tár- sádalmak, köztük hazánk meg tud-e maradni a kö­zepesen fejlett országok szintjén, vagy végérvénye­sen lecsúszunk a fejlődő országok közé, s marad a vegetálás... A gyorsítás nem jelenthet kapkodást. Ma az idő — létkérdés. Mindenki tehet valamit a célok megvalósításáért, így tehát nem mondhatunk le a helyi társadalmakról sem. B. Szabó Pál Hauser Beáta családi albumai Romantika Ha nem tudnám, el sem hinném: hét éve végezte el az Iparművészeti Fő­iskolát Hauser Beáta tex­tilművész, s ma már gond összeszámolni műveit — és sikereit is. Ezek közül a legutóbbi: Ausztrália új parlamentjének folyosó­ját — a magyar állam ajándékaként — egy Hau- ser-textil fogja díszíteni. Annyi előnye persze volt a többi fiatal iparművésszel szemben, hogy k és z en hagyta el a főiskolát. Diplo­mamunkája. első jelentkezé­se már olyan kiérlelt stílus­jegyeket mutatott fel. ami jó időre meghatározta útját. De hát mik is ezek a stí­lusjegyek? Hauser régi családi fény­képeket írt át faliképpé. A megbámult, kopott fénykép legjobban az arckifejezése- ket örökítette meg, azt a beállított, kissé merev kife­jezést. ami a korai időszak­ban a fényképezés jellem­zője volt. Ezeket a régi ké­neket ..megszólalásig hűen” ábrázolhatta volna a francia gobelinteohnikával. Akkor viszont csak egy megszövött fénykép maradt volna. Hau­ser ezért más utat válasz­tott. Félsoros szövéssel, a fel­vetőszálak szabadon hagyá­sával teremtette meg kéz­jegyét a textilen: a félsoros szövés hullámzóvá tette a felületet, alkalmassá arra. hogy az embert hajlataival, testének görbületeivel együtt ábrázolja. A felvető másfé­lesége a vízszintes csíkozást megszakította. pöttyözötté lette a felületet. E módszer segítségével a hullámvonal valósággal belengi a képet. láthatóvá teszi azt az időt, ami a kép ideje és korunk között eltelt. Bágyadt fakó színeket használ; ha nem lenne bizonyított, hogy a textil ma készült, azt hihet­nénk. a fényképpel egy idő;,. E családi fotóalbum — mert így igaz: saját családjáhak képeiből válogat — legna­gyobb. a szombathelyi bien- nálé díjnyertes darabja a Reménység című falikárpit. A régi fényképek albuma mellett van Hausernek egy modern fényképtára is. Mi­közben időt váltott, stílust is: a sötét, tompán, de még­is színes régi fényképek után fehér alapon kék modern fotók következnek. A grafi­kához jó érzékkel nyúlt. Ezek a textilek inkább raj­zosak. mint festőiek. és még egy furcsa ismérvük van: nem szépek, a szépség köz­napi értelmében. Mintha kortárs portréi esetében nem engedne a retusnak. Sőt: in­kább az ábrázolt figura meghatározó tulajdonságai kerülnek itt előtérbe, a ro­mantikus lánynál a mélyen ülő szemek sötét barázdái, az angyali fiúnál a meg­szállottság őrült hevülete. A vonlalraiz. kéken, mégis tex­tillé tud válni Hauser keze nyomán, bármilyen sziká- ran is fogalmazza meg áb­rázolt alakjai jellemét, kül­sejét. A színből árnyalatok, a vonalból raszteres átmene­tek lesznek, tehát igen egy­szerűen fogalmazott textil- falikép. Ezzel a fordulattal Hau­ser tulajdonképpen megtisz­tította textiljeit minden fe­lesleges cicomától, minden félreérthető vizuális ma­gyarázkodástól. A textilművész Pedig igazából szereti a gazdagon, dúsan berendezett környezetet. Budaörsön, ahol édesanyjával és nagyanyjá­val él. szobája üvegek, nö­vények. tárgyak erdeje. Üve­geiben élő és száraz növé­nyek. virágok. Szobájának minden zugában kalapok, amelyeket maga díszít sza­lagokkal.. száraz virágokkal, tollákkal. Legszívesebben kedves tárgyaiból rendezné meg legközelebbi kiállítását. Én még sohasem láttam kalapban. Reíkvizitumai sze- met-szívet gyönyörködtető élmények számára, nem gya­korlati hasznú tárgyak. Azt hiszem az alig hét éve pályán lévő Hauser Beá­ta tartogat még számunkra meglepetéseket. T. A. Gyűjte­mény csiga­tészta­készitő desz­kákból Sokféle tárgy gyűjtéséről hallottunk már, de a Hajdú­böszörményben élő Botosné Ábrái Éva általános is­kolai földrajzszakos pedagógus gyűjteménye valószí­nűleg egyedülálló. Közel száz csigatésztát készítő desz­kája van, nem is akármilyen. Valamennyi a magyar paraszti tárgykultúra gazdag formai szépségét, lelemé­nyét, emlékét tükröző fafaragás. (MTI-fotó: Oláh Tibor — KS) Reklámszövegeink jellemző sajátságairól A sajtó hasábjain, a rá­dió és televízió adásaiban a különböző reklámtípusok száma egyre szaporodik. Mind a vállalati reklámhir­detések. mind a termékek népszerűsítésére szolgáló reklámok nyelvhasználatá­nak. szövegformálási mód­jainak hangvétele. stílus- sajátossága tükrözi mai nyelvhasználatunk. nyelvi műveltségünk és közízlé­sünk egvik legjellemzőbb sajátosságát: nem tudnak ellenállni a nyelvi közhe­lyek s a divatos nyelvhasz­nálati formák csábításainak. A valóban ..reklámízű” nyel­vi fordulatokban, erőszakolt hasonlatokban olykor meg­hökkentően giccses nyelvi lehetetlenségek ismétlődnek unos-untalan. s az elkopta­tott szavak jelentéstartalma és használati értéke kiüre­sedik. megkopik. Hogy az elszemélytelene­dett általánosságok s az unal­masan ismétlődő mondatsé­mák mennyire jellemzik mai reklámjaink szövegfor­málását. alábbi példatárunk tanúskodik róla: A mi üz­letünk. üzlet Önöknek is. Az ön utazási irodája. a nyugodt pihenés, üdülés ga­ranciája. Ha ön szövetke­zik — a Csarnok követke­zik. Egv pohár ital. Meg- ihatná bárki. De az az ital önre vár. Egy ablak a gé­pen. Ülhetne mögötte bár­ki. De az az ablak önre vár. Egy csábító adag étel a tálcán. De ez az étel önre vár. Az élmény önre vár az I BUSZ-utazásain. És így tovább .. . A gyakori önözés ilyen mennyiségben már inkább a tartózkodóan udvarias sze­repvállalásból átcsap az üres udvariaskodó. sőt. kellemet­lenkedő finomkodásba, vagy a szirupos és hűvös tiszte­letkedésbe. Inkább ingerel, mint meggyőz az a reklám­szövegtípus. amely betűrí­melő. alliteráló verssorocs- kákra bízza az információ- nyújtás. a hírverés szerep­körét. Kitalálóik azt hiszik, hogy átpoétizálják az üzleti élet. a kereskedelem hét­köznapi kifejezéseit, de ez a szándék kudarcot vall. mert a betűrímekbe kény- szerített szöveg nem lesz a nyelvi ötletek és lelemények hordozója, hlanem csak a véletlenül felötlő ötletszerű­ségek tárháza. Íme. a pél datár: A reklámszövegek kezdő hangjainak egyzése jellemzi ezeket a reklám­szövegrészleteket: Használ, ha használja (Sárvári ter­málkristály). Formálódik a Forma l. Bármit, bármikor, bárhová elszállít a Buda teher. Halló, itt a holló. Ta­lálkozzunk. hogy tájékoztas­sunk! A lakossággal a lakos­ságért. Érdekli az érdeke? Figyelje a Figyelőt! Több lett a Többlet! Minden vo­nalon vonaton! A néni szólásvilágban is gyakori verses klappanciák is elszaporodtak napjaink reklámszövegeiben. A leg­többjük. sajnos többet árt. mint használ: olyan versi - kékkel árasztanak el ben­nünket, amelyek nyelvi és poétikai szempontból egy­aránt nemcsak a giccs. ha­nem a blődség jellegzetes­ségeit is tükrözik: Panda Prím a kedvencem, állan­dóan ezt veszem. — Akár kínál, akár vesz, segít ön­nek az Expressz. — Vényéi, eayél. itt a fini házi kenyér. — Nézze a Sörkertben. a VB-t színesben. — Hatodik X. járadék fix. — A szóiátékos fogalmazás szándéka vezeti azokat, akik a nyelvi humort is felhasz­nálják az ilyen típusú rek­lámszövegek megalkotása kapcsán: Jó lóra tesz. aki Pesti Turfot vesz. Topántól lábra kap. Szállunk rendel­kezésére. Egy légi jó barát! Nem lesz többé rázós útja, Itt a Volán, majd megold­ja! Ma lesz a holnap teg­napja! S végül a nyelvi eredeti - eskedés néhány példáját szemlélhetjük azokban az afórizmaszerűen. tehát tö­mören és csattanósan meg­fogalmazott reklámmonda­tokban. amelyek egyre sű­rűbben jelentkeznek nap­jainkban: Az Apisz: a aon- dolkodó emberek kelléktá­ra. A nyomok a Hungária Biztosítóhoz vezetnek. Ve­lünk mindig célba ér. Mi partnerek vagyunk. Huszon­öt esztendeje ügyelünk a részletekre. Ezt a figyelmet ajánljuk azoknak is. akik a reklámszövegeket kitalál­ják. és formába öntik. Dr. Bakos József Mindennapi nyelvünk

Next

/
Thumbnails
Contents