Népújság, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-10 / 291. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 291. szám ÁRA: 1987. december 10., csütörtök 1,80 FORINT A Varsói Szerződés testvérpártjai vezetőinek találkozója A Varsói Szerződés tagállamai testvérpártjainak elsó es főtitkárai kölcsönös megállapodás alapján, december 11-én. pénteken Berlinben találkozót tartanak. MIHAIL GORBACSOV ÉS RONALD REAGAN KÖZÖS VÉLEMÉNYE Lerakták az alapokat a további, lényegi előrehaladáshoz A két politikus és a munkacsoportok újabb megbeszélései — Ahromejev marsall látogatása a Pentagonban A Fehér Házban rende* zett díszvacsorával ért véget kedden Mihail Gorbacsov washingtoni látogatásának első napja. Az esti díszvacsorán Gor- bacsovot és feleségét Reagan elnök és felesége köszöntötte a Fehér Ház úgynevezett diplomáciai bejáratánál. A sötétzöld abroszokkal díszített kerek asztalok mellett helyet foglaló vendégek lazaccal és rákkal kezdték előételként a vacsorát, pezsgőszószos gombás borjúszelettel folytatták, sajttal és fagylalttal fejezték be azt. Az ételekhez háromféle amerikai bort szolgáltak fel. A díszvacsorán mindkét politikus pohárköszöntőt mondott. Mihail Gorbacsov pohárköszöntője „Anélkül, hogy lekicsinyelnénk a közöttünk fennálló nagy politikai és ideológiai különbségeket, meg akarjuk keresni és találni a közeledés útjait azokon a területeken, amelyek létfontosságúak országaink és az egész emberiség számára. Pontosan ezért vagyunk itt” — jelentette ki Mihail Gorbacsov kedden este, a Fehér Házban tiszteletére megrendezett vacsorán elmondott pohárköszöntőjében. Az SZKP KB főtitkára beszédében abból indult ki, hogy az elmúlt nyáron egy bátor amerikai fiatal lány. két óra alatt tette meg úszva az utat Alaszkánál a két ország között. ,.Láttuk a televízióban, milyen őszinte és szívélyes volt a találkozó a két nép között, a mi embereink és az amerikaiak között, amikor szovjet partra lépett. Bátorságával megmutatta, milyen közel élnek egymáshoz népeink” — mondotta Gorbacsov. A szovjet vezető emlékeztetett arra, hogy az amerikai néphez 1986-ban intézett újévi üzenetében — amelyre már Reagan elnökkel folytatott első genfi találkozója után került sor, — azt mondotta, hogy a „rosszkedv tele” egy napon véget érhet. „Ma Reykjavik után, s a mostani washingtoni találkozókat lehetővé tevő nagyszabású előkészítő munka után elmondhatjuk, hogy a tél már tűnőben van”. „A világ messze túlterjed ezeken a falakon, ön elnök úr és én, számadással tartozunk a világnak, országaink népeinek, szövetségeseinknek, barátainknak, minden kortársunknak". „Az orosz szó. a peresztrojka” alkalmazható arra a folyamatra, amely most az egész világon végbemegy: a nukleáris és kozmikus korszak realitásainak átgondolására. Ma már mindenki számára világos, hogy a mai világ problémáit nem lehet régi módszerekkel megoldani. A ma előirányzott cél a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtése. Az ehhez vezető út nehéz és rögös,’ de az új gondolkodásmóddal megjárható. Ehhez változásokra van szükség. változásokra a gondolkodásban és változásokra a tettekben is. A nagy földrajzi felfedezések korszaka többet igényelt, mint egy vitorlás hajót, vagy akár egy újonnan felfedezett földrészt. A nukleáris fegyverektől mentes világhoz vezető úton többre lesz szükségünk, mint egy. vagy két rövidébb, vagy közepes INF-szerződésnek nevezett szigetre. Remélem, hogy haladéktalanul tovább haladunk a hadászati fegyverek korlátozásának, majd teljes felszámolásának célja felé, mert ezek a fegyverek jelentik a nukleáris fegyvertár túlnyomó és meghatározó részét. Üdvözlöm tehát a szovjet és az amerikai népet, akiknek akaratát testesíti meg a szerződés. Alá akarom húzni, hogy ez az eredmény nemcsak kettőnk munkájának gyümölcse, hanem szövetségeseink, minden nép képviselői, a társadalmi mozgalmak eredménye is — erőfeszítéseik, hozzájárulásuk joggal teszi őket e történelmi esemény résztvevőivé”. Pohárköszöntője végén Mihail Gorbacsov köszönetét mondott azoknak, akik közvetlenül részt vettek a szerződés előkészítésében. Jó egészséget kívánt Reagan elnöknek és feleségének, boldogságot, jólétet a jelenlevőknek, békét és felvirágzást a két ország népének. Ronald Reagan pohárköszöntője Hasonló gondolatokat fejtett ki Gorbacsov tiszteletére elmondott pohárköszöntőjében Reagan elnök is. „Bár alapvető nézeteltérés van köztünk arról, hogy kell kormányozniuk magukat az emberi közösségeknek, mindemellett lehetséges, hogy együtt dolgozzunk — mondotta egyebek között. Az elmúlt )<ét év eredményeire visszatekintve megállapította: az események olyan drámai menetének résztvevői lettek, amely joggal vívta ki a két ország, s az egész világ népének figyelmét. „Amióta 1985 novemberében először találkoztunk Genfben, országaink kapcsolataik történetének új sza- kasza felé haladtak, Az ön látogatásának iközéppontjában a cáaknem egy évtized óta első új ' szovjet— amerikai leszerelési szerződés aláírása áll, azé a szerződésé, amely először irányoz elő tényleges csökkentést nukleáris fegyvertárunkban". Reagan azt hangoztatta, hogy jelentős előrehaladás van a fegyverzetcsökkentés más területein, s megvan a lehetőség arra. hogy még többet érjenek el az elkövetkező hónapokban. Emlékeztetett azonban arra. hogy ,P szovjet—amerikai kapcsolatok nem csupán a fegyverzetkorlátozásra ala- pulnak, hanem számos más kérdésre is kiterjednek". Ezek között ismét a regionális válságokat és az emberi jogok kérdését említette, kijelentve, hogy „vannak e téren nézetkülönbségeink, de ezek nyíltságot, őszinteséget igényelnek, s a kétoldalú kapcsolatok terén is kemény és tisztességes vitára van szükség." Reagan felidézte. hogy Alexis de Tocqueville francia író és tudós egy és fél évszázaddal ezelőtt kijelentette: a két ország idővel vezető nagyhatalom lesz a világban. „A történelem, a földiajz, az erőforrások áldásai és népeink kemény munkája megvalósította ezt. Mindig verseny mutatkozott köztünk a politikai és a gazdasági filozófiában, olyan dráma egymássáf szemben álló szereplői lettünk, amely elsőrendű fontosságú az egész emberiség szúrnám” — mondotta. Ezen a héten bizonyosan nem tudjuk megoldani ezeket a kérdéseket, de az előttünk álló felada- tok megkövetelik, hogy legyünk teljesen tisztában azokkal és a mindkettőnkre háruló felelősséggel. Olyan felelősségről beszélek, amelyet nincs módunk kockára tenni, arról a felelősségről szólok, hogy országaink nézetkülönbségeit békében kell rendeznünk. A kemény munka és a kemény alku révén már sokat elértünk, tárgyalási megbízottaink magas fokú dicséretet érdemelnek. De még sok munka van hátra, az idő, a történelem pedig tovább halad”. Reagan beszéde végén azt mondotta, hogy az amerikai nép „elkötelezte magát az őszinteség, a jóakarat és a jövőbe vetett remény iránt", s ennek jegyében köszöntötte Gorbacsovot és feleségét. Az amerikai elnök orosz köszöntéssel emelte poharát vendégei egészségére. A vacsora után a világhírű — de az utóbbi időben Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan kicseréli a közepes hatótávolságú és a hadműveleti-harcászati nukleáris fegyverek felszámolásáról szóló szovjet—amerikai szerződést a Fehér Házban (Népújság-telefotó: TASZSZ — MTI — KS) a nyilvános szerepléstől visz- szavonult — amerikai zongoraművész, az első moszkvai nemzetközi Csajkovszkij- verseny győztese, Van Cli- burn adott hangversenyt abban a teremben, ahol délután a szerződést írták alá. A meghívott vendégek sorában volt Pearl Bailey, az ismert amerikai fekete énekesnő. Saul Bellow, a No- bel-díjas író. Dave Brubeck, a dzsessz nagynevű művésze, a híres filmszínésznő, Claudette Colbert, Chris Evert. a teniszsport csillaga. Billy Graham lelkész, aki többször járt a Szovjetunióban és hazánkban is, Zubin Mehta, a kiváló karmester. Mary Lou Retton, olimpiai bajnok tornásznő, Msztyiszlav Rosztropovics csellóművész a washingtoni szimfonikus zenekar vezetője, Edward Teller, a magyar származású amerikai atomtudós. Néhány nagynevű korábbi miniszter, politikus is ott ült az asztalok mellett, köztük Henry Kissinger, Caspar Weinberger, Jeane Kirkpatrick, Zbigniew Brzezinski és Richard Perle. A vacsorán Reagan elnök és felesége ajándékot nyújtott át Gorbacsovnak és feleségének. Az SZKP KB titkárát e célra készült, feliratos ezüstserleggel, feleségét különleges üveg gyertyatartóval ajándékozták meg. a gyertyatartók a világhírű Steuben üvegművészeti gyár termékei. Gorbacsov hímzett nyereggel ajándékozta meg a közismerten lovagolni szerető elnököt, s orosz kaviárt is átadott neki. Felesége kristálykészletet és szovjet csokoládékülönlegességeket kapott Raisza Gorbacsová- tól. Ezt követően a két vezető emléktárgyakat adott át egymás népe számára is. A szovjet ajándék: különleges kőcsiszolat, az amerikai egy porcelánszobor, amely a világbékét jelképezi. Visszapillantás a történelmi napra A washingtoni csúcstalálkozó programja során kedden az amerikai elnöki pár adott díszvacsorát a szovjet vendégek tiszteletére (a kép ennek kezdete előtt készült) szerdán pedig Mihail Gorbacsov és felesége adott díszvacsorát a vendéglátók tiszteletére (Népújság-telefotó: AP — MTI — KS) Az első nap tárgyalásairól mindkét fél szóvivője elégedetten nyilatkozott. Mint elmondották, az első négy- szemközti megbeszélés a kérdések általános áttekintésével és az emberi jogok problémájával foglalkozott, a második napirendjén főként a leszerelési kérdések szerepeltek. A délutáni ülést plenáris keretek között tartották, mert délelőtt, a négy- szemközti megbeszélés elhúzódása miatt, erre csak igen rövid idő jutott. Gorbacsov az üléseken kifejtette a Szovjetunió álláspontját a napirendi kérdésekről és különösen a leszerelés soron következő feladatairól. Reagan válaszában általánosságban ismertette az amerikai álláspontot a további leszerelési lépésekről,’beleértve a hagyományos fegyveres erők és a fegyverzet csökkentésének kérdését is. A leszerelést részletesebben egyébként a kedden létrehozott leszerelési munka, csoport vitatja meg, Ahromejev marsall szovjet vezérkari főnök és Nitze amerikai nagykövet vezetésével. Az egyéb kérdéseket ugyancsak munkacsoportban tekintik át részletesen. Mariin Fitzwater, Reagan szóvivője azt mondotta, hogy a leszerelési kérdések megvitatását „a politikai realizmus hatotta át” és a megbeszélések „pozitívak és termékenyek" voltak, mindkét fél nagy határozottsággal fejtette ki országa álláspontját. „A nap végén mindkét félnek az volt a véleménye, hogy lerakták az alapokat az egyes kérdések megoldásában való lényegi előrehaladáshoz." Gennagyij Geraszimov szovjet szóvivő egyetértett amerikai kollégájával. „Ez a nap valószínűleg történelmi lesz az emberek emlékezetében" — mondotta. „Eddig is tárgyaltunk, beszéltünk, s létrejöttek fontos fegyverzetkorlátozási szerződések is. Most azonban, először a történelem folyamán, tényleges leszerelési megállapodást kötöttünk. megtettük az első lépést a leszerelés felé. Sokat is tanultunk, például az ellenőrzés kérdéséről, s ez megkönnyítheti az utat a második, a harmadik szerződéshez — mi a nukleáris fegyverektől mentes világot tekintjük végcélnak." Howard Baker, a Fehér Ház politikai apparátusának vezetője egy televíziós nyilatkozatában elmondotta: Gorbacsov a tárgyalásokon bőségesen használta ugyan jegyzeteit, de egyetlen kérdésben sem volt nála előre elkészített írásos nyilatkozat, vagy állásfoglalás. A szovjet vezető igen dinamikusan fejtette ki álláspontját. A szerződés keddi aláírásán mintegy 250 meghívott vendég volt jelen. A szovjet és az amerikai küldöttségen, az amerikai kormány tagjain, a törvényhozási vezetőkön kívül számos más, ismert politikus is megjelent — tüntetőén távolmaradt viszont Jesse Helms. a szenátus külügyi bizottságának szélsőségesen jobboldali, rangidős republikánus tagja, aki ellenzi a szerződést. A két vaskos kötet — az amerikai fél példánya kék, a szovjet félé vörös bőrkötésben — történelmi asztalon várt az aláírásra: a diófaasztalt még Ulysses Grant elnök számára készítették, s egyebek között ezen írták alá 1898-ban a spanyol— amerikai háborúnak véget vető békeszerződést, 1972- ben a szovjet—amerikai fegyverzetkorlátozási szerződést, négy évvel később pedig a békés célú nukleáris robbantásokról szóló szerződést is. (Folytatás a 2. oldalon)
