Népújság, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-08 / 289. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. december 8., kedd 3. AMIRŐL MÁR TUDUNK Hogyan változnak jövőre az árak? Semmi sem aggasztja ma annyira a lakosságot, mint a jö­vő évre várható infláció. Az 1988-ra tervezett áremelkedés mértéke messze a legmagasabb a forint megteremtése, tehát 1946 óta. nemcsak a tervezett, hanem a bekövetkezett éves inflációs rátákhoz képest is. A terv kiszivárgása, majd bejelentése alaposan megza­varta a piacot, értve ezalatt mind az áruk piacát, mind a pénzpiacot. Már a nyá­ron feltűnően emelkedni kezdett a kiskereskedelmi forgalom, az Országgyűlés őszi üléssyika után pedig ez olyan mértéket öltött, amit okkal nevezünk felvásárlási láznak. Mindezek a bonyodalmak mérsékeltebbek lennének, ha a lakosság egyértelmű tájékoztatást kaphatna arról, hogy mely fogyasztási cik­kek ára milyen mértékben emelkedik. Az árhatóságok azonban egyelőre nemigen nyilatkoznak, mondván, hogy még javában folyik az árak alakítása. Az információ hiá­nya azonban ésszerűtlen lé­pésekre is készteti a fogyasz­tókat. amire a legjellemzőbb példa a televíziós készülékek iránt fellángolt kereslet. Mi­után a színes készülékek hiánya általánossá vált, és árukat alaposan megemelte az eladóknak juttatott csú­szópénz. csak ezután vált ismertté, hogy a magyar gyártmányú készülékek ára előre láthatóan nem is fog emelkedni. A napokban megjelent a Magyar Közlöny 52. száma, benne a belkereskedelmi mi­niszter rendelete több száz árucsoport jövő évi induló árának képzéséről. Jobb forrás hiányában most erre támaszkodva igyekszünk tá­jékoztatást adni a várható tendenciákról. A rendelet mellékletéből kitűnik, hogy január elsején nem változik egyebek között a szén, a benzin, a gázolaj, a tüzelőolaj, a pb- gáz, a pörkölt kávé, a pa­lackozott bor, a só, a tea ára. Olcsóbb lesz például a szem­üveglencse, a szemüvegke­ret, az autóabroncs-köpeny, az egészségügyi qumiáru, • a sportszer, a gyapjúfonal, a pamutszövet, a rövidáru, a vatta, a tampon. A termékek egy körénél változatlan marad a hazai gyártmányú és a szocialista importból származó válasz­tékok ára, növekszik viszont a tőkés behozatalból szár­mazóké. Ez mondható el egyebek között a csokoládé­ról, a palackozott sörről, a cigarettáról. Csak a magyar gyártmány ára marad válto­zatlan például a .kerékpárok, a háztartási elektromos fű­tő- és hűtőkészülékek, főző- és sütőkészülékek, a porszí­vók, a kávéőrlők, a turmix­gépek, a rádiók, a televízi­ók, a lemezjátszók, a mag­netofonok esetében; ezek importált típusai drágulnak. Csak néhány százalékkal emelkedik a bútorok, a fény­források, a festékek, a játé­kok, a készételek, a gyorsfa­gyasztott ételkonzervek ára, ennél nagyobb, 10 százalékot meghaladó mértékben drá­gul például a mész. a beton­termék. a villanytűzhely, a mosógép, az autószifon- és habszifonpatron, a tanszer, az irodaszer, a cukorka, a kakaóoor. Ám a főbb cikkcsoportokon belül is szóródást jelez a rendelet mellékleteként kibo­csátott táblázat, mert míg a bútorok átlagos áremelkedé­se 10 százalék alatti, addig a gyermek bútorok 35—45 százalékkal drágulnak. Sőt, azokon belül a gyermekágy. az etetőszék ára a jelenle­ginek háromszorosa is lehet. Míg a hazai gyártmányú tanszerek átlagosan 19 szá­zalékkal lesznek drágábbak, addig az iskolai rajztáblák ára a jelenleginek négy és félszeresére ugrik. Rendkívül nagymértékű áremelés várható néhány csecsemő- és gyermekruhá­zati cikknél, függetlenül at­tól, hogy hazai vagy import termékről van szó. A köz­zétett táblázatból úgy tűnik, hogy a pelenkázónadrág és a szövött pamut csecsemőru­házat ára megkétszereződik, és majdnem ilyen mérték­ben drágul a bébi- és gye­rekcipő, a hasonló méretű csizma, papucs. A gyermek­ruhák közül a pamut alsó­ruhák áremelkedése várha­tóan 16 százalék körüli lesz, ennél egy árnyalattal ki­sebb a pamutalapú gyermek- felsőruházati cikkeké. Ez­zel szemben a felnőttmé­retű ruházati cikkek ára esetleg csökken vagy alig változik. Míg az öblítőszerek 6—20 százalékkal, a , tisztítószerek 5—14 százalékkal drágulnak, addig a kozmetikai és test­ápolási cikkek ára 4—5 szá­zalékkal csökken, kivéve a tőkés importból származókat, amelyeknél 3 százalékos ár­emelkedést jelez a táblázat. Mindezek az árváltozások a hatóságilag megállapított árindexekből következnek, vagyis abból a szorzószám­ból. amellyel a vállalatok a jövő januári árakat ké­pezhetik az idei november másodiki árak alapján. Hozzá kell fazonban tenni, hogy az igy képzett árakat az állami és a szövetkezeti kereskedelem csak a jövő év első negyedének végéig kö­teles tartani; utána ezeket jlz árakat a piaci viszonyok­tól függően módosíthatja. Kontra ár — árspirál Mindez nem vonatkozik a hatósági árakra, amelyekről egyelőre nem sikerült rész­letesebb információhoz jut­ni; ezek kidolgozása sem fe­jeződött be. Annyit lehet tudni, hogy a hatósági áras termékek köre jelentősen szűkül, és a legszükségesebb alapvető termékekre korlá­tozódik. Jelenleg a kiske­reskedelmi forgalom mint­egy 38—40 százalékát alkot­ják a hatósági áras cikkek; ez az arány a számítások szerint jövőre 20—22 száza­lékra mérséklődik. Az árváltozások — jobbá­ra áremelkedések — közvet­len oka az általános forgal­mi adó bevezetése, valójában azonban az adó csak eszköz. A gazdaságpolitika célja, hogy a korábbi ráfordítás­arányos árakat értékará­nyos árakkal helyettesítse, ha nem is most egyszerre, de fokozatosan. Más kérdés, hogy az árreform bevezetése megkövetelné a bérreformot is — ami alatt az ésszerűbb bérarányokat, és a vállalatok bérmegálla­pítás; szabadságát értjük — ami, mint ismeretes, a jövő évre marad. E két reform időbeni elválasztása az, ami igazán és okkal aggasztja a közvéleményt. A pénzügyi kormányzatot pedig inkább az, hogy vajon képes lesz-e kézben tartani az árakat, vagy netán beindul egy olyan öngerjesztő folyamat, amit a közgazdászok ár — árspirálnak neveznek. A két­számjegyű inflációnál ugyanis azok a vállalatok, amelyek nem emelnek árat, veszteséget szenvednek, te­hát mindenki legalább az átlagos inflációt akarja kö­vetni. Ha ezt a törekvést a kormányzat nem képes visz- szafogni, akkor megalapozat­lan drágulás következik be, ami tovább gyűrűzve a gaz­daságban, újabb áremelése­ket indít el. Ma még nem látható, hogy elkerülhető lesz-e ez a veszély. G. Zs. FÜZESABONYI SZOLGÁLTATÓK „Versenyképesek maradunk...” Grégász János: .......minél szélesebb körben m egismertetjük gyártmányainkat” (Fotó; Tóth Gizella) Grégász János másfél éve elnöke a Füzesabonyi Javító és Szolgáltató Ipari Szövet­kezetnek. Előtte is ott tevé­kenykedett, műszaki vezető volt. Így jól ismeri a múlt­beli munkákat, s képet tud adni a jövőről is. .Ezért ke­restük meg őt, s kérdeztük jelenlegi helyzetükről. — 1987-ben tértünk át a kisszövetkezeti formára — mondta. — Levált a szabó- részlegünk. most már kizá­rólag cipőgyártással foglal­kozunk. Profilt kellett vál­tanunk, hogy helyrebillent­sük a szövetkezetünket. Ez ebben az évben sikerült is. — A profilváltás mellett milyen tényezők játszottak szerepet ebben? — Nem egy lábon állunk. A Corso mellett most már kapcsolatban vagyunk a Du­nántúli Nagykereskedelmi és a Debreceni Kiskereskedel­mi Vállalattal. — Ez garancia arra, hogy a jövőben is nagy nyereség­gel tudják fotytatni munká­jukat? — Nem egészen. Ugyanis jelenleg még olyan a hely­zet. hogy partnereink nagy té­telben nem mernek rendel­ni. Az első két hónapra nem is várunk nagy forgalmat. Azonban, hogy sikeresek le­gyünk. ahhoz szemléletvál­tásra van szükség. — Ez mit jelent? — Elmosódott nálunk a tulajdonosi szemlélet, pedig ez a legfontosabb. Azt kell megérteni mindenkinek, hogy ha itt dolgozik, az több a munkaviszonynál: tagság. — Fontos szempont azon­ban az, hogy a jövőben is jól járjaríak .. . — Jelen pillanatban áp­rilisig van rendelésünk, de a tárgyalások folynak. A ne­hézségek miatt bizonytalan­ság van a dolgozókban is. Az nyugtatná meg őket. ha több munka lenne, s több pénz. Azonban 1988-ban biz­tos, hogy csökkennek az eredményeink. Ha véghez tudjuk vinni terveinket, ak­kor marad csak fenn a szö­vetkezet. — Melyek ezek a tervek? — Mi a legalacsonyabb termelési árat tudjuk elérni, így maradunk versenyképe­sek. Elsődleges, hogy a mi­nőséget javítsuk, s jó lenne, ha a nagyobb színvonalon a mennyiséget is tudnánk nö­velni. Nincs önálló export­jogunk, de kapcsolatban ál­lunk a külkereskedelemmel. Olasz partnerek már érdek­lődtek termékeink iránt. Részt veszünk börzéken, mi­nél szélesebb körökben meg­ismertetjük gyártmányain­kat. — Milyen gondok nehezí­tik tevékenységüket? — Nincsen se anyagbe­szerzőnk, se műszaki ve­zetőnk. Hirdettünk ugyan pályázatot, de nem megfele­lő emberek jelentkeztek. Elő­relépni pedig csak jó szak­emberekkel lehet. Az anyag­árak is emelkednek, s így na­gyon valószínű, hogy a nye­reség csökken. A kereskede­lem sajnos nem reagál olyan frissen a divatra, mint mi. — Milyen biztató ténye­ket tud mondani? — Keresnek bennünket, s termékeinket értékesítik. Re­méljük, a jövőben sem vál­tozik ez . . . Kovács Attila Fontos feladatunk az ifjúsággal megismertetni a magyar ellenállók küzdelmeit Interjú dr. Demeter Rudolffal, az egri veteránklub elnökével Ez év március 27-én ala­kult, pontosabban szólva újjá­alakult a Magyar Ellenállók. Antifasiszták Eger város körzeti vezetésének klubja, amely az egri városi pártbi­zottságon tartja összejövete­leit és a pártbizottság irá­nyítása, technikai segítsége mellett önállóan működik. Elnöke, dr. Demeter Rudolf, aki a II. világháború idején a demokratikus magyar had­sereg hatodik hadosztálya önkéntese volt. Vele beszél­gettünk, arra kérve, hogy közelebbről is ismertessen meg bennünket ezzel a szer­vezettel. — Először is szeretném elmondani, a teljesség igénye nélkül, hogy a magyar el­lenállók és antifasiszták szö­vetsége a volt partizánszö­vetség jogutódjaként jött lét­re. Központunk Budapesten van — mondotta.' — A ma­gyar ellenállók egységes szer­vezete a fasizmus ellen kü­lönböző módon és eszközök­kel harcolókat tömöríti. So­rainkban vannak a hazai po­litikai, illetve fegyveres el­lenállási mozgalom tagjai, az internacionalisták, az 1919-es vörös katonák, a Szovjetunióban kiképzett és harcba vetett partizánok, a szovjet hadsereg volt kato­nái, az antifasiszta iskolák hallgatói, a Nyugat-Európa és a szomszédos országokban harcolt ellenállók, a demok­ratikus magyar hadsereg és a szovjet hadsereg köteléké­ben, a hadműveleti terület­re vonult első és hatodik hadosztály önkéntesei. a magyar vasútépítő alakulatok katonái. Tagjaink továbbá azok, akik az 1956-os ellen- forradalom fegyveres leve­résében vettek részt, illetve a görög szabadságharcban küzdő azon állampolgárok, akik Magvarorszagon letele­pedtek. — Elég széles a skála. Hogyan történik ü felvétel a tagok sorába? — Országosan körülbelül hatezer tagja van ma a szövetségnek. Főtitkárunk Ispánovits Márton, a FIR- nek, az Ellenállók Nemzet­közi Szövetségének az alel- nöke. A felvétel 1986. de­cember 31-ével lezárult. Üj tagot igen különleges eset­ben veszünk csak fel, pél­dául, ha valaki külföldről haza települ. 1982-ben, ami­kor lehetőség volt a bővü­lésre, négyezer-egyszáznegy- venhat bajtársunkat vettük sorainkba. A felvétel akkor is szigorú feltételekhez volt kötve. Minden esetben iga­zolni kellett a követelmé­nyeket. Jellemző, hogy 2310 felvételi kérelmet különbö­ző okok miatt nem lehetett teljesíteni. Sajnos, a tagok előrehaladott kora miatt lét­számunk csökken, az apadás eléri évente a 280—300 főt. — Mennyien tartoznak az egri klubhoz? — összlétszámúnk hatvan­öt. Tagságunk negyvenöt százaléka vidéken él, húsz százaléka párton kívüli, hu­szonöt százaléka pedig a Szocialista Hazáért kitünte­tés birtokosa. Az elnökség öttagú. Mégpedig: dr. Deme­ter Rudolf, dr. Kocsis Sán­dor, Viczián Zoltán, Czeglé- di László és Dobos István. Három bizottságunk műkö­dik, a történelmi és a pro­pagandabizottság, a szociá­lis, a kegyeleti és emlékbi­zottság. — Milyen feladatok meg­oldását tudja elvállalni a klub? — Éves munkaterv szerint dolgozunk. Ennek végrehaj­tásához a pártbizottság min­den esetben segítséget igyek­szik nyújtani. A vezetőség kapcsolata velük korrekt. Ügy érezzük, a „kötelező” foglalkozás mellett is a szi­vükön viselik a sorsunkat. A klubtagok átlag életkora kb. 68 év. A létszám több mint egyharmada viszont állandóan beteg. Ezeket lá­togatják, ügyes-bajos dolgai­kat intézik a szociális bizott­ság tagjai. A kegyeleti bi­zottságnak is akad dolga. Sajnos, az idén Takács Mi­hály (Egerj, Szántó Flórián (Egerszalókj, Solymosi József (Verpeléti, és Fónad Pál (Mátraderecskej színvona­las temetéséről -kellett gon­doskodniuk. Legfontosabb viszont a történelmi és pro­pagandabizottságunk tevé­kenysége. Célunk, hogy a mjigyar történelembe integ­ráljuk az ellenállás történe­tét, de csak úgy, ahogy a határokon belül és kívül végbement, meggátoljuk egyes memoárok magamuto­gató, torzító kísérleteit. Fon­tos feladatunknak' tekint­jük az ifjúsággal megismer­tetni a magyar ellenállók és antifasiszták küzdelmeit, harcait. Ennek keretében a felsőtárkányi . KlSZ-vezető- képző táborban előadásokat tartunk. Felvettük a kap­csolatot az úttörőszövetség­gel. a katonai kollégiummal, az SZMT-vel. a párt nyug- díiask lobjával stb. E téren azonban még mindig nem di­csekedhetünk kellő ered­ménnyel. Ezért jobban meg kell ismertetni magunkat a környezetünkkel. Nyíltak akarunk lenni minden irány­ban. A Kossuth Kiadó gon­dozásában már megjelent a Magyar antifasiszta ellenál­lás- és partizánmozgalom című kislexikon, amelyben a történelmi kutatók 1941-től 1945-ig terjedő időszakot dolgozták fel. Remélhetőleg ez is lexikális segítséget nyújt az érdekelteknek a mozgalom megismeréséhez. — Melyek a legégetőbb tennivalók? — Szeretnénk valamennyi pártszervvel és szervezettel s2orosabbá tenni a kapcsola­tunkat. Gyakoribbá kívánjuk tenni az üzemlátogatásokat, találkozást a KISZ- és mun­kásfiatalokkal, munkáskol­lektívákkal, sűrűbben meglá­togatni a munkásmozgalmi emlékhelyeket. Persze, igyekszünk az ingyenes jogi tanácsadást és az orvosi vizs­gálatot is biztosítani. A szo­ciális bizottság legutóbb alaposan vizsgálta azon ta­gok helyzetét, akiknek ala­csony a nyugdíjuk. E vonat­kozásban már több intézke­dés történt, most kedvező el­bírálásra várunk. Egyébként szeretném hangsúlyozni azt is, hogy tagságunk messze­menően egyetért a párt és a kormány programjával, amelynek megvalósulásához igyekszünk hozzájárulni — mondotta befejezésül dr. Demeter Rudolf. Fazekas István

Next

/
Thumbnails
Contents