Népújság, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-31 / 308. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. december 31., csütörtök 5, Kiváló egység - kiváló katonák Csendes és kihalt a kör­let, csupán az ügyeletesek vigyázzák az épületet nyolc óra után abban a laktanyában, ahol Czeg- lédy Lajos alezredes az MN 3855 alakulatnak a parancsnoka. A katonák már elvonultak a foglal­kozások szinhelyeire: tan­termekbe, műhelyekbe, oktatóbázisokra, hogy speciális szakmai tudásu­kat tovább gyarapítsák, finomítsák. Először is sikerült a párt­ós KISZ-tagok kai. a hiva­tásos állománnyal azt az összhangot megteremteni, 'amelynek segítségével a szerteágazó munkát a fő irányba terelhették. A sor­állomány is megértette a tennivalókat, s az ő alkotó­kedvük megnyerésével min­dig jelentkezett az a „kis plusz”, ami mindenkit átse­gített a nehézségeken. Később igy mondja: — Növelte és növeli fel­adataink súlyát az is. hogy alakulatunknál iskola mü­Az önvédelmi gyakorlatot Tomik Csaba őrmester irányítása mellett sajátítják el a katonák Sallai Sándor a házfal leküzdését végzi, kötéllel ködik, ahol más egységek részére is képezünk ki ka­tonákat. s persze nem mind­egy, milyen felkészültséggel utaznak majd oda. Megjegy­zem, mindehhez elöljáróink segítségével minden modern technikai eszközt biztosítot­tunk és nincs gondunk a személyi feltételekkel sem. A nevelő és tiszti állomány fiatal, jól képzett, és így koruknál fogva könnyebben tudnak azonosulni a rájuk bízott beosztottakkal. Azok problémáival, örömeivel. Így sikerült megnyerni a fiata­lokat a feladatokhoz, ame­lyek sok romantikus elemet is tartalmaznak. Persze ka­tonáink nemcsak az utóbbit látják, hanem a haza meg­védésének szükségességét, amelyet úgy érünk el. hogy a fiatalokat bevonulásuktól kezdve a politikai munká­ban fokozatosan erre nevel­jük. Arra törekszünk, a ka­tona megértse saját szere­pét. felelősségét a nagy egészben. — A feszített munka mellett nagy gondot fordí­tunk katonáink pihentetésé­re, kulturális, tartalmas, igé­nyes szórakoztatására a sza­badidős program keretében — veszi át a szót Román László őrnagy, aki politikai helyettesként kísérő társunk a beszélgetésben. — Rend­szeresen biztosítunk lehető­séget a közeli egri kulturá­lis létesítmények. színház, mozi. sportpályák stb. láto­gatására. Több ezres könyv­tárunk van. Rádió, tévé, vi­deo. ifjúsági klub mind az előbb elmondottakat szol­gálja. A szocialista verseny­— Nálunk persze nem­csak a laktanyán belül fo­lyik a kiképzés, a védelmi feladatokra való sokrétű ok­tatás, hanem zömében a gyakorlótereken, táborokban, hegyekben, erdős, sziklás, nehéz terepeken, azaz a va­lóságot megközelítő helyze­tekben — mondja a parancs­nok, miközben igyekszik be­mutatni alakulatát, amely többek között azzal is di­csekedhet, hogy kilencszer, egymás után elnyerte az Élenjáró Egység, kétszer pe­dig, éppen legutóbb a „Ma­gyar Néphadsereg Kiváló Egysége' kitüntető címet. Ennek a szép sikernek az okát próbáljuk most kiderí­teni. miközben magunk, is tapasztaljuk, hogy milyen lendülettel és gyorsasággal másszák meg a sziklát, a házfalat; szinte repülnek a különböző drótkötélpályákon. utakon küzdik le fegyvereik­kel a célokat, s milyen jár­tasságra tettek szert az ön­védelmi fogásokból a fiatal harcosok. — A sokrétűséghez hozzá tartozik még az is, hogy katonáink szol­gálati idejük alatt megtanulnak úszni, síelni, gépkocsit és különböző jár­műveket vezetni, amelynek a civil életben is sok hasz­nát vehetik — folytatja Czeglédy alezredes, miköz­ben a sikerek titkát boncol­gatva elmondja; ezt több tényezőre vezetheti vissza Függőhíd és ferde kötélpálya erősíti az önbizalmat mozgalomban tett vállalása­ik teljesítését jól segítik a kiképzési időszakban rende­zett különböző vetélkedők. Örömmel újságolja aztán. szigorúságához képest sok­kal jöbb. kellemesebb az életük. Már voltak szabad­ságon. eltávozáson és a kö­zeli napokban ismét haza­látogathatnak. hogy a legutóbbi vers-, pró­zamondók. és irodalmi szín. padok egri országos találko­zóján a Csorna Péter főhad­nagy és Erdélyi Károly szá­zados által felkészített iro­dalmi színpadjuk bronz mi­nősítést szerzett. A rendsze­res politikai oktatási napok tájékoztató megtartásával pedig azt segítik elő. hogy a katonai szolgálat ideje alatt sem szakadjanak el a fiatalok a polgári élettől. Azt is fontosnak tartja, hogy a KISZ- és pártszervek se­gítségével igyekeznek fel­tárni a katonákat foglalkoz­tató gondokat — családi, munkahelyi, iskolai — és annak megoldásában segíte­ni. Ezek az aprónak tűnő. de egyéneknek fontos prob­lémáknak a rendezése, a szülőkkel, a hozzátartozók­kal. a munkahelyekkel való rendszeres kapcsolattartás sokat jelent valamennyi- üknek. Közben a foglalkozásokon lévő, ez év augusztusában bevonult katonák cigaretta­szünetet kapnak. Az egyik csoportban találjuk Nagy Attilát, aki az egri Finom- szerelvénygyárból, Beszter_ cei Györgyöt, aki az egri Vilatiból. Alföldi Miklóst, aki Hatvanból. Sallai Sán­dort, aki Ráckevéról, és Petrovai Györgyöt, aki Erk. ről vonult be. Ök mesélik, hogy bevonulásuk után az első hónap volt a nehéz, a hirtelen váltós, de ami­kor sikerült megszokni a katonai életet, kialakultak a barátságok, már minden egyszerűbbé vált. Azt is mondják, hogy a parancsno­kok türelmesen foglalkoztak velük, az otthon elképzelt — A jó munka egyik ju­talma ez is. — fűzi hozzá a parancsnok. — Most egy kis erőgyűjtés időszaka kö­vetkezik. mert utána még nehezebb feladatokat kell végrehajtaniuk, mint eddig. Itt már nemcsak személyi, de kollektív munkát kell összekovácsolódottan végez­ni. A fizikai, szellemi, terhe­lések elviselésére megéret­tek. mert erősödtek, férfia­sod tak az újoncok, és szö­vődnek a jó értelemben vett barátságok. Régi mondás: az eredmé­nyeket könnyebb elérni, mint megtartani. Sikerül-e vajon a múltat megismétel­ni? önkéntelenül jelentkezik a kérdés. — Erre a megtisztelő cím­re büszke az állományunk, és érzi a felelősséget, hogy az elődök által elért sikere­ket megtartsa — így a pa­rancsnok. — Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a párt. és KISZ-tagok példa­mutató helytállásukkal a teljes állományt meg tud­ják nyerni továbbra is ar­ra. hogy a munkánk során felmerülő hibákat az elöljá­rók segítségével és a saját belső tartalékaink feltárá­sával. mozgósításával ki­javítsuk és folyamatos csa­patmunkával az egységes cselekvési szellemet fenn­tartsuk . . . Amint tapasztaltuk, ehhez a feltételek valóban adot­tak. Eddigi eredményeik biztatóak ahhoz, hogy a szo­cialista versenymozgalom­ban vállaltakat teljesítsék, kiváló címüket megtartsák. Fazekas István TAPASZTALATOK NÉLKÜL Fészekrakók Nem egészen úgy kezdődött, mint ahogyan elképzelték, illetve, ahogyan szerették volna. Csak néhányon jöttek el hívásukra, pedig arra gondoltak hogy a fiatalok kapva-kapnak a lehetőségen: itt aztán majd megtanulják, ho­gyan kell családi életet élniük. De a fiatalok nem jöttek. Pedig...! — Igyekeztünk minél szé­lesebb körben hírül adni, hogy létrehoztuk a fiatal házasok és házasulandók körét — hívja fel a figyel­mem Holló Erzsébet, a Csa­ládi Intézet igazgatója Gyöngyösön. — Szórólapo­kat készíttettünk, megállító táblákat helyeztünk el, vol­tunk intézményeknél, az ottani vezetők segítségét kértük, tehát megtettünk mindent, úgy érezzük, amit csak lehetett. — Találkoztak azokkal a fiatalokkal is, akiket meg akartak nyerni a körnek? — Velük nem, de ... iga­za van, legközelebb ezt is megtesszük. Mi tapasztala­tok, előzmények nélkül fog­tunk a szervezéshez, és en­nek lett a következménye az is, hogy például az ösz- szejöveteleket szerdára tet­tük. Nem gondoltunk arra, hogy ezen a napon futball­meccs van, a tv is közvetít mérkőzéseket, kupaküzdel­meket. — Tulajdonképpen mi a szándékuk ezzel a fiatal há­zasok körével? — Úgy véljük, magam is azt tartom, hogy a házas­ságra, a családi életre ott­hon nem készítik fel a fia­talokat. Erről nem szokás a szülőknek beszélniük. Pél­dául olyan apróságokról, hogy a feleség mellett a férj is kiveheti a részét a házi munkákból. De, ha a férjnek van valami apró kedvtelése, arról a feleség ne akarja mindenáron le­szoktatni. Egyszóval: alkal­mazkodniuk kell a házas­társaknak egymáshoz és meg kell érteniük a másikat. — Ez igy nagyon igaz, de a valóságban nem egészen ennyire egyszerű. Más az, hogy tudom, mit kell ten­nem, és más az, hogy való­jában mit teszek. Megold­hatja a gondokat egy tan­folyam? — Mindent az előkészítő- tanfolyam sem tud megol­dani, de ha segít két em­ber harmonikus együttélé­sében, az .már valami. Mi ezt szeretnénk elérni. Fur­csa módon azt tapasztaltuk, hogy a nők hajlamosabbak arra, hogy eljöjjenek a foglalkozásainkra. A férfi­ak húzódoznak. Minek az? Miért kell' ott olyan dol­gokról beszélni, ami két ember legbelsőbb ügye és így tovább? A felvilágosi- tást tehát a férfiak irányá­ban kell fokoznunk, ha a célunkat el akarjuk érni. — Azt is meghatározták, hogy csupán párosával le­hét az előadásokra eljönni. Jó ez? — Rájöttünk arra, hogy változtatnunk kell ezen a .kikötésen. A]ki magában akar jönni, jöjjön. De nem zárhatjuk ki még a közép- iskolásokat sem. Vagy az idősebbeket sem. — A terv szerint egy-egy alkalommal négy órán át tart a foglalkozás, délután négytől este nyolcig. Nem sok ez? — Nem kötelező a prog­ram egészén részt vennie senkinek. Aki akar, köz­ben is elmehet és aki akar, később is jöhet. Ügy gon­doltuk azonban, hogy egy- egy témát nem lehet né­hány percbe beszorítani. De az ételkészítés, a tánc- tanulás vagy a karatebe­mutató is hosszabb időt igényel. — A program novem­berben kezdődött és a kö­vetkező év loktóberében fe­jeződik be. Hosszúnak tet­szik. — Folyamatában szeret­nénk az összejöveteleinket megtartani, de havonta csak egy alkalommal találko­zunk. Nem tartanánk ész­szerűnek, ha hónapokra megszakadna. — Kapnak támogatást egy központi alapból. Mégis a kör tagjaitól 480 forintot kérnek. Befolyásolhatta-e ez az összeg az érdeklődés mértékét? — Ha egv személyre és egy órára elosztjuk az ösz- szeget, akkor néhány forint jön ki. Ez pedig nem sok. A tagsági belépővel' azt cé­loztuk, hogy érezze minden­ki a hovatartozását. OÍyan okunk is van a tagsági díj­ra vonatkozóan, hogy pél­dául egy hidegtál elkészí­téséhez is pénz kell. A tag­díj ilyen célokat is szolgál. A kérdéseimre mindig na­gyon határozott és célszerű válaszokat kaptam a szer­vező intézmény vezetőjétől. De a vélemények körének tágításáért dr. Thuróczy Já­nost, a városi tanács egész­ségügyi osztályának veze­tő főorvosát is megkeres­tem, — Kétségtelen, hogy a Családi Intézet kezdemé­nyezése nagyon jószándékú, sokat segíthet. De nyitot­tabbá kell tenni — mondta a főorvos. — A középisko­lások is hadd menjenek el, ha érdekli őket, mint ahogy elmehet akár egy ötvenéves férfi is. Azt is meg kellene gondolni, hogy nem lenne-e hasznosabb, ha nem egy egész éves időtartamra húz­nák szét a foglalkozásokat. Gondoljunk arra, hogy a tavaszi és a nyári időben hányán mennek szívesen zárt terembe előadásokra. Az nagyon jó, hogy akik legalább öt alkalommal részt vesznek a rendezvé­nyeken, mentesülnek a há­zasságkötés előtti tanács­adás kötelezettsége alól. Dr. Thuróczy János a vöröskeresztes szervezet el­nöke is. Ezért hozzátette az elmondottakhoz, hogy ez a szervezet minden lehető- segítséget megad a Fészek­rakó,k körének eredményes tevékenységéhez. Mint minden kezdemé­nyezés, ez is magában hord­ja a tapasztalatok hiányá­ból /fakadó nehézségeket. Ha azokra odafigyelnek a szervezők, ha azokból a megfelelő tanulságot meg­fogalmazzák, könnyebben érik el céljukat, hasznos­ságuk fokozódik. Meggyőződésem, hogy minden őszinte emberi kap­csolat nagy lendítőerő, de érzékenyen válaszol min­den rezzenésre. Hogy tar­tós maradhasson, a kap­csolódó feleknek — házas­társaknak is — mindenben szót kell érteniük. Az el­hallgatás pedig a kudarc forrása. A Fészekrakók kö­re jó keret ahhoz, hogy „mindent” meg lehessen beszélni. Mert meg kell be­szélni. G. Molnár Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents