Népújság, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-04 / 286. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 286. szám ÁRA: 1987. december 4„ péntek 1,80 FORINT Agrárolló A társadalmi-gazdasági kibontakozási program fontos részét alkotó élelmiszer-gazdasági munkaprogramban már a jövő évre is megfogalmazást nyert az agrárolló szűkítése. Érdemes bővebben is kifejteni, hogy ez mit takar. Ha fellapozzuk a Politikai Gazdaságtan Kisszótárét, az alábbiakat olvashatjuk az említett fogalomról: „Az agrárolló a mezőgazdasági és az ipari termékek áralakulása közötti eltérés. Akkor jön létre, ha valamely időponthoz képest hosszabb idő átlagában az ipari árszínvonal jobban emelkedik, vagy kevésbé csökken, mint a mezőgazdasági”. Ilyenkor az árak alakulása kedvezőtlen az élelmiszer-termelőknek. Nos, ez volt a jellemző az elmúlt években. A mezőgazdasági kormányzat viszont az agrárolló szűkítésére, illetve fokozatos megszüntetésére törekszik. Erről szólt nemrég Vancsa Jenő szakminiszter, aki kijelentette, hogy az ipari tárca vezetőivel való egyeztetés után megállapodás született; az iparnak is ér. deke, hogy a nagy vevő, a mezőgazdaság megmaradjon. Ezért mindent elkövetnek, hogy a termelői árak az iparban csökkenjenek, és az inflációs nyomás mérséklődjön az agrárterületen is. Az élelmiszer-gazdaságot irányító kormányzat éppen arra törékszik, hogy bizonyos ártámogatásokat a jövőben is fenntartson. Így például a műtrágya esetében. Miután a hatósági beavatkozások csökkennek már 1988-tól, így nagyobb szerephez jut a piac. Az árkonzultációs rendszer megtartásával szabad árformába kerülnek a növényvédő szerek, valamint f a mezőgazdasági gépek és a fogyasztói árakban is nagyobb szerephez jut ez a kategória. 1988-tól csak az alapvető élelmiszerek fontosabb választékára terjed ki a hatósági ár, míg valameny- nyi többi élelmiszerre a szabadár érvényesül majd. A mezőgazdaság termelői áraiban mindez az államilag rögzítettek arányának lényeges szűkítését, a garantált, megállapodásos, a szabad árformák terjedését eredményezi. Változik az élelmiszer- gazdaság jövedelemszabá. lyozása is. Az adóreformmal összhangban cél az elvonások mérséklése. A keresettömeget a teljesítményekhez kötik, és a nyereségadóztatásra való áttérés szerepel a tárca oéljai között. Ez utóbbi bevezetésével megszűnik a mező- gazdasági üzemek ipari, szolgáltató tevékenysége utáni termelési adó. Az általános forgalmi és a személyi jövedelemadó pedig módosítja az ágazatok, költség- és jövedelemviszonyait. Természetesen módosulnak az ágazatok közötti jövedelemarányok is. Mentusz Károly AZ ORSZÁGBAN ELSŐKÉNT Elektronikus újságírás a Népújságnál Az új technika bemutatása A mostani magyar sajtó napja emlékezetes ünnep lesz szerkesztőségünk kollektívájának. Nem kisebb eseményre került sor ugyanis tegnap, mint az ország első elektronikus lapkészítő rendszerének avatására. Erre az alkalomra jeles vendégek is megtisztelték közösségünket, akiket Kaposi Levente főszerkesztő köszöntött. Eljött többek között Sátrán István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának munkatársa, Megyeri Károly, a Magyar Üjságírók Országos Szövetségének titkára, Kiss Sándor, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára, Schmidt Rezső, Heves Megye Tanácsának elnöke, Horácski József, a Hírlapkiadó Vállalat vezérigazgató-helyettese, dr. Gantner János, a Videoton Számítástechnikai Gyárának igazgatója, Horváth Józsefné dr., a Révai Nyomda igazgatója és Budai Gábor, az MTI vezérigazgató-helyettese. Nem kis tetszésnyilvánítás mellett dr. Gantner János adta át a szerkesztőségi rendszer központi számítógépének a kulcsát Kaposi Levente főszerkesztőnek, ami egyben e komoly beruházás megvalósulását is jelenti. Ezt követően Pilisy Elemér tervező-szerkesztő ismertette, valamint működés közben bemutatta a vendégeknek legújabb munkaeszközeinket. Miről is van szó tulajdonképpen? Jó hároméves, intenzív munkának a koronája mindez. Akkor értek meg ugyanis azok a gondolatok a szerkesztőség vezetésében, hogy ezt az utat jelölje ki. A megvalósítással nem maradtunk egyedül. Elképzeléseink jól illeszkedtek a kormány, a sajtó elektronizálásra kidolgozott programjába. Ezért mind a pártirányítás, mind a szakmai vezetés messzemenően támogatta törekvéseinket. Ez abban nyilvánult meg mindenekelőtt, hogy megfogalmazták igényüket: modellértékű szerkesztőségi rendszert kellett létrehoznunk. Ehhez a megfelelő anyagi hátteret biztosították, ami nem volt kevés: közel 10 millió forintot tett ki. S még egy nagyon fontos dolog: a beruházás három év alatt megtérül. Ez egyebek mellett azért is lehetséges, mert a horribilis összegbe kerülő, és kizárólagosan kemény valutáért beszerezhető nyugati gépek helyett, hazai fejlesztésű berendezések, eszközök kerültek szerkesztőségünkbe. Szerencsés „házasságot” kötöttünk a Videoton Számítás- technikai Gyárával, amelynek hattagú csoportja valósította meg elképzeléseinket. No, de nézzük csak konkrétabban, mik is voltak ezek. A hagyományos kézirat megszűnik az egri szerkesztőségben. Az újságíró anyagai a számítógépek memóriaegységeibe kerülnek. Onnan bármikor előhívható a képernyőre, ahol minden művelet elvégezhető, amit sok-sok évtizeden keresztül tollal, papírral végeztek e szakmában. S mit jelent mindez az olvasónak? Mindenekelőtt azt. hogy sokkal frissebb hírekkel, tudósításokkal, információkkal gazdagon adhatjuk kezébe a lapot. A jelenlegi körülmények között a késő esti eseményekről, történésekről már alig állt módunkban a tájékoztatás. Az elektronikus rendszer lehetővé teszi, hogy az országban a napilapok közül nálunk lehet a legkésőbbi lapzárta. Akár éjfélig is bekerülhet, cserélődhet egy-egy arra érdemes újságcikk. Szólni kell még itt pár mondatat a hogyan továbbról. A szerkesztőségi rendszer önmagában kínálja azt, hogy ehhez hasonlóan magas technikai színvonalon csatlakozzon a nyomdai kivitelezés. Tegnap kísérleti jelleggel olyan berendezés is működött, amelynek segítségével egy teljes újságoldal — lásd a mai harmadik — készült el a szerkesztőségben. Ez azt jelenti, hogy ha a tördelőegységet sikerül véglegesen a szerkesztőségi rendszerhez csatolni, akkor a nyomda számára valóban nem marad más csak a szép. igényes nyomtatás. A vendégek működés közben is megtekintették a rendszert (Fotó: Perl Márton) A Minisztertanács tárgyalta A Minisztertanács csütörtöki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács elnöke beszámolt a Görög Köztársaságban tett hivatalos látogatásáról. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács előzetesen megtárgyalta az 1988. évi népgazdasági tervjavaslatot. A kormány megvitatta az 1988. évi állami költségvetésről szóló törvény tervezetét, a Központi Népi Ellenőrző Bizottság erre vonatkozó állásfoglalását, és úgy határozott, hogy a törvényjavaslatot az Ország- gyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács az előkészítő viták tapasztalatait figyelembe véve elfogadta az egészségmegőrzés hosszú távú társadalmi programját. A kormány határozatot ho. zott az állami bérlakásók értékesítésének megkönnyítéséről, a differenciáltabb vételárak megállapításáról. A Minisztertanács rendeletet alkotott a javító-karbantartó szolgáLtatások minőségének és a tartós fogyasztási cikkek alkatrész- ellátásának javítására. Célok és tervek Selypen ülésezett megyénk országgyűlési képviselőinek csoportja Tegnap délelőtt a Selypi Cukorgyárban ülésezett az országgyűlési képviselők Heves megyei csoportja, hogy felkészüljön a téli ülésszakra. illetve — az új kormány- program kapcsán — megvitassa a tanácsi gazdálkodás lehetőségeit a megváltozott pénzügyi helyzetben. A képviselőket és a meghívott vendégeket, akik között jelen volt dr. Molnár Gyula, az. MSZMP Heves Megyei Bizottságának osztályvezetője, Mészáros Albert, megyei népfronttitkár, a Pénzügyminisztériumot képviselő dr. Szántó Anikó és Selyp környékének több párt-, illetve gazdasági vezetője is, házigazdaként Kovács András, a csoport elnöke köszöntötte. ö ismertette az első napirenddel összefüggő célokat, irányelveket is, amelyek főként dr. Medgf/essy Péter pénzügyminiszter szűkebb körű tájékoztatójára épültek, s a december folyamán összeülő Országgyűlés egyik napirendjét képezik majd. Mint megtudtuk, a pénzügyminiszter az 1988-as költségvetés, az adóreform előkészítésével kapcsolatban kifejtette, hogy az idei esztendő szolgált bázisként az eljövendő év tervadataihoz. Ilyen szempontból nehézségként kell elkönyvelnünk, hogy különböző tényezők miatt 1987 nem úgy sikerült, miként arra a kormány, a (Folytatás a 2. oldalon) Kovács András, a képviselőcsoport vezetője tájékoztatja kollégáit a téli ülésszakot megelőző feladatokról (Fotó: Perl Márton) 15 ÉVES A HEVESI SZEMLE 0 folyóirat teljesítette küldetését Jubileumi ünnepség az MMK-ban Az idén zárul megyénk országos terjesztésű közművelődési folyóiratának, a Hevesi Szemlének tizenötödik évfolyama. Ebből az alkalomból — kibővített szerkesztőbizottsági ülés keretében — rendeztek jubileumi ünnepséget tegnap délután Egerben, a Megyei Művelődési Központ tanácskozótermében. Ezen — többek között — megjelent dr. Kovács Sándorné, a megyei tanács elnökhe(Folytatás a 2. oldalon) Haffnerné dr. Miskolczi Margit értékelő beszédét tartja (Fotó: Gál Gábor)
