Népújság, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-30 / 307. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Hív a természet Sok hibánk van nekünk magyaroknak, hogy csak néhányat említsek: nem tudunk helyesen étkezni, számtalan káros szenve­dély rabjai vagyunk, túl­hajszoljuk magunkat. Az egészséges életmód inkább csak szavakban létezik szá­munkra. Pedig próbálnak minket rászoktatni a pihenésre, a helyes életvitelre, A sza­bad szombat is azért szü­letett néhány évvel ez­előtt. Mégis ezt a napot csak olv kevesen használ­ják arra. amit már az el­nevezése is magában hor­doz : szabadidőre, kikap­csolódásra, Feledésbe me­rülnek a túrabakancsok, biciklit is már csak a gye­reknek veszünk, mert ma­gunknak ott az autó. A sí­léc pedig ugyan minek úgyis alig van hó télen, és egyebek . . . Az. hogy esetleg a mun­kával megszerzett pénzt a saiát pihenésünkre is for­dítsuk. sokszor eszünkbe sem jut. Sajnáljuk úgy­mond „elherdálni” — uta­zásra. a teljesebb kikap­csolódásra költeni. Lassan-lassan elfelejt­jük az igazi pihenés han­gulatát. Ez a szó hovato­vább már csak annyit je­lent számunkra: aludni. Pedig pihentető órákon at sétálni is. rácsodálkozni olyan dolgokra. amiket a napi rohanásban észre sem veszünk. Hány. de hány olyan épület van. akár szűkebb hazánkban, vagy megyeszékhelyün­kön. Egerben is. ami évek óta együtt lélegzik velünk! Ám arra talán még nem fordítottunk figyelmet, 'hogy ennek, vagy annak a háznak például milyen ívű ablakai vannak, vagy egy-egy belső udvarban mennyire esztétikusak a kapufogantyúk. A cukrász­dába csak azért ülünk be. hogy gyorsan lehajtsuk a ki tudja hányadik csésze kávét, megegyünk egv sü­teményt. Arra. hogy oda­figyeljünk az ízekre is. él­vezzük a duruzsoló nyu­galmat. vagy netalántán csevegjünk néhány percet egy régen látott ismerős­sel. már kevésbé jut idő. és nem jut arra sem. hogy akár télidőben is magunk­ra kanyarítsuk a kabátun­kat. nyakunk köré teker­jük a sálunkat, elinduljunk a parkokba, meg a távo­labbi erdőkbe barangolni. Évek óta nem járunk már igazán kirándulni. El­felejtettük, milyen az íze. a dércsípte csipkebogyó­nak. milyen a hangja a lábunk alatt zörgő avar­nak. Nem tudunk örülni annak, ha a téli úton sé­tálva nyakunkba pottyan egv csalafinta hókupac, ha látunk egy ágról lelógó jégcsapot. Vagy ha szeren­csénk van: párás leheletű szarvasokat, őzeket, muflo­nokat. Apró dolgok ezek. anya­gi hasznot nem hoznak. De talán lazítanak rajtunk egv kicsit, oldják bennünk a feszültséget, új lendüle­tet adnak a munkához. S ez sem kevés. Doros Judit EREDMÉNYES ESZTENDŐ, KÖZEL EGYMILLIÓ FORINT JUTALOM Murikásgyűlés a Gagarinban Bódi Béla vezérigazgató jelentése a munkásgyűlés résztvevőinek Tegnap délután került sor Visontán, a Gagarin Hőerőmű Vállalatnál az immár hagyományosnak mondható év végi mun­kásgyűlésre. Először Raj­ki Sándorné, a vállalati pártbizottság titkára tar­tott rövid bevezetőt és köszöntötte a vendége­ket, közöttük Paszternák Lászlót a Vasasszakszer­vezet titkárát, Füri Lász­lót, a Magyar Villamos Művek Tröszt főosztály- vezetőjét, dr. Kaszás Má­riát, a megyei tanács ipa­ri osztályának vezetőjét. Nagy Emilt, az MSZMP Gyöngyös Városi Bizott­ságának titkárát, vala­mint Kiss Józsefet, Gyön­gyös Város Tanácsának általános elnökhelyette­sét. Ezt követően Bódi Béla vezérigazgató jelentése hang­zott el az 1987-es esztendő­ben elvégzettekről, illetőleg a jövő évi feladatokról. Ki­jelentette, hogy az összeg­zés nem könnyű, hiszen az idén rendkívül bonyolult, összetett tennivalókat kel­lett megoldani, s olyan ese­ményeknek is tanúi lehet­tünk, amelyek eltértek a ko­rábbiaktól. Így például meg­határozónak bizonyultak az MSZMP KB július 2-ai ál­lásfoglalásai, azaz a társa­dalmi-gazdasági kibontako­zási program megfogalmazá­sa, amely arra késztette a céget is, hogy gazdasági és politikai önvizsgálatot tart. son. Ugyancsak fontos té­nyezőnek értékelte az Or­szággyűlés őszi ülésszakát, ahol a kormánynak a stabi­lizációval összefüggő terve­it ismertették. Megállapítot­ta, hogy ezt a vállalat úgy segítheti a legeredményeseb­ben, ha a mindennapok so­rán még magasabbra eme­lik az ott folyó munka szín­vonalát. Utalt arra, hogy a kollek­tíva eredményes esztendőt tudhat maga mögött, ami azt jelenti, hogy az egy éve elhatározottak minden vo­natkozásban teljesültek. Ilyenformán jó alapot te­remtettek az 1988-as indu­láshoz is. A sikert bizonyít­ja, hogy az idén mintegy 150 millió kilowattórával több villamos energiát „állítottak elő", mint azt előzetesen ter­vezték. Nincs mit szégyen­kezni a hőszolgáltatási te­vékenység miatt sem. Je­lentős tényként értékelhető, hogy a rekonstrukció jó ütemben, jó minőségben ha­lad. Erre mintegy 2,3 mil­liárd forintot fordítottak, s a megfelelő gazdálkodás kö­vetkeztében e téren 90 mil­lió forintot sikerült megta­karítani. Emellett a nyere­ség is több lett, mint azt el­képzelték. Javult a techno­lógiai és a munkafegyelem, továbbá a társadalmi tulaj­don védelme, s számottevő­en csökkent például a bal­esetek, a fegyelmik száma. Az idén a bérek átlagosan öt százalékkal növekedtek, s december során mintegy 7 millió forint jutalmat is ki­osztottak. Előrelépést lehe­tett tapasztalni a dolgozók lakáshoz juttatásában is, valamint a munkakörülmé­nyek javításában. Pozitív tapasztalat, -hogy a legtöbb helyen jól ismerték fel és aknázták ki a műszaki-gaz­dasági adottságokat, hogy a vezetők következetesebben kérték számon a feladatok megvalósítását, s hogy a párt-, illetőleg a társadalmi szervezetek támogatására is mindenkor számítani lehe­tett. Ugyanakkor viszont még nem tartozik a legfőbb erények közé például a mun­kaszervezettség szintje. A jövő évvel kapcsolato­san kifejtette, hogy az csep­pet sem lesz könnyebb az ideinél. Ennek ellenére fel­tétlenül meg kell őrizni az alaptevékenységek eddigi színvonalát, ugyanilyen ní­vón kell folytatni a rekonst­rukciót. s szükséges, hogy minden területen áttérjenek egy megújult gondolkodás­módra és cselekvésre. Jövő­re a hőszolgáltatás a Gaga­rinban mintegy 15—20 szá­zalékkal növekszik majd. míg a másik két erőműben szinten marad. A rekonst­rukciós munkák értéke 1,6 milliárd forint lesz, a nye­reséget pedig 220 millióra tervezik. A vezérigazgató külön szólt a rekonstrukcióról. El­mondta. hogy február vé­gén. március elején indul a 4-es blokk, bár elképzelhe­tő. hogy lesz némi „csúszás”. Ám figyelemre méltó, hogy az az idő, amennyi alatt ezzel elkészülnek, a nem­zetközi gyakorlatban szinte egyedülállóan gyors, s nem lehet kifogás a minőséggel kapcsolatban sem. Befejezé­sül a szocialista brigád- mozgalommal foglalkozott. A vállalat vezetése mosta­nában rendszerezi az ezzel összefüggésben felhalmozó­dott tapasztalatokat. A tö­rekvés az. hogy e téren — a saiát elképzelésekre ala­pozva — mielőbbi megúju­lásról lehessen számot adni. Ennek utána a dolgozói hozzászólások következtek, amelyek — többek között — érintették a rekonstrukciót, az 1987-es munkát. vala­mint a jövőbeni tennivaló­kat. Nagy Emil abbéli re­ményének adott hangot, hogy a Gagarin az elkövet­kezendő időszakokban is ha­sonlóan megfelel majd a minden bizonnyal megnöve­kedett követelményeknek. Ezt követően Bódi Béla válasza következett, majd a résztvevők egyhangúlag megszavazták az előterjesz­tést. A továbbiakban a ju­talmak átadására került sor: 230 kiemelkedő teljesít­ményt nyújtó dolgozó csak­nem egymillió forintot ve­hetett át. A munkásgyűlés az elnö­ki zárszóval, valamint az Internacionálé hangjaival ért véget. Csaknem háromszáz küldött a teremben ... (Fotó: Szántó György) Tájékoztató a január elsejei árváltozásokról A január elsején életbe lépő árintézkedések ha­tására az egyes termék-(szolgáltatás)-csoportokban bekövetkező árváltozások átlagos mértékéről és néhány kiemelt termék árának emelkedéséről az MTI a következő tájékoztatást kapta: (Folytatás a 3. oldalon) Versenyben a világpiacon Hulladékból hasznosat, gazdaságosan, minél több devizáért, — ez vezérli az Apci Qualitál Könnyűfém- öntödét, mely évente 16 ezer tonna alumíniumhulladék­ból 1,5 milliárd forint ter­melési értéket állít elő. több mint 100 millió forint nyereséggel. Az öntvények nemcsak a hazai, hanem a világpiacon is keresettek. Az apciak termelésük 25 százalékát exportálják: Ang­liába, Japánba, az NSZK-ba, Olaszországba. A minőség fokozásával szeretnék a meglévő üzletkapcsolataikat megtartani és bővíteni a gazdaságosság kereteit figye lembe véve Alumínium­hulladék, mely feldolgozva tőkés devizát hoz (fent) ★ A forgács­bri két táló présgép, gazdaságos, energia ­takarékos, az alumínium leégés! veszteségét csökkenti A tömböntő lánc exportra termel Közel 25 ezer tonna alumíniumtömb készül évente (Fotó: Szabó Sándor)

Next

/
Thumbnails
Contents