Népújság, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-30 / 307. szám

2 NÉPÚJSÁG, 1987. december 30., szerda Újra a Földön az űrrekorder Kazahsztánban sikeresen Földet értek a Szojuz TM—3 űr hajóval a szovjet kozmonauták. A képen: a három űrhajós a leszállás után (Népújság-telefotó: AP — MTI —KS) A programban előzetesen meghatározott térségben, a dél-kazahsztáni Arkalik kö­zelében kedden, moszkvai idő szerint 12 óra 15 perc­kor sima leszállást hajtott végre a Szojuz TM—3 szov­jet űrhajó. A Szojuz leszál­lókabinjában érkezett visz- sza a Földre Jurij Roma- nyenko, Alekszandr Alek~ szandrov, aki később csat­lakozott a parancsnokhoz és Anatolij Levcsenko, aki a december 21-én felbocsátott Szojuz TM—4 űrhajóval tett látogatást a Mir űrál­lomás fedélzetén. A Mir űrállomáson Vla­gyimir Tyitov és Musza Manarov folytatja a munkát. Ök szintén december 21-én indultak a Szojuz TM—4- gyel. ★ A leszállókabinból kiszállt űrhajósok közérzete jó. Jurij Romanyenko pa­rancsnok, aki edhig is töhb jelentős eredményt mutatott fel, ezúttal újabb rekordot döntött meg. összesen 326 napot töltött egyfolytában a világűrben. Ez idő alatt társaival, kez­detben Alekszej L evkinnel, majd a fedélzeti mérnök megbetegedése után 160 na­pon át Alekszandr Alek- szandrovval asztrofizikai, geofizikai, orvosbiológiai kutatásokat, műszaki, tech­nológiai és biotechnológiai kísérleteket végzett. A nyílt világűrben kiegészítő nap­elemeket szereltek fel az űr­állomás energiaellátásának javítása érdekében. Az eddigi leghosszabb űrrepülés során sok mun­kát végeztek a nemzetközi kísérleti programok kere­tében. Egy hétig szovjet— Szíriái nemzetközi legény­séget is fogadott az orbitá- lis egység. Miután pedig a Mir űrál­lomás kiegészült a Kvant asztrofizikai modullal, az űrhajósok sokrétű kísérlete­ket és megfigyeléseket vé­geztek a „Röntgen” elne­vezésű űrobszervatóriummal, amelynek létrehozásában a szovjet tudósak mellett brit, holland, nyugatnémet szak­értők és az európai űrhajó­zási ügynökség munkatársai vettek részt. Fontos mű­szer a „Glazar” nevű, az ibolyántúli tartományban működő teleszkóp, amely­nek megalkotásában svájci tudósok is részt vettek. A Kvant különleges táv­csöveivel először észlelték a Nagy Ma gellán Felhőben fel­villanó szupernóva kibocsátot­ta röntgensugarakat. Az 500- nál több megfigyelés során különféle égitesteket vizsgál­tak, a Glazar távcső se­gítségével 270 fényképfel­vételt készítettek. A ko­rábbi űrutazások során ka­pott - eredményeket is fel­használva a korszerű be­rendezések segítségével sok, különféle, a Földön nem lé­tező anyagfajták előállítá­sára irányuló sikeres kísér­letet végeztek. Tanulmá­nyozták a Föld ásványi kin­cseit, környezetvédelmi megfigyeléseket végeztek, a szárazföld- és a világóceá­nok különböző pontjairól készítettek felvételeket. A szükséges berendezéseket, anyagokat „Progresz” auto­matikus teherűrhajók szállí­tották az űrállomásra. A repülés idején mind~ végig ellenőrizték az űrha­jósak egészségi állapotát. A gondos orvosi munka is közrejátszott abban, hogy Romanyenko parancsnok mindenki másnál hosszabb ideig maradhatott a világ­űrben, s hogy sikerült a hatalmas tudományos és népgazdasági jelentőségű programot maradéktalanul végrehajtani. Közös biztonsági stratégia Közös nyilatkozat kiadá­sával kedden Rijádban be­fejeződött az Öböl-menti Együttműködési Tanács (GCC) négynapos csúcsér­tekezlete. A tanácskozás résztvevői — Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Kuvait, Omán és Szayd-Arábia — azzal a felhívással fordul­tak a nemzetközi közösség­hez és különösen a Bizton­sági Tanácshoz, hogy az sürgesse a BT nyáron elfoga­dott 598. számú határozatá­nak megvalósítását. A ha­tározat a hét éve elhúzódó iraki—iráni háború befeje zését szorgalmazza. Nem bírálták a nyilatko­zatban közvetlenül Tehe­ránt a kuvaiti olajlétesít­mények és az öbölbeli ha­józás ellenj iráni támadá­sokért, csak megemlítették, hogy megvitatták a történ­teket. Olcsó az emberélet Az Abu Nidal vezette szélsőséges palesztin csoport hétfőn bejelentette: kivég­zett öt olyan személyt, köz­tük egy nőt, akik a csoport ellen irányuló „titkos akció­ban’ vettek részt. A Nyu- gat-Bejrútban működő nyu­gati hírügynökségi irodák­nak eljuttatott nyilatkozat­ban azt állították, hogy az öt személy a jordán és az izraeli titkosszolgálatok szá­mára dolgozott. Abu Nidalt körözik az Egyesült Államok és több európai ország hatóságai is. Az állítások szerint Líbia támogatását élvező csoportot számos véres akció végre­hajtásával vádolják, köztük az 1985 karácsonyán a ró­mai és bécsi repülőtereken el­követett vérengzésekkel, me­lyeknek összesen 17 halálos áldozata volt. A csoport még a hetvenes évek elején elszakadt a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezet (PFSZ) fő szárnyától, az el-Fatah-tól, de az egész PFSZ-től is. Abu Nidalt a PFSZ vezetése akkor halál­ra ítélte. Kuba ünnepi mérlege 29 evvel ezelőtt új fejezet kezdődött Latin-Amerika történetében. 1959. ja­nuár 1-jén a kubai felszabadító harc győzelmes csapatai bevonultak Havan­nába, véget vetve Fulgencio Batista hétéves diktatúrájának. Akik átélték azt a bizo­nyos január elsejét úgy me­sélik. hogy ilyen osztatlan lelkesedéssel és elismeréssel még nem köszöntöttek ka­tonákat és politikusokat, legalábbis a nyugati félte­kén. A kubai nép független­ségi törekvéseit, sok évtize­des hősi harcát látta meg­valósulni a forradalom győ­zelmével. A szuverenitásért folytatott küzdelemnek év­százados hagyománya volt Kubában. A spanyol gyar­matbirodalom elleni fegyve­res harc 1868-ban kezdődött meg a tízéves háborúval, majd 1895-től folytatódott a költő és forradalmár Jose Marti irányításával. A spa­nyolok elleni győzelem kü­szöbén azonban egy még erősebb külső függőség há­lójába került a karibi szi­getország. Az Egyesült Ál­lamok 1902-től 57 éven ke­resztül formális függetlensé­get biztosított Kubának, ám gazdasági, politikai és kul­turális téren teljes kiszol­gáltatottságban tartotta az országot. A negyvenes évek válasz­tások útján hatalomra ju­tott kubai államfői még ad­tak arra, hogy legalább rész­ben tiszteletben tartsák az országban a demokrácia bi­zonyos alapelveit. 1952-től, a Batista-puccs időpontjától kezdve azonban már ezt sem tekintették szükséges­nek a hatalomra került cso­port tagjai. A baloldali erők elleni kíméletlen fellépés, a kínzások és eltűnések gya­korlata, a hivatali korrupció nagy társadalmi elégedetlen­séget szült. A gerillaharc és felszaba­dító háború 25 hónap alatt vezetett győzelemre. Fidel Castro vezetésével 1956 de­cemberében ért partot Ku­ba keleti részén a Mexikó­ból indult Granma hajó, hogy a rajta érkezett 82 fegyveres a Sierra Maestra hegyei között megkezdje a gerillaháborút. (Az első for­radalmi akciót valójában 1953-ban hajtották végre. Fidel Castro és csoportja 1953 júliusában rohamozta meg a Moncada-laktanyát Santiago de Cubában. A le­vert támadás résztvevőit bör­tönbe vetették, majd 1955- ben távozásra kényszerítet­ték az országból.) A partra­szállást követő napokban a Batista-hadsereg rácsapott a különítményre, melyből csu­pán heten maradtak életben. Fidel Castro a rá jellemző elszántsággal akkor jelentet­te ki a maréknyi csapat előtt: a diktatúra végnapjai meg vannak számlálva. A 29 év eredményeit, si­kereit hosszasan lehetne so­rolni, miközben megemlíthe­tők olyan hibák, tévedések is, amelyeket elismert Fidel Castro is. Kuba első és leg­nyilvánvalóbb vívmánya az, hogy létbiztonságot adott a lakosságnak. Latin-Ameriká- ban kevés olyan ország van Kubán kívül, ahol ne len­ne alapvető társadalmi prob­léma az éhezés, a nagyfokú alultápláltság. Kubában — ha egy adott időpontban esetleg másról nem is — rizs, bab és tojás beszerzéséről minden család tud gondos­kodni. Nem jelenti ez ter­mészetesen az ellátás zavar­talanságát. A központi tö­rekvések célja ezért a fe­hérje- és vitamingazdag élel­miszerek minél szélesebb kö­rű értékesítése. Az eredményeknél marad­va. kiemelt helyen említen­dők a kubai egészségügyi statisztikák, melyek több szempontból a fejlett orszá­gokkal történő összehason­lításban is megállják a he­lyüket. A gyermekhalandóság 1987-ben várhatóan 14 ezre­lék körüli arányszáma pél­dául éles ellentétben áll az­zal a ténnyel, hogy Latin- Amerikában évente gyerme­kek százezrei halnak meg, egyébként könnyen gyógyít­ható betegségekben. Az or­vosi ellátás mellett az ingye­nes oktatás is Kuba büszke­sége. Jelenleg a kilencosztá- lyos általános képzés gya­korlati megvalósítása van már napirenden a Szigetor­szágban. Fidel Castro beszé­deiben rendszeresen felem­legeti azt is. hogy a forra­dalom győzelmével vált le­hetővé a szerencsejátékok, a prostitúció, a kábítószer­kereskedelem és -fogyasztás betiltása is az országban. A népjólét emelését és az egyoldalú gazdasági szerke­zet felszámolását célzó el­képzelések a korábbi évtize­dekben nem mindig talál­koztak a gazdasági realitá­sokkal. Manapság a kubai fejlődés egy újabb megújí­tási kísérletének, a másfél éve kezdődött kiigazítási fo­lyamatnak vagyunk tanúi. Ez mentes a hatvanas évek túlzásaitól, bár nem fedezhe­tők fel benne a szocialista országok egy részében az utóbbi időben jellemzővé vált, átfogó reformtörekvé­sek sem. Jelentősége minde­nekelőtt az, hogy a figyelmet a belső hiányosságokra, a fegyelmezettebb, tudatosabb munka szükségességére irá­nyítja. rC Külpolitikai kommentárunk "*)—i Egy bajor Moszkvában A SZOVJET FŐVÁROS VENDÉGE e napokban Franz Josef Strauss, bajor miniszterelnök, a Ke- resztényszooiállis Unió (CSU) elnöke. Hivatalosan a szovjet kormány állami külgazdasági bizottságának meghívására érkezett Moszkváiba, s így a két or­szág, s ezen belül is a bajor és a szovjet vállalatok gazdasági kapcsolatait tekinti át tárgyalópartnerei­vel. Nem fér kétség azonban ahhoz, hogy Strauss látogatása, mint megannyi alkalommal más szocia­lista országok esetében is, hídépítő jellegű, módot nyújt nagy fontosságú politikai kérdések áttekinté­sére is. S hogy ez mennyire így van, bizonyítja, hogy Strausst nem sóikkal érkezését követően máris fo­gadta Eduard Sevardnadze külügyminiszter, kedden pedig Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára is. A kommentátorok nagy fontosságot tulajdonítanak Sevardnadze azon kijelentésének, hogy a két ország földrajzi közelségéből, gazdasági fejlődésük sajátos­ságai alapján — a kölcsönös előnyök tiszteletben tartásával — nagy eredményeket érhet él az együtt­működésben, mind a maga javára, mind pedig Eu­rópa biztonsága érdekében. MOSZKVÁBAN KEDVEZŐEN FOGADTÁK az NSZK kormányzatának a kettős nullamegoldássa! kapcsolatos döntését, amellyel Bonn megkönnyítette a szovjet—amerikai, joggal történelmi jelentőségű­nek nevezett megállapodást, az „eurorakéták” lesze­reléséről és megsemmisítéséről. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan washingtoni találkozóját követően most Európát is elsődlegesen az a kérdés foglalkoz­tatja, miként lehet továbblépni a nukleáris lesze­relés útján. Közismert, hogy vannak olyan hangos Nyugat-Európában, amelyek valamiféle veszélyt lát­nak Moszkva és Washington megállapodásában; at­tól tartanak, hogy „védtelenebbé válik” Nyugat-Euró- pa. A bonni kormány hivatalosan nem osztja eze­ket a nézeteket, ugyanakkor mind többet lehet hal­lani a francia—nyugatnémet katonai együttműködés­re épülő önálló nyugat-európai védelmi elképzelé­sekről. Feltételezhető, hogy Strauss mostani látoga­tása és magas szintű megbeszélései alkalmával ezek a kérdések is napirendre kerültek. MÁR CSAK AZÉRT IS, mert január derekán ese­dékes Sevardnadze külügyminiszter eredetileg no­vemberre tervezett, de a Gorbacsov—Reagan talál­kozó miatt elhalasztott bonni vizitje. A hírügynök­ségek tudni vélik, hogy a szovjet külügyminiszter akkor majd előkészíti a talajt egy esetleges Gorba­csov—Kohl találkozóra is. Feltételezések szerint erre a jövő év első felében kerülhet sor. Ortutay L. Gyula Véget ért Csebrikov laoszi látogatása Viktor Csebrikov, az SZKP KB PB tagja, a szovjet Állambiztonsági Bizottság elnöke kedden befejezte há­romnapos hivatalos látoga­tását Laoszban és hazauta­zott. Csebrikov a Laoszi Népi Forradalmi Párt (LNFP) KB és a laoszi kor­mány meghívásának tett eleget. Csebrikovot látogatása alatt fogadta Kaysone Phomviha- ne, a LNFP KB főtitkára, miniszterelnök, akivel idő­szerű nemzetközi kérdésekről, a kétoldalú kapcsolatok ala­kulásáról és pártközi kap­csolatokról tárgyalt. Viktor Csebrikov megbe­szélést folytatott még Kham' tai Siphandone nemzetvé­delmi és Asang Laoli ügy­vezető belügyminiszterrel is. A Viktor Csebrikov vezet­te szovjet küldöttség előző­leg Vietnamban járt. A Moszkvában tárgyaló Franz Josef Strauss, bajor mi­niszterelnököt kedden a Kremlben fogadta Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtitkára (Népújság-teleiotó: TASZSZ — MTI — KS;

Next

/
Thumbnails
Contents