Népújság, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-28 / 305. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. december 28., hétfő Mezőgazdasági felvásárlási árak -1988 A MÉM KÖZLEMÉNYE (11/1.) 1988. január 1-jétől — más változásokkal összefüg­gésben — változik a mezőgazdasági árrendszer és mó­dosulnak a mezőgazdasági termékek felvásárlási' árai is. Jelentősen nő a szabadáras termékek köre, válto­zik a továbbra is hatósági áras körbe tartozó termé­kek árformája. Hatóságilag rögzített ter­melői ára kizárólag a tejnek lesz. A vágósertésekre új hatósági árforma, úgyneve­zett garantált ár vonatko­zik. A garantált ártól lefe­lé nem. felfelé a piaci vi­szonyok és az általános ár­szabályok figyelembevéte­lével bármilyen mértékben — a vevő és az eladó meg­állapodása alapján — el le­het térni. A jellemző ható­sági árforma a tájékoztató ár' lesz. Ebben az esetben a meghirdetett árcentrum­tól a piaci viszonyok figye­lembevételével. a vevő és az éladó megállapodása alap­ján meghatározott mértékig mindkét irányban el lehet térni. E körbe tartozik a jö­vőben az étkezési búza. a kukorica, a takarmánybúza, a takarmányárpa, valamint a vágómarha. A fel nem sorolt mező- gazdasági termékek a sza­bad termelői árformába tar­toznak. Az árat ebben az esetben a szerződő felek, a költségek és a piaci vi­szonyok ismeretében — a hatósági előírások megtartá­sa mellett — közös megegye­zéssel alakítják ki. Ezúttal elsősorban azokat a felvá­sárlási árváltozásokat te­kintjük át. amelyek a kis­termelőket különösen érdek­lik és érintik. A vágósertések garantált árformába tartoznak. A ga­rantált ár része az élő. il­letve hasított állapotban mi­nősített sertések alapára, a kistermelői hasított állapot­ban történő minősítéshez kapcsolódó minőségi felár, az időszaki felár, valamint a hármasmentesítéshez kap­csolódó felár. A nagyüzemi integrációban történő kisüze­mi sertésértékesítéshez kap­csolódó — a nagyüzem és a kistermelő között megosztás­ra kerülő — mennyiségi fel­ár is beleértendő a garan­tált árba. Az élő állapot­ban minősített sertések ára a' következőképpen alakul: Súlykategória Fehér színű hibrid- (KA-HYB, HUN- GAHIB, TETRA-S) és a duroc fajta keresztezéseiből származó hús- és húsjellegü sertések (Ft kg) Egyéb 95—120 kg között 41,20 39,30 121—140 kg között 34,00 34,00 140 kg felett 32,50 32,50 Tenyésztésbe fogott sertés 170 kg felett 36,10 36,10 A kistermelők a termés- értékesítési szerződés meg­kötésekor 95—120 kg-os fe­hér hússertéseik vágás utá­ni! minősítésében is megál­lapodhatnak. Ebben az eset­ben I.. II. vagy III. osztá­lyú besorolást kapott álla­taik után. az élő állapotban megállapított vételáron (alapáron) felül minőségi felárat kapnak. A felár ga­rantált mértéke a követke­ző: I. osztály (30% fehéráru arányig) 7,30 Ft/kg; II. osz­tály (30,1—35°,o fehéráru ese­tén) 4.80 Ft kg; III. osztály 35,1—40% fehéráru esetén) 2,40 Ft/kg. A minőségi felár kifizeté­sére az átvételt követő 15 napon belül kerül sor. A vágás utáni minősítésre ke­rülő kistermelői sertések azonosítása az egyszerre át­adott mennyiség elkülönített kezelésével, vagy a serté­sek egyedi megjelölésével történik. A kistermelők meg­bízott képviselője a vágó- vonalon történő minősítésen részt vehet, annak sza­bályszerűségét ellenőrizhe­ti. Hogy mit kell figyelem­be venni, azt az MSZ 6922. számú szabvány határozza meg. Az átlagosan etetett és itatott sertések átvétele­kor az állatok mérlegelt (bruttó) súlyából az alábbi levonást kell végrehajtani; Kategória Átvételi helyen kg db Átvételi telephelyén kg db 16—25 kg i i 26—35 kg 2 2 36—60 kg 3 3 61—90 kg 4 5 91—130 kg 5 6 130 kg feletti sertés Kan és kanlott sertéseknél 6 7 további 10 10 A sertések árkategóriába (súlykategóriába) sorolását az átvételkor mért bruttó súly alapján kell végezni. A vételár elszámolása a súlylevonással csökkentett fizető (nettó) súly alapján történik. Garantált 1 Ft/kg meny- nyiségi felárat kell fizetni a mezőgazdasági nagyüzem­nek és az áfész-nek a sa­ját előállítású, a szerződés­nek megfelelő, minőségi ser­tések után. valamint a me­zőgazdasági kistermelők ál­tal hizlalt sertésekre, aimeny- nviben a mezőgazdasági kis­termelők sertéstenyésztési, -hizlalási.és -értékesítési te- vékesvségének szervezését a felvásárló szervezettel kö­tött megállapodás alapján önállóan, vagy a keretei kö­zött működő szakcsoport út­ján végzi és egy tételben legalább 20 db kistermelői hízott sertést ad át. A me­zőgazdasági nagyüzem és az áfész a kistermelőkkel — szerződés alapján — tovább­ra is köteles megosztani a tőlük átvett állatokért el­számolt mennyiségi felárat. Az élőexpartra vásárolt hús- és húsiettlegű sertés termelői ára súlykategóriá­tól függetlenül 45 Ft/kg net­tó súly. Ez az ár a mennyi­ségi felárat is magában fog­lalja. (Folutatjuk) A. üzemeltetésért Az autómotorok kör­nyezetkímélő és gazdasá­gos üzemeltetését segíti az a fedélzeti műszer, az Ecobeter, amelyet Vácott, a Híradástechnikai Anya­gok Gyárában készítenek. Mérhető vele a motor for­dulatszáma, a pillanatnyi, illetve a 100 kilométerre kivetített átlagfogyasztás, egy-egy kijelölt útszakasz tényleges fogyasztása, a gépjármű sebessége, a megtett távolság. Jövőre közel tízezer darabot gyártanak a fedélzeti komputerből. (MTl-fotó: Szabó Sándor — KS) Utazás a sSzonyok ácsingóz- nak a falu buszmeg­állójában. Valószí­nű, hogy Xekésték a jára­tot, mert eléggé bizonyta­lanul toporognak a hideg­ben, a szállingózó hóban. Mennének, s maradnának is. Otthon melegebb len­ne a ,következő indulásig, de akadhat valami al­kalmi kocsi :is. Korukat tekintve ugyan nincs sok esélyük az utóbbi utazás­ra, ám — gondolják — próba: szerencse. Nem tudom, hogy mi­óta várakoznak az útszé- len, de ptegesik a szí­vem rajtuk. Egyedül ülök az autómban, könnyen el­férnek mellettem hárman is. Messziről látom, hogy stoppolni nem mernek. SzégyenVősebbek jannál. inkább arra várnak, hogy a feléjük iközelítő szólít­sa meg őket. A közelükbe érkezve fékezek hát, leengedem az ablakot és megkérdem tő­lük, hogy ugyan merre tartanának. Csak ide, a közeli városba — mond­ják egyszerre — oda, aho­vá minden bizonnyal ma­gam is tartok. Ördögük lüarji eltalál­ták! — válaszolom ne­kik. S kinyitom előttük az ajtókat. örülnek a szerencsé­jüknek, nem győznek há­lálkodni. Dicsérnek enge. met is, meg az autót, szíves szóval érdeklődnek a családomról, munkám­ról. Elmondom, ami rájuk tartozik, s én is kérdek tőlük egyet, s mást. Hogy fizetett a föld, a jószág, van-e hízó az ólban, s a disznót levágják-e az ün­nepekre. Kedves tereferével telik az idő, gyorsan szeljük a kilométereket, egykettő­re beérünk Egerbe. A Do- musig mennének >— mond­ják félénken a házak kö­zött — nagyon boldogok lennének, ha ott tenném le őket. Mi sem természetesebb ennél — válaszolom — hiszen én is éppen a kö­zelben parkolok majd. Az­tán meg is érkezünk az áruházhoz, s utasaim ki­kászálódnak. — Mennyivel tartozunk? '— tudakolják illendően, mielőtt távoznának. — Ugyan semmivel! Miután én is ide jöttem. — Köszönjük, köszön­jük! Áldja meg az Isten! — búcsúznak. Majd egyi­kük halkan, de úgy, hogy azért jól megértsem, megjegyzi: — Igaz, mindhármunk­nak van bérlete ... (gyóni) VIETNAMI ELISMERÉS AZ EGERSZÓLÁTIAKNAK A háttérben: tíz év eredményei Alig egy hónapja, hogy egy vietnami központi na­pilapban részletes híradás jelent meg Egy magyar tsz segített a libatenyész­tésben Hanoinak címmel. Idézet a fordításból: „Hanoi város meghívásá­ra Dér Józsefnek, az Eger- szóláti Ho Si Minh Tsz el­nökének vezetésével delegá­ció érkezett fővárosunkba. A szakemberek többek kö­zött arról tárgyaltak a fő­városi mezőgazdasági osz­tály vezetőivel, hogy miként lehetne továbbfejleszteni a Hanoi élelmiszer-termelésé­ben jelentős helyet elfogla­ló libatenyésztést. A kéthe­tes program során ellátogat­tak a Phung Thwong ter­melőszövetkezetbe és más ál­lattenyésztéssel foglalkozó gazdaságokba is. A vendé­geket fogadta Nguyen Ngoc Triu miniszterelnök-helyet­tes, a Vietnami Központi Bizottság tagja, aki a bará­ti hangulatú találkozón kö­szönetét mondott az eger- szólátiak munkájáért. A lá­togatás végén Dér Józsefet a Vietnami Államtanács ál­tal adományozott Népek Ba­rátsága Érdeméremmel tün­tették ki, amelyet a főváro­si tanács elnökhelyettesétől vehetett át. A magyar tsz-elnök kö­szönő beszédében hangsú­lyozta, hogy a Ho Si Minh Tsz szeretné továbbfejleszte­ni a kapcsolatot a Hanoi kör­nyéki gazdálkodó egységeivel a libaprogram sikeres meg­valósításáért.” Amikor felkerestük Dér Józsefet, arra kértük, beszél­jen a több, mint tízéves mun­kakapcsolatról, a magas el­ismerés mögött álló tevé­kenységről. — Kapcsolatunk a hetve­nes évek közepére nyúlik vissza — mondja. — A Ha­noi környéki sertésfarmokat gazdaságtalan voltuk miatt fel kellett számolni, ugyanak­kor a húsellátást valamilyen módon meg kellett oldani. Ekkor kerestek meg bennün­ket azzal a kéréssel, hogy a két állam közti tudományos­műszaki együttműködés ke­retében segítsünk a vietna­mi főváros élelmiszer-terme­lésében. Első lépésként egy törzsállományt juttattunk ki. és néhány szakemberrel személyesen is kiutaztunk, hogy a kezdeti nehézsége­ken ötletekkel, tanácsokkal segítsünk. — Milyen változást ta­pasztaltak az elmúlt tíz esz­tendő alatt? — A körülményekhez ké­pest nagyon eredményes fejlődésnek lehettünk szem­tanúi. A tavaly kiküldött libatojásból ötezer kikelt, s ennek eredményeként a Phung Thwong termelőszö­vetkezetben most egy jó erős törzsállománnyal ren­delkeznek. Természetesen ez a viszony kétoldalú. Itt, Eger- szóláton is megfordult már (Fotó: Perl Márton) néhány vietnami kolléga, hogy helyben, személyesen gyarapítsa tudását. Szeret­ném azt is elmondani, hogy Szabó Sándor termelési el­nökhelyettes rengeteget se­gített a közös program meg­valósításában1. Az ő munká­ját a hanoi tanács szintén kitüntetéssel ismerte el. — Hogyan reagált a meg­tisztelő állami elismerésre? — Váratlanul ért, nem szá­mítottam rá. De meglepő volt az is, hogy a miniszter­elnök-helyettes személyesen fogadott bennünket. — Beszéljen egy kicsit a vietnami hétköznapokról, az ott élő emberekről, ön szem­tanúja lehetett a végbeme­nő változásoknak, hiszen ha jól tudom, már ötödik alka­lommal járt a baráti ország­ban. — A vietnami emberek teljesen más mentalitásúak, mint mi magyarok. Amerre jártunk, mindenütt azt ta­pasztaltuk, hogy végtelenül udvariasak és szolgálatké­szek. Nem szabad elfelejteni, hogy két háború borzalmait élték át viszonylag rövid idő alatt, s ezek az „élmények" bizony nem múltak el nyom­talanul. Ennek következmé­nye az is, hogy a technikai fejlettség messze elmarad a mienkétől, de tudomásul kell azt is venni, hogy ott me­rőben más problémákkal néz­nek szembe. Szakmai oldal­ról tekintve a keltetés opti­mális feltételeit mindenkép­pen biztosítani kell, ha ered­ményeket akarnak elérni, de ez egy jól működő szivaty- tyútelep nélkül nagyon ne­héz. Jövőre nagy beruházási terveznek, új, korszerű kel­tetőüzemet alakítanak ki ami várhatóan jelentősen nö­velni fogja a szaporulatot. A feltételek adottak, mivel elegendő víz áll rendelkezé­sükre, viszonylag olcsó az építőanyag és nincs gond a munkaerővel sem. — Milyen elképzelések sze­repelnek még á közös jö­vőt illetően? — Szó esett arról is, hogy egy újfajta, nagyobb toli­hozamú liba meghonosításá­val lehetőség nyílik majd a toll feldolgozására is. Az ebből készült pehelypapla­nokat közösen értékesíte­nénk. Egy bizonyos: a kap­csolatot továbbra is fenn­tartjuk, és szeretnénk újabb vietnami szövetkezeteket is bevonni a libatenyésztésbe. Ennek egyik biztosítéka, hogy jövő tavasszal hozzánk érkezik egy vietnami dele­gáció, hogy a továbblépés lehetőségeiről tárgyaljunk. (barta)

Next

/
Thumbnails
Contents