Népújság, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-24 / 303. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 303. szám ÁRA: 1987. december 24., csütörtök 2,20 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Együttműködés a csehszlovák Tátra Művekkel, a Zetorral, a nyugatnémet Chetra és a Hoechst, az osztrák Economos cégekkel Az Agroker és külföldi kapcsolatai Jó évet zár 1987-ben az egri Agroker Vállalat. Most ka­rácsonykor és szilveszterkor is minden bizonnyal elégedet­ten ülhet le e kollektíva az ünnepi asztalhoz. Az idén iigyanis tovább folytatódott az a kedvező folyamat, szerve­zettségben, üzleti kapcsolatokban, amely az elmúlt három esztendőben jellemezte a vállalatot. Növekedett az árufor­galom, amely a tervtől is jobban alakult, miután túllépték az egymilliárd forintot. Somodi Lajos igazgatótól megtudtuk, hogy a vállalati tevékenységet meghatározta a készletgazdálkodás, amely lyel az idén is sok gondjuk volt. A szállítók ugyanis nem megfelelő ütemben küldték az egyes cikkeket. Nem volt problémamentes a tervezőmunka sem, mi­után bizonyos anyagokból, eszközökből többet rendel­tek, amely néhány millió forintot bizony kivett a vállalat pénz­tárcájából. Mindezek el' lenére is az elgondolt 2Í milliós nyereséget az esz' tendő utolsó munkanap­jáig túlteljesítik. A dolgo­zók anyagi ösztönzéséről is a tervezetten felül gon­doskodtak. így a kereset- szint 1987-hen két számje­gyű lett. Alapvetően ebben az év­ben is arra törekedtek, hogy Heves megye mezőgazda- sági nagy- és kisüzemeit ellássák a termeléshez szük­séges gépekkel, pótalkat­részekkel. kémiai anya­gokkal. tehát megfelelő mű­szaki háttérrel. A vállala­ti önállóság fokozása ré­vén tágult a .tér a megyén kívüli üzleti kapcsolatok kialakítására is. Ugyanak­kor számoltak az egyre éle­sedő versennyel, az új pia­ci kapcsolatok megszerzé­séért és a régiek megtar­tásáért. Különböző erő- és munkagépekből a tervezet­től csaknem dupla mennyi­séget szereztek be és száz­millió forinttal nagyobb for­galmat bonyolítottak le. Gondot jelentett. hogy például az önjáró rakodók­ból nem volt elegendő. 1987-ben eddiginél soha nem látott igénnyel jelent­keztek a háztáji és kis­gazdaságok képviselői. Ezt 'bizonyítja, hogy rotációs kiskapából például négy­százat értékesítettek. A szigorú impartgazdálkodás hatására viszont főleg fű­részekből. motoros perme­tezőkből kevesebbet adtak el. Ebben az évben sem a nyári. sem az őszi beta­karításkor túlzottan nem panaszkodtak a nagyüze­mekben a pótalkatrész-el­látás miatt. Vélemények szerint kedvezőtlenebb idő­járás esetén viszont a Valós hiány egyes cikkek­ből nagyobb feszültséget okozott volna. A vállalat dolgozói igyekeztek rugal­masan kielégíteni az álla­mi gazdaságok, a termelő- szövetkezetek igényeit. Te­herautókkal szállították a helyszínre, a határba az al­katrészeket és nem riad­tak vissza új kombájnok szétbontásától sem az el­látás javításáért. Egyes gumiabroncsok hiánya azon­ban gyakran gondot oko­zott. A választék bővítésére 1987- ben jelentős erőfeszí­téseket tettek. A csehszlo­vákiai Tátra Müvekkel va­ló együttműködésük kereté­ben idén száz felújított motort és negyven sebes­ségváltót. illetve terepvál- tót hoztak be. Ezeket a Volán, a vízmű és talar fúró vállalatok. a kő­olajipari cégek vásárolták meg. 1988-ban tovább bőví­tik ezt, miután nemcsak a Tátra 148-ashoz, hanem a 815-ös típushoz is biz­tosítanak felújított főda­rabokat. motorokat jó mi­nőségben. Kapcsolatban van­nak a csehszlovák Zetor Velke Mezirici traktorfel­újító gyárával is, amely tulajdonképpen ebben az évben teljesedett ki. Húsz­millió forint értékben fel­újított Zetor-fődarabok érkeztek onnan. Ezeket a cikkeket az új árhoz ké­pest 50—60 százalékkal ol­csóbban árulják, megfele­lő minőségben és garan­ciával. amely jelentős meg­takarítást eredményez az üzemnek. Az egyéb úgy­nevezett apró alkatrészeket a kishatármenti forgalom révén a zsólyomi Agrozet' tel bonyolították le. En­nek eredményeként az idén 4 millió forint értékű árut cseréltek, többek kö­zött komplett Skoda- és Liaz-motorokat is hoztak be. 1988- ban ezt húszmillióra kívánják növelni. Az egri Agrokernek egyébként nyu­gat-európai cégekkel is van számottevő kapcsolata. így az osztrák Economossal, amelytől gumitömítőket, hid­raulika-tömlőket szereznek be. A nyugatnémet Chetra- tól viszont tömítő- és ragasz­tóanyagokat szállítanak, az ugyancsak NSZK-beli vegy­ipari konszerntől a Hoechst­tői viszont növény­védő szeréket. Különben műtrágyából ebben az évben úgyneve­zett előszállításokkal igye­keztek kielégíteni az üze­mek igényeit. Az ellátás­ban gondot jelentett a vá­lasztékhiány. Növényvédő szerekből az importen­gedélyezés késedelméből adódó feszültségeket csak a késői kitavaszodás el­lensúlyozta. Visszatérő prob­léma volt 1987-ben, hogy a nagyüzemek tartózkodtak az egyes szerek egymás­sal való helyettesítésétől is. A jövő évről szólva arról értesültünk, hogy a terve­zőmunkát segítő rendele­tek késői megjelenése ne­hezítette az előkészületeket a vállalatnál. - 1988-ban várhatóan azok közé ke­rülnek. amelyek pénzügyi helyzete romlik. Ennek el­lensúlyozására megfelelő stratégiát alakítanak ki. Az egyik lehetőség az áruvá­laszték további bővítése. Rugalmasabb kereskedelem­politikával szorgalmazzák partnereik körében a köl­csönös érdekeltség alapján a gépbérletet, a váltóra, il­letve kereskedelmi hitel­re való forgalmazást. Te­vékenységük bővítésében nagy szerepet tulajdoníta­nak az új földtörvény alapján a kiskerttulajdo- nosok és a háztáji gazda­ságok ellátására. Ennek érdekében 1988-ban Heve­sen. a helyi áfésszel kö­zösen 300 négyzetméter alapterületű gazdaboltot nyitnak. Arra törekednek, hogy mind a nagy mind a kisüzemi gazdaságok mű­szaki ellátása az új eszten­dőben tovább javuljon. Mentusz Károly A vállalat raktárában lévő növényvédő szerek hamarosan gazdára találnak (Fotó: Szántó Györgyi C if emlékszemek csillaga Mostanában régi karácsonyok izét és illatát ér­zem újra, pedig azt hittem már, hogy örökre hátam mögött maradtak. Talán természetes is, hogy felnőtté válásunkkal együtt elhalványulnak a legcsaládiasabb ünnep fényei. A szerencsésebbeknél nem hunynak ki. hanem mint a parázs, megbújnak a hamu alatt, hogy újra lángra kapjanak. Talán az jelenti a fordulópontot, amikor saját gyermekeink kezdenek eszmélkedni, s számukra kell megteremteni a csodát, a varázslatos ünnepet. Csak önmagunkból, legszemélyesebb emlékeinkből tehetjük valóságossá ezt számukra. Összerakjuk, mint a mo­zaikot: egyik évből emlékezünk a szép fácskára. a másikból valamilyen süteményre, harmadikból a cso­magbontás izgalmára. így állhat össze, s gyarapodhat a családi hagyomány, amelynek emberi melegségénél nehezen adhatunk többet. Nem a drága, agyoncico- mázott, mindent tudó, s pillanatok alatt tönkretehető játékok, hanem a folytonosság, a biztonság érzése adja meg a karácsony valódi tartalmát. Az ember gyógyíthatatlanul optimista. A legnehe­zebb helyzetből is talpra lehet állni, mert erőnk és legfőbb tartalékunk el nem veszíthető: múltunk már végérvényesen a miénk. Az már pillanatnyi megítélé­sünk kérdése, hogy kudarcok vagy sikerek sorozatá­nak tekintjük-e, vagy túlemelkedve a mindennapokon mindkét oldalt meglátjuk: a jót is, a rosszat is. Mert kijutott ebből is, abból is, ahogy ezután sem lesz másként, még ha úgy is látjuk: most borúsabb min­den. Nem egyszerű a bajról, a gondról beszélni. Talán könnyebb is volna arról szólni, hogy milyen eredmé­nyek születtek az országban az elmúlt évtizedek során, kozmetikázott kimutatásokat adni mellé. De mindez nem szolgálná haladásunkat, menthetetlenül kátyúba ragadnánk: saját önhittségünk csapdájába. Együtt kell tehát néznünk eredményeinket és kudarcainkat, s úrrá lenni az utóbbiakon. Ezt tisztánlátás nélkül nem lehet megtenni, az orvosnak is előbb a helyes diag­nózist kell felállítani ahhoz, hogy szikét vehessen a kezébe. Talán sántít ez a példa, hiszen az emberi testnél jóval érzékenyebb a társadalom szövete, s nincs olyan csodadoktor, aki kiszámíthatná hogyan válaszol egy-egy beavatkozásra, hatásra. Az ember mégis bízik, mert nem lehet egyik nap­ról a másikra élni: évekre előre kell tervezni sorsot,. családot, teljes életet. Kialakulhat persze hamis biz­tonságérzet is. amely a hiánygazdálkodáson, a törvé­nyek kiskapuin keresztül szeretne boldogulni, mond­ván, hogy ebben az országban mindenre, mindig van könnyebb megoldás is. Ezzel az elvvel és gyakorlattal le kell számolni ahhoz, hogy valódi folytonosság, bi­zalom alakulhasson ki világunkban. Gazdaságunk és társadalmunk elmúlt évtizedeinek vargabetűit, kudarcait, eredményeit a családokon is lemérhetjük. A többgenerációs, működőképes famíliá­kat ma a béke szigeteinek tekinthetjük. Évről évre emelkedett a válások száma, s leginkább a védtele­nek: a gyermekek és az öregek sínylették meg a soka­sodó és megoldást nem találó konfliktusokat. S hiába vonjuk le ma már a keserű tanulságokat, még évekig, évtizedekig szembe kell nézni jó néhány rossz döntés következményeivel. Ilyen okokból vagy a sors kény­szeréből sokan lesznek ezen a karácsonyon is, akik­nek inkább fájdalmat, mint örömet jelent az ünnep: emlékezteti őket az elveszett, vagy meg nem talált családi otthonra, melegségre. Nekik leginkább a re­ményt kívánhatjuk. Azt, hogy legyen kitartásuk meg­valósítani álmaikat, találjanak segítséget hozzá, s képesek legyenek elfogadni is azt. Ahhoz, hogy legyen mindehhez lehetőségünk, béke kell önmagunkban és a világban. Az esztendő végén bizakodásra adott okot a két nagyhatalom közötti csúcstalálkozó, s ha kívül kevesebb a veszély, a fenye­getettség, talán belül is könnyebben megtalálhatjuk a harmóniát. Mostanában bizonyára más is idézgette magában a régi karácsonyokat. Később jön az ünnep felnőtt fejjel, s síinte észrevétlenül: az év végi hajrá, az áruházi tülekedések, a bosszúságak miatt már régen leszoktunk a számolgatásról: már csak hármat, kettőt, egyet alszunk ... Aztán amikor eljön a karácsony estéje, valahogy mégis békesség költözik a szívünkbe. Ha gyermeke­inket figyeljük, rájövünk, hogy mit is jelentett annak idején szüléink számára ez a nap. A mi szemünkben látták meg, a fenyőfa gyertyalángjai tükröződésében a csillagot, ahogy most mi is felfedezzük azt a mítoszi fényességet, amely a Biblia szerint a jászol fölött ragyog. S úgy érezhetjük magunkat, mikor szerete- tünkkel, jelenlétünkkel ajándékozzuk meg egymást, mint a mesebeli háromkirályok, akik kincseikkel ke­rekedtek föl, hogy megkeressék az örök Gyermeket. S tudjuk már azt is. hogy fiaink, lányaink, majd unokáink szemében találják meg újra az egymáshoz tartozás, a biztonság és a szeretet csillagát: a karácsony fényét. Gábor László _ __ _ | Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánunk minden kedves olvasónknak! v­Pótalkatrészek — szállításra várva

Next

/
Thumbnails
Contents