Népújság, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-22 / 301. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. december 22., kedd 3. A HAZAI ÉLVONALBAN Korszerű talajművelés a nyugatnémet Rau cég gépeivel Egy évtizede - Kelet-Magyarországon A termelési rendszerek másfél évtizede működnek. Jelentős sikereket értek el a korszerű eljárások elterjesztésében és a terméshozamok növelésében. Kereken egy évtizede jött létre a Rákóczifalvi Rákóczi Termelőszövetkezet szervezésében a Szolnoki Gabona és Ipari Növények Termelési Rendszere, amely ma Kelet-Magyarorszá- gon tíz megyében, több mint félmillió hektár területen segíti az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek munkáját. A jubileum jó alkalmat kínál a visszatekintésre és a jövő útjának kijelölésére. Erről beszélgettünk Kolozsvári Pál megbízott igazgatóval. — Kérem, összegezze a termelési rendszer megalakulásának körülményeit. — A Szolnoki Gabona és Ipari Növények Termelési Rendszere 1977. január elsején kezdte meg munkáját. Az alapítók felismerték, hogy a szerényebb adottságú gazdaságok is igénylik azt a fejlődést. amelyet az előző néhány esztendőben a termelési rendszerek módszerei, technológiái révén a gazdaságok már elértek. A GITR lehetőséget teremtett ahhoz, hogy az adottságoktól, a pénzügyi alapoktól, a termelési szerkezettől függetlenül bármely mezőgazdasági üzem csatlakozzon hozzá. Nem támasztott különösebb követelményt a földterület nagyságával és minőségével sem. figy lehetőség nyílt a gyengébb termőhelyi adottságokkal rendelkező gazdaságokban is a termelésfejlesztésre. Lehetővé vált, hogy az alacsonyabb szinten álló üzemekben is gazdaságos hozamnövelést érjenek el. Az alapító okirat emellett a kedvezőbb viszonyok között tevékenykedő, valamint a jó adottságú üzemek csatlakozását is szorgalmazta. Igazgatótanácsunk értékelése szerint az elmúlt évtized alatt rendszerünk annak köszönhette gyors, dinamikus fejlődését, hogy nemcsak feltárta az iparszerű termelési technológia terjedésének előnyeit, hanem módszereket ajánlott minden gazdaságnak termelési-fejlesztési elképzeléseinek megvalósításához. A gyakorlat igazolta az elgondolás helyességét. A GITR és partnerei egymásra találtak, hiszen évről évre egyre több mezőgazdasági üzem látta úgy, hogy rendszerünk szolgáltatásaival, egyéb tevékenységével gyorsítja a fejlődést. Ma tíz megyében 231 taggazdaságunk van, ezek csaknem 60 százaléka gyenge termőhelyi adottságokkal rendelkezik. Harmada pedig felméréseink szerint alacsony eszközállománnyal gazdálkodik. — Milyen főbb célokat valósítottak meg? — Ahogy az alakulásnál megfogalmaztuk, és ez ma is érvényes, termelési rendszerűink elsődleges célja, hogy a gabona- és ipari növények termelési színvonalát folyamatosan növelje és javítsa azok jövedelmezőségét. Szaktanácsadásunk kiterjed a tudomány és a technika legújabb eredményeinek hasznosítására, a korszerű, rendelkezésre álló anyagi, technikai eszközök alkalmazására. Törekedtünk az említett növények termelésének egész folyamatát átfogó eljárások kidolgozására és azok évről évre való folyamatos fejlesztésére. Ennek is köszönhető, hogy az elmúlt tíz évben a rendszerünk által szervezett terület több mint hatszorosára, a partnergazdaságok száma pedig mintegy ötszörösére növekedett. Évről évre emelkedtek a terméshozamok is. A tevékenységi kör a taggazdaságok igényei szerint bővült, méreteiben megsokszorozódott. 1977-ben a különböző kutatóintézetekkel, intézményekkel, kereskedelmi és gyártó vállalatokkal tizenhét szerződést kötöttünk. Tulajdonképpen ezek jelentették a fejlesztések további alapjait. Kialakult az irányítási szervezet: központunkban hat osztály, valamint a Szolnok, Borsod-Aba- új-Zemplén és a Bács-Kis- kun megyei alközpontok szervezésével. Egy évvel később a Pest, a Szabolcs- Szatmár, a Nógrád, a Csong- rád és a Heves megyei alközpontok létrehozásával bővítettük a szervezetet. 1980- ban a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felülvizsgálta munkánkat, és értékelése nyomán államilag elismert termelési rendszer minősítést adott. Ma, területi nagyságát tekintve a bábolnai és a nádudvari mellett a harmadik legnagyobb növénytermelési rendszerként működünk az országban. — Mely újdonságokkal szolgáltak? — 1983-ban a MÉM engedélye alapján megkezdődött a szálastakarmány-termelés, a rét- és legelőgazdálkodás szervezése is partnerüzemeinkben. Szakembereink hozzáláttak a hegyvidéki lejtős területek energia- és víz- takarékos talajművelési, valamint a forgatás nélküli földművelési technológia bevezetéséhez. A Budapesti Vegyiművekkel és a Nitroké- miai Ipartelepekkel szerződést kötöttünk, amely hosz- szú távon szolgálja az üzemek növényvédő szerekkel való ellátását. Szaktanács- adásunkban a döntő elem, hogy a gazdaságok rendelkezésére álló földterületet célszerűen hasznosítsák és jövedelmező termelést folytassanak. A biológiai alapok szélesítése révén kezdeményezésünkre a gazdaságok olyan új fajtákat alkalmaztak, amelyekkel sajátos körülmények között is elfogadható. hogy meggyőző eredményeket értek el, különösen a gabona- és a napraforgó-termelésben. Termelési rendszerünk 1979-ben elsők között kezdte meg Magyarországon a homoktalajok komplex szántóföldi hasznosításának kísérletso- rozatát a Kunszállási Alkotmány Termelőszövetkezetben. Ennek teljes kialakítása várhatóan 1989-ben fejeződik be. A jelenlegi évtized kezdetétől folytatunk vizsgálatokat a talajok szerkezetét és termőképességét fenntartó módszer kidolgozására. Ennek az a lényege, hogy meghatározott növényi sorrend ismétlésével, a talajművelés kombinálásával meg tudjuk őrizni a földek termőképességét. Termelési rendszerünk Észak-Magyar- ország térségében lévő partnerüzemei közül nyolcvan- négy gazdálkodásának eredményességét kedvezőtlenül befolyásolják a lejtős felszíni viszonyok. Ezért kialakítottuk az említett területeknek az energiatakarékos talajművelési rendszerét. A hároméves kísérleti munkában létrehozott technológia használhatóságát a nagyüzemi gyakorlat igazolta. így széles körű alkalmazása gépi beruházással eredményekkel jár. Az elmúlt időszakban fontos termelésfejlesztési célkitűzésnek tartottuk, hogy az öntözésre berendezkedett gazdaságok nagyobb kockázat nélkül elérjék a gabonaegységben számolt hek- táranikénti tíztonnás termésátlagot. Ennek érdekében dolgoztuk ki az úgynevezett öntözéses kettős termelést. Ennek lényege, hogy évente a július 1-ig betakarított elő- növény után olyan rövid tenyészidejű fajtákat vetnek — főleg úgynevezett szuper - intenzív kukoricát —, amelyek hozamértéke csaknem megegyezik a fővetésű növényével. Emellett szellemi és anyagi hozzájárulást adtunk a folyékony műtrágyázás üzemi térhódításához is, Kelet-Magyarországon. A bemutatott. az ajánlott technológiát megvalósító gépeink elterjedtek, amelyekhez az anyagi alapot az elmúlt évek központi programjait, mindenekelőtt az intenzív gabonatermelési program megvalósítása biztosította. Rendszerünk együttműködik a hazai gépgyártókkal, főként a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárral. Mindez az általuk előállított trak- /torok, munkagépek, alkatrészek értékesítésére, illetve szervizellátására terjed ki. — Hogyan alakultak külföldi kapcsolataik? — Rendszerünk igen fontos feladata az anyagi-műszaki ellátás biztosítása a partnergazdaságoknak. Ennek érdekében az olasz Fiat, a nyugatnémet Rau, az amerikai John Deere, az osztrák Steyr, a francia Herriau cégekkel közös bizományosi rendszerben működő alkatrésztárat és szervizhálózatot építettünk ki. Ezek ellátják a mondern technikát biztosító talajművelő, gabona-, cukorrépa- és szőlőtermelő gépek alkatrészellátását. Kapcsolatban vagyunk a nyugatnémet Mengelevel is, takarmánybetakarító gépek forgalmazására. Szeretném kiemelni azt is, hogy rendszerünk 1986-ban a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár eszközeinek lízing formában való üzemi kihelyezését is szervezte 86 millió forint értékben. A jövő műszaki ellátását biztosítja szolgáltató tevékenységünk a Világbank által finanszírozott növénytermelés-fejlesztési programban való részvétellel. Ebbe százhat partnergazdaságunk kapcsolódott be. Több mint nyolcszázmillió forint értékű tőkés és szocialista, illetve hazai gép átvételével vállalkoztunk 1987-ben és 1988-ban. Ezeket a Szolnokhoz közeli, szajoli telepünkön épült szabadtéri munkagép- tároló helyről biztosítjuk. — Szervezőmunkájuk révén mennyire nőttek a terméshozamok a partnergazdaságokban az elmúlt tíz év alatt? — Az összehasonlító adataink szerint búzából a hektáronkénti átlag 1977—1981 között 3,9 tonna volt. 1982— 1986 között már 4,28 tonna. Tehát az előző öt évhez képest közel tíz százalékkal magasabb. Bár jelentősen emelkedtek az elmúlt időszakban a kukaricatermelés költségei, még így is jövedelmező volt. 1977—1981 átlagában a hozam 4,6 tonna volt hektáranként. 1982—86 között viszont egységnyileg megközelítette az 5 tonnát. Napraforgóból a jelentős területnövekedés mellett a termés is nőtt. Az 1977—1981 közötti időszakban 1,7 tonnás volt az átlag. 1982—1986 között már megközelítette az 1,9 tonnát hektáranként. Cukorrépa-termelésben elmaradtunk az országos átlagtól. Ez elsősorban az üzemek tulajdonában lévő földek alacsonyabb aranykorona-értékével, illetve az elmúlt évek aszályos időjárásával magyarázható. Hogy az ágazat jobb eredményeket érjen el a jövőben, fontosnak tartjuk a cukorrépa-termelés biológiai, műszaki és közgazdasági feltételeinek javítását. — Szervezetileg hogyan működik a termelési rendszer? — A GITR működésének alapja a megyékre tagolt alközponti hálózat, és ezek szakmai munkáját egységbe foglaló osztályszervezet itt, a szolnoki központunkban. Partnergazdaságaink gyakorlati munkájában közvetlenül alközpontjaink, így például az Egerben működő Heves megyei — működnek közre. Ezek sajátos kapcsolata az üzemek és a rendszerközpont felé sokszínű, így az elmúlt években fokozódott a gazdaságokhoz közel álló személyes, szakmai kapcsolaton alakuló szaktanácsadás jelentősége. Ez gazdag, életközeli munkát segítő szervezetet eredményezett, amely jelenleg is nélkülözhetetlen eleme a GITR működésének. — 1987. október 30-án, az igazgatótanács elfogadta a rendszer feladatait, a mezőgazdaság 1988—1990-ig szóló stabilizációs munkaprogramjához csatlakozva. Mit tartalmaz ez? — Termelési rendszerünk a jövőben csak akkor lesz képes megfelelni a változó követelményeknek, ha erősítjük a partnereinkkel való kölcsönös érdekeket. Aktívan közre kívánunk működni a szerkezetátalakításban. Együtt szorgalmazzuk a hozamnövelést és a jövedelem- termelő képesség fokozását. Ennek érdekében a termelésfejlesztés súlyát a biológiai alapoktól a korszerű műszaki háttérig rendszerünkön belül növeljük. Célunk, hogy a gyakorlatban gyorsan átvehető módszereket mihamarabb feltárjuk és közreadjuk az üzemeknek. Ez természetesen kockázat- vállalással jár. de a szükséges szellemi és anyagi feltételeket megteremtjük hozzá. Felerősítjük a szaktanácsadói tevékenységet a gazdaságok igényeihez igazodva, ebben is a menedzser típusúra törekszünk a jövőben. Az elmúlt időszakban megerősödött rendszerünk kereskedelmi munkája. A különféle anyagokat, alkatrészeket nem csupán a partnergazdaságoknak biztosítjuk, hanem a kívülálló üzemeknek is, kérésük alapján. Ezt a nyitottságot fokozzuk a következő időszakban. A kereskedelem fejlesztésének az alapelve a jövőben, hogy a gazdaságok által jelzett ilyen irányú igényeket felkaroljuk, megfelelő formát és szervezetet biztosítva hozzá. Lényegesnek tartjuk a vállalati gazdálkodás fejlesztését. Ennek lényege az, hogy rendszerünk jövedelmének zömét, ameny- nyiben mód és lehetőség lesz rá, továbbiakban is a kívülálló üzemeknek, vállalatoknak végzett szolgáltatásokból biztosítsuk. Emellett a taggazdaságok felé végzett szolgáltatások árait a valós értéknek megfelelően alakítsuk. A folyamatos anyag-, alkatrészellátáshoz, szervizhez, a garanoián túli javításokhoz igyekszünk felkészülni okszerűbb és tervszerűbb felméréssel. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy alközpontjaink jobban szervezzék az úgynevezett fődarabok, mint motorok, futóművek, hidak felújítását, cseréjét, garanciáját. A kalászos növények és a kukoricatermelésben az egységnyi hozamok növelése mellett az üzemi arányok módosítását javasolja rendszerünk, elsődlegesen a kukorica javára. Intézkedéseink a cukorrépe-termelési kedv fenntartására irányulnak. A napraforgó-ágazatot az olajtartalom növelésével, a hozamok emelésével kívánjuk fejleszteni. Rendszerünk feladatának tekinti a fehérjenövények termelésének fejlesztését, a területi arány növelésével, mindenekelőtt a szójával, de borsóval, csillagfürttel, illetve lóbabbal együtt. A szójatermelés műszaki fejlesztése 1988-ban kezdődik. Ennek célja, a felületi öntözésre alapozott modell kialakítása. A szálas- és tömegtakar- mány-termelés, a rét- és legelőgazdálkodás napjainkra jelentős tevékenységünkké vált. Az elkövetkező években ezekre sokkal több energiát kell fordítanunk. Igyekszünk megteremteni az öntözéses gazdálkodás feltételeit. A gépi telepítésűek mellett a teljesen automatikus berendezések beszerzését is vállaljuk a jövő évben. Ehhez az osztrák Bauer cég, valamint a Szolnoki Mezőgép által létrehozott közös vállalat nyújt lehetőséget. A meghatározott célkitűzéseinket csak akkor leszünk képesek valóra váltani, ha szervezeti rendszerünket is korszerűsítjük. Növeljük a központunkban az egyes osztályok, valamint az alközpontjaink önállóságát és felelősségét. Ehhez igazítjuk a nyereség- és a prémiumfeltételeket. rábízva a megvalósítás módszereit dolgozóinkra egy- egy cél érdekében. 1988. január 1-jétöl főosztályi szintre emeljük a műszaki fejlesztést és a kereskedelmet szolnoki központunkban. Ugyanakkor létszámcsökkentést és áthelyezést tervezünk az ésszerűbb, gazdaságosabb munka érdekében. — Miként értékeli a rendszer Heves megyei kapcsolatait? — 1978-ban hoztuk létre Egerben, a Heves megyei alközpontot, amely jelentős munkát végzett az elmúlt évtizedben. Ma. huszonhét partnergazdaságnak 63 ezer hektáron szervezzük a gabo-, na, és az ipari növények termelését. Igazgatótanácsunk úgy értékelte, hogy a megyei párt- és tanácsi vezetéssel, a termelőszövetkezetek területi szövetségével korrekt, együttműködő a kapcsolatunk. Mindig a reális valóság talaján közelítettük meg a felvetődött problémákat, és igyekeztünk kölcsönösen megoldani azokat. így például a termelésfejlesztésben, a hozamok növelésében, vagy például az os- torosi. az andornaktályai és az Egri Csillagok Termelő- szövetkezetben, ahol 'a szőlőtermelés gépsorát gerjesztettük el. A Heves megyei alközpontunk tevékenysége pedig összehasonlítva a más megyékben lévőkkel, példaként szolgál! Természetesen partnergazdaságaink a következő időszakban még többet igényelnek tőlünk, amely jogos kívánalom. Különösen fontosnak tartom a Heves megyei vezetéssel összhangban, hogy a kukoricatermelés fejlesztésére tegyünk közös erőfeszítéseket. A rendszerünkhöz tartozók egy részénél az öntözéssel kínálkozik lehetőség a termelés biztonságának és színvonalának növelésére. A körvonalazott feladatok megvalósításával termelési rendszerünk minden bizonnyal továbbra is segíti a partnergazdaságokat és ezen keresztül hozzájárul a népgazdasági tervek megvalósításához. Mentusz Károly Kolozsvári Pál: „Célunk, hogy a gyakorlatban gyorsan átvehető módszereket mihamarabb feltárjuk és közreadjuk az üzemeknek ..
