Népújság, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-22 / 301. szám

4. NÉPÚJSÁG, 1987. december 22., kedd ZENEI ESTÉK EGERBEN Gazdag kínálat Három koncert-egy karácsony Az aranyvasárnap előtti nagy társadalmi zsibongás- ban üdítő színfoltként fe­deztünk fel három egri. ze­nei eseményt. Az együtte­sek és szólisták. énekesek és hangszerek, kórusveze­tők. karmester és iroda- lomibarát versmondók össze­fogtak. hogy a közelgő ün­nepre, a szeretet és a csa­ládi boldogság óráira fel­készítsék a művészet bará­tait. Azokat, akikben a nem könnyű köznapi gondok, hangulat közepette is meg­marad az igény a szépség­re. a jóság utáni vágy pedig készteti őket a szeretetre, ar­ra az összetartozásra, ami nélkül mindnyájan keser­vesen szegények vagyunk. Kedden a házasságkötő teremben Ocskay György két kórusa, az Agria Ve­gyeskar és a Dobó Gimnázi­um énekkara adott műsort. Az agilis karvezető már évek óta a Jászol hangula­tát. a virrasztó és örömre váró pásztorok dalát énekel­teti el. megtoldva a vidám dallamokat, azzal a látvá­nyossággal. hogy utolsó számiként az Adesto, fide- les. . . című régi latin éne­ket adják elő. kezükben az égő gyertyával: a szimbólum, a fények lánca egyértelmű­en a közösségre utal. S ha ehhez hozzávesszük, hogy Vivaldi két kis remekműve, a Glória és az Et in terra is ide csúcsosí tóttá az érzel­meket. lebilincselő artisz- tikumával és — mondhat­juk — modernségével ezen Szünidei programok Gyöngyösön ma dél­előtt tíztől Csináld ma­gad címmel ajándékkészí­tő foglalkozásra kerül sor a Török Ignác Űttörőház- ban. Ugyanott délután há­romtól számítógépes börze lesz. Szerdán délelőtt tíz­től játékos ügyességi ver­senyre invitálják az álta­lános iskolásokat. Közvet­lenül karácsony után pe­dig. 27-én, tíz órától Pop­rock a nyolcvanas évek­ben címmel szellemi vetél­kedőt szerveznek. Füzesabonyban a Műve­lődési Központban 23-án, délelőtt 10-től tartandó ját­szóház sok meglepetést ígér. csakúgy, mint a délutáni fenyődíszítés. S bizonyára jól szórakoznak majd a ka­maszok a fél 4-kor kezdődő Tini-diszkón is. Egerben, a Megyei Mű­velődési Központban 22-én és 23-án. délelőtt 9-től 12 óráig a Szünidei játszóház- ban még szintén lehet meg­lepetéseket. ajándékokat készíteni karácsonyra. az estén, azt nemcsak a jól választott daraboknak tud­juk be. hanem az énekka- roíknak és a két közremű­ködő hangszeres művésznek. Kalmár Gyula zongorata­nárnak. Urbán Péter orgo­nistának is. akik értően tá­mogatták a megszólaló éne­keseket. Csütörtökön a Megyei Művelődési Központ két együttese, az Egri Szimfo­nikus Zenekar és a Tar Lő­rinc által vezetett kórus szó­laltatta meg azokat a szá­mokat. amiket a karácso­nyi ünnepkörbe valónak ítélt. Palestrina Kyrie-je, vagy Kodály Adventi éne­ke. Ave Maria-ja, Bárdos Ave maris Stellája éppúgy hozzá tartozik a család sze­líd méltóságához, mint Co­relli G-moll conterto gros- soja. mert a századokon át ívelő karácsonyi buzgósá- gok a lélek legbensőbb ré­gióiból táplálkoznak. S ha csütörtökön magyar népi énekesek egy csokrával és a Stille Nacht-tal hatotta meg Farkas István és Tar Lőrinc összeműködő együt­tese a közönséget, — csak az eddigi hagyományokat folytatták. Vasárnap este a Helyőr­ségi Művelődési Otthon dísztermében ugyancsak az Egri Szimfonikus Zenekar állt a közönség elé. De most egy más kamarafelál- láSban. más szólistákkal, a művészet barátait zsúfolt házzá tömörítő közönség A teho felhasználásával Gondozási központot. il­letve Idősek Klubját adott át hétfőn Gyöngyösön a Pe­tőfi utca 73. sz. alatti épü­letben dr. Tir Dezső tanács­elnök. Egy régi szolgálati la­kásból alakította ezt át a helyi Mátra Kincse Terme­lőszövetkezet építőcsoportja. A szükséges mintegy 2,5 mil­lió forintos összeget a váro­si tanács a településfejlesz­tési hozzájárulásból biztosí­totta. Mint megtudtuk: a város­ban eddig is három ilyen intézmény működött, de ezek közül az egyik épületet és berendezéseit kikezdte az előtt. Az érdeklődést fokoz­ta az is. hogy Bach V. Bran­denburgi versenyét három fiatal művésszel adták elő. Magasi Mónika (zongora- művész) és Szoboszlai Etel­ka (hegedűművész) az NSZK-ból jött haza, hogy a fuvolás Wiltner Ágnessel ezt a remek muzsikát meg­szólaltassa. Magasi Mónika már adott önálló műsort Egeiben. így csak megerő­síthette azt a véleményün­ket. ami j'tt róla kialakult: a gazdagon díszített csem­balószólót derűsen, könnyed technikával, de a mű lénye­gét megérintve tárta közön­sége elé. Szoboszlai Etelka sem először lép a hazai kö­zönség elé. Kocsis Albert- nek, továbbképző mesteré­nek markáns egyénisége jól vezeti és eredménnyel biz­tatja őt a világos dallamve­zetésre. a határozott szö­vegértelmezésre. Ezen a műsoron belül az ádventi hangulatot Albinoni Ada­giója képviselte. Két műsorközlő nevét kell feljegyeznünk. Az MMK- ban Jámbor Ildikó mondot­ta el a bevezetőket, a Gyer­tyafényes esten és a vasár­napi koncerten Kakukk Je­nő. Pál apostol levelét a korinthusiakhoz kétszer hall­hattuk tőle. Az ő ismétlődő szereplése kérdezteti ve­lünk: miért is szűntek meg Egerben az irodalmi-zenés műsorok? Igény és közön­ség évtizedig volt rá? (farkas) idő vasfoga, s az új létesít­mény ennek helyébe lépett. Egyébként kettős feladatot lát el, itt lesz az Idősek Klubja, amelyben 28 embert fogadnak napról napra, s ugyancsak ide költöznek a házi gondozószolgálat alkal­mazottai, akikhez több mint félszáz nyugdíjas tartozik. Említésre méltó az is, hogy a tágas helyiségeket kényelmes, új bútorokkal rendezték be, s nem utolsó szempont, hogy korszerű melegítőkonyha, mosókony­ha. szárító-vasaló és szo­ciális helyiség biztosítja az idősek és az itt dolgozók komfortját. Szilveszteri rádió- és televízió műsorok Év-forduló 1987 88. címmel 12 órás szórakoztató össze­állítással búcsúztatja az óévet és köszönti az újat a televí­zió. A délután 3-tól hajnali 3 óráig tartó élő adásban több helyszínt kapcsolnak majd, és számos produkció szórakoztatja a nézőket. Lesz Színházi buli a Fészek Mű­vésziklubból, s megrendezik az immár hagyományos Há­zaspárbajt is. Gálvölgyi Já­nos show-műsora és Nagy Bandó András Maholnap cí­mű produkciója mellett je­lentkezik a Megszavaztuk ... megszavaztuk! című kabaré a Mikroszkóp Színpadról, s is­mét látható majd a Szuper- bóla adása. Mivel a szilvesz­ter az idén csütörtökre esik, lesz lottósorsolás — ezúttal egy kicsit másképpen — va­lamint a Szomszédok című tv-sorozat, amelynek epizód­ját a szokásostól eltérően korábban, a Tv-híradó előtt sugározzák. Az összeállítást játékos vetélkedők, a gye­rekeknek rajzfilmek és sok- sok zene színesíti, köztük videoklip, nosztalgiamuzsi­ka, látványos kencert —ma­gyar és külföldi közreműkö­dőkkel. A 2-es programon a sze­gedi és pécsi körzeti stúdió adását követően a Képes nó­ták című videoklip-össze- állítást, a Zenecsatorna cí­mű angol filmet, valamint az Óvakodj a törpétől című amerikai produkciót láthatja a közönség. Ez utóbbit január 24-én az 1-es programban is megismétlik. Szilveszter éjszaka sugározzák a Fedez­zük fel Placido Domingót! című. valamint éjfél után a Charlie Chan a lóverse- _ nyen című amerikai filme- ' két. A rádió szilveszteri mű­sorából kiemelkedik a Nem vicc! című szórakoztató ösz- szeáilítás, amely mindenna­pi botorságainkat állítja pel­lengérre, megtörtént esetek alapján. Lesz továbbá igazi kabaré is, és lesz Sikerlista ’87, amelyben a hallgatók szavazatai alapján az év leg­jobb kabarészámait ismétlik meg. A zenekedvelőknek szól majd a Budapesti Fúvós­együttes szilveszteri koncert­je Berkes Kálmán vezetésé­vel, valamint a Bécsi Fil­harmonikus Zenekarnak az osztrák fővárosból közvetí­tett hangversenye Claudio Abbado vezényletével lát­ható, továbbá a Szilveszteri dili-dalok című könnyűze­nei összeállítás. A fiatalok­nak január 1-jén sugároz­zák az ifjúsági kabaré. a Teleszájjal új műsorát. Gondozási központot adtak át Gyöngyösön MIHAIL VESIM: Veszélyes hivatás Kinek van a leges-legve­szélyesebb foglalkozása? Az űrhajósnak, a berepülőpiló­tának, a bányásznak, eset­leg a hegymászónak? Ha engem kérdeznek, én csak annyit mondhatok, hogy nekem, azaz Zehtinsz- ki elvtárs gépkocsivezetőjé­nek. Gondolom, mindnyájan is­merik őt. Sokszor láthatták öles termetét az elnökségi asztalnál ülve, körbevéve megannyi aszparágusszal. Meg vagyok győződve, hogy önök is elérzékenyül- tek már attól, ahogy arcán a nyájas mosollyal az egysze­rű emberekkel beszélget. Megható az a szülői gondos­kodás, ahogy az úttörőegyen­ruhába és népviseletbe búj­tatott fiúkkal és lányokkal bánik. Minduntalan eltölt bennünket a büszkeség, ha látjuk, milyen keményen szorítja meg a szerelők és az esztergályosok olajos ke­zét. Egy szó mint száz, Zeh- tinszki elvtárs népünk egyik nagy fia! Ennek ellenére nem kis bátorságra van szüksége an­nak, aki mellette dolgozik. Zehtinszki elvtársat ugyanis bármelyik pillanatban le­válthatják. Ha pedig ez be­következik, vele együtt re­pülök én is, a sofőrje. Teg­nap, amikor éppen gázt ad­tam, Zehtinszki élvtárs meg­szólalt a fekete Mercedes- ben: — Miladin, tudod-e, hogy a trákok elhunyt vezérük mellé temették a szeretőit, a szolgáit és a rabszolgáit. Oda hántolták a szakácsot, a fürdőmestert és a lovászt, azért, hogy halála után is szolgálják urukat... Ök ugyanis ismerték gazdájuk minden rejtett titkát, és elő­vigyázatosságból tették el őket láb alól, nehogy eljár­jon a szájuk. Markolom a volánt, és fo­galmam sincs, miről van szó. Szerencsémre Zehtinszki elvtárs a segítségemre sie­tett. — Nos tehát, ha engem .leváltanak, velem együtt re­pül mindenki. A titkárnők, a tolmácsok, egyszóval min­denki ... De elsősorban te, Miladin fiam ... Hiába, nincs mit tenni, valamennyi tit­komat ismeritek. E titkokat pedig egyedül csak én vihe- tem magammal. Ekkor értettem meg, mi­lyen veszélyes foglalkozást űzök. Igaza van, én való­ban mindent tudok. Isme­rem a lakásmanipulációit, tu­dok a Hondákról, a villá­ról ... És annak a gyárnak a létezéséről, mely beszerez­te Zehtinszki elvtárs ösz- szes háztartási gépét nyu­gatról. Mindenhová követ­tem a főnökömet, a vadá­szatokra, a bankettekre, a tivornyáikra ... Mindent tudok. Hevesen dobogni kezdett a szívem ettől a gondolattól, fölment a vérnyomásom, és kishíján infarktust kaptam. Most már csak azért izgu­lok, és kérlelem a jó istent, egy-két évig maradjon még Zehtinszki elvtárs a helyén. Legalább addig, amíg a fi­am befejezi a tanulmányait, és lakáshoz jut. Akkor az­tán nem bánom, leválthat­ják Zehtinszki elvtársat. (Bolgárból fordította: Adamecz Kálmán) Nem feleslegesen hirdette meg miniszterelnökünk — többek között: a nyíltság és az őszinteség — ő hangsú­lyozta, hogy mindkettő ko­rábban hiánycikknek számí­tott nálunk — valamennyi­ünk számára követendő el­vét és gyakorlatát. Rádiós kollégáink számos figyelem­re méltó műsort készítettek ennek jegyében, egyértelmű­en szolgálva ezzel tisztánlá­tásunkat és szellemi épülé­sünket. Ilyen hangoltság jellemez­te az Eco-mix gazdasági ma­gazin legutóbbi jelentkezését is. A munkatársak ellátogat­tak Bicskére, s az ott abba­maradt tetemes összegű be­ruházás sorsáról érdeklőd­tek. A témáról nem először hallottunk, mégis megdöb­bentettek valamennyiünket a riasztó adalékok. Ide egy erő­művet terveztek, nem mil­liókat, hanem milliárdokat ölve a vállalkozásba. Aztán menet közben kiderült, hogy a döntés elhamarakodott volt, s az illetékesek lefújták az egész akciót. A „holt város” azóta áll, az épületek üre­sen, kihasználatlanul kop­nak, pusztulnak. Az S. O. S.-jelzés nem elő­ször hangzott el, a tévé jó­voltából az elszomorító kép­sorokat is láttuk már. Nem céltalan akkor az ismételt felidézés? Szó sincs erről! A stáb tagjai ugyanis többet nyúj­tottak a régebbi informá­ciókkal. Vádaskodás helyett kizárólag emlékeztettek, utal­va a végzetesen téves elha­tározások összetevőire. Fel­keresték a település tanács­elnökét, aki helyi előnyökre hivatkozott, s azt jelezte: ők így is gyarapodtak. Egyre azonban nem gondolt: mit fizetett ezért az ország. Nézetek ütköztek, véle­mények szembesültek, s mindnyájunkban tudatosult: ez a tilos út, rajta és a hason­lókon nem szabad többé jár­nunk, az efféle szemlélettel véglegesen szakítanunk kell. A magunk és az utánunk következők érdekében egy­aránt. Ezért helyes, emiatt ér­demes visszapillantani, hi­szen a vaskos bakikból is okulhatunk. Például úgy, hogy legalább részlegesen korrigáljuk azokat. Itt azon­ban ezzel sem törődtek, ide­je hát pótolni a mulasz­tást, hiszen a horribilis kár legalább csökkenthető. Ha nem is nagy tételek­kel. Ezért érthető, hogy a kollektíva legközelebb me­gint foglalkozik a közérde­kű kérdéskörrel. Másokkal együtt hisszük: nem hiába ... Gazdagító szeretet A Mit üzen a rádió? va­sárnapi adásából megint egy teljesen indokolatlan kálvá­riáról értesültünk. A cso­dákra képes, a vitathatat­lan hivatásérzettől sarkallt gyógytornásznő nagyszerű próbálkozásai majdhogy ku­darcba fulladtak, mert az egészségügy gazdái elzárkóz­tak a sikereket felmutató, a bevált kezdeményes patro- nálásától. A diagnózis? Ér­dektelenséggel ötvözött kon­zervativizmus. Megrendítő részletek igazolták ezt a ko­rántsem egyedi megállapí­tást. Reméljük: a jövő, az átformálódott minisztérium másfajta, félreérthetetlenül innovatív alapállást ígér. Nem csak ebben az ügyben! A humánum parancsa is ez, az emberség regulája se lehet más. Ezt tudatosította bennünk — nem elsősorban a közelgő karácsony miatt — a Társalgó kedd délelőtti másfél órás ajánlata. Ekkor az ELTE Jogi Karán június­ban bemutatott program ka­zettáját játszották le ne­künk. Felbukkant előttünk egy történet, a tékozló fiúé, méghozzá Lukács evangéliu­mából. S aztán sorjáztak az irodalmi ráérzések, reflexi­ók: Comeniustól, Gide-től, Miczkiewicztől, Pilinszki Já­nostól. Valamennyi az emberi té­nyező fontosságát nyomaté- kolta. s cselekvő szeretetre, mások értékeinek megbecsü­lésére ösztönzött minket, akik rohanunk zömében elérhetet­len álmaink után, kétségbe­esetten küzdve életnívónk csak azért is tartásáért, s közben észre sem vesszük, hogy lelkünk sivatagggá ko- pórodík, hogy kincseink vé­szesen devalválódnak. Bölcs elődeink önveséző meditációra, személyiségün­ket is gazdagító kontrollra intenek. Ugye, figyelmezünk rá­juk .. .7 Pécsi István Livio Seguso olasz üvegterveztt kiállítása Székesfehérvárott Livio Seguso olasz üvegtervező alkotásaiból nyitottak kiállítást a székes- fehérvári István Király Múzeumban. A művész valóságos szobrászati remeknek tűnő munkáit állította ki. A mestersé­get az Üveg­művészet központjá­ban, Muranóban tanulta, 1965-től kezdve egyre inkább sajátos, az üvegplasztikai, formai lehetőségeit érvényre juttató mű­veket készít. Képünkön: A fény dialektikája (MTI-fotó: Kabáczy Szilárd — KSj Közérdekű számvetés

Next

/
Thumbnails
Contents