Népújság, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-22 / 301. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXVIII. évfolyam, 301. szám ARA: 1981. december Zi., kedd 1,80 FORINT Három asztronautával a fedélzetén I Újabb űrhajó tart a Mir állomás felé Szojuz TM—í jelzéssel hétfőn — moszkvai idő sze­rint 14.18-kor — újabb szovjet űrhajót állítottak Föld körüli pályára. Pa­rancsnoka Vlagyimir Tyi- tov, a személyzet: Anatolij Levcsenko kutatóűrhajós és Musza Manarov fedélzeti mérnök. A szovjet televízió, vala­mint a rádióállomások egyenes helyszíni közvetí­tésben számoltak be az elő­re bejelentett felbocsátás­ról a bajkonúri űrrepülő- térről, és a Moszkva mellet­ti irányítóközpontból. A Szojuz TM—4 a Mir űrállomáshoz dokkol majd, (Folytatás a 2. oldalon) Az élet és tükre Szinte istenkísértés, ahogy a nő — a Népúj­ságba temetkezve — le­lép az úttestre. Nincs itt kijelölt gyalogátke­lőhely. csak úgy torony­iránt jön át a buszmeg­állóba. ahol magam is a helyi járatot várom. Hir­telen fékcsikorgás, s. né­hány centiméterre áll meg a zöld kabátos asszony előtt az autó. A kis in­cidensnek hamar vége- szakad. mindenki indul útjára, de azért én né­mi szakmai érdeklődés­ből belepislantok az új­ságolvasó lapjába. amit a busz érkezéséig válto­zatlan érdeklődéssel bön­gész. Mi sem természetesebb talán, hogy a Gyalogost gázoltak halálra című tu­dósításunk keltette föl az érdeklődését. Nem sok híja volt, hogy maga is bekerült a lapba, de úgv látszik, ez egy cseppet sem zavarja. Ügy áll ott. mintha mi sem tör­tént volna, pedig nem sokon múlt. hogy az a bi­zonyos képletes „belete- metkezés” valósággá vál­jon. Ha figyelmetlenebb a gépkocsivezető vagy va­lamilyen kis jeget talál­nak a kerekek, most nem megy be békésen a mun­kahelyére. hanem ott fek­szik az úton. összetört tagokkal. Gondolkodóba ejtett ez az eset. Hányszor, de hány­szor találkozunk olyan hírekkel. tudósításokkal, riportokkal, amelyeket ma­gunkra vehetnénk. Szű- kebb és tágabb környe­zetünk visszásságait sok­szor kipellengérezik, toll- Végre tűzik. De vajon: valóiában mennyit ér ez az intelem, kapcsolatot teremtünk-e önmagunkban az olvasottak és a tapasz­taltak között? Egyáltalán nem szóno­ki ez a kérdés. Egyre inkább fontossá válik, hogy ráébredjünk: ezek az elemzések végül is a mi munkánkat, hétköz­napi életünket tükrözik, a statisztikák, melyek gaz­daságunk nehézségeiről festenek képet, tevékeny­ségünkről adnak bizonyít­ványt. Nem áltathatjuk magunkat azzal, hogy körülöttünk minden rend­ben yan. csupán máshol ..szúrtak el” valamit, ha­zánk távoli részeiben ke­letkeztek a rések. ame­lyeken elcsurrian-cseppen nemzeti jövedelmünk. A felmérések szerint so­káig tátongott szakadék az emberek megítélésében a közeli és a távoli kö­zött: családi, egyéni bol­dogulásukat másként ítél­ték meg, mint gazdasá­gunk általános állapotát. Ma egyre inkább össze­áll a kép. s rájöhetünk, hogy ezek a tényezők el nem választhatók egymás­tól. Remélem. ilyen eset 1 egyre kevésbé fordul elő: j ne lépjünk úgy az autó j elé. hogy épp a baleseti ; tudósítások intelmeibe fe- I ledkezünk bele ... Gábor László Ismerkedés a megyeszékhellyel, a szakszervezetek munkájával Svédország budapesti nagykövete Egerben Napfényes időben, szin­te a tavaszra emlékezte­tő, karácsony előtti han­gulatban érkezett hétfőn egynapos látogatásra Eger­be Ragnar Dromberg, Svédország budapesti nagykövete és felesége. A magas rangú vendéget délelőtt 10 órakor az SZMT székházában Far­kas Sándor, a megyei párt- vb tagja, a Szakszerveze­tek Heves Megyei Taná­csának vezető titkára fo­gadta. Ott volt Miskolczi László, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője is. Az SZMT székházában Farkas Sándor vezető titkár tájékoztatta a vendégeket A kölcsönös köszöntő sza­vak után Farkas Sándor tá­jékoztatta a vendéget és kí­séretét szűkebb hazánk éle­téről, múltjáról és jelenéről. Elmondta, hogy a 3683 négy­zetméteren elterülő megyénk az ország területének mind­össze 3,9 százalékát teszi ki, ám természeti adottságait tekintve mégis Magyarország egyik legváltozatosabb része. Az itt élő 340 ezer lakos sze­reti városait, falvait és szor­galmasan dolgozik a gazda­ság különböző részein, to­vábbá az oktatás, a közmű­velődés, a kultúra területein. Kiemelte, hogy megyénk­ben fontos az ipar, elsősor­ban a szénbányászat, a vil­lamos energia-ipar, a gép­gyártás, a félvezető- és dió­dagyártás. Jelentős a mező- gazdasági tevékenység is, amelyet ötvennégy termelő- szövetkezet és négy állami gazdaság folytat. A történel­mi borvidékeinken: Eger környékén és a Mátraalján évszázados múltra tekint vissza a szőlőkultúra. Ennek borait határainkon túl, így Svédországban is ismerik és elismerik. A továbbiakban Farkas Sándor aláhúzta, hogy megyénkben nagy gon­dot fordítanak az egészség­ügyre, az oktatásra és a kul­túrára is. Az egyik büszke­ség, a nemrég önálló társu­lattal nyílt egri Gárdonyi Géza Színház. Emlékeztetett arra is. hogy a megyeszék­hely nem csupán borairól, hanem műemlékeiről és gyógyvizeiről is nevezetes. Ebben az évben csaknem másfél millió turista fordult meg a városban, a külföl­diek közül sokan jöttek Hol­landiából, Kanadából, Finn­országból, de Svédországból is. Szeretnék, ha a skandi­náv államokból a jövőben még többen látogatnának ide. Ehhez segítségset nyújt az 1988 decemberében átadás­ra kerülő több mint három­száz férőhelyes SZOT-gyógy- szálló Egerben, amely a gyógyvízre épül. Farkas Sándor beszélt a szakszervezetek tevékeny­ségéről megyénkben. Han­goztatta. hogy 247 alapszer­vezet van, szűkebb hazánk­ban, és a tagság száma 128 ezer. Rámutatott, hogy a vállalati tanácsok létrehozá­sában aktívan közreműkö­dött a szakszervezet és a gazdasági egységekben a vál­lalati vezetéssel együttmű­ködve a kollektív szerződé­sekben foglaltak megvalósí­tására törekednek. Arról is szólt, hogy 1987-ben a me­gyénkből 114 ezer embert üdültetett a szakszervezet kedvezményes áron, és ezt a jövőben is igyekeznek meg­tartani. Végezetül az SZMT vezető titkára a következő­ket mondta: — A párt és a kormány által meghirdetett társadal­mi-gazdasági kibontakozási programot a szakszervezetek is támogatják. Mi tenni aka­runk annak érdekében, hogy gondjainkból mihamarabb ki­lábaljunk. így a kapcsola­tok további bővítésére tö­rekszünk Svédországgal is, hogy népeink békében, ba­rátságban éljenek. Erre na­gyon jó példa az egri Fi­nomszerelvény gyár, valamint a svéd Mecman cég között kialakult két évtizedes együttműködés, amely min­den bizonnyal tovább bővül a jövőben. A tájékoztatót követően Ragnar Dromberg nagykövet elmondta, hogy 1986 augusz­tusában már járt Egerben, a Finomszerelvénygyárban, ahol kedvező benyomásokat szerzett. Kijelentette: — Meg vagyok győződve arról, hogy az önök szép me­gyéjébe a következő idő­szakban még több svéd tu­rista látogat majd el. Az Egri bikavért egyébként na­gyon jól ismerik az én ha­zámban. már szinte minden városban az üzletekben meg­vásárolható. Stockholmban működik a magyar IBUSZ kirendeltsége, amely na­gyobb szervezőmunkával még jobban felkeltheti majd az érdeklődést Magyarország iránt. A nagykövet ezt követően Farkas Sándor kíséretében a megyei pártbizottságra láto­gatott. Ott Barta Alajos, az MSZMP Heves Megyei Bi­zottságának első titkára fo­gadta. Köszöntőjében ki­emelte, hogy szűkebb ha­zánknak is vannak svéd kapcsolatai és ez a mostani látogatás jó lehetőséget kí­nál arra, hogy a vendégek betekintsenek megyénk éle­tébe. — Olyan időszakban ér­keztek hozzánk — emlékez­tetett az MSZMP Heves Me­gyei Bizottságának első tit­kára. — amikor az egri vár visszafoglalásának 300. év­fordulóját ünnepeljük. A Dobó téren két szobor is em­lékeztet a hős várvédőkre. Méltán büszkék erre a vá­ros, a megye lakói. Barta Alajos arról is szólt, hogy szűkebb hazánk hírne­ves a zöldség-, és nem ke­vésbé a szőlő- és borterme­lésről. Mindemellett az el­múlt évtizedekben korszerű ipar jött létre, melynek ter­mékei külföldre is eljutnak. Az itt élő nép szereti ezt a térséget, munkahelyét, ahol megtalálja számítását. Ebéd után vendégeink az egri bazilikában orgona­hangversenyen vettek részt, majd megtekintették a tör­ténelmi belvárost is. Egész napos programjuk az Eger­vin Borgazdasági Kombinát árnyékszalai főpincészetében zárult, ahol Váradi János vezérigazgató kalauzolta, őket. Ragnar Dromberg és kísérete az esti órákban in­dult vissza Budapestre. Városnézés közben a Dobó téren (Fotó: Szántó György) Németh Miklós a Szovjetunióba utazott Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára az SZKP Központi Bizottságának meg­hívására hétfőn a Szovjet­unióba utazott. Kíséretében van Kovács Imre, a KB gazdaságpolitikai osztályá­nak vezetője. Búcsúztatásukra a Feri­hegyi repülőtéren megjeleni Borisz Sztukalin, a Szovjet­unió magyarországi nagy­követe. Üést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács hétfői üléséről a kormány szóvi­vője a következő tájékoz­tatást adta: A Minisztertanács hétfői ülésén áttekintette a pálya­kezdő és a műszaki értel­miség anyagi-erkölcsi meg­becsülésének helyzetét. Az elfogadott határozat lehető­séget teremt a pályakez­dőknél az alapbérek ' nö­velésére, a műszakiaknál az ösztönzés javítására. A kormány felemelte a tudo­mányok doktora címmel rendelkezők illetményét. A Minisztertanács hatá­rozatot hozott a nyugdíjak és egyéb ellátások emelé­séről, valamint az életkö­rülményeket javító társa­dalombiztosítási intézke­désekről és a rokkantsági járadék bevezetéséről. A Minisztertanács java­solta a magánkereskedelem­ben foglalkoztatható alkal­mazottak számának növelé­sét. Ezzel összefüggésben módosította a kiskereske­delmi és vendéglátóipari üz­letek szerződéses üzemelte­téséről szóló jogszabályokat. Értékelés és a népi ellenőrzés Ülésezett Hatvan és Gyöngyös Város Tanácsa Hétfőn délelőtt tartotta idei utolsó ülését Hatvan Város Tanácsa. Több na­pirendet megelőzően tájé­kozódtak a tanácstagok dr. Nagy Béla előterjesztésé­ben az igazgatási osztály tanácshatározatokkal kap­csolatos jelentéséről, amely egyebek között kiterjedt két esztendő lakásgazdálko­dására. Mint az írásos anyagból megtudhattuk, ezen időszakban négyszpz- tizennégy lakással gazdál­kodott a szakigazgatási szerv, amiben új lakások kiutalása éppen úgy szere­pelt,. mint a minőségi csere. A gondok ugyanakkor vál­tozatlanok, hiszen a terv­időszak végéig Hatvanban 600 család lakáshelyzetén kellene javítani, a jelenleg nyilvántartott igénylők szá­ma pedig 524. Kovács Imre osztályve­zető előterjesztéséből az idei fejlesztési terv módo­sításával összefüggő té­nyekkel is megismerkedett a tanácsülés. Kedvező tel­jesítmény, hogy lakossági közműtársulások révén hét kilométernél több gázveze­téket fektettek le a város területén, továbbá külön­böző bevételi forrásokból, illetve az apci Qualitál Vállalattal kötött megálla­podás eredményeként sor kerülhet a megszűnt tej­üzem ipari célú hasznosítá­sára, a kastélyrekonstrukció tervezettnél mérsékeltebb ütemű folytatására, az épü­lő Horváth Mihály utcai áfész áruház pedig korsze­rű parkolóhoz jut. Ezzel szemben aggodalmat kelt a pénzfelhasználás időará­nyos teljesítése dolgában az öt munkahelyes új-hatvani orvosi rendelő építésének elhúzódása. A tegnapi ülés elfogadta a városi tanács és a végre­hajtó bizottság 1988. évi munkatervét is, foglalkozott továbbá a Népi Ellenőrzési Bizottság idén kifejtett te­vékenységét összegző jelen­téssel. Interpellációkkal, il­letve a rájuk adott vála­szokkal folytatódott az, ülés, majd Szokodi Ferenc. a városi pártbizottság első titkára kapott szót. Elisme. réssel értékelte a végzett egész éves testületi munkát. ★ Tegnap délután ült össze Gyöngyös város „parlament­je” is. A jelenlevőket dr. Tir Dezső tanácselnök kö­szöntötte. Az erre a tanács­kozásra meghatározott na­pirendek megvitatása előtt először személyi kérdések­ben döntöttek a testület tagjai. A Heves Megyei Né­pi Ellenőrzési Bizottság el­nökének, Csepelyi Károly- nak az előterjesztése alap­ján felmentették funkciójá­ból Gerhát Józsefet, a gyön­gyösi városi NEB elnökét, aki november 1-jén nyugál­lományba vonult. Utódjául a városi pártbizottság mun­katársát, Kozák Lászlót vá­lasztották meg. Ezt követő­en jelentés hangzott el a lejárt hatálridejű tanácsi határozat végrehajtásáról, majd tájékoztató a végre­hajtó bizottság két tanács­ülés közötti tevékenységé­ről, az interpellációk nyo­mán tett intéztkedésekről. Első napirendként a vá­rosi NEB elvégzett mun­kájáról számolt be Kósik István társadalmi elnökihe­lyettes. Az írásos doku­mentum szerint a népi ellen­őrök vizsgálatot folytattak a belső ellenőrzés helyzeté­ről a gazdálkodó szerveknél, a társadalmi tulajdon védel~ mével kapcsolatban a Mát­ra Építő és Szakipari Szö­vetkezetnél, továbbá a ma­gánkereskedelem tevékeny­ségéről és a környezetvé­delemről. Laposa Lajos, a város megyei tanácstagjainak idei munkájáról informálta a testületet. Végül szó volt dr. Sza|bó Gyula vb-titkár előterjesztésében a tanács és szervei jövő esztendei munkatervéről is.

Next

/
Thumbnails
Contents