Népújság, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-21 / 300. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. december 21., hétfő IBFFJrl Húzzuk le a rolót? Egy különös családi vállalkozás, s mások Barátom szinte szakértő­ként sorolja az érveket. — Fizikai állapotát tekint­ve, a magyarság Európában a legutolsó nemzetek közé került. Mutatja ezt, hogy a honvédségi sorozásoknál egy­re több a katonai szolgálat­ra alkalmatlan fiatalember. Vagy aki nem alkalmas tel­jes értékű katonaként szol­gálni, csak valamilyen, ki­sebb fizikai erőkifejtést igénylő területen képes a katonaidőt letölteni. És, amíg régen szinte egyéni tragé­diának számított, ha valakit nem vittek be katonának, ma éppen fordítva van, az örül, aki nem kap behívót a seregbe. Vagy nézzük az iskolai testnevelést. Egyre több a felmentett tanuló az órákon, aki nem tornászik, nem fo­cizik, nem úszik, hanem bé­késen elüldögél a pádon, amíg a többiek dolgoznak. Sőt. mi több! Egyes órákon már fordított az arány, két- három tanuló, ha csinál va­lamit — a többi huszonöt pedig nézi. És a szülők is. Ahelyett, hogy maguk is pél­dát mutatnának az egészsé­ges életmódból — nem. ha­nem ők szerzik be a — sok­szor nem is indokolt — or­vosi igazolást —, hogy ne­hogy terhelve legyen a gye­rek. — Romlik a magyar! — hangoztatják mások, s arra hivatkoznak, hogy az ön- gyilkosságokat tekintve, a vi­lágon az „élvonalba” jutot­tunk, s ha így haladunk, ak­kor nemsokára megpályáz­hatjuk a szomorú világelső helyet. S magyarázatként hozzáteszik: nem is lehet ez másként, hiszen az öngyil­kosságok növekvő aránya ösz- szefüggésben van azzal, hogy országunk élen jár a szesz­fogyasztásban, különösen a tömény szeszeket illetve. Az­tán összefügg továbbá azzal, hogy Magyarország vezető helyet tölt be a válások te­kintetében is. Az alkoholiz­mus nagyarányú terjedése, a családok szétesése, a lakás- helyzet megoldatlansága, az egyes társadalmi rétegek helyzetének romlása hozzá­járulhat ahhoz, hogy előtér­be kerül az egyén perspek- tívátlansága, s ebben az eset­ben úgy érzi, hogy nincs ki­út, csak az élettől való meg­válás. Megint mások arról be­szélnek, hogy a kábítószer-fo­gyasztás lassan ijesztő mé­reteket ölt az országban. Ami, különösen a fiatalok tekintetében, magyarázható a rendezetlen családi élettel, a galeri-életforma terjedésével, a nehezedő munkához való jutással, a lakáskilátástalan- sággal, az ifjúsági mozga­lom csökkenő befolyásával és még sok mindennel, ami a fiatalokat a nem kívánt élet­forma felé tereli. S mindehhez még a gazda­sági helyzet máris érzékel­hető. de még inkább várható romlása. Ami az egyén szá­mára megnehezíti az életet, rákészteti a célok átüteme­zésére, egyes elképzelések végleges feladására. A na­gyobb közösséget pedig arra, hogy az amúgy is nehéz helyzetben levő rétegek sor­sán csak később tudjon vál­toztatni, a sok megoldásra váró problémát rangsorolja, és azt is, hogy az egyénhez hasonlóan — bizonyos el­képzeléseket véglegesen tö­röljön a listáról. — Mit lehet ilyen helyzet­ben tenni? — kérdezik so­kan bizonytalanul, s érde- mes-e egyáltalán tenni va­lamit? Van-e értelme a szi­gorításoknak, s a szigorítá­sok hozhatnak-e egyáltalán eredményt? Sőt! A ciniku­sok egy része azt a kérdést is felteszi, hogy nem volna-e jobb „lehúzni a rolót?”. Bár a kérdésre maguk is tudják a választ, mármint azt, hogy sok mindent lehet egy országnak, csak egyet nem: az előbb említettet. Mint ahogy az sem meg­oldás. hogy túlzott „magyar­kodással” megpróbáljuk le­kicsinyíteni gondjainkat, s melldöngetve jelentsük ki: nekünk nem jelenthet gon­dot problémáink megoldása. Mert a magyar már megmu­tatta, hogy . .. Tagadhatatlan, hogy jele­nünk tele van ellentmondá­sokkal, megoldásra váró gon­dokkal, s az is bizonyos, hogy az elmúlt évtizedben sok eset­ben csak beszéltünk arról, hogy mit kellene megolda­nunk, közben pedig alig tet­tünk érte valamit. Nem mér­tük fel kellően, hogy a vi­lág nagyobb sebességfordu­latra kapcsolt, s jelentősen elhaladt mellettünk. Ered­ményeink felsorolása mellett elfeledkeztünk arról, hogy mindig helyesen mérjük fel helyünket a nagyvilágban, nem lebecsülve, de nem is túlértékelve a tetteket. Sok­szor hitettük el magunkkal, hogy a világfolyamatok ránk nem vagy csak kevésbé hat­nak, mint másokra, nem hit­tük el, hogy a kedvezőtlen tendenciák nálunk is érzé­kelhetők lesznek. A nem kel­lő tisztánlátás, a nem min­dig helyes helyzetértékelés aztán problémákhoz veze­tett. Amelyek ma is jelen vannak mindennapjainkban. S ezeket a gondokat nem szabad lebecsülnünk. Sőt: he­lyesen fel kell mérnünk min­dent, hiszen csak a problémák helyes ismeretében oldható meg a jövő minden felada­ta. Pártunk Központi Bizott­ságának a jelenünkkel és jö­vőnkkel kapcsolatos határo­zatai. a kormány stabilizá­ciós és kibontakozási prog­ramja, úgy tűnik, számol a mostani és későbbi gondok­kal, azzal, hogy a lakosság életszínvonala átmenetileg csökken, és a nagyközösségi célok is csak lassabban va­lósíthatók meg. Hiba is len­ne a valósággal, eszközeink, forrásaink szűkösségével nem számolni. Hiszen csak igen nagy erőfeszítések árán, sok lemondással, társadalmi feszültségek révén lehet úr­rá lenni a meglevő gond­jainkon. De bízva is erőnk­ben, hiszen nem adhatjuk fel a jövőt. Kaposi Levente VILÁGJÁRÓ BÁRÁNYOK Ünnepi üzletkötések Ezekben a napokban meg­nő a Gyapjú- és Textil- nyersanyag-forgálmi Válla­lat egri kirendeltségének forgalma. Veréb József kirendelt­ségvezető elmondotta: még az ünnepek előtt ezer-ezer- ötszáz birka indul vago­nokban Jordániába, továb­bá Olaszországba és a Kö­zös Piac többi országába. A szállítmányból nemcsak az ünnepi asztalokra kerül, hanem törzsállomány ki­alakítására is gondolnak, elsősorban a Holt-tenger melletti államban. Közked­velt vásárlóik között a pé- tej'Vásóri juhállomány bun­dája is. December 31-ig ebből előkészített, mosott állapotban 141 tonna jut a hazai textilüzemekbe. Tarnamérán és Pélyen el­sősorban a balkáni és kö­zel-keleti országokban nép­szerű kaakaválsajt előállí­tásához szükséges juhtejet erjesztik, ebből gomolyatú- rót is készítenek. Közérdekű bejelentések, panaszok a népi ellenőröknél A népi ellenőrök sok irá­nyú munkájáról a közvéle­mény — az újságolvasó — többnyire csak a nagyobb témák kapcsán tájékozó­dik. Pedig — mint ennek Zaja Zoltánná, a gyöngyösi NEB előadója is megmond­hatója — korántsem csupán célprogramokon, munkaterv szerinti utóvizsgálatokon osztoznak. Tevékenységük jelentős részében számos olyan egyéni bejelentés­sel, panasszal is foglalkoz­nak, amelyek intézését — közérdekűségüknél fogva — szintén fontosnak tartják, kötelességüknek érzik. Jellemző a gyöngyösiek utóbbi „forgalmára”, hogy amíg például tavaly egész esztendőben 58 ilyenf éle be­jelentés, panasz érkezett hozzájuk, az idén már az el­ső fél évben 33 hasonlóval volt dolguk. S milyen témák izgatják, idegesítik a körzet lakossá­gát? Nos — ahogyan a né­pi ellenőrzési bizottság mun­katársa összegezte —. úgy­szólván a legkülönfélébb kérdéseket érintik a hozzájuk küldött levelek. Van közöttük, ami birtokvédelemmel, gyám­üggyel vagy éppenséggel a szeszjövedelemmel kapcso­latos; netalán pedig a ve­zetői funkcióval való visz- szaélésékre, szervezeti la­zaságokra. kereskedelmi, szolgáltatási visszásságokra •hívja fel a figyelmet. Vannak, sajnos még min­dig akadnak névtelen leve­lek, s alaptalan bejelenté­sek, panaszok is — méghoz­zá szép számmal. Mégis ak­tába. s nem a papírkosár­ba kerülnek, mert valami­lyen tanulsággal azért mind­egyikük szolgál. Nem egy olyan esettel találkoznak a testülethez tartozók, amely­inéi ugyan a konkrét sza­bálytalanságról szó sincs, de a Vizsgálódás egy sor más furcsaságra, szabályta­lanságra fényt derít. S végső soron — pusztán em­beri gyávaságból vagy tör­ténetesen indokolt félelem­ből — névtelenül is írhat­nak igazat. E rövid összegzés után pedig nézzünk néhány idei ügyet — csak úgy, találom­ra választván a meglehe­tősen vaskos dossziéból. Az egyik, Gyöngyössoly­mos és Gyöngyös között in­gázó utas — hogy mindjárt a frissebbekkel kezdjük —. azért vett érthető indulatá­ban papírt és tollat a kezé­be. mert sorozatosan ta­pasztalta a városi vasút­állomástól induló távolsági autóbuszjáratok „kimaradá­sát”, rendszertelen közleke­dését. Közlése — mint ki­derült — valós volt. A bosz- szúságot a kötelességéről megfeledkező gépkocsive­zető okozta. Amiért termé­szetesen nem maradt el a kellő felelősségre vonás, bün­tetés sem. A hanyag pilótát — mulasztásáért vagy ön­kényeskedéséért? — a mun­káltatója teherautóra he­lyezte. S azóta a vasútról délután 16.05 órakor induló solymosi buszok már fo­lyamatosan járnak ... Ugyan­ekkor a levélíró egyéb fel­vetése sem marad pusztá­ba kiáltott szó. A Mátra Volán Gyöngyösi Üzemegy­sége iparkodik figyelembe venni a rohamosan terjesz­kedő szomszédközség más igényeit is. Amennyiben a közlekedési tárca, illetve a solymosi tanács új megál­lók kialakításáról gondos­kodik — a mostaninál több helyen teremt a vállalat le- és felszállási lehetőséget az utasok számára. Abasárról azért fordultak a NEB-hez, mert a még ga­ranciális idején belül el­romlott — Budapesten vá­sárolt — szovjet színes tv készülék megjavításának nem akadt gazdája Gyöngyös négy helyén, sőt, Egerben sem. Igaz, a vásárló 76 esztendős édesanyjának adott ajándékon feltüntet­ték a kereskedőik a mun­kára hivatott fővárosi Ke­ravill Márkaszervizet, de hát ezt — ugye? — elég nehéz felkeresni. Ezek után mi lett az ügy sorsa? A lehető legegyszerűbb. A népi ellenőrök kérésére a gyöngyösi Gelka-vezető gyor­san elvégeztette az utolsó kötelező, ingyenes javítást az időközben lejárt határ­időn túl is. S persze: az egyik helyi szervizben, ahol — korábban hallani sem akartak a dologról... Karácsondról tüzépi vá­sárláshoz kérték a népi el­lenőrök: segítségét. A Gyön­gyösön vett hullámpalával együtt fizetett tetőgerin­cekről ugyanis — utóbb, jóval az eset után — kide­rült, hogy 12 darab helyett 12 párért számlázták az összeget. Ami felett a vevő­nek elsiklani egy 32 745,40 forintos vásárláskor meg- boesáthatóbb, mint a ke­reskedők tévedése. Vagy az, hogy a túlfizetés bizony- gatásakor a reklamáló el­vesztett számlájának má-‘ solatát a Tüzépnél nem haj­landók visszakeresni az ügy tisztázására. Szóval: így jutott egy „megrovás”’ mis­kolci igazgatói fegyelmi büntetés a gyöngyösi telep­re — s vissza 3792 forint a panaszos zsebébe. Álnéven ..piszkálgatta” további bejelentő a gyön- gyösoroszi általános iskola emeletráépítése körüli „sus- must”. Amiről különben kiderült, hogy alaptalan — de a beruházás körül azért történtek mulasztások. No­ha a megyei Szövterv a program teljes kézben tar­tására vállalkozott, a ver­senytárgyalás kiírása nélkü­li jelentős munkára a he­lyi tanács kötötte a szer­ződést a magánkivitelezőkkel. A tanácsnál megfeledkez­tek például az anyagnyil­vántartásról, a szerződés mellől hiányzott a költség- vetési összesítő, építési nap­lót egészen a vizsgálatig nem találtak a munkahelyen. S a hiányosságokra nyilvánva­lóan nyomatékkal felhív­ták a figyelmet a népi ellen­őrök. Az Erdei Termékeket Fel­dolgozó és Értékesítő Vál­lalat gyöngyösi begyűjtési üzemvezetőségénél a kom­lói szárítótelep családi vál­lalkozását kifogásolta az. akit bosszantott, hogy a magántulajdonú berende­zést üzemeltető vezető a fe­leségével, leányával, vejével. fiával dolgozik együtt, s veszi fel a nagy pénzt. Mek­kora volt ez az összeg? Ta­valy: — miként a népi el­lenőrzési vizsgálat megál­lapította — együttesen 2 mil­lió 68 ezer 707 forintra rú­gott. Egyrészt, mert a begyűj­tést és szárítást együtt vég­ző társaságnál 35—40 va- gonnyi az 1986. évi forga­lom, s ezért jutalék jár. Másrészt pedig, ha a hasz­nált berendezésért bérleti díjat nem is fizet a vállalat, a tulaj költségeit — a la­kossági tarifa alapján el­számolt fűtőolajat, s villany­áramot — azért megtéríti, s mint lakatosnak, havi 600 forintot ad. Ám az már el­gondolkodtató, hogy bérleti díj nélkül, szerény munka­bérért miért éri meg a ve­zetőnek még egy újabb, 400 ezer forint értékű szárító- berendezést is építenie; miért foglalkoztatnak any- nyi lakatost, hogy a csa­ládi tulajdon gyarapításá­ra is futja erejükből; mi okból nem hiányzik a fő­nök feleségének az a 232 ezer 963 forint sem, amivel még az év végén is adósa a vállalat. Vagy a szárító amortizációja mellett miért jár javítási díj is, öt hóna­pos üzemszünet ellenére, miért folyósítanak ■ egész évre fizetést, nem utolsó­sorban; miért maradt el 25 7471,85 forint adó befi­zetése a kamataival együtt? — Röviden: nem hiába zör­gőt t az a bizonyos haraszt Komlón. A vállalatnál ki­alakult téves gazdálkodási gyakorlatban feltétlenül ren­det kellett tenni... Ahogyan a visontai két nagyüzem vagyonvédelmé­ben is — újabb (írástudat­lan) levélíró ..tájékoztatá­sa"’ kapcsán. A hulladék- gyűjtéssel foglalkozó kis­kereskedő ugyanis — minden bizonnyal a konkurencia el­leni harcban — olyannal vá­dolta riválisait, hogy raktá­raikban bányai, erőművi anyagokat is tárolnak. No­ha az egyik gyanúsított már engedély nélkül is sze­degetett. szállított az átve­vőnek. s alig több, mint négy hónap alatt megköze­lítette 247 378 forintos be­vételével a feljelentő fél­évi keresetét — még a kö­tegelt kábelről sem bizo­nyosodott be egyértelműen homályos származása. Jobb híján így a kétségtelen fi­gyelmeztetés lett az ügy haszna. Sóikkal éberebben kell őrködni az üzemi tu­lajdonra, hiszen — ahogyan mondani szokás — az ördög nem alszik. A tolvajok — vagy az „élelmes” emberek — a legkisebb lazaságot is kihasználják. S a tényleges károk mel­lett bizony az a veszteség sem éppen kevés, amelyet a munkahelyeikről egy-egy vizsgálathoz kükért népi el­lenőrök gyakran többnapos, hosszabb távollétében az üzemek, vállalatok, intéz­mények elviselnek... Gyóni Gyula A szabászok egyike: Túri Zoitánné A bárányhulladék se vész kárba. Bén­áik Lajosné gépével mesterien illeszti össze az apró darabokat Egy divatos konfekciót meóz Horváth Józsefné (Fotó: Tóth Gizella) Szormecsodák Apcról A FA városi Minőségi Szűcs Bőr-Ruházati Ipari Szövetkezet Aei Üzemében előállított szőrmekonfekciók is szerepeltek azon a divatbemutatón, amelyet nemrégiben rendeztek Bu­dapesten. A külföldről beszerzett, főként tőkés import alap­anyagokból (pézsmából, mormotábói és egyéb hazai ször- mcfélékből) hosszas eljárás után, aprólékos munkával szab- ják-varrják, állítják össze a különlegesen szép szőrmeköl­teményeket. A termékek kétharmad részét exportálják, fő­ként Franciaországba, Hollandiába, Nyugat-Németországba. Az itt készült kollekcióból azonban itthon is vásárolhatunk, hiszen a szövetkezetnek a fővárosban öt, vidéken két be­mutató üzlete is van. Mint megtudtuk, a szövetkezet évi produktuma 40 millió forint, melyből 10 milliót az apciak állítottak elő. Képriportunk a szép, divatos termékek elő­állítása közben készült. Először a szőrmék színváloga­tását végzik el

Next

/
Thumbnails
Contents