Népújság, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-18 / 298. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. december 18., péntek 3 (Folytatás a 2. oldalról) milyen a viszonya a törvényeinkhez. E szempontokat mérlegelve nyugodtan mondhatjuk, hogy egész népünk boldogulásának érdekében létrejött a nemzet egységét építő szövetség az állam és az egyház között. s ezt pártunk támogatja, erősíti. Ugyanakkor változatlanul eltérő eszmei forrásokból táplálkozunk, ez azonban nem csökkenti annak lehetőségét, hogy együtt és párbeszédben oldjuk meg közös dolgainkat. Azt azonban tudnunk kell, hogy a politikai és ideológiai összefüggések igen bonyolultak. Bármilyen ideológiai meggyőzőtíéfcű emberek között vannak — lehetnek — a haladásnak elkötelezettjei, akiknek meg kell találniuk egymást a progresszió szolgálatában. És minden oldalon lehetnek — vannak is — elvakultak, gyülölködők, együttműködésre képtelenek. Ma én ilyeneknek tartom az egyházak kebelében működő olyan személyeket, akik fiatal emberek hitét nem ápolni, hanem politikai célokra felhasználni akarják. Akik nem arra törekednek, hogy ez a hit gazdagabb. mélyebb és erősebb legyen, hanem a vallást szembe akarják állítani a haza iránti, a nemzetközi haladás melletti elkötelezettséggel, és minden egészséges hazafi társadalmi kötelezettségeivel. Mi azt kívánjuk, hogy a magyar egyházak összefog~ va támogassák a szocialista magyar nemzet egységét, nagy céljaink megvalósítását. S ehhez nem megosztottság, hanem kölcsönös türelem, megértég szükséges. Igaz ez nemzetközi értelemben is. A Magyar Szocialista Munkáspárt azt vallja, és azt kéri az egyházaktól is: minden nemzetközi kötelezettséget úgy teljesítsünk, hogy az a nemzet hasznára váljon, ne gyengítse, hanem erősítse nagy társadalmi céljainak megoldását. Mi nem akarjuk alapértékeinket megváltoztatni, s ezt másoktól' sem várjuk el. Am, a dialógusnak akkor van értelme, ha gazdagodunk általa, felismerünk valami újat, átveszünk valamit, amire szükségünk van munkánk folytatásához. Hadd mondjak el egy történetet. 8978 májusában, Atlantában, az Egyesült Államokban jártam. Meglátogattam a Martin Lu(Munkatársunk telefonjelentése): Csütörtökön reggel — az ülésszak folytatása előtti percekben — a Parlamentben sokáig volt beszédtéma az Időjárás. Ugyanis rendkívül sok honatyát tréfált meg a csúszóssá vált út. Még a legügyesebbek is csak lassan, araszolva jutottak el a jégbordázott járdákon az Országházba. Megyénk képviselői közül most is többen hoztak vendégeket. Árvái Lászlóné például Valuch István egri kather King Központot. Kísérőim jelezték, hogy találkozni fogok Martin Luther King édesapjával, aki magyarországi és csehszlovákiai látogatásra készül, de — viszonyainkat nem ismerve — attól tart, hogy valami baj éri. Nyugtassam meg — mondták. Amikor találkoztunk abban a templomban, ahonnan fiát utolsó útjára kísérte, az első kérdése ez volt: elmehetek-e nyugodtan hozzátok és Csehszlovákiába? Én azt mondtam: szavamat adom, önnek semrrti bántó- dása nem lesz. Ez megnyugtatta, mert volt benne hit, bizalom az ember iránt. S aztán, amikor a látogatás végén kis uzsonnára hívott meg, azt kérdezte: kérhetem-e az Ür áldását az étkezésnél? Kérte, majd hozzátette: nem lesz neked ebből bajod? Ezt azért mondtam el a Tisztelt Háznak, hogy alátámasszam): többet kellene tudnunk egymásról, és akkor jobban bízunk egymásban. Mert bizalom nélkül nincs közös cselekvés, amely sok súrlódással, kínlódással is jár. De a legfontosabb az, hogy hűek maradjunk elveinkhez és a gyakorlatban úgy járjunk el, hogy minden becsületes ember meggyőződésétől függetlenül jól érezze magát ebben az országban. A Szabolcs-Szatmár megyei 6. számú választókerület képviselőjeként is kértem szót, most mégis engedjék meg, hogy jelenlegi tisztségemből eredően pártom meggyőződését fejezzem ki: az a politiká, amelyet az állam és az egyház kapcsolatálban eddig követtünk, tovább szélesedik és gazdagodik, s javára válik a szocialista Magyarország felépítésének, hozzájárul népünk lelki egyensúlyának fenntartásához — mondotta végezetül Berecz János. Ezt követően Bíró Imre (országos lista), római katolikus kanonok, Szentágothai János (országos lista), nyugalmazott egyetemi tanár, Schöner Alfréd (országos lista), főrabbi, a Magyar Izraeliták Országos Rabbi tanácsának elnöke, Nagy Gyula, (országos lista), a Magyar Evangélikus Egyház püspökelnöke, dr. Velkey László (BorsodAbaúj-Zemplén m., 4. vk.), a Borsod Megyei Gyermek- kórház igazgató főorvosa, Czoma László (Zala m., 5. vk.), a Keszthelyi Helikon Kastélymúzeum igazgatója, mondta el hozzászólását, nonok plébánost hívta meg. Hogy miért? Az ok kézenfekvő: ugyanis a Tisztelt Ház napirendjére került az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének beszámolója az állam egyházpolitikájáról, a hivatal munkájáról. — Nagy érdeklődéssel várom Miklós Imrének, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének beszámolóját — mondta Valuch István. — Már csak azért is örömmel fogadtam a képviselőnő invitálását, mert eddig még nem voltam Országgyűlésen. Ez a téma azért is érdekes, mert tudomásom szerint ezt a területet eddig még nem tekintette át a parlament. Bízom benne, hogy a hozzászólásokban szó esik az erkölcs, a morál kérdéséről is. Lényegesnek tartanám hangsúlyozni. hogy az erkölcsösséget nem a kereszténység találta ki. Ez a kérdés már jóval régebben foglalkoztatta a közösségben, társadalomban élő emberiséget. Ügy tűnik, manapság, e téren számtalan aggasztó jelenség tapasztalható, ezért kellene különösen foglalkozni ezzel. A téli ülésszakok úgy látszik, különösen emlékezetesek maradnak dr. Puskás Sándor számára, akinek két évvel ezelőtt ekkor született az első, most szerdán pedig a második unokája. A társak gratulációja természetesen nem maradt el. Mint ismert, a jövő évi állami költségvetésre szavazva, külön kellett voksolmelyre Miklós Imre válaszolt. Ezután határozathozatal következett. Az Országgyűlés az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Kádár János találkozója egyházi személyiségekkel Az Országgyűlés téli ülésszaka tanácskozásának szünetében Sarlós István, a parlament elnöke fogadta és üdvözölte az Állami Egyházügyi Hivatal egyházpolitikánkról, ,a hivatal munkájáról szóló beszámolójának tárgyalásán megjelent egyházi személyiségeket, a törvényhozó testületbe megválasztott egyházi képviselőket. A találkozón részt vett Kádár János, az MSZMP főtitkára, Berecz Jánog, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, valamint Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. ★ A határozathozatalt követően az Országgyűlés — Szűrös Mátyásnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának, az Ország- gyűlés Külügyi Bizottsága elnökének előterjesztésében — állást foglalt a december 7. és 10. között megtartott washingtoni szovjet—amerikai csúcstalálkozóval kapcsolatban: „A magyar országgyűlés nagyra értékeli a washingtoni szovjet—amerikai csúcstalálkozó • eredményeit. Történelmi jelentőségűnek tartja, hogy közös elhatározással első ízben szerelik le és semmisítik meg a nukleáris fegyverek két kategóriáját. Ügy ítéli ■ meg, hogy a közepes és rövi- debb hatótávolságú nukleáris rakéták felszámolásáról aláírt egyezmény, valamint a hadászati támadó- fegyverek radikális csökkentésére vonatkozó elvi megállapodás rendkívül fontos lépég a leszereléshez, , a tartós biztonság megteremtéséhez vezető úton. Az Országgyűlés és a magyar kormány úgy értékeli, hogy az elért eredmények meggyőzően bizonyítják az új szovjet külpolitikai irányvonal, a realitásokra épüni arról, hogy 1988. január elsejétől a három éven aluli gyermekek családi pótlékát emelik-e 500 forinttal, vagy az egyszeri anyasági segély összege legyen-e tízezer forint. Végül is az első varációt fogadták el. Kíváncsi voltam, hogy dr. Puskás Sándor melyikre szavazott. — A családi pótlék emelésére — válaszolta kérdésemre. — Ezt hasznosabbnak érzem, s választóim is ezt tartják a jobb megoldásnak; Kár, hogy a szanálási alapból vették el az ehhez szükséges fedezetet. — Mi a véleménye a tíz- milliárd forintos költségvetési tartalékalapról? — Az átalakulóban lévő költségvetés esetében szinte minimális ez az összeg — jegyezte meg. — De szükség van rá, hiszen az új adózási formák miatt bizonytalan a bevételek beérkezése, s azért is jó megoldás, mert számtalan olyan gond adódhat menet közben, amelyek orvoslására kell a pénz. Dr. Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes a vitában elhangzott kérdésekre adott válaszát a következő Széchenyi-gondolattal zárta: „Az emberek inkább javasolni szeretnek nagy tetteket. mint megvalósítani." Majd hozzátette: erre a mondatra még beszédére készülve talált rá, s úgy érzi, hogy jelen esetben nem aktuális. Hogy a képviselők szeretnek lő rugalmas békekezdeményezések helyességét. Kifejezi reményét, hogy a Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak a másik fél érdekeivel is számoló következetes erőfeszítései a jövőben is támogatásra találnak az Egyesült Államok és szövetségesei realista politikai köreiben és a világ közvéleményében. A Magyar Népköztársaság továbbra is minden lehetséges módon hozzájárul a fegyverzetkorlátozás és leszerelés ügyéhez, a háborúktól mentes világ megteremtéséhez, a népek és államok közötti jó viszony és megértés erősítéséhez, a helsinki folyamat elörelen" dítéséhez, a gyümölcsöző nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséhez. Ez felel meg a szocialista Magyarország legalapvetőbb érdekeinek, ez biztosíthatja, hogy a magyar nemzet békében, biztonságban építhesse jelenét, és jövőjét.” ★ A nyilatkozat egyhangú elfogadását követően az elnöklő Sarlós István emlékeztette a képviselőket arra, hogy a szeptemberi ülésszakon ifjúsági és sport állandó bizottság létrehozásáról döntöttek, s indítványozta most e bizottság megalakítását, tagjainak és tisztségviselőinek megválasztását. Az indítványt az Országgyűlés elfogadta. Az Országgyűlés ifjúsági és sport állandó bizottságának elnöke Géczi István (Budapest, 49. vk.), titkára Pölösné Krizsán Ildikó (Budapest, 60. vk.) lett. A bizottság tagjai: Bállá Éva (Budapest, 46. vk.), Balogh Gábor (Baranya m., 9. vk.), Bóna János (Győr-Sopron m., 10. vk.). Borsos Sándor (Somogy m„ 9. vk.), Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m.. 3. vk.), Czakó László (Szolnok m., 9. vk.). Fetter Gyula (Pest m., 23. vk.), Fiák László (Hajdú-Bihar m„ 5. Vk.), Kardosné Török Ibolya (Csongrád m„ 14. vk.). Kiss Péter (Fejér m., 13. vk.). Kosár István (Tolna m.. -3. vk.), Kovács Lászlóné (Budapest, 7. Vk.), Krémemé Michelisz Teréz (Baranya m., 10. vk.). Nagy Endréné (Heves m., 12. vk.), Novák János (Budapest. 54. vk.). Pálfi Dénes (Zala m„ 3. vk.), Sibalinné Aradi Mária (Bács-Kiskun m., 15. vk.). Szabó István (Budapest, 8. vík.), Szabóné Kakas Irén (Vas m.. 8. vk.), Szatmári Lajos (Veszprém m., 6. vk.). Szilágyi Tibor (Nógrád m., 2. vk.), Szűcs Gyula (Szabolcs-Szatmár m., 16. vk.), és igyekeznek új és újszerű gondolatokkal előállni, erről győzhetett meg mindenkit a mostani ülésszak is. De ezt igazolja az az ötlet, amelyet Zsidei Istvánná mondott el az egyik szünetben. — A költségvetést csak akkor lehet maradéktalanul megvalósítani, ha minden a terveknek, az optimálisan kalkuláltaknak megfelelően álakul — jegyezte meg. — De az ismert gyakorlat teljesen mást mutat. Ezért kell minduntalan módosítani a költségvetést. Számomra úgy tűnik, hogy egyszerűbb és áttekinthetőbb lenne a helyzet. ha a tervhivatal még szorosabb kapcsolatban lenne a pénzügyi tárcával. Mi több, ha idetartozna az ár-, illetve a bérhivatal is. így köny- nyebben megvalósulhatna az úgymond egy tárcán belüli tervezés, és a tervet alátámasztó pénzügyi fedezet ezt erősítené. Nagy Józsefnéval a jövő évi költségvetésről váltottunk szót. — Én is azok közé tartozom, akik keveslik az egészségügyre és * az oktatásra szánt pénzt — mondta. — Komoly nehézségek adódnak az egészségügyben, s az oktatás helyzete sem rózsás. Jómagam attól .is félek, hogy a csecsemőruhák árának emelése miatt még kevesebben vállalkoznak háromnégy gyermek nevelésére. De ugyanakkor azt megértem, hogy csak ennyi pénz van, tehát ennyit lehet elosztani. Az Országgyűlés nagy érdeklődéssel fogadta Miklós Imre expozéját (Fotó: Perl Márton) Vörösné Csuka Mária (Komárom m., 9. vk.), Zsóka Endre (Borsod-Abaúj-Zemp- lén. m., 9. vk.). Ezt követően Sarlós István bejelentette, hogy az őszi ülésszakon a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság titkára munkabizottság kiküldését javasolta az Országgyűlés ügyrendjének felülvizsgálatára és korszerűsítésére. Indítványozta a bizottság: elnöki tisztét dr. Korom Mihály (Bács-Kiskun m., 8. vk.), az alkotmányjogi tanács elnöke töltse be. A javaslatot az Országgyűlés elfogadta. Dobos Ferenc né (Pest m., 13. vk.), a Vecsési Ferihegy Tsz üzemgazdasági osztályvezető-helyettese a Ferihegyi repülőtér környékének zajvédelme tárgyában interpellált a közlekedési miniszterhez. Urban Lajos közlekedési miniszter válaszában elmondotta, hogy a repülőtér fejlesztésének tízmilliárd forintos programja a napokban fejeződött be, és megindult a forgalom a I-es felszállópályán. amelynek felújítása a zajártalmak mérséklését szolgálta. Kormányzati program készült a repülőtér környéke zajterhelésének mérséklésére. Addig a miniszter a lakosság megértését kérte; hangsúlyozva, hogy a kormány nem zárkózik el az indokolt mértékű anyagi kompenzációtól sem. A választ a képviselő nem fogadta el. Nem — mert, mint mondotta — tart a repülőtér zajvédelmével kapcsolatos vita, s ma már ígéretekkel nem tudja megnyugtatni választóit. Sütő Kálmán (Vas m., 9. vk.), a Magyar Szabvány- ügyi Hivatal elnökhelyettese kérdést intézett a volt országos vízügyi hivatal elnökéhez. Vas megye tizenöt — A kevesebb pénz felhasználása az eddiginél nagyobb körültekintést igényel — kapcsolódott a beszélgetésbe Nagy Endréné —, hogy felhasználásával mérsékelni lehessen az esetleges ellátási feszültségeket. Arra kell törekedni, hogy a megszorító intézkedések az oktatás és az egészségügy intézményeiben ne okozhassanak működési zavarokat. A folyosókon folytatott beszélgetések során egyre többször került szóba a karácsony. A képviselők közül Nagy József né némi keserűséggel jegyezte meg: — Sajnos még december 24-én is dolgoznom kell munkahelyemen, a Hatvani Konzervgyárban, de azért nagyon várom az ünnepeket, hogy együtt lehessek a családdal. Amikor ezeket a sorokat diktálom, még javában tartanak a felszólalások, amelyek az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének beszámolóját követték. A tervek szerint ezután születik javaslat az Ország- gyűlés ifjúsági és sport állandó bizottságának megalakításáról, melynek tagjai között szerepel Nagy Endréné. Ugyancsak javaslat hangzik el az Országgyűlés ügyrendje korszerűsítését előkészítő munkabizottság tagjaira, melyek között szintén található megyénkbeli, mégpedig Barcsik János. Honra János termelőszövetkezetének súlyos gondját osztotta meg képviselőtársaival: a Rába folyó felső szakaszának szabályozása következtében a természeti környezet megváltozása jelentős, ma már tízmillió forintos nagyságrendű károkat okoz. Mivel a a vízügyi államtitkár nem volt jelen, az új minisztertől pedig nem várható el, hogy válaszoljon, a képviselő a kérdést kéréssé változtatta: azt kérte az új környezetvédelmi és vízgazdálkodási tárca vezetőjétől, hogy minél előbb vizsgálja meg a panaszt. A válaszadásra az illetékes miniszter a legközelebbi ülésszakon tér vissza. Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), az Országgyűlés elnökét kérdezte: Miért nem jelent meg az Országgyűlés idei, szeptemberi vitáját közreadó kézikönyv, amelynek megjelentetését — véleménye szerint — az Országgyűlés legutóbbi ülésén jóváhagyta. Sarlós István válaszában mindenekelőtt ismételten egyetértését fejezte ki a kiadvány megjelentetésével kapcsolatban. Megjegyezte azonban:, nem tartaná igazságosnak és helyesnek, ha csak egy-egy kiemelt ülésszakról adnának ki ilyen könyvet. Szikszay Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke Szalai Ist- vánnénak (Vas m., 1. vk.), a Lakástextil Vállalat művezetőjének a költségvetés vitájában elhangzott felvetésére reagált. A képviselőnő, munkahelyi kollektívájának véleményét tolmácsolva kifogásolta, hogy a termékek árindexeit felsoroló miniszteri rendeletben egyedül vállalatát és a soproni szőnyeggyárat nevezték meg külön, megítélése szlerint hátrányos megkülönböztetést alkalmazva. Az államtitkár kifejtette: a probléma mögött kizárólag szakmai okok rejlenek. Vannak ugyanis olyan termékcsoportok, amelyek nagyon összetettek, ilyenek például a gyapjúipari cikkek. Ezért a termelői árrendezés pontos végrehajtása érdekében megbontották a termelői árakat, de ez a különbségtétel még nem a vállalatokra, hanem kizárólag termékcsoportokra vonatkozott. Az árindex igazságos — az egyes adók megszűnését tükröző — kialakítása miatt más-más százalékokat kellett meghatározni az azonos ágazatba tartozó, de különböző termékcsoportokat gyártó itáliaiatok között. Csakis ezek a tényezők, s nem szubjektív megfontolások okozták a sérelmezett különbségtételt. Ezzel véget ért az Ország- gyűlés téli ülésszaka, amelyen Sarlós István, Cserven- ka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt. Sarlós István a tanácskozást berekesztve nyugtázta, hogy az Országgyűlés befejezte idei eredményes utat mutató munkáját. A jövő esztendőtől a kibontakozás megkezdését várjuk gazdasági, politikai és kulturális területen egyaránt, s azt, hogy a törvényhozó testület tevékenysége is tovább szélesedik — mondotta és minden képviselőtársának boldog új esztendőt kívánt.
