Népújság, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-18 / 298. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 298. szám ÄRA: 1987. december 18., péntek 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kádár János táviratban köszöntötte a CSKP KB új főtitkárát Kádár János, az MSZMP főtitkára táviratban köszöntöt­te Milos Jakest, abból az alkalomból, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárává választották. ★ A CSKP KB tegnapi ülésen Gustáv Husák a CSKP KB főtitkára, korára és egészségi állapotára hivatkozva lemon­dott főtitkári tisztségéről. A Központi Bizottság elfogadta Husák kérelmét, s javaslatára egyhangúlag főtitkárrá vá­lasztotta Milos Jakest, aki eddig a gazdasági ügyekkel meg­bízott KB-titkár völt. Gustáv Husák a továbbiakban köz- társasági elnökként dolgozik majd. Elfogadták a jövő évi költségvetést Befejeződött az Országgyűlés téli ülésszaka Csütörtök reggel 9 órakor folytatta munká­ját az Országgyűlés téli ülésszaka. Az elfo­gadott napirendnek megfelelően a képvise­lők az 1988. évi állami költségvetésről, il­letőleg az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módosításáról benyújtott tör­vénytervezetekről tárgyaltak. Az ülésterem­ben helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára és Grósz Ká­roly, a Minisztertanács elnöke. Ott volt az MSZMP Politikai Bizottságának több más tagja, a Központi Ellenőrző Bizottság elnö­ke, s jelen voltak a Központi Bizottság tit­kárai, az Elnöki Tanács és a kormány tag­jai. A budapesti külképviseletek számos ve­zetője és tagja a diplomáciai páholyokból figyelte a törvényhozó testület munkáját. Dr. Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes válaszol a felszólalásokra A vitában elsőként Pol“ gári István (Hajdú-Bihar megye, 7-es számú választó- kerület) üzemvezető kapott szót. Ezután Mag Pál (Csong- rád megye, 11. választóke­rület) vállalati igazgató kö­vetkezett, majd dr. Borsos Sándor, (Somogy megye, 9- es számú választókerület) főorvos, igazgató-helyettes. Utána Vassné Nyéki Ilona (Pest megye, 1-es számú vá­lasztókerület) tanácselnök, majd Horváth János (Fejér Medgyessy Péter bevezető­ben köszönetét mondott a vitára jellemző reális hang­vételért. Olyan kérdések ke­rültek terítékre — mon­dotta —, amelyekről a kor­mány is tudja, hogy fonto­sak, és úgy vélekedik, hogy azokat a kö­vetkező időszakban meg kell oldani. A képviselők közül többen sürgették a kor­mányprogram gyorsabb meg­valósítását. Itt azonban két dolgot — a cselekedeteket és az eredményt — külön kell választani. Számon lehet kérni a kormányzattól cse­lekedeteinek intenzitását, de az eredményeket még korai lenne. A ma lejátszódó fo­lyamatokat ugyanis alapve­tően az évekkel ezelőtt meg­hozott döntések határozzák meg. A közelmúltban elfo­gadott kormányprogram, az új adórendszer működése csak hónapok, sőt inkább évek múlva érezteti hatását. Felvetődött a vitában: a beterjesztett elgondolások nem tartalmaznak alternatí­vát. Ez azzal magyarázható, hogy rendkívüli mértékben leszűkült a kormányzat moz­gástere. Ennek ellenére né­hány kérdésben született al­ternatív javaslat. A tanácsokkal kapcsola­tos képviselői felvetésekre Medgyessy Péter elmondot­ta: a kormányzat biztosítani kívánja, hogy a tanácsok működésük pénzügyi felté­teleivel előre számolhassa­nak. Ez azonban nagyon szigorú pénzügyi politika alkalmazását kívánja meg. megye, 2-es számú választó- kerület) gyáregységi cso­portvezető. Ót követte Szalai Istvánná (Vas megye, 1-es számú választókerület) mű­vezető, majd Simon Péter (Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye, 23-as választókerület) gyáregységvezető emelkedett szólásra. Az előterjesztéshez több hozzászóló nem jelent­kezett; az elhangzottakra Medgyessy Péter miniszter­elnök-helyettes válaszolt. Több képviselő javasolta, hogy a nyugdíjasok egyes szolgáltatásokhoz, így a számukra szükséges gyógy­szerekhez térítésmentesen juthassanak hozzá. A pénz­ügyi kormányzat korábban azt tervezte, hogy bizonyos körben ingyenessé teszi, más körben viszont drágít­ja a gyógyszerellátást. Mi­után ez összességében ron­totta volna a lakosság élet- színvonalát, olyan megálla­podás született a szakszer­vezetekkel, hogy később egy jobb elgondolást ter­jesztenek a parlament elé A miniszterelnök-helyettes nem javasolta, hogy a ta­nácsi pénzeszközök szét­osztásánál a fejkvótába az ideiglenes lakosokat is be­számítsák. Az idegenforgal­mi szolgáltatások fejleszté­sére más módon js meg lehet találni a pénzforrá­sokat. Szentendrének pél­dául a Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság, valamint az Országos Idegenforgalmi Alap is juttatott eszközöket. A kormányzat egyébként dolgozik azon, hogy a pén­zek megyék közötti elosz­tása igazságosajbbá váljon. A felzárkózás gyorsítása érdekében négy megye — köztük Pest megye — ki­emelt összeget kapott. Emel­lett a tanácsok működését finanszírozó költségvetés­ben 400 millió forint, a területfejlesztési alapban félmilliárd forint áll ren­delkezésre hasonló célra. Mi lesz a sorsa a teho- nak? Ebben a kérdésben Medgyessy Péter úgy foglalt állást, hogy a kormányzat nem javasolja központi in­tézkedéssel megszün tetését: mert ahol kellően megszer­vezték felhasználósát, ott jól szolgálja a lakossági ér­dekeket Nem értett viszont egyet azzal az igénnyel, hogy a jelenlegi központi pénzellátás mellett növeljék a tanácsi bevételeket a sze­mélyi jövedelemadók. Ez 60 milliárd forinttal növelné a költségvetési hiányt, amely­hez a partement nyilván­valóan nem járulna hozzá. Viszont a kormányzat szán­dékában áll, hogy 1989-től a helyi tanácsok bevételé­vé tegye a személyi jövede­lemadóból befolyt összege­ket. Ezáltal növelhető ér­dekeltségük az adó követ­kezetes behajtásában. MedgyeSsy Péter hangsú­lyozta, hogy az egészség­ügy és az oktatás terüle­tén mindenfajta bérelem bruttósítására biztosítják az anyagi feltételeket. Tény, hogy egyes megyékben a helyi tanácsok ebből tarta­lékot képeznek — s bár ezzel a pénzügyi kormány­zat nem ért egyet —, ehhez joguk van. A költségvetés központilag biztosítja a szükséges állami támoga­tást a bruttósítás elvégzé­séhez. A jövő szempontjából alapvető kérdés az oktatás és a művelődés fejlesztése. A jövő évi költségvetés az oktatásra az ideinél — no­minálértékben — 4,2 száza­lékkal többet fordít. Ha le­vonjuk ebből az árnöveke­dést, akkor el kell ismerni, hogy a reálérték összessé­gében csökken. Ezért egy meghatározott tartalékke­retből 150 millió forintot szabadított fel a kormány­zat a felsőoktatási alap lét­rehozására, és 70 millió fo­rintot biztosít a műszerel­látásra, a folyóirat-beszer­zésre és a nyelvoktatás korszerűsítésére. Jövőre nyolcszáz új általános is­kolai tanterem, hatszáz kö­zépiskolai tanterem és négyszáz tanműhely létesül. Továbbra is gondot je­lent a pedagógushiány; rö­vid távú megoldásként a kormány javaslatot tesz a létszám csökkentésére, pe­dagógusokat nagy számban foglalkoztató intézmények­nél, így az Országos Peda­gógiai Intézetnél. megyei pedagógiai intézeteknél, ne­velési tanácsadóknál. Medgyessy Péter elmon­dotta. hogy a kormányzat egyelőre csak a 70 éven fe­lüliek nyugdíjának teljes mértékű kompenzálására tud vállalkozni. Erre adot­tak az anyagi eszközök, s ez az a korhatár, ameddig még kiegészítő munkával valamilyen módon tudják pótolni jövedelmüket az idős emberek. Képviselői kérdésekre vá­laszolva elmondotta, hogy a költségvetésben a táppénz jelentős növekedése részben a bruttósításból származik, részben abból, hogy a ki­adások között most már megjelenik a szövetkezeti tagok táppénze is. A társa­dalombiztosítás egyéb ki­adásaiban a gyógyszerekre fordított állami támogatás képviseli a legnagyobb há­nyadot. A nyugdíjrendszer és a lakáspolitika korszerű­sítésével kapcsolatban be­számolt arról, hogy azok tervezetein már dolgoznak a szakemberek, és rövidesen a parlament elé kerülnek az elgondolások. A vállalati teljesítményhez kötött bér­szabályozással kapcsolatban a kormányzat álláspontja az, hogy a teljesítmény és a bér egyénileg köthető ösz- sze. Vállalati szinten ez a módszer nem vált be. Egyéb­ként meghatározott kör szá­mára — olyan vállalatok­nak, amelyék támogatás nél­kül gazdálkodnak, és nem belföldi áremeléssel növe­lik eredményüket — teljes szabadságot adnak a bérpo­litika terén. Ezzel összefüg­gésben aláhúzta: az infláció­nak alapvető gazdasági Okai vannak, többek között az, hogy nem a teljesítmények szerint fizetik ki a béreket, a termelési szerkezet kor­szerűtlen, pazarló az erőfor­rások felhasználása, s nem elég szigorú a pénzpolitika. Ezeken a gondokon kell se- giteni, hogy csökkenteni le­hessen az inflációt. Ezzel együtt a kormányzat köte­lessége, hogy 1988-ban ga­rantálja az életszínvonal ter­vezettnek megfelelő alaku­lását A továbbiakban a január­ban bevezetendő új ár- és adórendszerről szólva elmon­dotta: a számítások szerint javul a hazai vállalatok nem rubelelszámolású értékesíté­sének jövedelmezősége. Nincs szükség tehát külön pénzügyi eszközökre, ame­lyek egyébként érdekeinkkel ellentétesek lennének és al­kalmazásukat nemzetközi szabályok sem teszik lehe­tővé. Egy észrevételre vála­szolva Medgyessy Péter azt mondta: elvileg nem bizo­nyult jó megoldásnak, hogy a jövő évi árindexeket tartal­mazó miniszteri rendeletben — amely a változásokat ter­mékek szerint tartalmazza — kivételként a Lakástextil Vállalatot nevezték meg. Ebből a tanulságot a jövő­ben le kell vonni. Ezután határozathozatal következett. Az elnöklő Sarlós István bejelentette, hogy a terv- és költségveté­si bizottság módosító javas­latokat terjesztett elő az 1988. évi állami költségve­tésről szóló törvényjavaslat­hoz. Ezek közül a képvise­lők többre külön is szavaz­tak. Eldöntendő volt, hogy a három év alatti gyerme­kek családi pótléka 1988-ban gyermekenként 500 forinttal emelkedjen-e a tervezett 400 forint helyett, vagy az anya­sági segély változzon tízezer forintra az előirányzott hat­ezer helyett. A képviselők — 11 ellenszavazattal és 3 tar­tózkodással — a három éven aluli gyermekek után járó családipótlék-emelést fogad­ták el. Emiatt módosult a költségvetés egy másik té­tele, a szanálási alap elő­irányzata is: 500 millió fo­rinttal csökkent, s így 1,5 milliárd forintra változott, a családi pótlék emelésének érdekében. A képviselők — két tar­tózkodással — elfogadták a terv- és költségvetési bizott­ságnak azt a javaslatát is. amely a többi között elő­írja: az Országgyűlést elő­zetesen tájékoztatni kell ar­ról, ha az állami költségve­tés több paragrafusában sze­replő kiadások közül a szén­bányászat, a vaskohászat, a hústermelés és -értékesítésr a Magyar Államvasutak, a szanálási alap, illetve a fog­lalkoztatási alap támogatásá­nak bármelyikét a Miniszter- tanács növelni kívánja. E szavazással több más, bizottsági módosító indít­ványt is elfogadták. Így azt is, hogy- az egyéb kiadások­ra — köztük az év elején bevezetendő új ár- és adó­rendszerre való áttérés elő­re nem látható következmé­nyeinek áthidalását szolgáló tartalékra — előirányzott költségvetési tartalék 1988 első félévében nem használ­ható fel. A második félév­ben a felhasználásról dön­tést kizárólag az Országgyű­lés hozhat, figyelembe véve a belföldi megtakarítások alakulását és a nem rubel- elszámolású nemzetközi fi­zetési mérleg tervezett hiá­nyát. Ezután az Országgyűlés 4 ellenszavazattal és IS tartóz­kodással — általánosságban és részleteiben, a már meg­szavazott módosításokkal együtt — elfogadta az 1988. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot. A továbbiakban döntöttek az állami pénzügyekről szó­ló 1979. évi II. törvény mó­dosítására vonatkozó terv- és költségvetési bizottsági ja­vaslatokról. Az indítványok a többi között szorgalmazzák, hogy a pénzügyi ellenőrzés megállapításairól az ellen­őrzött szervezet vezetőjét — vezető testületét — tájékoz­tatni kell. Ennek alapján az ellen­őrzött szervezeteknek meg kell tenniük az ellenőrzés (Folytatás a 2. oldalon) fl miniszterelnök-helyettes válaszbeszéde Az Országgyűlés elfogadta a jövő évi költségvetést (Népújság-telefotó: MTI — KSJ

Next

/
Thumbnails
Contents