Népújság, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-17 / 297. szám
Személyi kérdésekről és minisztériumokról döntöttek a képviselők Megkezdődött az Országgyűlés téli ülésszaka Szerdán, 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés téli ülésszaka. A képviselők élve az ügyrend adta lehetőséggel — 7 ellenszavazattal — úgy döntöttek, hogy zárt ülésen tárgyalják meg a Magyar Népköztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló tör- v vényjavaslatot. A kormányzati munka korszerűsítésének folyamatába illeszkedő szervezeti változásokat Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke indokolta meg előadói beszédében. Az Országgyűlés ugyancsak zárt ülésen döntött személyi kérdésekben. Grósz Károly beszéde Grósz Károly elöljáróban tájékoztatást adott a kormány munkaprogramjának fogadtatásáról, a végrehajtás továbbiakban várható politikai környezetéről és arról, hogy mit tett a kormány az őszi ülésszak óta a megvalósításhoz szükséges hazai és nemzetközi feltételek megteremtése érdekében. — A parlamenti ülésszak széles nyilvánosságot kapott és nagy érdeklődést váltott ki. A nyilvánosság és az érdeklődés találkozása következtében a közvéleményben, az érdekelt állampolgárok legszélesebb köreiben a korábbinál reálisabbá és egységesebbé vált a kép az ország helyzetéről, az előttünk álló újszerű feladatokról, a népünket, jövőnket ezekben az években érintő és meghatározó sorskérdésekről. Ezt najy politikai értéknek tekintjük. A munkaprogram fogadtatását tekintve a kép — ahogyan ez várható volt :— erősen differenciált. Nagyon lényegesnek tartjuk, hogy az állampolgárok, a közösségek józan, tárgyilagos helyzetértékelése és támogató tenniakarása dominál benne. Az Országgyűlés őszi ülésszaka óta végzett kormányzati munka középpontjában — érthető módon — a gazdasági feladatok álltak. A kormány által hozott döntések jelentős részét teszik ki azok az intézkedések, amelyek az új adórendszerről! szóló törvények végrehajtását szolgálják. A Minisztertanács áttekintette a kétszintű bankrendszer működésének tapasztalatait, s javaslatokat fogadott el a negatív tendenciák kiszűrése és a kedvezőbb folyamatok szélesebb körű elterjesztése érdekében. Javaslatot tett a Minisztertanács az Elnöki Tanácsnak a kötvény- konstrukció továbbfejlesztésére, illetőleg a verseny- tárgyalásról szóló törvény- erejű rendelet megalkotására. Megfelelő jogszabályok születtek az úgynevezett bérbruttósítás elvégzésére. Az 1988. évi népgazdasági terv és költségvetési javaslat, valamint a gazdasági szabályozók kialakítása során arra törekedtünk, hogy — a munkaprogramban meghatározott céloknak megfelelően — fizetőképességünk megőrzését segítsük elő, s ezzel összhangban biztosítsuk a költségvetés egyensúlyát. Ezért is fontos, hogy sikerült lehetőséget találni védelmi kiadásaink mérséklésére, miközben garantáljuk szö- vetségesi kötelezettségeink fegyelmezett teljesítését. Nemzetközi tevékenységében a kormány legfontosabb feladatának a stabilizációs és kibontakozási program külső feltételeinek biztosítását tekinti. A KGST októberi, moszkvai ülésszakán közösen határoztunk a szocialista gazdasági integráció mechanizmusának és a KGST tevékenységének fokozatos átépítéséről, amelyet a tagországok nemzeti gazdasági mechanizmusai fejlődésének figyelembe vételével kell megvalósítani. Megkülönböztetett jelentőségtű tárgyalásokat folytatunk a Szovjetunió vezetőivel a jövőbeni együttműködésünk tartalmáról és kereteiről. Minden témakörben a maximális megértést, segítőkészséget és együttműködési szándékot tapasztaltuk. Megállapodtunk a forgalom szinten tartásában és az áruszállítások szerkezetének fokoza- . tos módosításában. A többi KGST-országboz hasonlóan mi is foglalkozunk a Közös Piaccal való viszonyunk rendezésének kérdéseivel. A Közös Piac tagországai hagyományos és fontos gazdasági partnerek Magyarország számára, ezért a kapcsolatok rendezéséhez komoly érdekünk fűződik. Tárgyalások folynak az első átfogó megállapodásról, hazánk és az Európai Gazdasági Közösség között, amelyeket szeretnénk belátható időn belül sikeresen befejezni. Minden lehetséges alkalommal fellépünk a bennünket súíjtó diszkriminatív intézkedések megszüntetése érdekében. Nemzetközi kapcsolataink, együttműködésünk biztató távlatait nyitja meg a Szovjetunió és az Egyesült Államok között kibontakozó párbeszéd új szakasza. — A kormány munka- programjának beterjesztésekor ígéretet tettem önöknek arra, hogy — felgyorsítva a kormányzati munka korszerűsítését célzó előkészületeket — javaslatot teszünk a Minisztertanács és a minisztériumok szervezetének új rendjére. Ezért terjesztem most elő a kormány nevében az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatot. A kormányzati munka továbbfejlesztésénél abból indulunk ki, hogy a mai helyzetben gyors reagálásra. kenVeny és néha kényszerszülte döntések meghozatalára, s — az alapvető irányok tartása mellett — állandó manőverezési készségre van szükség. Ez elképzelhetetlen a kormányzás munkastílusának átalakítása, a döntési rendszer megváltoztatása és a felelősségi viszonyok áttekinthetővé tétele nélkül. Mindez olyan követelmény a központi álLami irányítással szemben, amely szervezeti és személyi változásokat is igényel. A kormányt érintő javaslataink arra irányulnak, hogy a Minisztertanács testületi jellegének erősítését összhangba hozzuk a miniszteri önállóság és felelősség növelésével. Ennek jegyében felülvizsgáltuk a miniszterelnök-helyettesek funkcióját és a kormánybizottságokat. Alapvető célunk, hogy a minisztériumok munkájában a kormányhoz kötődést erősítsük, egyidejűleg azonban a tárcájukhoz tartozó szakkérdésekben növeljük a miniszterek saját döntéshozatali lehetőségét. Annak érdekében, hogy a minisztériumok önállóan lássanak el tárcaközi koordinációt, képesek legyenek komplex kormányzati feladatok felelős ellátására, megszüntetjük a Minisztertanács tisztségviselőinek miniszterek feletti szervezetirányító tevékenységét, A miniszterek és az országos hatáskörű szervet vezető államtitkárok a jövőben közvetlenül a Minisztertanácshoz kapcsolódnak, munkájukért a kormánynak és az Országgyűlésnek tartoznak felelősséggel. Ez lehetővé teszi, hogy csökkentsük a miniszterelnök-helyettesi funkciók számát, illetve megszüntessük a kormány és a minisztériumok közé beékelődő hivatali apparátust. A lefolytatott vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy a három gazdasági kormánybizottság egymás melletti működése Dárhuzamos- ságokra, a kormányzati cselekvés lelassulására vezetett. Ezért a Minisztertanács megszünteti az Állami Tervbizottságot, a Gazdaságfelügyeleti Bizottságot, valamint a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságát, és egyidejűleg létrehozza a Terv- és Gazdasági Bizottságot. Az Országos Tervhivatal a jövőben — jelenlegi funkciójának megfelelően — önállóan működik. A kormánybizottsági titkárságok kiiktatása mellett megszüntetjük a Miniszter- tanács Tájékoztatási és Tanácsi Hivatalát. A Tanácsi Hivatal szervezetei és feladatai beépülnek a Belügyminisztériumba. Ezzel a döntéssel ez a fontos minisztérium a közrend és a belbiztonság kormányzati feladatainak ellátása mellett jelentős lépést tesz a belügyi és közigazgatási funkció kiteljesedése felé. A tanácsok irányításának az Alkotmányban is rögzített konstrukciója változatlan marad. A tanácsok központi irányítása továbbra is a Minisztertanácshoz tartozik, de most már nem államtitkár, hanem a kormány egyik tagja — a belügyminiszter — közreműködésével. A Minisztertanács tanácsi kapcsolatainak magasabb szintre emelése érdekében — a miniszterelnök vezetésével — létrehozzuk a Minisztertanács Tanácsi Kollégiumát. A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala megszüntetését az indokolja, hogy a tömegtájékoztatásban jelentősen növelni kívánjuk a sajtószerveket alapító intézmények önálló döntési lehetőségét és felelősségét. Ennek érdekében szétválasztjuk a kormányzati sajtóirányítást, illetve a kormányszóvivői tevékenységet. A minisztériumok, illetve országos hatáskörű szervek körében végrehajtandó változások célja az integrált, a koordináció belső biztosítására képes minisztériumok létrehozása, ezzel egyidejűleg a gazdaságirányítás körében a merev funkcionális és ágazati tagozódás felszámolása. Javasoljuk a Belkereskedelmi és a Külkereskedelmi Minisztérium összevonásával, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkársága önálló hatáskörének megszüntetésével, valamint az Országos Anyag- és Árhivatal hatáskörének jelentős módosításával a Kereskedelmi Minisztérium létrehozását. Piacépítési szempontból feltétlenül indokolt a fogyasztói, a termelői, illetve az exporttevékenységhez szükséges belföldi piaci feltételek egységes szabályozása, vagyis a bel- és külkereskedelem állami irányításának integrálása. Ez az átszervezés nem egyszerűen a Bel- és Külkereskedelmi Minisztérium összevonását jelenti, hanem a kereskedelem és a piacfelügyelet minőségileg új típusú irányítási rendszerének megteremtését. Ezt követően az Országos Anyag- és Ár- hivatal — termelőeszközkereskedelmi és piacfelügyeleti feladatai nélkül — Országos Árhivatalként működik tovább. A Kereskedelmi Minisztérium ellátja az államközi gazdasági kapcsolatok szervezésével, koordinálásával, szabályozásával, illetve irányításával, valamint a KGST- integrációval kapcsolatos állami feladatokat is, és ez által vezető szerephez jut a gazdasági diplomácia irányításában. A következő javaslatunk a Szociális és Egészségügyi Minisztérium létrehozására irányul. Az új minisztérium látná el a szociális juttatási rendszer megalapozásával, a szociális jellegű foglalkoztatással kapcsolatos feladatokat. Ide tartoznának a rehabilitációval. a fogyatékossággal összefüggő teendők. Itt szerveznénk meg az egészségmegőrzési programmal, az alkoholizmus elleni küzdelemmel, a társadalmi beilleszkedési zavarokkal kapcsolatos, valamint a népesedési és családpolitikai központi államigazgatási feladatokat is. A Szociális és Egészség- ügyi Minisztérium mellett az államigazgatáson belül koordinációra és a társadalmi szervezetekkel való érdekegyeztetésre Szociálpolitikai Tanács, az egészségmegőrzés feladatainak ágazatközi összehangolására Országos Egészségvédelmi Tanács működne, és új típusú kapcsolatrendszer alakulna ki a szakszervezetekkel is. A Szociális és Egészség- ügyi Minisztériumhoz tartozna a társadalombiztosítás irányítása oly módon, hogy az elvi tervezési és szabályozási feladatok az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóságtól fokozatosan beépülnek e «minisztériumba. Ügy gondoljuk, hogy egy ilyen minisztérium létrehoaása megkönnyíthetné a kormányprogramban meghirdetett szociálpolitikai koncepció kidolgozását és hatékony állami alkalmazását. Űj minisztériumként javasoljuk felállítani a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumot. Jelenleg a különböző természeti erőforrásokkal való gazdálkodás elkülönült ágazati tevékenységként folyik. Ezért szükség van a társadalom hosszú távú érdekeit előtérbe állító, komplex, jobban koordinált ökológiai szemlélet és cselekvés kialakítására. Tisztelt Országgyűlés! A javasolt módosítások jelentőségét jól érzékelteti, hogy ilyen léptékű változásokra 1967 óta nem került sor. Azt 1988. március 31-ig kell végrehajtani. Az új követelményekhez igazodik fokozatosan a kormány munkastílusa is. A kormányzati munka hatékonysága elmarad az igényektől. Van kapkodás, a kevésbé fontos ügyek száma nagy, lényegi kérdésekben lassú és hosszadalmas az előkészítő munka. Ennek alapvető oka a nyomasztó, állandósult időzavar, a valóságos folyamatok elmélyült elemzésének hiánya, a döntéselőkósziítésben az alacsony színvonalú elméleti munka, az egyre szo- rítóbb gazdasági kényszer, s az ebből eredő szűkülő mozgástér. Ezen — amilyen gyorsan képesek vagyunk — változtatnunk kell. Hiszem, hogy itt ma javítunk ennek feltételein. E gondolatok jegyében kérem, hogy az Országgyűlés a benyújtott javaslatokat vitassa meg, fogadja el és iktassa az ország új törvényei közé. ★ Az Országgyűlés ezt követően plenáris üléssel folytatta munkáját. Az ülésteremben helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János. a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Ott volt az MSZMP Politikai Bizottságának több más tagja, a Központi ' Ellenőrző Bizottság elnöke, s jelen voltak a Központi (Folytatás a 2. oldalon) Tanácskozik az Országgyűlés
