Népújság, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-17 / 297. szám

2 NÉPÚJSÁG, 1987. december 17., csütörtök MARJAI JÓZSEF MEDGYESSY PÉTER Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter 1923-ban született Bu­dapesten. 1948-tól a Külügyminisztérium­ban dolgozott, s diplomataként többször teljesített szolgálatot külföldön, majd a minisztérium különböző osztályainak élén állt Ezt követően hazánk nagykövete volt Svájcban, Csehszlovákiában, majd Jugoszláviában. 1970-ben kinevezték külügyminiszter­helyettessé, 1973-ban államtitkár­rá; 1976-tól Magyarország moszk­vai nagykövete. 1978 óta a kor­mány elnökhelyettese. 1939 óta vesz részt a munkás- . mozgalomban; 1943-ban lett a kommunista párt tagja. 1976-ban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagjává választották. BERECZ FRIGYES Berecz Frigyes ipari minisztei 1933-ban Budapesten született, munkáscsaládban. A Posta Műszerész lparostanulo Iskolájában szerzett szakképzett­séget. 1919-től a Magyar Néphad­seregben teljesíteti szolgálatot Később a Beloiannisz Híradás- technikai Gyárban dolgozott, elő­ször elektroműszerészként, majd üzemvezetői, gyáregységvezetői és igazgatói beosztásban. 1981-töl 1986-ig — a Minisztertanács el­nökhelyettesévé történt kineve­zéséig — a BHG Hiradástechnikai Vállalat vezérigazgatója volt. 1964-ben a budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki sza­kán szerzett diplomát. Elvégez­te az egyetem gazdasági mér­nöki szakosító tagozatát is. 1962 óta tagja a pártnak. 1980- ban a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának- tagjává választották. Dr. Medgyessy Péter, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese ­1942-ben született Budapesten. A Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetemen 1966-ban szerzett diplomát. Munkáját a Pénzügyminisztériumban kezdte, ahol 1970-től a pénzügyi irányí­tás több fontos vezetői posztján tevékenykedett, mindenekelőtt az ár- és adórendszer kérdéseivel foglalkozott. Közreműködött a közgazdasági, pénzügyi szabá­lyozás korszerűsítésében. 1973-ban a Nemzetközi Állam- pénzügyi Intézet tagjai sorába választották. 1982-ben miniszterhelyettessé nevezték ki. 1986-tól pénzügymi­niszter volt. 1965-től tagja a párt­nak. 1987. június 23-tól az MSZMP KB tagja. DR. CSEHÁK JUDIT Dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter 1910-ben született Szekszárdon. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát. 1965-ig a Tolna Megyei Tanács kórházában ■ segédorvorként, majd Fadd nagyközség körzeti orvosa­ként dolgozott. Ezután a szek­szárdi városi tanács osztályve­zető főorvosa lett. 1975 és 1978 között az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szakszer­vezete központi vezetőségének a titkára volt, majd megválasztot­ták a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárává. 1984-től a Minisztert a n á cs elnökhel y ette se volt. A pártnak 1967 óta tagja. A: MSZMP Központi Bizottságának tagjává 1985-ben választották. 1987 óta a Politikai Bizottság tagja. A kormány új tagjai HOÓS JÁNOS HORVÁTH ISTVÁN Dr. Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke 1938-ban szü­letett Szombathelyen. A Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetemen szerzett diplomát 1960-ban. Tanulmányai után ugyanitt végzett oktatói munkát, tanársegédként, majd egyetemi adjunktusként. Széles körű tudományos tevékenységei fejtett ki a népgazdasági terve­zés elméleti kutatásainak terü­letén; a közgazdaságtudomány doktora. 1960 óta tagja a pártnak. 1968- tól 1980-ig az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, osz­tályvezető-helyettese, majd osz­tályvezetője volt. 1980-ban a: MSZMP Központi Bizottságának tagjává választották. 1980-tól az Országos Tervhiva­tal államtitkára volt. Dr. Horváth István belügymi­niszter Pakson született 1935-ben. munkáscsaládban. Az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemen szerzett diplomát. 1957-től Kecskeméten, a me­gyei bíróságon fogalmazó, majd a járási bíróságon tanácsvezetv bíró. 1956 óta párttag. 1959-től a párt Bács-Kiskun Megyei Bizott­ságának munkatársa, osztályve­zetője, majd. titkára. 1970-ben a KISZ Központi Bizottságának első titkárává választották. 1973-tól a Bács-Kiskun Megyei Pártbizottság első titkára, i 980- tól belügyminiszter. 1985-ben a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkárává választották. 1987 júniusától a Minisztertanács elnökhelyettese volt. Az MSZMP KB-nak 1970 óta tagja. MARÓTHY LÁSZLÓ VILLÁNYI MIKLÓS Dr. Maróthy László környezet- védelmi és vízgazdálkodási mi­niszter 1942-ben született Szeg­halom községben. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett diplomát, majd doktori címet. 1958 és 1970 között a KISZ Pest Megyei Bi­zottságának titkáraként, majd a Gödöllői Agrártudományi Egye­tem csoportvezetőjeként dolgo­zott. A pártnak 1965 óta tagja. 1970-be.n megválasztották az MSZMP Szentendrei Városi Bi­zottsága első titkárának. Ezután a KISZ KB első titkára, 1980-tól a budapesti pártbizottság első titkára. 1984-ben választották a Minisztertanács elnökhelyettesévé Az MSZMP Központi Bizottsá­gának 1973 óta, a Politikai Bi­zottságnak 1975 márciusától tagja. Dr. Villányi Miklós pénzügy- miniszter 1931-ben született Gyű­rűsön. A Marx Károly Közgazdaság­tudományi Egyetemen szerzett diplomát 1953-ban. Ezt követően 1955-ig a Magyar Tudományos Akadémia aspiránsa, a közgaz­daságtudomány és a pénzügy területén folytatott tudományos kutatómunkát. 1955-től a Pénzügyminisztérium munkatársa, osztályvezető, főosz­tályvezető, majd miniszterhelyet­tes. 1982-től a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ál­lamtitkára volt. 1953 óta tagja a pártnak. Medgyessy Péter expozéja (Folytatás az 1. oldalról) Bizottság titkárai, az Elnö­ki Tanács és a kormány tag­jai. A diplomáciai páholyok­ban helyet foglalt a buda­pesti külképviseletek szá­mos vezetője és tagja. A zárt ülésen hozott dön­téseket — már az ülésszak­ra meghívott vendégek je­lenlétében — Sarlós István, az Országgyűlés elnöke is­mertette. A törvényhozó testület el­fogadta a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt. A piaci folyamatok, a bél­és külkereskedelem egysé­ges irányítása érdekében az Országgyűlés döntött a Ke­reskedelmi Minisztérium lét­rehozásáról. Ennek követ­keztében megszűnik a Bel-, valamint a Külkereskedelmi Minisztérium. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Miniszté­rium életre hívását az egy­re jelentősebb szerepet be­töltő környezetvédelmi te­vékenység és a természeti erőforrásokkal való gazdál­kodás állami irányításának egységesítése tette szükséges­sé. Az Országgyűlés e dön­tése az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi, valamint az Országos Víz­ügyi Hivatal megszűnésével jár együtt. Az új miniszté­rium felállítása lehetőséget nyújt az e két hivatal fel­ügyelete alatt működő te­rületi államigazgatási szer­vek összevonására is. A Szociális és Egészség- ügyi Minisztérium megala­kítására vonatkozó döntés lehetővé teszi, hogy egysé­gesebb és hatékonyabb le­gyen a szociálpolitika álla­mi irányítása, amely eddig több minisztérium és orszá­gos hatáskörű szerv feladat­körébe tartozott, A törvényhozó testület — tudomásul véve a Miniszter- tanács Tanácsi, illetve Tá­jékoztatási Hivatalának meg­szűnését, továbbá az Orszá­gos Társadalombiztosítá­si Főigazgatóság felügyele­tének változását — úgy ha­tározott, hogy megfelelően módosítja a tanácsokról szó­ló 1971. évi, a sajtóról szóló 1986. évi törvény és a tár­sadalombiztosítás szerveze­téről ss irányításáról szóló törvényerejű rendelet kap­csolódó előírásait. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gával és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnök­ségével egyetértésben a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsa személyi javaslatokat ter­jesztett az Országgyűlés elé. Ezeket elfogadva a törvény­hozó testület felmentette mi­niszterelnök-helyettesi tiszt­ségéből Berecz Frigyest, Cse­hák Juditot, Horváth Istvánt és Maróthy Lászlót, akit fel­mentett az Országos Terv­hivatal elnöki tisztéből is. Egyidejűleg Berecz Frigyest ipari. Csehák Juditot szo­ciális ás egészségügyi, Hor­váth Istvánt belügy-, Mar­jai Józsefet — miniszterel­nök-helyettesi tisztségének meghagyásával — kereske­delmi, Maróthy Lászlót kör­nyezetvédelmi és vízgazdál­kodási miniszterré válasz­totta. Érdemeik elismerése mel­lett, más fontos megbízatá­suk miatt mentette fel az Országgyűlés Juhár Zoltán belkereskedelmi, Kapolyi László ipari. Medve László egészségügyi és Medgyessy Péter pénzügyminisztert, akit egyben megválasztott a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sévé. Érdemeik elismerésével, nyugállományba vonulásuk miatt született döntés Ko­mára János belügy- és Ve­ress Péter külkereskedelmi miniszter felmentéséről. Hoós Jánost — miniszteri jogállással — az Országos Tervhivatal elnökévé. Villá­nyi Miklóst pénzügyminisz­terré választotta a Parla­ment. ★ A Parlament Nándorfehér­vári termében Németh Ká­roly, az Elnöki Tanács el­nöke előtt Marjai József, Medgyessy Péter, Berecz Frigyes, Csehák Judit, Hoós János, Horváth István, Ma­róthy László és Villányi Miklós letette a hivatali es­küt. Az eskütételen jelen volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára. Grósz Károly, a Mi­nisztertanács elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnö­ke és Katona Imre, az El­nöki Tanács titkára. ★ Az új szervezeti keretek­hez igazodó személyi dön­téseket hozott a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa, illet­ve a kormány is, a hatás­körébe tartozó kérdésekben. Az Elnöki Tanács — Andrikó Miklós belke­reskedelmi minisztériumi ál­lamtitkárt e tisztsége alól. — Ábrahám Kálmán ál­lamtitkárt e tisztsége alól, — Bányász Rezső állam­titkárt e tisztsége alól, ér­demei elismerése mellett, — Hutás Imre egészség­ügyi minisztériumi állam­titkárt e tisztsége alól, ér­demei elismerése mellett, nyugállományba vonulásá­ra tekintettel, — Hoós János országos tervhivatali államtitkárt e tisztsége alól, — Kovács Antal állam­titkárt e tisztsége alól, ér­demei elismerése mellett nyugállományba vonulásá­ra tekintettel, — Popp Lajos államtit­kárt e . tisztsége alól, érde­mei elismerése mellett, nyug­állományba vonulására te­kintettel, — Török István külkeres­kedelmi minisztériumi ál­lamtitkárt e tisztsége alól, — Villányi Miklós mező- gazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkárt e tisztsége alól felmentette; egyidejűleg — Andrikó Miklóst ke­reskedelmi minisztériumi ál­lamtitkárrá, — Ábrahám Kálmánt kör­nyezetvédelmi ás vízgazdál­kodási minisztériumi állam­titkárrá, — Bartha Ferencet keres­kedelmi minisztériumi ál­lamtitkárrá, — Kemenes Ernőt orszá­gos tervhivatali államtitkár­rá, — Medve Lászlót szociális és egészségügyi minisztériu­mi államtitkárrá, — Török Istvánt kereske­delmi minisztériumi állam­titkárrá nevezte ki. A Minisztertanács — Ábrahám Kálmánt, az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal el­nökét e tisztsége alól, érde­mei elismerése mellett, — Bányász Rezsőt, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökét e tiszt­sége alól, érdemei elismeré­se mellett, — Kovács Antalt, az Or­szágos Vízügyi Hivatal el­nökét e tisztsége alól, érde­mei elismerése mellett, nyugállományba vonulásá­ra tekintettel, — Papp Lajost, a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatalá­nak elnökét e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulásá­ra tekintettel felmentette. A Minisztertanács — Bartha Ferenc minisz­terhelyettest e tisztsége alól más fontos megbízatására tekintettel felmentette, — Gál Zoltánt belügymi­niszter-helyettessé nevezte ki. A Minisztertanács a szén­bányászat szerkezetátalakí­tási programjának koordiná­lására Kapolyi Lászlót kor­mánybiztossá nevezte ki. A Minisztertanács 1988. már­cius 31-ig terjedő időszakra kormánybiztossá nevezte ki — Juhár Zoltánt és Ve­ress Pétert, hogy a keres­kedelmi miniszter irányítá­sával, — Papp Lajost, hogy a belügyminiszter irányításá­val, — Kovács Antalt, hogy a környezetvédelmi és vízgaz­dálkodási miniszter irányí­tásával, — Bányász Rezsőt, hogy a Minisztertanács elnöke irá­nyításával az átmeneti idő­szakban működjön közre a munka folyamatosságának biztosításában, illetőleg az új szervezet feladatkörének, felépítésének, ügyrendi és egyéb belső szabályainak ki­dolgozásában. Az ülésszak elején dön­töttek a tanácskozás továb­bi tárgysorozatáról is; O a Magyar Népköz- társaság 1988. évi ál­lami költségvetéséről szóló, és az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módosításáról szóló törvény- javaslat tárgyalása — együt­tes vitában; O a jogalkotásról és az 1960. év előtt kibo­csátott jogszabályok rende­zéséről szóló törvényjavasla­tok tárgyalása — ugyancsak együttes vitában; O az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének be­számolója az állam egyház- politikájáról, a hivatal munkájáról; O az Országgyűlés állás- foglalása — a külügyi bizottság javaslata alapján — a szovjet—amerikai csúcsta­lálkozóról; © interpelláció, kérdések, új bizottságok vá­lasztása. A napirendnek megfelelő­en ezután Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes tar­totta meg expozéját. Tisztelt Országgyűlés! Az 1988. évi költségveté­si törvényjavaslatót foko­zott várakozás előzi meg. '.Széles körben érdeklődés­sel figyelik, vajon a kor­mány a gyakorlatban is olyan elszántan cselek­szik-e a stabilizálás érde­kében, mint ahogy azt szeptemberiben ígérte. Szándékunk, hogy beható vita eredményeként olyan törvényt fogadjon el az Országgyűlés, amely hatá­rozott lépést tartalmaz a kormányprogram megvaló­sításának útján. A jövő évi feladatokhoz először az 1987. évi folya­matokat kell értékelni. A nemzeti jövedelem és a hozzáadott érték növekedé­se évek óta először várha­tóan a tervezetthez közel- állóan, másfél-két százalék között alakul, s ez — az 1985. évi visszaesést és az 1986. évi stagnálást követő­en — a gazdaság élénkülé­sére utal. Ebben meghatá­rozó volt az ipari termelés­nek a tervezettet túllépő bő­vülése. A konvertibilis exportár- bevétel az 1986. évit jelen­tősen meghaladja, s min­den jel arra mutat, hogy a tervezettnél is több lehet. A kivitel növekedésében Medgyessy Péter expozéját tartja szerepet játszik az is. hogy ebben az esztendőben két­szer is módosítottuk a va­lutaárfolyamot. aminek egyúttal az importot drá­gító hatása is van. A beho­zatal ennek ellenére gyor­san bővült. Az állami költségvetés hiánya ez évben az 1986. évinél 12 milliárd forinttal, a tervezettnél pedig mint­egy 9 tnilliárddal kevesebb, várhatóan 35 milliárd fo­rint lesz. Ez a tény akkor értékelhető igazán, ha tud­juk, hogy év elején még több mint 50 milliárd fo­rint költségvetési deficit ve­szélye rajzolódott ki. A költségvetés meghatározó elemei az állam és a vál­lalatok közötti pénzügyi kapcsolatok. A vállalatok az idén — befizetéseik és támogatásaik egyenlege­ként — többel járulnak hozzá az állami költségve­tés bevételeihez, mint amennyit terveztünk, töb­bel, mint amennyire év közben számítottunk. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents