Népújság, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-13 / 268. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. november 13., péntek S. Pártmunka - papírmunka „Mennyi a papír!" — sóhajt fel a pártbizottság munkatársa. végighordozván tekintetét íróasztalán. Hát, szó ami szó. akad belőle éppen elég. Feljegyzés, jelentés. előterjesztés, határozat. munikaterv, cselekvési program, tájékoztató, jegyzőkönyv — sok-sok oldal, megannyi ember fáradozásainak. erőfeszítéseinek terméke, gyümölcse. Mennyi a papír! — mondják a pártmunkások, szelíd beletörődéssel. avagy indulatosan kifakadva. És mondjuk mind gyakrabban kérdő hangsúllyal is: való~ ban. mennyi hát a papír? Sok-e. vagy csak éppen any- nyi. amennyire múlhatatlanul szükség van? És a vizsgálódások egyre inkább azt látszanak kimutatni, hogy bizony több, egyes esetekben jóval több a kelleténél. Éppen ezért, ha a pártmunka stílusában az indokolt megújítást véghez akarjuk vinni, figyelmünket ez a témakör sem kerülheti el. Nyilvánvaló persze, hogy mi sem lenne oktalanabb dolog, mintha valamiféle általános hadjáratba kezdenénk az írásbeliség ellen. A mai viszonyok között korszerű szervezeti tevékenység semmiképpen nem képzelhető el a tapasztalatok papíron történő rögzítése és elemzése, az intézendő és elintézett ügyek feljegyzése, a döntések írásba foglalása nélkül. A ..zsebből” történő vezetés kora a pártmunkában is réges-régen letűnt: a pártszervezeti élet minden szintjén szükség van az írásos tevékenységre, ha úgy tetszik, a papírmunkára. Milyen esetben kap hát a „papírmunka” kifejezés rosz- szalló kicsengést? Akkor, amikor elburjánzik. „rátelepszik” a párt aktivistáira, amikor már nem egyik szerény eszköze az érdemi politikai munkának, hanem annak mindenható céljává kezd válni. S mi tagadás, érzékelhetők ilyen jelek mostanában. Az előterjesztések, tervek. jegyzőkönyvek. nyilvántartások terjedelmének és mennyiségének csökkentése közvetlenül az erre illetékes — helyi és felsőbb szintű — szervek elhatározásának függvénye, s enynyiben ez a kérdés akár egy Viszonylag szűk kör belső ügyének is tekinthető. De ha összefüggéseiben nézzük a dolgot, akkor már ennél jóval többről, sokkal szélesebb kört érintő problémáról van szó. A papíráradat mögött ugyanis a pártmunka stílusával, módszereivel kapcsolatos gondok húzódnak meg, melyek részben okai. részben következményei is az írásos anyagok el- hanapódzásának. Rengetegszer elhangzik mostanában, hogy erősítenünk kell a pártmunka politikai. mozgalmi jellegét. Ennek a jogos követelménynek semmiképpen sem futunk érvényt szerezni, ha nem változtatunk bizonyos megközelítési módokon, ha nem alakul át a szemlélet. Annak a szemléletnek, annak a megközelítésnek kell hadat üzennünk, amelyik a tényleges cselekvést a követelmények papíron törté- nő felvázolásával, a valóságos erőkifejtést pusztán annak szorgalmazásával. a folyamatokba történő érdemi beavatkozást azok leírásával és elemezgetésével igyekszik helyettesíteni. Ez a szemlélet szüli a terjedelmes előterjesztéseket, a dolgokat minduntalan Ádám- nál és Évánál kezdő jelentéseket. az országos és megyei állásfoglalások megállapításait más vagy ugyanazon szavakkal megismétlő helyi határozatokat. Az ezek „előállítására” fordított erőfeszítések pedig elvonják az időt és energiát attól, ami a pártmunka lelke: az emberekkel való közvetlen és mindennapos kapcsolattól, a velük folytatott folyamatos párbeszédtől. a politikai vonatkozású jelenségek időbeni észlelésétől. és a rájuk történő gyors reagálástól. Valahol itt kereshető az oka annak, hogy miért nem tudunk szakítani bizonyos beidegződésekkel, sablonokkal. Például azzal, hogy kötelezőnek érezzük a jelentésekben, előterjesztésekben a hosszadalmas „tisz- téletköröket”, a sokszor elmondott dolgok újbóli és újbóli megismétlését. Alighanem attól tartanak a szerzők. hogy egyoldalúsággal vádolják őket, ha nem törekszenek az adott kérdésben az „extenzív teljességre”, a helyzet mindenoldalú felvázolására. Pedig menynyivel hasznosabb lenne kiemelni — ha úgy tetszik, egyoldalúan — azt a néhány pontot, ahol szükség és lehetőség van a cselekvésre, s említés nélkül hagyni minden egyéb területet, ahol jelenleg nem indokolt vagy nem tudunk változtatni. Mindjárt lényegesen rövi- debbek lennének az előterjesztések, szűkszavúbbak a határozatok, a cselekvési programok. S ez nemcsak az erre fordított papírmennyiséget csökkentené, hanem az érdemi munkát is' hatékonyabbá tenné. Megfontolást érdemelne egy másik probléma is. A jól működő hivatalt valóban részletekre is kiterjedő, pontosan dokumentált írásos ügyintézés jellemzi. Csakhogy egy pártbizottság, egy pártszervezet nem hivatal! S ami a hivatali munkában erény, az a politikai munkában nemegyszer inkább tehertétel lehet. A precíz iratkezelés persze itt is épp annyira elengedhetetlen. de magának a munkának a jellege mégis más. S gondjaink nem utolsósorban abból is adódnak, hogy mintha a hivatali jelleg néhol túlságosan eluralkodott volna, a politikai tartalom és módszerek rovására. Nem általában a papírnak kell tehát hadat üzennünk, nem egyszerűen az írásos anyagoik számának meghatározott százalékarányú csökkentésére kell törekednünk. Mindenekelőtt a pártszervezetek, pártszervek munkastílusát indokolt mérlegre tennünk, hiszen a politikai. mozgalmi jelleg erősítése, az emberközeli politizálás felértékelése szinte önmagától is a papírmunka csökkentésére, a feleslegesnek bizonyuló iratok készítésének abbahagyására késztet. Abból induljunk ki: száz meg száz oldal sem sok. ha ténylegesen előbbreviszi a politikai munkát, az aktuális társadalmi feladatok megoldását, és egyetlen szál papír is nagyon sok lehet, ha helyettesíteni próbáljuk vele az értelmes cselekvést. Gy. L. Új gázgyűjtő állomás Üllésen A Csongrád megyei Öltésen felavatták a Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat új gázgyűjtő állomását. A 830 millió forintos költséggel elkészült állomás 27 termelőkútbót naponta 4,5 millió köbméter gázt továbbít az algyői gázüzembe (MTI-fotó: Stekovics János — KS) KÉT ÉVTIZEDE - KÖZÖSEN (IV/4.) Ai automatizőlas magas fokán Ez a kallhällsmejerieti üzem. ahol jártunk, az automatizálás magas fokán áll. A tejfeldolgozás vezetője, az ifjú, szőke Christer Larsson, öt éve irányítja a munkát. Üzemlátogatást ajánl. Fehér köpenyt öltünk és először a tej gyűjtő állomásra megyünk, ahol éppen egy Saab-Scania tartálykocsit szabadítanak meg terhétől. — Naponta tíz ilyen szállítójárművel érkezik ide a tej, kétszázötvenezer liter — magyarázza a gépre mutatva. — Évente kétszáz kilométeres körzetből 50 ezer tehén tejét dolgozzuk fel. összesen 85 millió kilót. Közben az előttünk levő kapcsolótáblán megnyomja az egyik gombot és a tej gravitációs úton az üzemi tárolóba kerül. Huszonöt percig tart amíg a tartály- kocsiból a tejet lefejtik. Utunk ezután a laboratóriumba vezet, ahol naponként szúrópróbaszerűen 150 mintát vizsgálnak meg. A tej zsír- és fehérjetartalmát nézik kémiai úton nagy felelősséggel. Tehát a minőséget ellenőrzik. A laboratórium meMett üvegfalakkal körülvett diszpécserközpontba lépünk. Ez már a feldolgozó irányítóhelyisége, ahonnan számítógépekkel, programvezérléssel működtetnek minden munkafolyamatot. Innen beljebb csupán koracél csöveket, pasztörizáló- kat és tartályokat látni, embert szinte sehol. Kéz érintése nélkül működnek a svéd Alfa Laval berendezések, a négy pasztörizáló sor. Itt készítik a nyolcféle termék közül a tejfölt és a tejszínt. A szomszédos teremben a modern technika szinte elbűvöli a látogatót. A tejet és tejtermékeket csomagoló svéd Tetrapak gépekkel ösz- szekötött futószalagok szabályos rendben haladnak. Minden automatikusan, nagy szervezettséggel működik. imé a Tetrapak csomagoló automaták vezérlését biztosító Mecmann-hengerek (A szerző felvételei) — Ezeknek a korszerű csomagolóanyagoknak az érdekessége, — magyarázza Christer Larsson — hogy három irétegűek. Külső részük impregnált papír, középen vékony alumíniumlemez van, amely merevíti a dobozt, míg belül polietiiiénfal található. Kiváló anyag ez, amelybe a tejet öntve hatnapos szavatosságot garantálunk. Az egyik csomagoló automata előtt állunk meg. A gyártásvezető kinyitja a gépház ajtaját és elénk tárul annak vezérlőrendszere. — Ezek beépített pneumatikus hengerek, amelyeket az AB Mecmannál gyártottak. A Tetrapak használja őket és garantált a jó minőségük. Óránként 4500 dobozt töltenek meg ezek az automaták. Az innen kikerülő tej fél, másfél és két százalék zsírt tartalmaz. A raktárban, ahol rekeszekben szinte emeletnyi magasságban tárolják a cikkeket. 3—4 fokos hőmérsékleten várják a napi szállítást. Hogy az ötezer .négyzetméteres, tágas tárolóteret gazdaságosan kihasználják, ösz- szesen 140-féle terméket raktároznak, más cégeknek is bérben. Gyorsan, targoncákkal mozgatják az árut a teherszállító kocsikhoz. Ebben is könnyít tehát a tech-. miika. Vannak itt fél-, egyliteres. egy- és kétdecis, sőt húszliteres, tejjel megtöltött dobozok is. Az utóbbiakat megrendelésre, szállodáknak, kórházaknak, éttermeknek viszik. Az Ária negyven tejüzemet működtet Svédországban. A skandináv nemzet tejtermelésének 60 százalékát dolgozzák fel, amely évente több mint 2 milliárd kilót jelent. A magas szakmai tudás és a világszínvonalú technika alkalmazása a garancia elismertségüknek. (Vége) Mentusz Károly Stockholm belvárosától néhány kilométerrel nyugatra erdők ölelik körül Európa egyik legmodernebb tejfeldolgozó gyúrónak, az Áriának épületegyüttesét. Az E—4- es autópályáról leágazó, jól kiépített út vezet ide. A svéd élelmiszeripar egyik reprezentánsaként nyilvántartott üzem alig fél évtizede létesült, amely a három hasonló egyike a fővárosban levőknek. Tehát csaknem új még itt minden és a kétszáz embert foglalkoztató telepen nyolcféle terméket készítenek: a vajtól a joghurtig, illetve a kefirtől a tejfölig, amelyekkel főleg Stockholm északi részét látják el. Kétezerhétszáz üzletben és szupermarketben árulják ezeket nap mint nap. Az Ária érdekessége, hogy szövetkezeti közös vállalat, amelyet 25 ezer tejtermelő farmer hozott létre. Szabályos rendben haladnak a futószalagokon a tejjel töltött dobozok FIZIKUSNAPOK '88 Pályázat - középiskolásoknak A Magyar Tudományos Akadémia debreceni Atommagkutató Intézete az 1988 március elején megrendezendő Fizikusnapok alkalmából pályázatot hirdet középiskolások számára a következő témákban: 1. Fizikai módszerek alkalmazása az élettani kísérletekben. A pályázóktól olyan fizikai módszereken alapuló kísérletek elvégzését, megfigyeléseik értelmezését, esetleg számítógépes modellezését várják, melyek élettani (fiziológiai) folyamatokkal (pl.: érzékelés; az emberi hang, látás, hőérzet, az élő szervezetek fizikai hatásokra bekövetkező változásai, stb.) foglalkoznak. A pályamunkák részletesen számoljanak be a választott téma előzményeiről, a felhasznált kísérleti módszerekről, eszközökről (esetleg külső segítségről) és a tapasztalatok összegezéséről. 2. A fizika szerepe az orvostudományban és az orvosi gyakorlatban. (Hogyan segít a fizika a ibetegségek leküzdésében?) A pályázóknak a kérdést tanulmányszerűen kell feldolgozniuk, melyben olvasmányaik és tapasztalataik alapján lehetőleg saját véleményüket fejtsék ki. Törekedjenek a kérdéskör magyar vonatkozásainak feldolgozására is. A 10—15 gépelt oldal terjedelmű pályamunkákat 1988. január 31-ig az MTA Atom- ki Igazgatói Titkárságának címére, Debrecen 1, PL: 51. 4001. kell elküldeni. A pályamunka tartalmazza írója személyi adatait (név, lakcím, személyi szám, osztály) iskolája nevét és címét, szaktanára(i) nevét, valamint a felhasznált forrásmunkák adatait. A pályázat nyilvános eredményhirdetésére, a díjak kiosztására a Fizikusnapok ’88 keretében kerül sor.
