Népújság, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-13 / 268. szám
2 NÉPÚJSÁG, 1987. november 13., péntek KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1987. november 11-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) dasági, műszaki-tudományos és kulturális együttműködés további lehetőségeit tárták fel. 8. A szolidaritás és a kölcsönös előnyök alapján az elmúlt időszakban is bővítettük kapcsolatainkat a fejlődő országokkal. Ezt a törekvést juttatták kifejezésre Kenneth David Kanadának, a Zambiai Köztársaság elnökének és Mahathir Mohamad- nak, Malaysia miniszterelnökének magyar- országi tárgyalásai. A Központi Bizottság meghallgatta és tudomásul vette az ideológiai munka kérdéseiről szóló tájékoztatót. A Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenységében a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazására ttörekszik. A legutóbbi három évtizedben töjbb ideológiai jelentőségű gyakorlati feladatot oldott meg. Az ideológiai munka fontosságát növeli, hogy mélyreható változások korában élünk, a társadalmi-gazdasági fejlődés új szakaszához érkeztünk. A szocialista fejlődés hazai és nemzetközi tapasztalatainak elméleti általánosítása csak részben történt meg. Népünk műveltsége, politikai kultúrája, tapasztalata gazdagodott, a szocializmus eszméi széleskörűen elterjedtek. Mindez fokozott minőségi követelményeket támaszt az ideológiai munkával szemben. Növekszik az emberek igénye olyan válaszok iránt, amelyek megerősítik a szocialista társadalom lehetőségeibe vetett hitet, eszmei biztonságot nyújtanak. 1. A gazdasági-társadalmi kibontakozás programjának megvalósításéhoz elvi következetességre, megújuló elméleti tevékenységre. a hazai és a nemzetközi tapasztalatok hasznosítására, az alkotni képes erők összefogására, eredményesebb eszmei nevelőmunkára van szükség. Az oktatás, a pártpropaganda eszméink, világnézetünk terjesztésével segítse a szocialista építőmuinkát. növelje a tudatosságot. ösztönözzön a cselekvésre. A szocializmus építésének kérdéseiről, az egyes konkrét lépések szükségességéről, azok következményeinek a megítéléséről nemcsak a más világnézetet vallók, hanem a marxisták körében is egymástól eltérő elképzelések alakulhatnak ki. Az elméleti, politikai-ideológiai véleménykülönbségeket alkotó szellemű vitákban és a gyakorlati tapasztalatok alapján kell tisztázni. A régi rendszertől örökölt és részben újratermelődő, a kapitalista környezetből beszivárgó, a szocializmussal szemben ellenséges nézetekkel határozottan és következetesen harcolni kell. 2. Fejlődésünk mai szakaszában a döntő láncszem a gazdaság megújítása. A szocialista gazdaság fejlődési törvényeivel és működésének alapelveivel, értékeivel ideológiai munkánknak rendszeresen foglalkoznia kell. segítenie kell az eredményesebb gazdálkodást. A gazdasági mechanizmus gyakorlati alakítása azonban a szaktudományokra is támaszkodó gazdaságpolitika feladata. A belátható történelmi szakaszban a szocialista gazdaság olyan tervgazdaság, amelyben döntő szerepe van a termelő- eszközök társadalmi tulajdonának, s amdly teret ad más tulajdonformáknak, és az árutermelés törvényszerűségeire, a piaci viszonyokra épít. A termelőerők fejlődésével a tulajdonformák sokféle kombinációi jelennek meg. A magántevékenység, a magántulajdon is hasznos szerepet tölt be a társadalmi szükségletek kielégítésében. Fejlődésünk követelménye a munka termelékenységének növelése, a munka szerinti elosztás elvének érvényesítése, az egyenlősdi gyakorlatának a visszaszorítása. 3. A szocializmus építése nem mentes érdekütközésektől. konfliktusoktól. A társadalmi ellentmondások megoldásának, a szocialista társadalom megújulásának eszköze a reform. Szükségességének felismerésében és bevezetésében kulcsszerepe van a pártnak. A reformok bevezetésének ideje, üteme és mértéke Objektív és szubjektív társadalmi feltételektől függ. A reformlépéseket egyeztetni kell egymással, és össze kell hangolni a társadalmi élet egyes területeinek fejlődési sajátosságaival. A reform nem lehet öncél, szocialista társadalmunk fejlődését, az ország anyagi és szellemi gazdagítását, nemzetünk fel- emelkedését kell szolgálnia. 4. A dolgozó osztályoknak, rétegeknek, csoportoknak és az egyéneknek a szocialista társadalomban is vannak sajátos érdekeik, de az alapvető érdekek közösek. A szocializmus építése során a politikai hatalom a proletárdiktatúrából össznépi hatalommá fejlődött. A hatalom gyakorlása olyan intézményrendszerben valósul meg. amelyben a párt a társadalom különböző közösségeivel együttműködve eszmei-politikai eszközökkel vezet. Az állami, a nép- képviseleti szervek és a társadalmi érdek- szervezetek önállóan látják el funkcióikat. A demokratizmus fejlesztése a szocializmus építésének nélkülözhetetlen feltétele. A szocialista demokrácia kiszélesítésének útján a fejlődés iránya a marxi érteledben vett társadalmi önigazgatás. A társadalom igazgatása akkor hatékony, ha az állampolgárok nemcsak a végrehajtásnak, hanem a politika alakításának és a kérdések eldöntésének is részesei. Ehhez nélkülözhetetlen a valóságismeret, a társadalmi nyilvánosság, a hiteles tájékoztatás, a végrehajtás ellenőrzése és a konstruktív kritika. 5. A marxizmus—leninizmus ideológiája magába foglalja az egyetemes kultúra alapértékeit. Olyan társadalmi értékrend kialakítására irányul, amelynek alapján humánus közösségi kapcsolatok jönnek létre, ugyanakkor kibontakozik és gazdagodik az ember személyisége. A mások érdekeit sértő önző törekvésekkel szemben szükséges a közösségi értékek határozott ideológiai képviselete. 6. A szocializmus felépítése korunkban a magyar nép történelmi vállalkozása, soirskérdéseink megoldásának, .nemzetünk felemelkedésének egyedüli útja. Céljainkat társadalmi összefogással, a közjóért végzett állhatatos munkával érhetjük el. A nemzeti öntudat és a hazafiság szocialista társadalmunk fontos eszmei összetartó ereje. Világnézetünkben a hazafiság az internacionalizmussal elválaszthatatlan egységet alkot. Az eszmék küzdelmében szemben állunk mind a nacionalizmussal, mind a kozmopolitizmussal. A szocializmus eredményes építésének elengedhetetlen feltétele, az általános törvényszerűségeknek, az ország adottságainak, a nemzeti sajátosságoknak egyidejű figyelembevétele. Fejlődésünk ‘kölcsönhatásban van a többi szocialista ország helyzetének alakulásával, a szocializmus egyetemes ügyével. A szocialista országok kapcsolatainak lényeges eleme egymás megértése és támogatása, az együttműködés, a tapasztalatok kölcsönös hasznosítása. 7. Az elméleti kutatásokban és az ideológiai munkában nagy figyelmet kell fordítani korunk új általános kérdéseire, amelyek között első helyre került az emberiség fennmaradásához kötődő egyetemes érdek. Ide tartozik: — a béke és biztonság szavatolása. — a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtése, — új. igazságos gazdasági világrend kialakítása, — a természeti környezet védelme; minden olyan globális feladat, amely a legszélesebb nemzetközi összefogással és együttműködéssel oldható meg. 8. A Központi Bizottság úgy foglalt állást, hogy az ideológiai kérdések tanulmányozását folytatni kell a pártszervezetekben és a társadalomtudományi alkotóműhelyekben, az alapvető témákról újabb tanácskozásokat kell tartani. A tapasztalatok összegzése alapján a Központi Bizottság a kérdést ismét napirendjére tűzi. ★ A Központi Bizottság Kovács Imre elvtársat. a gazdaságpolitikai osztály helyettes vezetőjét kinevezte az osztály vezetőjévé. (MTI) AGRIA BRANDY, EGRI VÍZ, AGRICUM Magyar kiállítások a világ nagyvárosaiban A napokban a világ 3 nagyvárosában is szervez kiállítást a Hungexpo magyar külkereskedelmi vásár- és reklámvállalat. Bemutatót tartanak november 9. és 13. között a londoni magyar kereskedelmi kirendeltségen. A Kecskemét- vin saját kiszerelésű borai mellett nemes gyümölcspárlatokkal, Vilmoskörte, szilva-, barack-, cseresznyepálinkával jelentkezik. Az Egervin pultjain a szigetországban már jól ismert borokon kívül új fajtákkal töltött palackok sorakoznak — erősítendő, illetve kiterjesztendő a piaci jelenlétet. Itt a töményebb ínyencségeket az Agria brandy, Egri víz, Ag- ricum képviseli. New Yorkban, november 11-ig tartott az idei háromnapos élelmiszer-, és italkiállítás. Magyarországról a 'Monimpex borokat, pezsgőket, röviditalokat, paprikát, édességféléket kínál, másik résztvevőnk a Konsumex pedig dzsemeket állít ki. München a házigazdája a Produktronica szakkiállításnak, amely november 10-től 14-ig fogadja látogatóit. A (magyar színeket a Mi krómodul mikroelektronikai külkereskedelmi közös vállalat képviseli, saját tervezésű áramkörtervező szoftvereket, berendezésorientált áramköröket mutat be, ismerteti fővállalkozási tevékenységét a mikroelektronikai területeken és export-import ügyleteit. WASHINGTON: Daniel Ortega Washingtonban csütörtökön megtartott sajtókonferenciáján megismételte javaslatát az Egyesült Államokkal folytatandó közvetlen tárgyalás azonnali felvételére, a Fehér Ház és a külügyminisztérium szóvivője azonban egyaránt elutasította ezt. Ortega bírálta Reagan elnöknek azt az álláspontját, hogy az Egyesült Államok csak közvetve, a guatema- lai béketerv többi aláírójával együtt hajlandó tárgyalni Nicaraguával. LONDON: „A brit kormány az amerikai nyomásnak, ellenállva úgy döntött, hogy nem telepítenek további robotrepülőgépeket Nagy-Britanniá- ban. jóllehet több hónap fog eltelni a közepes ható- távolságú nukleáris rakétákról (INF) szóló szovjet— amerikai megállapodás jövő hónapban esedékes aláírása és az egyezmény életbe lépése között” — közölte szerdán első oldalán a The Guardian. Hella Pick, a lap diplomáciai főmunkatársa a kormánydöntéshez magyarázatként hozzáfűzte: ez azt jelenti hogy a királyi légierő cambridge- shire-i támaszpontján, Mo- lesworth-ben nem állítják rendszerbe a jövő év végén az eredetileg előirányzott 64 darab amerikai manőverező robotrepülőgépet. —( Külpolitikai kommentárunk )— Öbölháború — végre tárgyalást A HADAKOZÖK TÖBB MINT HÉT ESZTENDŐ UTÁN végre követéket küldenek. No nem egymáshoz, csupán a konfliktus megoldásában közvetíteni próbáló ENSZ-fő- titkárhoz. Mégis palitikaíordító jelnek tekinthető ez, ismerve az egyik fél eddigi hajlíthatatlan, kompromisszumot nem akaró magatartását. Irán eleddig minden békéltetést és -megbékélést azzal utasított el, hogy a harcot psak akkor hajlandó abbahagyni, ha Irakot agresszor- nak bélyegzik. Erre aligha lesz rábírható bárki is, hiszen a háborúban Irak jóval több támogatóra számíthatott, tehát valószínűtlen, hogy egy nemzetközi megegyezés jöjjön létre az iraki kormány egyértelmű elítélésében. Mivel a legfőbb és ma is fenntartott iráni követelés aligha teljesülhet, ezért aztán valóban döntő fejleménynek látszik, hogy Teherán végül mégis hajlandó tárgyalni. Bizonyára széles és erősödő nemzetközi nyomásra határozták el az iráni fővárosban, hogy Irakhoz hasonlóan készek elküldeni valakit az ENSZ főtitkárához New Yorkba. Az sem tűnik valószínűnek, hogy gyors sikerrel jár majd ez a bajos diplomáciai kőművesmunka. Most inkább az a legjobb hír, hogy egyáltalán létrejöhet egy ilyen közvetett tárgyalás. Ennek előfeltétele lehetett a frontokon kialakult erőegyensúlyon túl, hogy az arab világ egyre erőteljesebben áll ki Irak mellett. Ezt megmutatta a minap véget ért rendkívüli csúcsértekezlet minden várakozásnál keményebb hangú nyilatkozata. S talán még ennél is riasztóbb volt Teherán számára az a jelentés, hogy Ammanban állítólag kibékült volna Irak és Szíria. Bár az utóbbi aztán, cáfolta a hírt, valami mégis lehetett az ügyiben, s Irán számára ez azért fenyegető, . mert Szíria jóformán utolsó támogatója közvetlen környezetében. EZENKÍVÜL EMLÍTHETJÜK MÉG az Irán számára jelentkező gazdasági, fegyverutánpótlási gondokat, amelyek végül is együttesen tolhatták abba az irányba a te- heráni vezetőket, hogy — inkább gesztusértékű tettként — elküldjék képviselőjüket egyezkedni. Lehet, hogy eb- •ből sem lesz komoly béketárgyalás, de a végeláthatatlan háború befejezése felé irányuló minden apró lépést jó jelnek tekint a világ. Avar Károly Egerben ülésezett az Országgyűlés kulturális bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) dolgozás és a közzététel egyenrangú hármas feladata határozza meg. Megemlékezik a felszabadulást követő időszakról: különösen a hatvanas évektől dinamikusan fejlődött az intézmény- hálózat. Nagy számban alapítottak kiállítóhelyeket, szervezettebbé vált a tudományos munka. Erősödött a közművelődési funkció. Három évtized alatt Budapesten több. mint nyolcszorosára, vidéken kilencszeresére nőtt a múzeumok száma. Ez természetes módon sok ellentmondást okozott. Minőségi problémák léptek fel, elhanyagolták a műtárgyvédelmet, a raktárak korszerűtlenek, zsúfoltak. Míg ösz- szességében évente csaknem húszmillió látogató fordul meg az intézményekben, addig akad olyan hely, ahol egy évben ezernél is kevesebben kopogtatnak, ösz- szességééen átgondolt intézkedések sorozatára van szükség, hogy jobb, ésszerűbb múzeumi hálózat jöjjön létre. Ette a Művelődési Minisztérium intézkedési tervet is dolgozott ki. Pusztai Ferenc szóbeli kiegészítésében kitért a felújításokra: ismert gazdasági nehézségeink következtében lelassult a korszerűtlenné 'Jóit épületek rekonstrukciója. Akadnak viszont elengedhetetlenül fontos beruházások, mint például a koronázási ékszerek védelme. Költségvetési nehézségeink miatt sok gond jelentkezik. Rendezték az utóhbi időben a műtárgykereskedelem jogállását: a Belkereskedelmi és Művelődési Minisztérium megegyezett a jogosítványok kérdésében, illetve a kivitel szabályozásában. Az elhangzottak után került sor a vitára. Elsőként Varga Imre, az országos listán megválasztott képviselő szólalt fel. Szenvedélyes hangon beszélt a kultúra fenyegetettségéről: keveset olvasunk. az új tömegtájékoztatási eszközök ellentmondásos szerepet játszanak. Egy svájci nemzetközi bizottság megállapításaira hivatkozott, mely szerint számot kell vetnünk azzal, hogy mit hagyományozunk a következő századokra. Közgyűjteményeink sokat vesztettek azzal, hogy kevés XX. századi művészeti alkotást vásároltunk meg. A Művészeti Alap tevékenységét rendkívül ellentmondásosnak minősítette, s véleménye szerint egyszerű piaci alapokra kellene helyezni a művész—megrendelő viszonyt. Szerinte gyakorlatilag 1985-ig kizáródtunk a nemzetközi művészeti életből. A neves szobrász végül arra hívta fel a figyelmet, hogy a képzőművészeti főiskolások elmélyedhetnének a restaurátori munka alapjaiban is. Ezt követően Földi Ferenc, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei képviselő szólalt fel. Szerinte a közművelődési tevékenységet vissza kellene szorítani a múzeumokban a tudományos, gyűjtő, védő és őrző funkciók javára. Szükséges, hogy újragondoljuk az intézmények szerepét. Érdemes felfigyelni arra is, hogy a viszonylag alacsony belépőárak nem kedveznek a múzeumok tekintélyének. A tárlatvezetők személye nagyon fontos: műveltségük, pedagógiai érzékük sokat jelenthet. Pócs János, az MSZMP Eger Városi Bizottságának titkára beszélt az egri tervekről. Mint hangsúlyozta: sajátosságokat figyelembe vé. ve igyekeznek a barokk városban minél több értékes, tanulságos látnivalót kínálni. Dr. Bognár Rezső, Hajdú- Bihar megyei képviselő a vidék „előretörését” húzta alá, kiemelve, hogy a népesség arányait is figyelembe véve, még többet kellene áldozni, hogy a fővároson túl is föllendüljön a tudományos élet. Hoffman Tamás, a Néprajzi Múzeum főigazgatójaként elemezte a terület nehézségeit. Megállapítása szerint sok pénz és megszállott ember szükséges az előrelépéshez. Mindkettőből kevés van. A nemzetközi helyzet hasonló a mienkhez: a mennyiségi fejlődés mindenhol hasonló gondokhoz vezetett. A kérdésekre, felvetésekre Pusztai Ferenc válaszolt, hangsúlyozva, hogy az értékek megőrzése és átörökítése társadalmi ügy. Délután a vendégek az egri Dobó István Vármúzeumba látogattak, ahová dr, Bodó Sándor, igazgató a Dobó-bástyán keresztül vezette őket. A képviselők meggyőződhettek arról, hogy ez az újonnan épített bástya, belső tereivel jó lehetőségeket teremt. A képviselők a késő délutáni órákban utaztak el. Gábor László Az országgyűlési képviselők a várban
