Népújság, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-13 / 268. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 268. szám ARA: 1987. november 13., péntek 1,89 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA • • KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1987. november 11-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1987. november lián, Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei, a megyei jogú párt- bizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az országos főhatóságok, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Szűrös Mátyás elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdésekről adott tájékoztatót; — Berecz János elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az ideológiai munka- kérdéseiről szóló tájékoztatót. A Központi Bizottság jelentést hallgatott meg a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának moszkvai ünnepségeiről. áttekintette a nemzetközi helyzet alakulását, a külpolitikai munka időszerű kérdéseit. 1. A Központi Bizottság jóváhagyólag tudomásul vette a Kádár János elvtárs vezette küldöttség beszámolóját a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának moszkvai ünnepségeiről, a jubileum alkalmából rendezett széles körű nemzetközi találkozóról és a Mihail Gorbacsov elvtárssal folytatott megbeszélésről. A nagy októberi szocialista forradalom az emberiség legújabb kori történetének legnagyobb hatású eseménye volt, amely az emberi társadalom fejlődésének új irányt szabott. Ä Szovjetunió és a többi szocialista ország eddig megtett útja meggyőzően bizonyítja, hogy a kizsákmányolás nélküli társadalom a népek és nemzetek fejlődésének új történelmi lehetőségét jelenti. A Központi Bizottság nagyra értékeli Mihail Gorbacsov elvtárs ünnepi beszédét, a megtett történelmi út tanulságainak mélyreható elemzését és azokat a törekvéseket. amelyek a szovjet gazdaság ás társadalom gyökeres megújítására, a szocialista demokrácia kiteljesítésére, a széles nyilvánosság megteremtésére, a szocializmus tartalékainak feltárására és hasznosítására irányulnak. Pántunk és népünk megkülönböztetett figyelemmel és rokon- szenvvel kíséri a szovjetunióbeli átalakítás folyamatát. A Magyar Népköztársaság, a társadalmi haladás és a béke minden magyar híve támogatja azokat az állhatatos erőfeszítéseket, amelyeket a Szovjetunió napjainkban a béke megőrzése, a kölcsönös és egyenlő biztonság megteremtése, a leszerelés előmozdítása. a minden nép számára előnyös együttműködés és az emberiség egyetemes gondjainak megoldása érdekében kifejt. 2. Kádár János és Mihail Gorbacsov megbeszélésükön áttekintették pártjaink tevékenységét, az országainkban folyó szocialista építés tapasztalatait, kétoldalú kapcsolatainkat. A Központi Bizottság megelégedéssel állapította meg: e fontos találkozón ismét kitűnt, hogy pártjaink azonos nézeteket vallanak a szocialista megújulás és a nemzetközi helyzet fő kérdéseiben. 3. A baloldali és más haladó pártok, mozgalmak részvételével az évforduló alkalmából Moszkvában megrendezett találkozót az emberiség sorskérdéseinek megoldásáért — a béke, a biztonság és a társadalmi haladás ügyéért — érzett közös felelősség hatotta át. A tanácskozás egyben bizonyította, hogy a jelenlegi viszonyok között szükséges és lehetséges a különböző pártállású és ideológiai nézeteket valló társadalmi tényezők kötetlen, szabad véleménycseréje minden olyan kérdésben, amely csak nemzetközi összefogással oldható meg. 4. A Központi Bizottság megállapította, hogy az utóbbi időben élénkült és érdemibbé vált a kelet—nyugati párbeszéd1, enyhült a nemzetközi légkör. Üdvözöljük a közös szovjet—amerikai bejelentést arról, hogy december eleién Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan Washingtonban találkozik, és a tervek szerint aláírja a közepes és a rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szerződést. Ez jelentős lépés a nukleáris leszerelés felé vezető úton. Megteremtheti a két nagyhatalom, a két katonai és politikai szövetségi rendszer közötti nagyabb bizalmat, tovább javítja az államok közötti együttműködést, hozzájárul Európa és a világ biztonságához. 5. A Központi Bizottság nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy az elmúlt időszakban tovább fejlődtek a szocialista országokhoz fűződő kapcsolataink. A magyar—kínai párt- és államközi kapcsolatok fejlődésének minőségileg új szakaszát nyitotta meg Csao Ce-jang elvtárs Magyarországon és Kádár János elvtárs Kínában tett látogatása. A tárgyalásokon kifejezésre jutott: a magyar—kínai kapcsolatok elvi alapokon nyugszanak, bővítésüket mindkét párt és kormány politikája tartós elemének, fontos feladatának tekinti. Jól szolgálta a magyar—mongol kapcsolatok elmélyítését Dzsambin Batmönh elv- társnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága főtitkárának magyar- országi látogatása, a megbeszélések eredményeként aláírt hosszú távra szóló együttműködési program. 6. A magyar—szovjet államközi együttműködés elmélyítésének jelentős eseménye volt Grósz Károly elvtársnak, a Minisztertanács elnökének moszkvai megbeszélése Nyikolaj Rizskov elvtárssal, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével. A tárgyalások tükrözték azt a közös szándékukat, hogy együttműködésük javításával segítjük elő az országaink előtt álló feladatok megoldását. Miniszterelnökünk budapesti megbeszélései Lubomir Strougal elvtárssal. & Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnökével, varsói tárgyalásai Zbigniew Messner elvtárssal, a Lengy, ; Népköz. társásálg Minisztertanácsának elnökével előmozdították az országaink Közötti együttműködés hatékony formáinak bővítését. Hazánk képviselői a Kö esönös Gazdasági Segítség Tanácsána ktöberi rendkívüli ülésszakán szorgalmazták az együttműködés formáinak, .módszereinek meg újítását, a közgazdasági feltételek javí’asát 7. A Magyar Né.pköztánsaság a békés egymás mellett élés szellemében folyta ja a más társadalmi rendszerű országokkal a párbeszédet, a kölcsönösen előnyös politikai, gazdasági és kulturális együttműködést. Ennek jegyében került sor Németh Károly elvtársiak, az Elnöki Tanács elnökének I. János Károly spanyol uralkodóval és II. Margit dán királynővel folytatok tárgyalásaira hazánkban. A tárgyalásokon kifejezésre jutottak az együttműködés fejlesztésére irányuló közös törekvések. Grósz Károly elvtárs budapesti találkozója Franz Vranitzky vei. az Osztrák Köz- társasí szövetségi kancellárjával tovább erősítette a hagyományos jószomszédi kapcsolatainkat. A kormány elnökének a Német Szövetségi Köztársaságban tett látogatása, tárgyalásai Helmut Kohllal, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárjával és más közéleti személyiségekkel, valamint az aláírt megállapodások a politikai, gaz(Folytatás a 2. oldalon) BELGIUM: Kádár János látogatása A belga külügyminisztérium szóvivője csütörtöki sajtóértékezletén tájékoztatást adott Kádár János küszöbönálló látogatásáról és a tárgyalások várható tártál, máról. A magyar—belga kapcsolatokat illetően — mondta a szóvivő — folytatni szándékoznak a gazdasági és politikai együttműködés azon témáinak megvitatását, amelyek a korábbi miniszterelnöki, miniszterelnök-helyettesi és miniszteri tárgyalásokon szerepeltek. Ismertette a szóvivő a Magyarország és a Belga—Luxemburgi Unió közötti kereskedelmi forgalom adatait', valamint utalt a Magyarország és Belgium között érvényes gazdasági, kulturális, közlekedési és beruházásvédelmi egyezményekre, amelyeket a mostani látogatás alkalmával egészségügyi együttműködési egyezmény- nyel kívánnak gyarapítani. ★ Kádár János, az MSZMP főtitkára csütörtökön délután fogadta Maurice Vaisiére-t, a Belga Királyság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. A találkozóra a nagykövet kérésére került sor. Átörökíteni az értékeket Egerben ülésezett az Országgyűlés kulturális bizottsága Csütörtökön Egerben ülésezett az Országgyűlés kulturális bizottsága. A napirenden a múzeumok távlati fejlesztési koncepciója szerepelt. Nem véletlenül tárgyalták e témát megyénkben: nagy jelentősége van itt a múlt őrhelyeinek, az egri Dobó István Vármúzeum az ország leglátogatottabb intézményei közé tartozik. Jeles jubileumhoz ért egyébként is az erősség: 300 esztendővel ezelőtt vették vissza a töröktől. A képviselőket dr. Tóth János, a bizottság titkára köszöntötte a megyei tanács dísztermében. Üdvözölte a vendéglátók képviselőit is, köztük Kiss Sándort, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkárát, illetve Schmidt Rezsőt, a megyei tanács elnökét. Mint hangsúlyozta, Kossuth Lajos szavaival: „Itt nem hirdetni, csak tanulni lehet a hazafi- ságot." E gondolat jegyében nyitotta meg a tanácskozást. Ezt követően a házigazdák nevében Schmidt Rezső köszöntötte a testület tagjait. Mint elmondta, nagy megtiszteltetésnek érezzük ezt az alkalmat, annál is inkább, mert Heves megye büszke kulturális tradícióira. A megyei tanács elnöke részletesen szólt a közművelődés, a művészetek terjesztése, a tudományok terén elért eredményekről, külön említést tett az ebben az évadiban újjáéledő önálló egri színházi életről. Ezután Pusztai Ferenc művelődési miniszterhelyettes tett szóbeli kiegészítést az előzetesen a képviselőkhöz írásban eljuttatott előterjesztéséhez. Ez utóbbi dokumentum kiemeli, hogy a múzeumok tevékenységét az egyetemes és nemzeti kultúra értékeinek gyűjtése, őrzése és védelme, a tudományos fel(Folytatás a 2. oldalon) Schmidt Rezső szólt megyénk kulturális életéről (Fotó: Perl Márton) Grósz Károly Győr-Sopron megyében Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke csütörtökön Győr-Sopron megyébe Látogatott. A vendéget a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár kereskedelmi központjában Lakatos László. a megyei pártbizottság első titkára, Jankovics György a megyei tanács elnökhelyettese és Horváth Ede, a Rába vezérigazgatója fogadta. A miniszterelnök kíséretében volt a kormány több tagja, hiszen a látogatás egyúttal folytatása volt annak a néhány napja Budapesten megkezdődött konzultációnak, amelynek során a kormány és a vállalatvezetők egyeztetik a stabilizációs munkaprogram végrehajtásával kapcsolatos tapasztalataikat, és további elképzeléseiket. Grósz Károly elmondta: ma a kormányzati munkában az a legfontosabb feladat, hogy precíz, reális, 198&- as terv készüljön. Ez a munka nem látványos, de rendkívül fontos, hogy a szigorúbb követelmények alkalmazásával megteremthessük a későbbi gyorsabb ütemű építkezés alapjait. (MTI) Piac-, és üzletszerűbbé kell válnia gazdaságunknak Pullai Miklós előadása A MTESZ Heves Megyei Szervezetének programsorozata. a Műszaki-közgazdasági hetek tegnap délután újabb érdekes eseménnyel szolgált. Egerben, a városi tanács nagytermében nem kis érdeklődés mellett került sor Pullai Miklósnak, az Országos Tervhivatal elnök- helyettesének előadására. Az egybegyűlteket, köztük Schmidt Rezső megyei tanácselnököt, dr. Domán László, a MTESZ Heves Megyei Szervezetének titkára köszöntötte. Pullai Miklós mondandóját a stabilizációval összefüggő tennivalók köré csoportosította, az irányítás különböző szintjeire értve mindezt, Mindenekelőtt azt fejtegette, hogy milyen ma hazánk megítélése a nemzetközi pénzintézmények, illetve gazdasági vezetők körében. Itt ugyanis az számít, hogy a közepesen fejlett országok közül melyek képesek reális megvalósítható programot, célt maguk elé állítani, s vajon rendelkeznek-e ezek megvalósításához kellő erővel. Ebből a szempontból kedvező a megítélésünk. Azon országok közé sorolnak bennünket, amelyeknek van ilyen programja. Kérdőjelet tesznek viszont aimö- gé az elszántság és következetesség mögé, amely ennek végrehajtásához szükséges. S mindez, mint azt az előadó hangsúlyozta, nem a magyar munkás hozzáállására vonatkozik, s nem is a vállalati gazdálkodásra. Elsősorban az irányítás elszántságáról, következetességéről van szó. Pullai Miklós hangsúlyozta, hogy 1981—84 között már kiderült, hogy képesek vagyunk úrrá lenni adósságaink átütemezése nélkül nehézségeinken. A magyar gazdaság ekkor igazán bizonyított. Ennek az időszaknak hiányaként rótta fel viszont azt, hogy akkor nem indítottuk útjára a mára már elkerülhetetlen szerkezet- váltást. Olyan szerkezeti átalakításra van szükség, ami több exportot jelent, mint importot. Mindez persze nem új felismerés, s a legnagyobb probléma, hogy még mindig csak a felismerésnél tartunk. Olyan fejlettségi szintet kell elérni, s ez a nemzetközi pénzvilág véleménye is, hogy a meglévő kölcsönöket a kamatokkal együtt gond nélkül képesek legyünk visszafizetni, s mindezzel együtt megfelelhessünk az adott társadalmi elvárásoknak is. Mindennek alapja pedig az export. Speciális megoldást kell keresni, találni, s fel kell gyorsítani a lehetőségek kihasználását. El kell érnünk — s talán ez a legfontosabb —, hogy minél piac-, és üzletszerűbb legyen az egész gazdaság. Részletesen szólt a későbbiekben a vállalatok önállóságának jelentőségéről, az ezáltal megnőtt felelősségükről, majd mondandóját így összegezte: van egy reális tennivalókat tartalmazó programunk, amelynek végrehajtásához az intézmény- rendszerek létrejöttek. A kilencvenes évek elejére ennek során kialakulnak azok a tényezők, amelyek egyensúlyi oldalról rendet teremtenek. Innen pedig várható az a fellendülés, amit már legalább egy évtizede hőn állítunk.
