Népújság, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-11 / 266. szám
1. mss NÉPÚJSÁG, 1987. november 11., szerda Bob Dole bejelentette, hogy hivatalosan jelöltetni kívánja magát a jövő évi amerikai elnökválasztáson. Mellette felesége (Népújság-telefotó: AP — MTI — KS) Whitehead berlini tárgyalásai CSERNOBILIJÁN Rövidesen üzemel a hármas blokk Hamarosan elektromos energiát szolgáltat a csernobili atomerőmű harmadik, a szomszédos blokkban történt robbanáskor megsérült egysége. Ugyancsak a közeli jövőben megkezdődik az erőmű személyzetének otthont adó új város, Szlavutics betelepítése — jelenti keddi számában a Pravda. A lap beszámol arról, hogy a 3. blokkban jelenleg a végső szakaszba jutottak a helyreállítási munkálatok és megkezdték a beindítás előkészítését. Adottak a feltételei annak, hogy az egység az előzetes terveknek megfelelően kezdjen áramot szolgáltatni. A csernobili erőmű eddig 163 milliárd kilowattóra villamos energiát szolgáltatott, a szerencsétlenség óta több mint 13 milliárd kilowattórát. A felrobbant negyedik egységgel egy épületben elhelyezett 3. blokkban nagy munkát adott a falak, a polcok, a berendezések megtisztítása a radioaktív szeny- nyeződéstől. Amint ez a munka befejeződött, hozzáláttak a berendezések helyreállításához. a vezérlőrendszer beszereléséhez, a reaktor védőberendezéseinek helyreállításához. A munka eredményeként ma sokkal megbízhatóbb. biztonságosabb a blokk, mint volt a baleset előtt. John Whitehead, az Egyesült Államok első külügyminiszter-helyettese kedden az NDK fővárosában kezdett tárgyalásokat a kelet—nyugati viszonyról, valamint a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. Whiteheadet, kinek személyében az eddigi legmagasabb rangú amerikai politikus tesz látogatást a szocialista német államban, ma fogadja Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke. A nagy kérdés: Arab csúcs - kibékülés? Francia hírügynökségi jelentés szerint a jordániai fővárosban zajló rendkívüli arab csúcsértekezleten kibékült egymással a Szíriái és az iraki elnök. A csúcs- találkozón részt vevő egyik küldöttség magas rangú tagja közölte az AFP tudósítójával: o Husszein jordániai király által adott díszvacsorán Háfez Asszad és Szad- dam Husszein össze is ölelkezett, hogy a többi arab államfő előtt bizonyítsa a megbékélés tényét. Az egyik küldöttségvezető azt mondotta, hogy a kibékülési aktus „történelmi jelentőségű”. A szóban forgó vacsorán — palesztin körökből származó értesülés szerint — nem vett részt Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezet vezetője, aki ezzel kívánta érzékeltetni, hogy Husszein király is igen tartózkodóan viseltetik irányában. Igen kevés konkrétum szivárgott ki a zárt ajtók mögött folyó tanácskozásról, amelynek fő témája az iraki—iráni konfliktus és a közel-keleti helyzet. Az Am- manban tartózkodó arab vezetők mindkét kérdésben egységes álláspont kialakítására tesznek kísérletet. A Közel-Kelet vonatkozásában hírek szerint Libanonnak szentelik a legnagyobb figyelmet: a térség egykor virágzó országának gazdasága szó szerint romokban hever, s a kibontakozáshoz arab összefogásra is szükség volna. Az ammani csúcsot —mielőtt az még bármilyen közös álláspontot dolgozott volna ki a konfliktussal kapcsolatban — máris élesen elítélték Teheránban. Egy vezető iráni lap szerint a találkozó olyan „reakciós arabok gyűlése”, akiknek célja az. hogy „végezzenek az iszlám mozgalommal”. GENF ELLENÉRE Csillagháborús tervek Ronald Reagan amerikai elnök hétfőn üdvözölte az atomkísérletek korlátozásával. illetve betiltásával foglalkozó genfi szovjet—amerikai tárgyalásokat, azok megkezdését. A tárgyalások megtartásáról Eduard Se- vardnadze szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter szeptemberi washingtoni találkozóján született megállapodás. Az elnök nyilatkozatában ugyanakkor leszögezte, hogy folytatni fogják a „csillagháborús” tervek megvalósítását. A „hadászati védelmi kezdeményezésnek” elkeresztelt program Reagan szerint „senkit sem fenyeget”. Érthető módon megnőtt a kíváncsiság Belgium iránt most, hogy Kádár János, az MSZMP főtitkára látogatást tesz ebben a nyugat-európai országban. S mindjárt fel is merül a kérdés: mit tudunk a vendéglátó államról, s a vendéglátókról, a belgákról? Brüsszelt Európa közepének is nevezik (Fotó: AP — MTI Külföldi Képszerkesztőség — KS) BUDAPEST-BRÜSSZEL Közös érdekeink Wilfried Martens kormányfő Tudjuk például, hogy Belgium ugyanúgy, kis ország, ahogy hazánk. Földjén alig egymillióval kevesebben élnek, mint nálunk, elsősorban flamandok és vallonok. Fővárosa, Brüsszel egyben a Közös Piac és a NATO székhelye is, emiatt a belgák szívesen emlegetik úgy, mint Európa fővárosát. Belgium az utóbbi időben többször — például a budapesti kulturális fórumon — adta tanúbizonyságát annak, hogy éppúgy, mint Magyarország, érdekelt az európai biztonsági és együttműködési folyamat továbbvitelében. Akárcsak annak, hogy határozott szándéka a szocialista országokkal való kapcsolatok fejlesztése. Ezt bizonyította a közelmúltban Erich Honeckernek, az NDK vezetőjének brüsszeli látogatása, s ezt bizonyítja, hogy most Kádár Jánost látják vendégül a (belga fővárosban. Mit tudunk még, mit fontos még tudnunk Belgiumról? Talán azt. hogy közlekedési hálózata irigylésre méltó, hogy Antwerpen Európa második és a világ harmadik legforgalmasabb kikötője, ahol több mint 20 ezer hajó fordul meg évente, nem egy magyar zászlóval fellobogózva. Hogy a munkaerő itt a légképzettebb a világon, hogy a belga fiatalok legalább három nyelven, franciául, hollandul és angolul beszélnek. Kevésibé ismert viszont, hogy gyakran Nyugat-\Eu- rópa Japánjaként emlegetik ezt az országot. Hozzáértők véleménye szerint földrészünk tőkés államai közül leginkább Belgium mérhető Japánhoz, mert képes arra. hogy sikerrel válaszoljon a távol-keleti ország technológiai és gazdasági kihívására. Gazdasága a legfejlettebbek közé tartozik. Ipara szinte napra készen követi nyomon a most zajló, harmadik tudományos- technikai forradalom eseményeit. ami a többi között abban is megnyilvánul, hogy már egész Nyugat-Európa software-készítő centrumaként beszélnek Belgiumról. Acélgyártása, elektronikai és vegyipara, továbbá texitil- és üveggyártása világszínvonalú. Az utóbbi időben, éppen azért, mert a változó világ- gazdasági feltételekhez való alkalmazkodás létkérdéssé vált. itt is igen megnövekedett a kis- és -középvállalatok szerepe. Belgium ugyanúgy nyitott gazdaságú ország, ahogy hazánk. S hogy ügyesen él ennek előnyeivel, azt bizonyítja: a világ egyik fő exportőreként is számon tartják. Egy lakosra jutó kivitele hatszor nagyabb, mint Japáné, és hétszerese az Egyesült Államokénak. Külkereskedelmi forgalmának jó kétharmadát a közös piaci államokkal bonyolítja. A szocialista országokkal való gazdasági kapcsolatai ugyanakkor szerények. Ezt érzékelteti, hogy Belgium alig egy százalékot képvisel a magyar külkereskede- leniben, s ezzel egy főre számítva a szocialista országokba irányuló kivitelében hazánk foglalja el tíz első helyet. Kétoldalú kapcsolatainkat Brüsszelben és Budapesten egyaránt rendezettnek tekintik, amelyek fejlesztése még valóban sok lehetőséget kínál. Diplomáciai viszonyunk 1947-től datálódik, a politikai kontaktusok a hatvanas évektől élénkültek. A két ország igazából 1984- ben fedezte fel egymást, amikor Wilfried Martens személyében belga miniszterelnök járt hazánkban, s ez a felfedezés 198S-ban folytatódott, amikor a trónörökös Albert herceg társaságában 82 üzletember is piackutató utat tett Magyarországon, majd pedig, amikor tavaly ősszel hazánk kormányfője is ellátogatott Belgiumba. Gazdasági együttműködésünk mérlegét néhány napja vonták meg a két ország gazdasági, ipari és műszaki együttműködési vegyes bizottságának ülésén. Ami változatlanul szembetűnő, kapcsolataink nemcsak szerények, de kiegyensúlyozatlanak is: tetemes a magyar passzívum, s még mindig alacsony a kooperációk keretében szállított termékek aránya, pedig a két ország vállalatai között elvileg több mint 40 együttműködési megállapodás van érvényben. Vegyes vállalatként a közúti lámpatesteket gyártó Tungsram— •Schreder Kft-t emlegetik követendő példaként. Kapcsolatainkat 1975 óta hosz- szú lejáratú gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodás szabályozza, s Belgium volt a második ország (az NSZK után), ■amellyel beruházásvédelmi megállapodást írtunk alá. Kocsi Margit —( Külpolitikai kommentárunk Gyalázatos tett „BÁRKI IS VOLT a tettes, bizonyos, hogy a lehető legnagyobb kárt okozta az ír nemzeti ügynek.” Ezt az észak-írországi brit fennhatóság ellen, és Írország nemzeti egységének helyreállításáért 65 esztendeje küzdő Sinn Fein mozgalom enniskilleni szervezetének vezetője jelentette ki. Véleményével csak egyetérteni lehet. A merénylet szörnyű képeit láthattuk a hazai lapokban, a híradók filmkockáin. Szavak aligha adhatják vissza a megdöbbentő látványt. Mégis, idézzük fel röviden, mi történt vasárnap az észak-írországi Enniskillen város főterén. A világháborúkban elesettek hagyományos emléknapját tartották. Kegyeletes megemlékezésre gyűltek össze a lakosok. S ekkor hatalmas detonáció rázta meg a teret. A nagy erejű pokolgép tizenegy ember életét oltotta ki, hatvanötén megsebesültek. Hidegvérrel végrehajtott tömeggyilkosság történt Észak-írországban. Tragikus a tizenegy ember halála. S fájók a vak pusztítás következményei: a robbanás mély sebet ejtett a hősök emlékének áldozó már amúgy is sókat szenvedett írek lelkén, az ügyükben véghezvitt rombolás alig felmérhető. NAGY-BRIT AN NI ÁB AN ÉS ÍRORSZÁGBAN felekezeti és pártkülönbségre való tekintet nélkül ítélték el a terrorcselekményt. Thatcher miniszterelnök szörnyűséges érzéketlenségre és embertelenségre valló merényletről beszélt. Haughey ír kormányfő még nála is élesebb szavakkal mondott ítéletet. Az ír Kommunista Párt az elvakult gyűlölet elvakult tetteként bélyegezte meg a bűncselekményt. A terrorista eszközökkel harcoló ír Köztársasági Hadsereg (IRA) beismerte a merényletet. Am ez a felismerés nem jelenthet feloldozást is. A részben vallási (protestáns- katolikus) köntösbe öltözött erőszak láncolata eddig sem hozott — nem hozhatott megoldást az ír egység ügyében. Viszont Észak-írországban az elmúlt jó másfél évtizedben több mint kétezer áldozatot követelt a terrorcselekmények sora. AZ ÍR KÖZTÁRSASÁG politikai tényezőit akarták volna most befolyásolni a tettesek? Ha igen, rosz- szul számítottak. A merénylet után a dublini parlament aligha veti él a jövő hónapban beterjesztendő brit—ír szerződéstervezetet, amely terroristák kiadatását is előirányozza: Am függetlenül attól, miként egyezkedik London és Dublin, a merénylet még inkább bizonyítja, hogy az ír kérdés mindenképpen csak politikai eszközökkel rendezhető. Az elvakult terror csakis a gyűlölet hullámait korbácsolhatja fel. Laczik Zoltán Az Egri Vasöntöde jubileuma (Folytatás az 1. oldalról) értéke már elérte a 22 millió forintot. Sós István nem kevés tisztelettel emlékezett meg elődjéről. Hesz Jánosról, az öntöde hajdani igazgatójáról. Elmondta. hogy Egerbe költözésével, szemléletmódjának megismertetésével. szaktudásával nagymértékben járult hozzá ahhoz, hogy az Egri Vasöntöde napjainkéban korszerű öntvénygyártó bázis és alkalmas a legmagasabb színvonalú termékek gyártására is. 1978-ban újabb nagyarányú fejlesztésről álmodtak. A városi álláspont viszont az. hogy Eger műemléki és természeti környezete nem teszi lehetővé az ilyen mérvű fejlesztést. Újra felvetődik a kitelepítés terve is. Ekkor határozták el. hegy minőségorientált fejlesztési célokat kell kitűzni, jobban ki kell szolgálni a városi és a megyei igényeket. Az Egri Városszép ítö Egyesület megalakításával töhb helybéli lokálpatrióta is megkedveli a gyárat. Az itt dolgozók ugyanis padokat, kerékvetőket, utcanévtáblákat készítenek társadalmi munkában. Az önállóvá válást követően nem kis felelősséggel vállalták, hogy egy új olvasztóművet építenek. Mint azt a példa bizonyítja, megküzdőitek a 'beruházás — elsősorban anyagi természetű — nehézségeivel. A délután folyamán dr. Vörös Árpád miniszterhelyettes avatta föl az új ol- vosztóművet. A Műszaki fejlesztés — minőségi öntvénygyártás vasöntészeti szemináriuma tegnap még két előadással folytatódott. Egy angol és egy svájci szakember a piaci igények gyors változásához való alkalmazkodásról, a korszerű technológiák bevezetéséről és egyéb szakmai kérdésekről beszélt. Az erre az eseményre érkezett vendégek a kora esti órákban megismerkedhettek Eger nevezetességeivel is. A szakmai program ma szekcióülésekkel ér véget.
