Népújság, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-10 / 265. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. november 10., kedd

3.

MEZŐGAZDASÁGI BERUHÁZÁSOK

KÉT ÉVTIZEDE - KÖZÖSEN (IV/1.)

Kevesebb gép — több építkezés

Még nincs ugyan vége az évnek, ám megközelítő pontossággal már megmondható, hogy az idén mire, mennyit költöttek a mezőgazdasági üzemek. Nem mellékes a beruházások vizsgálata,

ugyanis a számok, az arányok fontos tendenciákról is tudósíthatnak.

A legfrissebb adatok szerint ez évben a mezőgazdaság körülbelül 32 milliárd forintot fordít beruházásra. Ez egy-két milliárd forinttal meghaladja az előirányzottat. Mondhatni tehát, hogy túlteliesült a terv. A kevésbé derűlátók az értékelésnél viszont óvatosságra intenek, abból a megfontolásból, hogy a forint idei inflálódása gyorsabb ütemű volt, mint amire egy évvel korábban számítani lehetett.

Vagyis: egyáltalán nem

biztos, hogy annyi minden megvalósult ebből az összegből, mint amennyire korábban gondoltak a szakemberek. Ettől függetlenül azonban megállapítható, hogy a 32 milliárdos beruházás elfogadható abban az esztendőben, amikor a tsz-ek, állami gazdaságok pénzügyi helyzete nem éppen jó, s amikor már világosan látható, hogy új és növekvő követelményeiket

állít a gazdálkodók elé az új adórendszerrel és szabályozókkal induló 1988-as év.

Azt viszont mindenképpen negatív irányú változásnak kell tartani, hogy a beruházásokon belül tovább csökkent a gépvásárlás aránya. Az idén az agrárágazat beruházási forintjainak már csak 48 százalékát fordította eszközeinek lecserélésére, a többit építésre, különféle létesítmények megvalósítására költötte. A kívánatos arány — a magyar fejlettségi viszonyok között — az lenne, ha a beruházási keret kétharmadát adnák az üzemek erő- és munkagépek beszerzésére, illetve különféle más korszerű technikák megvásárlására.

De vajon miért építkeznek inkább a gazdaságok? Nyo-_ matékosítja ezt a kérdést, ha*

hozzátesszük, hogy jelenleg a mezőgazdasági géppark nagy része már idős, elhasználódott, állandó javításra szoruló. A válasz mégis egyszerű. A gépvásárlási kedvet erősen lelohasztotta, hogy az igazán korszerű technikát jelentő tőkés eszközökhöz az ország szűkössé vált devizakerete miatt ez évben sokkal nehezebb volt hozzájutni. De van egy belső oka is az építőberuházások előtérbe helyezésének. Nevezetesen az, hogy számos üzem csak a különféle építkezések beindításával tudta, tudja foglalkoztam időközben nagyra nőtt építőbrigádjait.

A legtöbb beruházás természetesen ma is három forrásból valósul meg. Az idei év azt tükrözte, hogy tovább növekedett a hitelek szerepe — ami üdvözölhető —, csökkent viszont az állami támogatásé, ami most már ágazati szinten átlagosan nem haladja meg a 15 százalékot, az 55 százalékos saját erő mellett. Számos üzemet viszont kellemetlenül érintett az év derekán kihirdetett hitel- és támogatási stop. Mert bizony még szép számmal lettek volna beruházásra vállalkozó gazdaságok, ám már év közben kimerült az e célra elkülönített pénzkeret. Ezt azért fontos visszaidézni, mert a mostanihoz hasonló évközi stopra a jövő esztendőben is lehet majd számítani.

Az idei beruházások között továbbra is kiemelt szerep jutott az állattenyésztő létesítményeknek, a legnagyobb fejlődésen a szarvasmarha-ágazat ment keresztül. Az elmúlt időszakban a szarvasmarha-férőhelyek összesen 56 ezerrel, azon belül a tejelő teheneké 27 ezerrel gyarapodott. A sertés-férőhelyekből 100 ezerrel lett több, aminek nagyobb hányada a hizlaldákban van. Növekedett — 35 ezerrel — o tartható juhállomány is, ez azonban még messze áll

az optimálistól. Évtizedek óta nem bővült ilyen gyors ütemben a baromfiágazat: 273 ezer négyzetméternyi nevelőépület készült el az idén. Változatlanul nagy a szemestermény-tárolók építése iránti igény: a befogadótér félmillió tonnával bővült. Persze, nem minde’n területen ilyen jelentős a fejlődés, a szárítókapacitás például nem nőtt a szükségletnek megfelelően, üzemi útból sem épült elegendő.

Egyáltalán nem mindegy, hogy az elkészült és átadott új létesítmények mennyibe kerültek, milyen technikai színvonalat képviselnek. Ha általánosítunk, a műszaki megoldásokról megállapítható, hogy az többnyire eléri az európai nívót. Ez elsősorban persze azokra a beruházásokra igaz, amelyek világbanki kölcsönnel valósultak meg, mivel itt a hitelek odaítélésének alapkövetelménye a korszerű technika és technológia beépítése, alkalmazása.

Az árak e területen ismét emelkedtek. Néhány évig ugyanis számos agrárléte- sítmény építésekor sikerült az ipari anyagok és az energia árának növekedéséből származó terheket „eltüntetni”. Ez elsősorban az ésszerűsítéseknek, a takarékosságnak köszönhető. A 70-es években például, amikor betonerődítményeket építettek a teheneknek, egy férőhely költsége meghaladta a 100 ezer forintot. Ugyanaz a hely néhány éve már csak a felébe került, ma viszont megint eléri a százezer forintot. És más területen is ugyanez tapasztalható. A bekerülési költségek általános emelkedésének viszont van egy kedvező hatása: érezhetően gyorsabban készül el egy-egy beruházás; 10—15 százalékkal kevesebb nap telik el az első kapavágástól a kulcsátadásig, ami nyilván lerövidíti az új létesítmény megtérülési idejét is.

H. L. I.

A műszaki-közgazdasági hetek eseményei

Több mint húsz éve rendezik meg megyénkben a műszaki-közgazdasági heteket a Hevesben dolgozó szakemberek számára. Lassan egy hónapja, hogy az idei rendezvénysorozat megkezdődött. s ezen a héten újabb események várják az érdeklődőket.

Ma a Technika Házában dr. Vörös Árpád ipari miniszterhelyettes tart előadást. A fél 11-kor kezdődő programon az öntvénygyártás ipari szerkezetátalakítási feladatairól esik szó. Ez a kezdetét jelzi egy szemináriumnak, amely két napon át tart majd, s a „Műszaki fejlesztés — Minőségi öntvénygyártás a vasöntészetben” címet viseli. Csütörtökön várható a hetek egyik legérdekesebbnek ígérkező programja. A városi tanács nagytermében Pullai Miklóst, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesét hallgathatják a résztvevők. A politikus az irányításnak a stabilizációval összefüggő tennivalóiról beszél.

Pénteken az Országos Erdészeti Egyesület egri csoportja szervezésében erdészeti nap lesz a Mefag Kossuth Lajos utcai nagytermében, Ott szó esik az erdő- gazdálkodás gazdaságpolitikai elképzeléseiről.

Az ötödik legnagyobb Európában

A 63 esztendős, galambősz hajú menedzser tele derűvel, szívesen emlegeti a múltat, hiszen ott volt húsz évvel ezelőtt, Budapesten, amikor aláírták a két cég közötti együttműködést. Élete ma is fontos állomásának tekinti ezt. Hogy a kapcsolatok azóta is rendezettek és felfelé ívelők, abban óriási érdemeket szerzett. Amikor munkásságáról kérdezzük, szerényen válaszol:

— 1943-ban kezdtem dolgozni értékesítési ügynökként az Elektroluxnál, itt Stockholmban. Alig egy évtizeddel később. 1954-ben jöttem az AB Mecmanhoz, ahol a külkereskedelem irányításával bíztak meg. Az lett a fő feladatom, hogy a cég termékeit minél jobban megismertessük a világban, és minél töibb vásárlót megnyerjünk. A Mecmarit 1945- ben alapította Hans Holm — mutat a konferenciaterem falán elhelyezett képre.

— A második világháború uitáni Svédországban nehéz volt munkaerőhöz jutni. Így a gazdaság, ezen belül az ipar rákényszerült arra. hogy gyorsan modernizáljon és olyan munkakörülményeket teremtsen, ahol a korszerű technika könnyíti elsősorban a nehéz fizikai munkát. Ez különösen felmerült a bányákban, a kohászatban, a vasiparban. Így hát automatizálták a folyamatokat. A Mecman erre irányulva a pneumatikus hengerek gyártásával Európában úttörővé vált. Az évek során előrelátó termékfejlesztéssel és magas színvonalú minőséggel cégünk megszilárdította helyét ebben az üzletágban. A Meoman tanácsadóként is jelentős szakértelemre tett szert a gépesítésben ás az automatizálásban. Tevékenységi körünk a pneumatika, a hidraulika és az elektronika területére terjed ki. Termékeink jelentős részét ma ' olyan vevőknek gyártjuk, akik saját tervezésű gépeikbe vagy termeAz elmúlt héten a fontos események miatt nem tudtuk folyamatosan közölni svédországi sorozatunkat. Ezért most ismét elkezdjük. Verőfényes, ezernyi színben pompázó skandináv őszben érkeztünk Stockholmba. Jubileumot köszöntöttünk: az AB Mecman és az egri Fi- nomszerelvénygyár között két évtizede meglévő közös kapcsolatot, amely a pneumatikus automatikai elemek együttes gyártására és forgalmazására terjed. A 16 szigetre települt főváros déli részén sziklára épült az AB Mecman központja, amelyet feliratáról^ mesz- sziről megpillanthat az arra látogató. Lars Passburg alelnök barátsággal fogad a konferenciateremben. A hosszú asztalon magyar és svéd zászló emelkedik, az együttműködést szimbolizálva.

menyes megismerését. Nem csupán gyártást jelent ez. hanem szoros szakmai együttműködést, közös fejlesztést és ezen keresztül szakembereink folyamatos megújulását is. Két évtized blatt korrekt, előremutató kapcsolatot alakítottunk kir amely ma is él. Ez mind a két cégnek jelentős anyagi előnyt, az ésszerű gyártásra való berendezkedést jelentett. A Mecmannak pedig lehetőséget, hogy bejussunk termékeinkkel a KGST-or- szágokba is. Kezdetben jelentős kockázatot vállaltunk és gyakran, szinte kétha- vönként megfordultunk

Egerben, a gyártótechnológiát megtanítani. A szigorú minőségi követelményeket azonban egyre inkább betartották a finomszereL vénygyáriak. és a szállítási határidőket is csökkentették. így ma már csak évente két műszaki tárgyalást folytatunk, tavasszal és őszszel.

— Miként látja a Mecman jövőjét?

— Én azt hiszem, hogy ez a jövő most kezdődött el nálunk. A tulajdonosi szervezetben ugyanis változás történt. Előzőleg egy nagyobb vállalati csoporthoz tartoztunk Svédországban, most viszont független vállalat lettünk. Ezáltal még inkább érdekeltek lettünk abban, hogy fokozzuk a Mecman termelését és termelékenységét. Ebben az évben 900 dolgozónk közreműködésével. várhatóan 600 millió svéd korona árut értékesítünk. Az elmúlt néey esztendőben előnyösen megváltozott a gondolkodás, és ezen keresztül az egész vállalati munkakultúra színvonala jelentősen emelkedett a Mecmannál. Egy közepes nagyságú cégből a nagy felé közelítünk. Ma Európában legalább ezer termelő- egység foglalkozik a pneumatikái elemek gyártásával. Ezek között mi az ötödik helyen állunk, és ezt szeretnénk meg is tartani. Ehhez úgy érzem van erőnk és lehetőségünk. A Finom- szerelvénygyánral is az együttműködés magasabb szintjét tervezzük közösen, amely hiztatást adhat a svéd—magyar kapcsolatok továbhi elmélyítéséhez.

(Folytatjuk) Mentusz Károly

lőberendezéseikbe építik be azokat. így például a svéd Saab-Scania teherautó- és kamiongyárnak, az ugyancsak hazai Tetrapaknak, amely Európa egyik legnagyobb. csomagolóanyagot készítő gyára, vagy az Áriának, amely kontinensünk egyik legmodernebb tejfeldolgozója. Említhetem a nyugatnémet Siemens, norvégjai trondheimi gyárát, amely az automatizálást úgy oldotta meg, hogy a munkatempót nem a gének, hanem a munkások határozzák meg. Ma Európában tíz leányvállalatunk működik és gyártmányainkat további 15 országban forgalmazzuk. Amiket készítünk, azoknak több mint felét exportáljuk.

— Hogyan értékeli az egri Finomszerelvényqyárral két évtizede létesített kapcsolatukat? Ezt ma a legújabb kori magyar ipartörténetben már „klasszikus" példaként emlegetik.

— Valóban kiemelkedő ^llomás volt 1967 októberében az együttműködést rögzítő okirat aláírása Budapesten. az AB Mecman és a Finomszerelvénygyár között. Ez úgy tudom, az első nemzetközi kooperációt jelentette Magyarországon. Később számos további megállapodást írtunk alá. Ezek közül is szeretném kiemelni az 1972-est, amikor a Finom- szerei vény gyár hozzájutott a teljes Mecman-választékhoz. Azután 1976-ban és 1980- ban további kiegészítéseket tettünk. Jelenleg az 1983- ban aláírt megállapodásunk érvényes. Ez tulajdonképpen egy kombinált licenc- és kooperációs kapcsolat, amely elsősorban a pneumatikus és hidraulikus elemekre vonatkozik. Ugyanakkor lehetővé teszi az együttműködést az elektronikus vezérlőrendszerek területén is. A két cég között húsz esztendeje gyümölcsöző a kapcsolat. Azt hiszem, mind a két félnek jó iskola volt és lehetővé tette egymás eredAlumíniumtartályokba gyűjtik össze a fejtéskor visszamaradt anyagok a szeszfőzdének

Anga Ildikó, Gromon Tamásné az első fejtési kéntartalmát vizsgálják a laboratóriumban

Az „Egri leányka” tisztaságának hagyományos vizsgálata gyertyafénynél

(Fotó: Szabó Sándor)

Fejtik az egri borvidék nedűit

Az Egervin Borgazdasági Kombinát egri ánnyékszalai főpincészete több mint 100 ezer mázsa szőlőt dolgozott fel — nagyrészt kékszőlő

fajtát — a szüret ideje alatt. A jó közepes termésből 70 ezer hektoliter, jobbára vörösborra számítanak. Most végzik a leendő bor első fejtését, s az időszerű pincemunkákat. Az idei termésből, az 1987-es évjáratból 50 ezer palackot töltenek meg a bormúzeumnak.

Lars Passburg: „A Finomszerelvénygyárral is az együttműködés magasabb szintjét tervezzük ..

'(A szerző felvétele)

Szabó István borász szakmunkás a szűrőgépből vesz mintát