Népújság, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-28 / 281. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. november 28., szombat SKBBtmaSumi DASÁG — TÁRSADALOM „Emberekkel dolgozni, s nem okosabbnak látszani” MÁR „CSAK” 35 MILLIÁRD Mi idézi elő a költségvetési hiányt? Beszélgetés a megye legfiatalabb rendőrkapitányával (Fotó: >Tóth Gizella) — Nem volt túl nagy felelősség ilyén fiatalon ezt a tisztet vállalnod? Főképpen ekkora terület közbiztonsága fölött őrködni, mint Egier és körzete, s különösen napjainkban, amikor (nemigen számíthatunk .a bűnözés csillapodására. Dr. Lantos Bálint rendőr őrnagy megyénk legfiatalabb kapitánya. Alig túl a 33. életévén. (A kor, s a korábbi jó ismeretség pecsételi megengedhetővé tegező- désünket.) — Amikor az ember vállal ilyen fontos megbízatást — válaszolja —, többnyire nem tudhatja teljes egészében, részleteire menően, mire is adta a fejét. Az biztos, a rendőri munka több részével is megismerkedhettem már. — Tehát bizonyos fokig kockázat? — Vallom, ahhoz, hogy előbbre léphessen valaki, kockáztatnia is kell! Ez eddigi pályámon már bebizonyosodott egyszer-kétszer. Például... — ... Egyelőre, kérlek, maradjunk a mánál. Az eltelt idő, a másfél esztendő azért csak sokat jelentett? — Múlt év augusztusa óta valóban felmérhettem munkám alapjait. Kétségkívül nehéz helyzetben kerültem a kapitányság élére. A bűnügyi mutatók négy évre visszamenően 42 százalékos növekedésről árulkodnak. Szaporodott jócskán a munkánk. Harmad megyényi területről van szó. és nyomozásunk eredményessége, a megelőzés milyensége nagy hatással van az egész megyére. Találkoznom kellett ide kerülésemkor a bűncselekmények számának gyarapodása mellett az állomány cserélődésének gondjával, a fiatalodásból adódó olyko- ri tapasztalatlansággal. — Hogyan fogadták az ifjú vezetőt személyedben? Most már igazán belemelegedik a társalgásba. Beszédének sodró a lendülete. Széles gesztikulációi is egy szót juttatnak eszembe: megszállottság. — Ügy érzem, sikerült megtalálnom a hangot az itt dölgozókkal — mondja. — Az elvem: beszéljük meg, győzzük meg egymást! A kapitánynak, az irányítónak — mert ez mindenütt igaz — nem okosabbnak kell látszania, hanem képesnek kell lennie összefogni az embereket. Egyáltalán nem szégyen az, ha a vezető kérdez az idősebbtől, a tapasztaltabbtól, s ezeket hasznosítja az: elhatározásainál. — Ez azért kissé furán hangzik egy fegyveres testület esetében, nem?! — Nem vagyok aktakukac. Szeretek emberekkel dolgozni, a gyakorlatban végezni a munkámat, a munkatársakkal való foglalkozás teljes skálájával. Szolnok megyében magam is, osztályvezetőként is gyakran kimentem a járőrrel', tulajdonképpen végigjártam jó néhány lépcsőfokot. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nem veszem észre a fegyelmezetlenkedőket, de a jutalmat is megadom annak, aki tett is érte. Megtörtént már, hogy vezetői megbeszélésen valamely döntés meghozatalánál a beosztottaim javaslata érvényesült. Ez számomra érthető, hisz nem lehet csak azért igazam, mert én vagyok a kapitány. Persze vannak helyzetek, amikor a gyors elhatározás . érdekében egyszemélyi döntésnek kell elő. térbe kerülnie, nincs lehetőség a kollektívára támaszkodni. — Mielőtt mélyebbre ásnánk a szakmai kérdésekben, a rendőri hivatásban. nem árt kicsit visszaemlékeznünk ... — A pályaválasztásom nem volt tudatos. A Kossuth Lajos Katonai Főiskola karhatalmi szakán kezdtem, 1972 augusztusában, Szegeden. Az az igazság, ott lehetett a legkevesebb pénzből továbbtanulni, mert szüleim anyagi helyzete ezt tette lehetővé. Előzőleg egyébként szülővárosomban, Jászberényben, a Lehel vezér gimnáziumban szereztem géplakatos szakmát. Szegedi iskolánkat azonban még a kezdő év végén felszámolták. Két megoldás maradt: vagy más fegyvernemhez megyünk vagy rendőrnek. Én a Rendőrtiszti Főiskolára kértem magam, s a közlekedési-közbiztonsági szakon végeztem 1076- ban, mint hadnagy. A további út megyeszékhelyünkig elég kanyargós, változatos volt. Visszatérve Jászberénybe, szabálysértési előadó lett, de belekóstolt hivatása más területeibe is, majd osztályvezetői feladat, tál bízták meg Tiszafüreden. Ez bizony elég sok konfliktussal járt... — Akkor még nem voltam elég rugalmas, kevés volt a tapasztalatom — magyarázza. — Azután jött a lehetőség: Heves megye. Mint a főkapitány közbiztonsági helyettesének értékelő tisztje, széles körű betekintést nyertem különösen a döntés-előkészítésbe. De dolgoztam a társadalmi tulajdonvédelemben is. A kereskedelem, az idegenforgalom és a vendéglátás ügyeivel foglalkoztam. Speciális területe ez a bűnüldözésnek, szívesen csináltam, hisz sok sikerélményem volt benne. Aztán ismét az értékelő tiszti megbízás következett. S ekkor egyre jobban éreztem a gyakorlati sikerek hiányát. Kerestem azt a lehetőséget, amivel effajta törekvéseimet megvalósíthatom. — S most már a kapitány szakmai hevületéről adhatsz tanúbizönyságot nekünk. — A kezdeti ismerkedés után mindenekelőtt a parancsnoki felelősséget erősítettem. Ehhez sok türelemre volt szükség. Rendszeressé vált, hogy leültem és megtanácskoztam a parancsnokokkal a tennivalókat, s azóta már ennek alapján dolgozunk. Emellett többször előfordult, hogy fel kellett rázni az embereket, hiszen az elfásulás veszélye itt állandóan előtérbe kerülhet. Ne felejtsd el, mi rengeteg negatív jelenséggel találkozunk! Szerencsére a vezetők. nagy tapasztalaid, jó szakemberek, s kellően segítenek. A beosztottak pedig többségükben lendületes fiatalok. — Azért bizonyára most már kellően megalapozottak elképzeléseid a bűncselek~ menyek visszaszorítására, különösképpen a megelőzés hatékonyabbá tételére ... — Szó volt már róla, az elsőfokú rendőri szervek egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. Változnak a hatásköri és az illetékességi szabályok, növekvőek a munkaterhek. Ehhez csatlakozik, hogy fokozódik a bűnözők aktivitása. A vagyon elleni ,bűntettek ! esetében, köztük a kisebb isúlyúakmál is fokoztuk az erőteljesebb fellépést. A jogszabályok közül a szigorított javítónevelő munka és a közveszélyes munkakerüléssel kapcsolatos rendelkezések támogatják munkánkat. A bűnüldözésben pedig az akciócsoport tavalyi létrehozása igen sokat jelentett. Fo- kozottabbá tettük a rendőri felügyeletet a többszörös és különös visszaesőkkel szemben. Sűrítettük az ellenőrzéseinket. Azt is tudni kell azonban, hogy —, s ez ma már szinte közhelynek számít — a rendőrség önmagában nem elegendő. Elengedhetetlen a társadalmi összefogás. Erre is megvannak az elképzeléseink: bűnmegelőzési tanácsot kívánunk létrehozni. Ám arra ügyelünk, hogy ez ne tanácskozó szerv legyen, hanem valóban operatív munkát végző, tényleges megelőző feladatokat lásson el, amelyben a rendőrség koordinációs szerepet tölt be. Volt is már konkrét tevékenységük: a Csebokszári lakótelepen a közbiztonsági és közlekedési osztály irányítása mellett az ott lakó munkásőrök, önkéntes segítők és nyugdíjas rendőrök végeztek közterületi ellenőrzést, mintegy harmincán. Azon a hét végén például egyetlen gépkocsifeltörés sem volt, holott előzőleg ugyancsak elszaporodott ez a bűncselekmény. Részt vesznek ebben a munkában a városi tanács szakigazgatási szervei, a Köjál, de bekapcsolódnak szülők és pedagógusok is. A középiskolai tanárok bevonásával például havonta többször tartunk majd ifjúsági őrjáratot. Az említett tervek világosak és jól hangzanak. De azért szembe kell nézni bizonyosfajta presztízskérdéssel, társadalmi megítéléssel is ... — Értem mire gondolsz. Munkánk kellő társadalmi presztízsének megítélése eléggé hullámzó. Azt hiszem, ez abból is adódik, sokan nem ismerik alaposan azt, hogy mit csinálunk, ezért felszínesen ítélnek meg. Szerintem egyáltalán nem szakadunk el a civil élettől. Én mindig is kerestem a lehetőséget, a megfelelő kapcsolattartásra. Ma is sok barátom, jó ismerősöm van, aki nem tartozik a mi testületünkhöz. Vallom, nem szabad elkülönülni, mert az beszűkülést hoz magával. De az is tény, helytelen misztifikálni a rendőri munkát... Szalay Zoltán Sokáig emlékezetes lesz az Országgyűlés őszi ülésszaka, és nemcsak a két adójavaslatra föllángolt viták miatt. Már az országgyűlési bizottságok ülésén az adóreformmal kapcsolatban jó néhány képviselő a költségvetés reformját emlegette. S rendkívül erősen fogalmazódott meg az a követelmény, hogy az Országgyűlés több információt kapjon és nagyobb fokú ellenőrzést gyakoroljon közös állami bevételeink és kiadásaink fölött. Valószínűleg nemcsak az adóreform miatt fogalmazó, dott meg ilyen élesen ez a javaslat. Köztudott, hogy a költségvetés idén is mintegy 35 milliárd forint hiánnyal zárja majd az évet, igaz ez jóval kevesebb lesz a tervezettnél. Pénznyelő vállalatok A jelenlegi gazdasági számítások szerint a bevételek és a kiadások a következő éviben sem kerülnek egyensúlyba. Az országgyűlési bizottságok vitáját hallgatva, föltűnt, hogy a legtöbb képviselő elsősorban az intézményi rendszerre fordított milliárdokat okolja a hiányért. Pedig a költségvetés kiadási oldalának egyik legnagyobb tétele a vállalatok támogatása. És itt jelentős súllyal szerepelnek azok a cégek, amelyek olykor évről évre veszteséggel gazdálkodnak, önerejük olykor még a munkabérekre is alig futná. Bár a támogatások csökkentése a gazdaságpolitika egyik fő célkitűzése, ennek — mint a számok is bizonyítják — nem sikerült mindig eleget tenni. Holott az itt megtakarítható forintok jóval nagyobb ösz- szegre rúgnak, mint például az intézménykiadások csökkentései. Amire egyébként tavaly már volt példa a költségvetési intézményeknél; az államigazgatási szerveknél pedig a létszám- csökkentést ismét napirendre tűzték. Természetesen egy bizonyos ponton túl a kiadások mérséklésének már nem sok értelme van. Ha megbénul egyes fontos intézmények munkája pénz híján, akkor ez több kárt okoz. mint hasznot. Tehát miközben az ésszerű csökkentés a fő feladat, emellett a költségvetés bevételeit is növelni kell. Éppen az adóreformmal kapcsolatos vitákban kapott nagyobb hangsúlyt, hogy nem érdemes nagyon szigorú adókulcsokkal megcsapolni akár a vállalati, akár a magánszemélyek jövedelmeit. Ha mindez a teljesítmény visszatartásához vezet, akkor az adó is kevesebb lesz a lehetségesnél. Itt is reform Ezért csak az ésszerű, a teljesítmények fokozására ösztönző adózási rendszer növelheti a vállalkozó kedvet az egész gazdaságban, és a fellendülő gazdasági tevékenységből több jut az államkasszába is. A parlament óta eltelt hetekben megjelentek már a vállalati jövedelem szabályozásáról szóló rendele tek és a törvények alapján mindannyian számolhatjuk, mennyit érdemes dolgozni? A vállalati jövedelmekből körülbelül öt százalékkal maradt több, mint korábban, és ha csak kismértékben is, de növeli az érdekeltséget. A magánszemélyekre vonatkozó törvény paragrafusait azért nehéz értelmezni ebből a szempontból, hiszen nagyon sok a mentesség. Így jövőre válik el, hogy hol ösztönzi, és hol fogja vissza a teljesítményeket. A várható hatások felmérésére, az első tapasztalatok összegzésére egyébként parlamenti ad hoc bizottság alakult. Ugyanekkor a kormány elfogadta a javaslatot, mely szerint 1989-re előkészítik a költségvetés reformját is. Természetesen ez nem csak a bevételek és a kiadások akár tételes ellenőrzését jelenti. hanem a korábbi szerkezet átalakítását, az állami nagyberuházások fokozottabb figyelemmel kísérését. S ekkor kell meghatározni, hogy az éves költségvetési törvény jóváhagyásán kívül, milyen területeken és milyen módon kíván az Országgyűlés előzetes konzultációt kérni, vagy mely kérdésekben akar dönteni. L. M. Felhívás! Ifjúsági Díj adományozásához, javaslatok megtételére Az Állami Ifjúsági és Sporthivatal felhívja a társadalmi és tömegszervezeteket, a minisztériumokat, az országos hatáskörű szerveket, a tanácsokat, a vállalatokat, a szövetkezeteket és intézményeket, az ifjúsági kollektívákat, hogy tegyenek javaslatot IFJÚSÁGI Díj adományozására. A díj azoknak a magyar állampolgároknak, valamint kollektíváknak adományozható, akik, illetve amelyek kiemelkedő szerepet vállalnak a gyermekek és a fiatalok társadalmi életre való felkészítésében, közéleti aktivitásuk kibontakoztatásában, egészséges életmódjuk kialakításában. Szervező, irányító, alkotó, közművelődési, művészeti, pedagógiai és sportvezetői tevékenységükkel hozzájárulnak az ifjúságpolitikai célok megvalósításához. Sokoldalúan és eredményesen segítik a fiatalok pályakezdését, termelő munkáját, otthont teremtő törekvéseiket. A díjakat az érre az alkalomra létrehozott társadalmi bizottság véleményének figyelembevételével az ÁISH elnöke ítéli oda. Az egyéni díj 30 ezer Ft. a kollektívának adományozott díj maximális összege 100 ezer Ft. A személyi adatokat tartalmazó, részletes indoklással ellátott javaslatokat (maximum 5 gépelt oldal) 1987. december 31- ig kérjük eljuttatni az Állami Ifjúsági és Sporthivatal személyzeti főosztályára (1054 Budapest, Rosenberg házaspár u. 1.). Állami Ifjúsági és Sporthivatal Oltványok Markazról Már a század elején a boráról és a szőlőoltványáról tette ismertté a nevét a mátraalji község, Márkáz. Az itteniek most nagy gonddal, szakértelemmel „művelik” az olt vány termesztés „mesterségét” a helyi termelő- szövetkezetben. Az idén 17 hektárról — 40 fajtából — egymillió 200 ezer szál szőlőoltványt osztályozhatnak a szorgos kezek a belföldi piacra, nagyrészt az elmúlt évi fagykárok pótlására. Ügyes kezek minősítik a szálakat Az oltvány teremben több mint félszázan dolgoznak Osztályozás, majd kötözés... (Fotó: Szabó Sándor)
