Népújság, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-04 / 260. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1987. november 4., szerda Moszkvában véget ért a NOSZF 70. évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepi ülés (Folytatás az 1. oldalról) gisztu Hailé Mariam, az Etióp Dolgozók Pártja KB főtitkára, államfő, Nicolae Ceausescu, a Román KP fő­titkára, államfő, Nadzsibul- lah, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB fő­titkára, a Forradalmi Ta­nács elnöke, Nguyen Van Link, a Vietnami KP KB fő­titkára és Dzsambin Bat- mönh, a Mongol Népi For­radalmi Párt K:B főtitkára, a Nagy Népi Hurál Elnök­ségének elnöke mondta el beszédét. A déli szünet előtt a szov­jet fegyveres erők képvise­lői üdvözölték az ünnepi ülésen jelen levő szovjet és külföldi vezetőket, a ven­dégeket. A szünetet követően a három Kaukázuson túli köz­társaságnak a szovjet népek családjában elfoglalt helyé­ről. útjáról, fejlődéséről be­szélt Guram Metonidze tbi­liszi gyári munkás. — A szovjethatalom grú- ziai megteremtésének első hónapjai, a lenini nemzeti­ségi politika megvalósulá­sa óta a nemzetiségek kö­zötti egyetértés sok példája tapasztalható Grúziában. Ennek jó példája a mi üzemünk, ahol 25 nemzeti­ség képviselői dolgoznak együtt. Sokan közülük két, sőt három nyelven beszél­nek, mindenki olyan tiszte­letet élvez a közösségben, amilyet munkájával, erköl­csi magatartásával kivívott. A következő felszólaló, Tuhtahon Kirgizbajeva üz- bég gyapotszedőnő egyebek között a következőket mond­ta: amikor Mihail Gorba­csov beszédében a szovjet történelem olyan keserű időszakairól esett szó, mint a személyi kultusz, vagy a megtorpanás Időszaka, ar­ra gondoltam, hogy helye­sen tesszük, ha mindenről nyíltan beszélünk. Üzbegisz­tánban sokat kellett tűr­nünk a vezetők hatalmasko­dása. kiskirálykodása. a pazarlás, a látszateredmé­nyek miatt, vagyis azok mi­att a jelenségek miatt, amelyeket most felszá­molunk, amelyekkel szem­ben az átalakítás folyik. Éppen abban van pártunk ereje, hogy nem félünk az igazság kimondásától. A dolgozóknak mindig ked­vükre való volt a nyílt, egyenes beszéd, hiszen ép­pen azért dolgoztunk rosz- szul mindeddig, mert sok mindent nem mondtunk ki nyíltan. Most tanuljuk, hogy hogyan kell másképpen él­ni. Hiszek ügyünk sikeré­ben. Vlagyimir Karpov, a szov­jet írószövetség választmá­nyának első titkára hang­súlyozta, hogy a forradalom nem lehet meg az értelmi­ség nélkül, ám az értelmi­ség sem élhet, fejlődhet, valósíthat meg haladó esz­méket a forradalom nélkül. A szovjet művészet az új erkölcsi törekvések megerő­södését kifejező művészet­ként, a humanizmus és az igazságosság, a dolgozó em­ber művészeteként született és fejlődött. Megemlítve azo­kat a súlyos veszteségeket, amelyeket Sztálin személyi kultusza okozott a szovjet kultúrának. Az író hangsú­lyozta, hogy a Szovjetunió történetében a drámai és a tragikus egybefonódott a hősiességgel, s ez a hősies­ség mindig fontos témája volt a szovjet irodalomnak. A felszólalók sorában Car­los Rafael Rodriguez, a Ku­bai Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának tag­ja, az államtanács és a minisztertanács elnökhe­lyettese, majd Ali Szalem al-Beida, a Jemeni Szocia­lista Párt KB főtitkára kö­vetkezett. őket követően üd­vözölte a tanácskozást Bos- ko Krunics. a JKSZ KB El­nökségének elnöke, Alvaro Cunhal. a Portugál Kommu­nista Párt főtitkára. A délután elnöklő Vitalij Vorotnyikov, az SZKP KB PB tagja, az OSZSZSZK Mi­nisztertanácsának elnöke Kaysone Phomvihane-nak. a Laoszi Népi Forradalmi Párt KB főtitkárának, a minisz­tertanács elnökének adta meg a szót. őt követően Jósé Eduardo dos Santos, az MPLA Munkapárt elnöke, az Angolai Népi Köztársa­ság elnöke, majd Pák Szong Csői, a Koreai Munkapárt KP PB tagja, a KNDK al- elnöke emelkedett szólásra. Felszólalt Heribert Mies, a Német Kommunista Párt elnöke. Az ülésteremben helyet foglalók nagy érdeklődéssel hallgatták Heng Samrint, a Kambodzsai Népi Forradal­mi Párt KB főtitkárát, az államtanács elnökét, Daniel Ortegát, Nicaragua elnökét. A Szocialista Internacionálé nevében Kalevi Sorsa, a szervezet alelnöke üdvözölte az egybegyűlteket. Felszólalt Gus Hall, az Amerikai Egye­sült Államok KB főtitkára. Kaneko Micuhiro, a Japán Kommunista Párt KB tit­kárságának elnöke és Rod­ney Arismendi. az Uruguayi Kommunista Párt KB főtit­kára. Az ünnepi ülés az Inter- nacionálé hangjaival ért véget. ★ Kádár János, az MSZMP főtitkára kedden Moszkvá­ban megbeszélést folytatott Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával. Őszinte, elmélyült elvtársi eszmecseréjükön áttekintet­ték a két pártnak Magyar- ország és a Szovjetunió fej­lődése jelenlegi szakaszában kifejtett tevékenységét. ■Hangsúlyozták, hogy az MSZMP és az SZKP — a két ország konkrét körül­ményeiből kiindulva — al­kotó módon közelíti meg a társadalmi-gazdasági fej­lődés időszerű kérdéseit, s a sokoldalú magyar—szovjet együttműködés további el­mélyítésére törekszik. Kádár János nagyra érté­kelte a szovjetunió,beli ju­bileumi ünnepsorozatot. — A szovjet kommunisták ál­tal megtett út, az előttük álló feladatok elemzésének józan, megfontolt megköze­lítése — mondotta — meg­győző bizonyítéka annak, hogy az SZKP következete­sen megvalósítja a Nagy Október eszméit. ★ Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, aki a nagy októberi forradalom 70. év­fordulója tiszteletére meg­rendezett ünnepségsoroza­ton részt vevő magyar párt- és állami küldöttség tagja­ként tartózkodik a szovjet Tegnap délelőtt a budapesti Gerbaud cukrászda külön­termében tartotta sajtótá­jékoztatóját a Parabola Szövetkezet és a Migért Műszer- és Irodagép-értéke­sítő Vállalat. Boross Ferenc, a szövetkezet elnöke a mű­sorszóró műholdas televízió­zás magyarországi vételi le­hetőségeiről, a TÁRSÁT tí­pusú műholdvevő termékek­ről, valamint azok forgal­mazásáról, értékesítéséről tá­jékoztatta az újságírókat. Elöljáróban elmondta, hogy a szövetkezet — külső szak­emberek bevonásával — öt éve kezdett foglalkozol a ■műholdvevő berendezésekkel. Céljuk az volt, hogy az im­port megtakarítását ered­ményező olyan cikket gyárt­sanak, amely elfogadható áron biztosítja a hazai kí­nálatot, de az esetleges ex­portot is. Az újabb kereskedelmi té­véadók belépése mindenkép­pen indokolja e termékfaj­ta gyártását, forgalmazását. Ezen adók műsora elsősor­ban a szórakoztatást szol­gálja majd. A legfrissebb in­formációk szerint november 18-án lövik fel azt a mű­holdat, amelyen keresztül itthon is lehetőség nyílik például a SKY, a Super-Ca- nal stb. csatornák vételére. Éppen ezért a szövetkezet TÁRSÁT védjeggyel saját fej­lesztésű, egyedi, kis. és nagy­közösségi vevőberendezések gyártását kezdte meg. So­kan felvetették, hogy ezek a cikkek túl drágák. Az egyedi vevő körülbelül 100— 130 ezer forintba kerül, de vannak ennél jóval olcsóbb megoldások is. Például, ha a közösségi antennarendszer (kábeltelevízió) segítségéve] vesszük a műsort és ha ezer lakás van bekötve, akkor az egy lakásra eső költség nem éri el az 500 forintot sem. De háromszáz lakásnál is csak 1500 forint körül mo­zog ez az összeg. Egy na­gyobb közösségi rendszerben a lakások kábeles összekö­tésével két-háromezer la­kásos tömb (közösségi an­tennarendszer) jön létre, csak 150—200 forint a költ­ség. Az úgynevezett kisközös­ségi rendszerekben (áruk 2— 300 ezer forint) száz lakás­szám alatt is két-három ezer forintot kell csak áldozni, A legdrágább kétségtelenül az egyedi vevőrendszer, ám ott is lehetőség van — egy elosztó-erősítő beépítésével — 50 méteren belül tíz la­kást (családi házat) rákötni egy antenna vevőberendezés­re. A közösségi rendszerek egyébként modulárisan to- vábbfejleszthetők, tehát egy műsor (csatorna) vételére al­kalmas berendezés igény sze­rint további csatornákkal bővíthető. A szövetkezet különben csak az említett műhold fel­lövése után kezdi el a ve­vők felszerelését, mindeh­hez engedély is szükségelte­tik a postától. Az újságírók kérdéseire kapott válaszokból kiderült, hogy a TARSAT-berendezése- ket a Migért forgalmazza belföldön. A fővárosban a Rákóczi úti bemutatóter­mükben. A cég igény szerint továbbfejleszti vidéki háló­zatát is. Egy piackutató felmérés azt is kimutatta, hogy je­lenleg öt-tíz ezres széria gyártása szükséges az igé­nyek alapján. A jelek sze­rint az egyéni és közösségi vevők megoszlása 20, illetve 80 százalék, tehát az embe­rek természetesen az előnyö­sebb változatot kívánják megvalósítani. Persze. ha megvannak ehhez a feltéte­lek. Már folynak a tárgyalá­sok a pénzintézetekkel, hogy a forgalomba kerülő termé­kekre hitelt adjanak, így azokat a lakosság részletre is megvásárolhassa. Mindez nagy segítséget jelentene a műholdas televíziózás hazai elterjesztésében. Havas András Az ünnepi ülés elnöksége Kádár János beszédét hallgatja fővárosban, kedden találko­zott Andrej Gromikóval, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöké­vel. A Kremlben tartott szívé­lyes, elvtársi légkörű meg­beszélésen a felek tájékoz­tatták egymást a jubileumi ünnepi ülésről szerzett be­nyomásaikról, hangsúlyoz­ták Mihail Gorbacsov beszé­dének fontos nemzetközi je­lentőségét. Tapasztalatokat cserél­tek a két ország különböző szintű tanácsainak munkájá­ról. Andrej Gromiko rész­letesen szólt a Szovjetunió­ban kibontakozott forradal­mi átalakítás menetéről. A partnerek nagy figyelmet szenteltek a két ország — különösen a tanácsok szint­jén megvalósuló — kapcso­latainak. Jakovlev sajtóértekezlete Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára keddi sajtóértekez­letén négy pontban foglal­ta össze a hétfői Gorbacsov- beszéd fő kérdéseit: sor ke­rült a megtett út történel­mi elemzésére, a tanulságok megfogalmazására, az átala­kítás, az emberközpontú szocializmus politikájának értékelésére, valamint az új politikai gondolkodásmód elemeinek felvázolására. Tisz­tázni kell a múltat, objek­tív elemzésnek alávetni a vezető személyiségek csele­kedeteit, amelyek gyakran tragikus eseményekhez is vezettek. A feladat az igazság feltá­rása, a hazugság csak befe­ketítheti a történelmet — hangsúlyozta az SZKP KB titkára. A legfőbb cél a hu­manizmus feltárása a szocia­lista társadalomban. Ehhez a demokrácia megszilárdítá­sán keresztül vezet az út, az .önigazgatás minden szinten természetesen elsősorban a napi problémák megoldásá­ban történő kibontakozásá­val. Teret kell nyitni az al­kotó szabad vitának, meg kell szilárdítani a nyíltsá­got, el kell vetni a sablonos döntéseket — demokratizá­lás nélkül nem lehet szó át­alakításról — hangsúlyozta. Alekszandr Jakovlev rámu­tatott, hogy — mint az 1985 áprilisi KB-ülés óta eltelt két és fél esztendő bizonyította — az átalakítás életképes, jóllehet különböző irányok­ban ellenállásba ütközik. Vannak olyanok, akik fél­nek az újtól, s különböző módon rémisztgetnek is, de ez nem nheglepő, hiszen a konzervativizmus jelensége is szerves részét képezi éle­tünknek. A szovjet politikus kö­zölte. hogy — mint az ülé­sen is elhangzott — elvi döntés született: bizottságot alakítanak a 20-as. 30-as évek második felében, ille­tőleg a háborút követő években történt események feltárására és elemzésére. A bizottság személyi összetéte­le a későbbiekben alakul ki, s a testület feladata lesz a * történelemtudomány isme­reteinek bővítése. Rámuta­tott, hogy a Mihail Gorba­csov beszédében megfogal­mazott értékelések nem te­kinthetők a történészeknek adandó utasításoknak, va­lamiféle direktíváknak. Az ismeretek bővülésével, a tu­dás szintjének emelkedésével ad majd a bizottság folya­matosan értékelést, elem­zést: ez a munka lényegé­ben már 1956-ban elkezdő­dött — azóta is tart —, az akkori következtetéseket nem vetették el — mondta Ja- koVlev, s példákat idézett a közelmúltból, többek kö­zött egyes leningrádi tudó­sok rehabilitálásáról- Kitért arra. hogy a Szovjetunió­ban eddig kevés figyelmet szenteltek az archívumok rendszerezésének, s a törté­nészeknek biztosítani kell a lehetőséget a helyi, területi és más archívumok, levéltá­rak anyagainak áttanulmá­nyozására. Jakovlev végezetül egy kérdésre válaszolva cáfolta, hogy a legutóbbi KB-ülésen megkérdőjeleződött volna Bo­risz Jelcin KB-tagsága. Vi­szont megerősítette, hogy Jelcin felmentését kérte PB- póttagsága, s a moszkvai városi pártbizottság első titkárának tiszte alól, de er­ről az illető testületek dön­tenek. Jelcin a legutóbbi KB-ülésen olyan véleményt mondott a vezetés stílusáról, az átalakítás megközelítésé­ről, amivel sokan nem értet­tek egyet, de ebben semmi szenzáció nincs. Régebben ez rendkívüli eseménynek szá­mított volna — mondta Ja­kovlev, hangsúlyozva, hogy belső pártügyről van szó. Ja­kovlev közölte, hogy a KB- ülésen az ünnepi beszámo­ló megállapításait illetően teljes volt az egyetértés­Az ipari szerkezetátalakítás és a megyei sajátosságok Sajtótájékoztató Budapesten A magyar gazdaság igen fontos, előrehaladást segítő folya­mata az ipar szerkezetátalakító programjának megvalósítá­sa. Ez szorosan kapcsolódik a kormány stabilizációs kibon­takozási programjához. A szerkezetátalakítás megyei sajá­tosságaihoz kötődő részeiről tartottak sajtótájékoztatót ked­den délelőtt Budapesten, az Ipari Minisztériumban. Szilágyi Antal, főosztály- vezető elmondta, hogy ok­tóber végéig lezárultak a szakminisztérium, a me­gyei párt-, állami vezetők, s területi ipari bizottságok vezetői közötti konzultációk, amelyek a szerkezetátalakí­tás feltételeinek, lehetősé­geinek segítését szolgálták. Szólt az utóbbi fontossá­gáról, amely 1990-ig várha­tóan felgyorsul. Kiemelte, hogy az ipar szerkezetátala­kítása, nem csupán a ter­mékfeldolgozás, a gyártás­technika és technológia kor­szerűsítését irányozza elő, hanem az ország úgyneve­zett iparilag elmaradott kör­zeteinek felzárkóztatását segíti elő. Ez különösen hét megyére: Békés, Borsod-Aba- új-Zemplén, Baranya, Nógrád déli része, Hajdú-Bihar, So­mogy és Szabolcs-Szatmár közel hatszáz településén négyszázharminc ezer em­ber sorsát érinti a iövőben. Ezeken a helyeken az egyet­len szervezők a mezőgazda- sági nagyüzemek. így az ■említett térségekben az ágazati kapcsolatok fejlesz­tését. erősítését szorgal­mazza a minisztérium. Te­hát a mezőgazdasági üze­mek tevékenységének továb­bi bővítését, korszerűsíté­sét, amelyet az 1988. janu­ár 1-től életbe lépő új sza­bályozók segítenek majd. Rámutatott, hogy az úgy­nevezett elmaradott térsé­gek közül főleg Szabolcs- Szatmár és Borsod-Abaúj- Zemplén megyékben meg­nyugtató a kibontakozás elkezdődött üteme, amely elsősorban a vállalatok kö­zötti kapcsolatok révén va­lósul meg. Kiemelte, hogy egy-egy térségben a munka­erő folyamatos foglalkozta­tására szükség van kis- és középüzemek létrehozásán ra, amelyekhez még nem mindenütt van kellő ötlet, innovációs törekvés. Ezek felkarolásához pedig az Ipari Minisztérium igyek­szik támogatást nyújtani. Ebben segítséget várnak a területi innovációs közpon­toktól is, így például táj­egységünkön az Észak-ma­gyarországi Innovációs Cent­rum Rt-,tői is, amely Heves, Borsod-Abaúj-Zempién, Nóg­rád és Szabolcs-Szatmár me­gyékben tevékenykedik. A Népújság gazdaságpoli­tikai rovatvezetőjének kér­désére Szilágyi Antal el­mondta, hogy Heves megyé­ben az Ipari Minisztérium a megyei vezetőkkel együtt­működve alapvető gondo­kat nem lát a szerkezet-át­alakításra vonatkozólag. Szűkebb hazánkban az ipar szerkezete a meglevő alapo­kon kedvező irányban mó­dosul a VII. ötéves terv­ben. Jelentősen növeksze­nek a dinamikus fejleszté­sek, a finommechanika és az elektronika megerősödé­se emeli az innovációs kész­séget. Fokozódik a külszí­ni szénbányászat fejleszté­se, amely biztosítja a gazda­ságos termelést. A Gagarin Hőerőmű rekonstrukciója pedig jó ütemben halad. A gépiparon belül az elekt­ronika, a mezőgazdasági gépgyártás, a robottechnika, az úgynevezett háttéripari területek fejlődése megha­ladja az ágazat egészének dinamikáját. Fontos azon­ban, hogy főleg Pétervásá- ra környékén a lehetőségek alapján új munkahelyeket telepítsenek, nem csupán Heves megyei vállalatokra alapozva. Ez elősegítheti a foglalkoztatás javítását. Az Ipari Minisztérium illetéke­sei erre vonatkozóan tár­gyalásokat folytatnak a He­ves Megyei Tanács ipari osztályával. Mentusz Károly KÖZHASZNÚ INFORMÁCIÓK A televíziós műholdvevő berendezésekről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents