Népújság, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-04 / 260. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. november 4., szerdo 1. LAPUNK NAPIRENDJÉN gyobb nyugdíjhoz járul a mellékjövedelem: tehót adók módjára kell ke­zelni és nem fizetés esetén behajtani. Aligha vitatható, mostanában a leggyakrabban az adózás foglalkoztatja az embereket. Ezt igazolja az is, hogy amikor lapunk napirendjére tűztük ezt a témát, a szokottnál is több kérdéssel fordultak hozzánk olvasóink. Többek között a bruttósításra, az adó­zással kapcsolatos állampolgári teendőkre voltak kíváncsiak, de akadtak olyanok is, akik konkrétabb problémákat vetettek fel, így például, adómentes-e a családi pót­lék, a hűségjutalom, illetve az állami dotáció. A kérdésekre az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Heves Megyei Igazgatóságának szakemberei: dr. Kovács Sándor igazgató, Szecskó József igazgatóhelyettes, valamint Ádám Gábor osztályvezető ad­tak választ. Akadtak olyan felvetések is, amelyekre a megyei tanács pénzügyi osz­tályvezetőjétől, Kántor Imrétől kértünk felvilágosítást. Ha a nyugdíj évi összege több, mint 96 ezer forint, és ehhez még egyéb jövedelem járul, más a kiszámítási mód. Példa az adó kiszámításá­hoz. ha 96 ezer forintnál na­Nyugdíj Egyéb jöved. Adóalap Számított adó Ft) 120 000 forint 54 000 forint 174 000 forint (28 900 -I- 9360 38 260 forint Levonandó (120 000 forint évi adója) 18 400 forint Adó 19 860 forint Példa az alkalmazottként dolgozó nyugdíjas adójának kiszámolására: Nyugdíj Alkalmazottanként elért mellékkereset Alkalmazotti kedvezmény Adóalap (174 ezer—12 ezer) Számított adó (28 900 + 4 680) Levonandó (120 000 Ft évi adója) Adó 120 000 forint 54 000 forint 12 000 forint 162 000 forint 33 580 forint 18 400 forint 15 180 fprlnt — A személyi jövedelem, adóval kapcsolatban sokat beszéltek a bruttósításról. Ez milyen célt szolgál, s mi­ért csak egy évre rendezik a vállalatok, mi lesz utána? (Kelemen Endre, Gyöngyös). Dr. Kovács Sándor: A bruttósítás alapvető célja, hegy az adóalanyok havi nettó átlagkeresete a szemé­lyi jövedelemadó bevezetésé­vel ne csökkenjen. Követ­kezményeként a bruttósítás csak az átállás kezdő évé­ben, egyszeri esetben indo­kolt, illetve szükséges. — Heves megyében kiala- kult-e a gazdaságellenőrzési szervezet és mikor látnak munkához? (Komáromi Jó­zsef, Eger). Dr. Kovács Sándor: Az Adó- és Pénzügyi Ellen­őrzési Hivatal Heves Me­gyei Igazgatósága szerve­zeti működéséhez szüksé­ges személyi és tárgyi fel­tételek megteremtése, illetve kialakítása tervszerűen ha­lad. Jelenleg a parlament ál­tal a közelmúltban törvény­erőre emelt, s január 1-jével bevezetésre kerülő személyi jövedelemadóztatás személyi feltételeinek biztosítása sze­repel napirenden. — Mi a lakosság teendője a személyi jövedelemadó be­fizetésével kapcsolatban? (Lantos Tibor, Eger). Szecskó József: Amennyi­ben az adóalanynak kizáró­lag egy munkaviszonyból származik a jövedelme, s ezt írásbeli nyilatkozatával ás tanúsítja, akkor a munkál­tató állapítja meg a bruttó jövedelmet, az adót. S a tör­vényben előírt adókedvez­ményeket is. Ez esetben te­hát a munkáltató (vállalat, szövetkezet stb.) számol el az adóhivatal és az adóalany felé is. Ilyen formában az adózók csak az ellenőrzés során kerülnek kapcsolatba az adó- és ellenőrzési hiva­tallal. Más a helyzet akkor, amikor nemcsak az előbbi munkaviszonyból származik a jövedelem. Akkor ugyan­is az adózónak adóbevallást kell adnia, önadózás ese­tén az adó összegének sza­bályszerű kiszámításáért, a bevallás benyújtásáért, az adókötelezettség teljesítésé­ért az adózó maga felel. — A helyi tsz-szel kötöt­tem szerződést egy hektár szőlő művelésére, amelynek alapján járó összeg 47 szá­zaléka munkabér, 53 száza, léka egyéb költség. A ter­melőszövetkezetből, állami gazdaságtól kapott, részes művelésből származó jöve­delem adózás alá esik-e? (Bódis Jenő, Gyöngyös). Szecskó József: Amennyi­ben főállásban végzi a ré­szes művelést, az ebből szár­mazó jövedelme (a munka­bér 47 százaléka) az általá­nos szabályok szerint az adó­tábla sávjának megfelelő kulccsal adózik. Amennyi­ben a részes művelést fő­álláson kívül végzi, ez eset­ben, ha az ebből származó bevétele az 500 ezer forintot meghaladja, de a kétmillió forintot nem lépi túl. akkor a bevétel 30 százaléka szá­mít jövedelemnek. Ezt a jö­vedelmet kell a főállásból származó jövedelemmel ösz- szevonni és a jövedelemsáv­nak megfelelő adókulccsal kell az adót megállapítani. — Ki adózik a gyermek­tartásdíj után? Szénpénzből, hűségjutalomból, jövedelem­kiegészítésből (310 forint) és családi pótlékból vonnak-e jövedelemadót? (Zám János- né, Recsk). Adóm Gábor: Tartásdíj esetén mindig a gyermek­tartásdíj fizetésére kötele­zett terhére kell az adót megállapítani, a tartásdíj annak nettó keresete alap­ján jár. A szénpénz és a csa­ládi pótlék adómentes, ugyanakkor a hűségjutalom, s a jövedelemkiegészítés adó­köteles. Hat szarvasmarha tartá­sára szerződtem, amelyekre — négy éven keresztül — összesen 24 ezer forint dotá­ciót kapok. Ha további négy szarvasmarhával egészítem ki a szerződéses állományt, hogyan kell utánuk adóz­nom, adóköteles-e a dotáció? (Tóth Miklós, Adács). Szecskó József: 1988. ja­nuár 1-jétől a mezőgazdasági kistermelőket a személyi jö­vedelemadóztatás szempont­jából a mezőgazdasági tevé­kenységükből származó éves bruttó árbevételük alapján három csoportba sorolják. Az első csoportba a kisjöve­delmű termelők tartoznak, akiknek éves árbevétele 500 ezer forint alatt van. Janu­ár 1-jétől az ő mezőgazda- sági tevékenységéből szár­mazó jövedelmük mentes lesz a személyi jövedelemadótól. Közepes jövedelműnek te­kinti a jogszabály azokat a családokat, amelyeknél a mezőgazdasági termékérté­kesítésből származó éves árbevétel 500 ezer forint fö­lött van, de nem haladja meg a kétmillió forintot. A jövedelmet az árbevétel 500 — 96 ezer forintig adómen­tes a nyugdíjas, de ha meg­haladja, mennyi az adóalap és hány százalék az adó? (Nagy Imre, Eger). Dr. Kovács Sándor: Csak a 96 ezer forint feletti jövede­lemrész adóköteles. A nyugdíj után tehát — bármilyen ösz- szegű is legyen az — nem kell adót fizetni. A nyugdíjas 96 ezer forint évi összjövedelem felett a következőképpen adózók: ha a nyugdíj évi összege 96 ezer forintnál ke­vesebb. s ezt a nyugdíjas valamiféle egyéb jövedelem­mel úgy egészíti ki. hogy az együttes jövedelem nem ha­ladja meg a 96 ezer forin­tot, akkor szintén nem kell adóznia. Ha a nyugdíj és a mellékjövedelem évi együt­tes összege meghaladja a 96 ezer forintot meghaladó ré­szével központilag megálla­pított ráták alapján számít­ják ki. (Az állattenyésztés alacsonyabb jövedelmezősé­gű. mint például a növény- termesztés, így itt általában az árbevétel 10 százalékát tekintik jövedelemnek.) A személyi jövedelemadó alap­ját egyenlő arányban meg­oszthatják a felnőtt (16 év feletti) családtagok között, ' függetlenül a termelésben történő részvételük nagysá­gától. Nagy jövedelműnek te­kinti az adótörvény azokat a mezőgazdasági „kistermelő­ket”, akiknek éves árbevéte­le a kétmillió forintot meg­haladja. ök az egyéni, csalá­di és társasvállalkozókra, az egyéb tevékenységnél is al­kalmazott vállalkozói adót, s az általános feltételek sze­rinti személyi jövedelemadót fizetik. Egyébként az állami dotáció adómentes. Hadd mondjak egy példát a kis­termelők adóalapjának ki­számítását szemléltetve. Mondjuk, az éves árbevétel 1 millió 500 ezer forint, eb­ből adómentes 500 ezer fo­rint, a jövedelemszámításnál figyelembe vehető egymillió forint. Ebből az állattenyésztés árbevétele 60 százalék (600 ezer forint), ennek jövedel­me 10 százaléknyi, tehát 60 ezer forint. A növényter­mesztés árbevétele 40 száza­lék (400 ezer forint), ennek jövedelme 30 százalék, tehát 120 ezer forint, azaz az ösz- szes jövedelem, tehát az adó­alap 180 ezer forint. Érdemes közzétenni egy táblázatot a főfoglalkozásból és a kistermelésből szárma­zó együttes jövedelem adó­jának kiszámítását szemlél­tetendő. ezer forintot, akkor a több­letjövedelem adóköteles, mégpedig a következőkép­pen: ha a nyugdíj évi ösz- szege kevesebb 96 ezer fo­rintnál, de a hozzá szerzett jövedelemmel együtt az összjövedelem meghaladja ezt az összeget, akkor a nyugdíj és a hozzá szerzett jövede­lem együttes összege után az adótáblázat megfelelő sávjá­ba eső kulcs segítségével kell az adót kiszámolni. Mind­ezt pedig úgy, hogy a teljes összeg adójából le kell vonni 11 ezer 200 forintot. Ez a 11 ezer 200 forint ilyenkor az adótáblázat szerint 96 ezer forint elvi adóterhét je­lenti. Példa az adó kiszámításá­ra 96 ezer forint alatti éves nyugdíj esetén: Jelenleg a mellékállások jövedelmeiből is nyugdíjjá­rulékot kell fizetni, a társa­dalombiztosítási jogszabá­lyok módosításának vitájá­ban még nem született dön­tés. e tekintetben változás várható. — Az albérleti díj nem adómentes. Ez számtalan gondot okoz, leginkább azt, hogy az albérleti díjak el­érik a csillagos eget, külö­nösen Egerben, ahol sok száz főiskolás lakik albérletben. (Dr. Kriston József, Eger). Ádám Gábor: A lakás bér­be-. albérletbe adásából, il­letve az ágybérletből szár­mazó jövedelem az általános szabályok szerint, tehát az igazolt költségek levonása után esik adó alá 1988. ja­nuár 1-jétől. — Budapesten adtam ki egy vállalatnak lakásomat évi 120 ezer forintért, ho­gyan kell ezután adóznom? (Ficzek Lászlóné, Eger). Pólyák Flórián: Az ingat­lan bérbeadásából származó jövedelmek adóztatásának két változata lesz 1988. ja­nuár 1-jétől. Az első a fi- zetövendég-látás, amely az ingatlan-bérbeadás egyik gyakori változata. A fizető­vendég-látó igazolással ren­delkező magánszemély, ha idegenforgalmi szervezet (IBUSZ. Cooptourist stb.) közreműködésével adja ki a szálláshelyet, akkor bevé­telének 40 százaléka adókö­teles jövedelem. Amennyi­ben az adóévben a bérbe­adó a szálláshelyet magán- személy részére közvetlenül hasznosította, akkor a be­vétel 60 százaléka adóköte­les jövedelem. A másik vál­tozat a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész — garázs, műhely stb. — bérbeadásából származó be­vétel 70 százalékát kell jö­vedelemként számításba ven­ni. Több jövedelemforrás esetén (főállás, plusz bérbe­adás) az adózás önbevallás keretében történik. Ennek során az állampolgár ma­ga állapítja meg és fizeti be a személyi jövedelemadóját az adóhatóságnak. — Jövőre családi házat kívánunk eladni. Ezután forgalmi vagy személyi jö­vedelemadót kell-e majd fi­zetni? (Kovács József, Gyön­gyös). Szecskó József: Adóköte­les a 10 éven belül szerzett és értékesített ingatlan ér­tékkülönbözetéből származó jövedelem. E jövedelemnek azon része adómentes lesz, amelyet a magánszemély meghatározott időszakon be­lül saját maga, házastársa, volt házastársa vagy gyer­meke részére lakásvásárlásra (építésre, bővítésre) fordított. Az új szabályok értelmében az adóhatóság engedélyével ez a bevétel három részre megosztható. Adóköteles lesz az ingó. nem rendszeres ér­tékesítésből, továbbá az úgy­nevezett vagyoni értékű jogról való lemondásból, il­letve az ilyen jog átruházá­sából (tartós földhasználat, földhasználat, haszonélvezet, használat, telki szolgalom, üdülőhasználati jog és a kül­földiek ingatlanhasználati jo­ga) származó jövedelem. — A magánfuvarozásból származó árbevétel után kell-e majd adót fizetni? Ha igen, akkor a magánsze­mélyek jövedelemadója cí­mén kell-e, vagy csak a személyi jövedelemadó fize­tésére lesz kötelezve? A ma. gánkislparosoknak, fuvaro­zóknak érdemes lesz-e to­vább is hajtaniuk magukat, ha tőlük minden többlet- jövedelem elvonásra kerül? (Hernádi Tamás, Füzesabony). Ádám Gábor: A magán­fuvarozásból származó árbe­vétel után kell általános for­galmi adót fizetni. Az áru- szállítás 15 százalékos kulcs­csal adózik, kivéve a háztar­tási szilárd tüzelőanyagok szállítása, mely nulla adó­kulcsos. 1988. január 1-jétől az általános jövedelemadó­ról szóló jogszabály meg­szűnik. Az új adórendszer­ben a vállalkozói adó lép életbe. Az egyéni vállalko­zók adózásának alapja: az adott évben elszámolt bevé­tel és kiadás különbözete, tehát a vállalkozó levonhat­ja az összes költségeit, a személyes jövedelemként ki­vett nyereségrésztől eltekint­ve, amely a személyi jöve­delemadóról szóló törvény szerint adózik. Egyébként az új rendszernek előnye, hogy a nem személyes célra for­dított jövedelemrész, példá­ul beruházás-tartalékolás nem adózik, s így a vállalkozót érdekeltté teszi a fejlesztés­ben. — Az új adótörvény élet­be lépésekor megszűnik-e a teho? (Kovácsi Lajos, Hatvan). Kántor Imre: Jelenlegi in­formációink szerint a kor­mányzat nem tervezi a te­lepülésfejlesztési hozzájáru­lás-jogszabály megváltozta­tását. Az igaz, hogy a la­kossági adó reformja sörán felmerült a tehó jogszabály­módosítása, hogy változta­tásra nem került sor. annak az is oka. hogy a tanácsok a VII. ötéves tervben számol­tak ezzel a bevétellel, és kö­telezettségeket vállaltak rá. Ebbői következik, hogy a Nyugdíj 70 000 forint Egyéb jövedelem 40 000 forint Adóalap 110 000 forint Számított adó (9 400 + 6 000 Ft) 15 400 forint Levonandó (96 ezer forint évi adója) 11 200 forint Adó 4 250 forint Családfő Feleség 16 évet betöltött gyermek Éves kereset 72 000 48 000 Alkalmazotti kedvezmény —12 000 —12 000 _ A kistermelés jövedelme A személyi jövedelem­60 000 60 000 60 000 adó alapja 120 000 96 000 60 000 Személyi jövedelemadó 18 400 11 200 2 400 A család összes adója tehát évente: 32 000 forint. — Igaz-e, hogy nem ép­pen kedvező jelenleg az adó­fizetési morál? (Kaminski Antal, Eger). Kántor Imre: A gazdasági helyzet rosszabbodásával pár­huzamosan észlelhető az is, hogy az állampolgárok adó­fizetési kötelezettségüknek csökkenő számban tesznek eleget. Ennek eredménye, hogy az összes adókivetés mintegy 10 százaléka hátra­lékként jelentkezik az év vé­gén. Ez nem jelenti, hogy a hátralék behajthatatlan. Az adóhatóságnak jogszabályi kötelezettsége, hogy adóhát­ralék esetén kényszerintéz­kedéseket alkalmazzon. A gyakorlatban ez illetményle- tiltással. ingó és ingatlan végrehajtással történhet. De az ingó és ingatlan végre­hajtásra ritkán kerül sor, mivel az adózóknak munka­helyük van, így a hátralék íUetményletiltással behajt­ható. A kényszerintézkedé­sek mellett az adóhatóság­nak kötelessége a méltá­nyosság gyakorlása minden olyan esetben, amikor az adótartozás megfizetése az adózó létalapját veszélyezte­ti. A méltányosság gyakor­lásának feltétele, hogy az adózó lakhely szerinti, helyi tanácstól kérje a hátralék méltányosságból való törlé­sét. — Az Országgyűlés elfo­gadta az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló tör­vényjavaslatot, de ezen tűt van-e lakosságot érintő adó­kötelezettség? (Fekete Imre Gábor, Gyöngyös). Kántor Imre: Adót kell fi­zetni a magántulajdonú la­kás után. ha annak alapte­rülete családi ház esetén meghaladja a 100. társasház esetén pedig a 80 négyzet- métert. A nem lakás céljá­ra szolgáló építmények kö­zül a 16 négyzetmétert meg­haladó gépkocsitároló (ga­rázs). az üzlet, műhely, mű­terem, rendelő, üdülő, hét­végi ház után (itt meg kell említeni a zártkerti építmé­nyeket is, ha azokban van olyan helyiség, amely kizá­rólag pihenés céljára szol­gál). Adót kell fizetni az 1500 köbcentimétert megha­ladó benzinüzemű vagy dí­zelüzemű személygépkocsi (az utóbbi hengerűrtartalom­ra tekintet nélkül), valamint a tehergépkocsi, utánfutó, lakókocsi, pótkocsi után. A földhasználat után. ha a használt terület szőlő, kert (zártkert) és gyümölcsös mű­velési ágban a 800 négyzet- métert, szántó esetén az 1500 négyzetmétert meghaladja. Ugyancsak adót kell fizetni, ha a család tulajdonában egynél több beépítetlen la­kó- vagy üdülőtelek van, ha szőlőből, gyümölcsből ötven litert meghaladó mennyisé­gű italt (bort, mustot) állí­tanak elő, s ha hat hónap­nál idősebb ebet tartanak. Az adókötelezettség keletke­zéséről és megszűnéséről az érintett állampolgároknak a lakóhely szerinti tanácsadó­hatóságához bevallást kell tenniük. Ennek alapján a helyi tanácsi adóhatóság az adókötelezettséget megálla­pítja. illetve e kötelezettsé­get megszünteti. Az adóha­tóság, ha az adókötelezettség bevallásának elmulasztását ellenőrzéskor vagy egyéb adatok alapján feltárja, úgy a visszamenően történő adó­kivetésen túl különböző nagyságú, felemelt adót is köteles alkalmazni. Válaszadóink kérnek min­den érintett állampolgárt, hogy az említett adókkal kapcsolatos kérdéseikkel for­duljanak a lakóhely szerinti adóhatósághoz, illetve az ügyfélszolgálati irodákhoz. JtZ ADOZflS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents