Népújság, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-26 / 279. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. november 26., csütörtök s RECEPT - ÉRELMESZESEDÉS ELLEN A fokhagyma haszna fi sikeresebb paly a Halasztásért Idén ismét nagyon magas a fokhagyma ára. Magánke­reskedők 130—150, sőt 200 forintot is elkérnek kilójá­ért. Minden háztartásban nélkülözhetetlen. Idei ma­gas ára is indokolja, hogy aki teheti, maga termelje meg. A fokhagyma nem külö­nösen igényes növény. Nem szükséges frissen trágyázott talajba ültetni a gerezdeket. Azokon a középkötött tala­jokon fejlődik a legszebben, ahol az előző növénynek ad­tak szerves trágyát. A késő őszi szaporítás mellett szól az, hogy az őszi fokhagyma jövő nyáron nagyobb ter­mést ad. Ajánlatos széles sorba ül­tetni, legjobb a 30—35 cm-es sortávolság és az 5—10 cm- es tőtávolság. A talaj kötött­ségétől és az ültetés idejétől függően 2—6 cm mélyre dug- gassuk a gerezdeket. Az ül­tetésnél a vékony, hártya­szerű burokleveleket hagy­juk rajta a gerezden! Rendszeres gyomlálást, se­kély kapálást kíván tavasz­tól, mert lombja csekély, így a gyomok könnyen erőre kapnak. A november elején, vége felé elültetett fokhagyma áttelel, ezért nevezik ezt a módszert tél alá vetésnek. A fokhagymában található allicin nitrogénmentes. kén­tartalmú olajszerű anyag, amely baktériumölő. Emel­lett sok C-vítamint és szá­mos, még ma sem egészen kiderített értékes anyagot tartalmaz. Étvágygerjesztő és gyomorerősítő, felfúvódást szüntet, görcsöt csillapít. Az egész szervezetre általános erősítő, betegségeket meg­előző hatása van. Varró Ala­dár, a népi gyógyászat egy­kori lelkes képviselője a szédülés lehatásosabb gyógy­szerének tartotta. Kihajtja a vesedarát, oldja a vesekövet. Egyesek szerint az álmatlan­ság ellen szintén igen jó ha­tású. A környezetben lévő ólom elsősorban a csontok­ban és az ízületekben halmo­zódik föl, a fokhagyma az ólommérgezésnek is hatásos ellenszere. Régóta bizonyított az is, hogy csökkenti a magas vér­nyomást és a vér koleszte­rinszintjét. Az érelmeszese­dés egyik fontos és természe­tes ellenszere. Értágító ha­tása sem lebecsülendő. Fő­leg a láb, a szémfenék és az agyi ereket tágítja, javítja a vérkeringést, így hat az öre­gedés ellen. Érelmeszesedés ellen a kö­vetkező receptet ajánljuk: 40 g hámozott fokhagymát áztassunk 100 g, 95 százalé­kos alkoholba. Egy heti ál­lás után szűrjük le. Ebből a tinktúrából naponta 2—3 al­kalommal 15—30 cseppet fo­gyasszunk 2—3 evőkanálnyi langyos vízben oldva. Már szagtalan kivonatát is előállították. Mivel azonban maga a hatóanyag a jelleg­zetes szagú allicin. nem va­lószínű, hogy a szagtalan ki- . vonat azonos értékű a friss fokhagymagerezddel. Ne fél­jünk a fokhagyma erős sza­gától! Ez viszonylag könnyen megszüntethető, ha közvetle­nül a fogyasztás után elrág­csálunk néhány szem frissen pörkölt babkávét, vagy friss zöldpetrezselymet. Egy ki­adós séta vagy kocogás is se­gít kilélegezni jellegzetes sza­gát. Előnyei felülmúlják azt a kis hátrányt, amelyet a kellemetlen szájszag okoz rö­vid ideig. A biológiai művelésű ker­tekben a fokhagyma igen fontos szerepet játszik. Itt is védőhatást fejt ki. Első­sorban bab, uborka, és sza­móca közteseként javasoljuk, mert a szamóca esetében a botritiszt és a fonalférgeket, az uborkánál a lisztharma­tot, a babnál a bakteriózist szorítja vissza, sőt a csont­héjasok moníliás betegségét is csökkenthetjük, ha az összedörzsölt fokhagymát vízzel elegyítjük, majd le­szűrjük, és ezzel permetez­zük növényeinket. A lágy­szárú zöldségnövények ese­tében elég, ha vegyes kultú­rában van a fokhagyma ve­lük. Az őszi termesztésre ajánl­juk a Makói őszi fajtát, ta­vasszal a Makói korai fajta gerezdjeit duggassuk a ta­lajba. Sarjhagymát is hoz az őszi B 15-ös fajta, ez utób­bi elsősorban 'házikertekbe való. Munkaerő-gazdá lkodásunk- ban igen lényeges az után­pótlás biztosítása. Természe­tesen ez nem csak a hivata­los szervek feladata. A kö­zösségi, családi és egyéni érdekek, szempontok gyak­ran találkoznak, de nem minden tekintetben azono­sak. A cél az lehet csak, hogy mindenki képességei­nek és érdeklődési körének megfelelő szakmát válasz- szon, illetve választhasson. Sajnos, nem elég alapos az iskolai felkészítés, vagy spontán baráti, szülői, eset­leg más hatás érvényesül a tanulók elhatározásaiban. E sok-sok éven át tapasztalt negatív jelenség felszámo­lására tett kísérletek leg- frissebbike az a pályavá­lasztásra felkészítő kiscso­portos személyiségfejlesztő program, amit az Országos Pedagógiai Intézetben dol­goztak ki. Ez a tanácsadási tevékenység az iskolai neve­lőmunka folyamatára épül. Az OPI saját kiadásában olyan kézikönyvet jelente­tett meg, amely a kiscso­portokban végezhető szemé­lyiségfejlesztés elméletét és gyakorlatát ismerteti. De­Ahhoz, hogy gyümölcsös­kertünk növényei jól állják a téli hideget, gondos táp­anyag-utánpótlás, tél eleji nö­vényvédelem, és fagy elleni védekezés szükséges. A trágyázás során része­sítsük előnyben a szerves- trágyát és a komposztot, amelyet a kerti hulladék komposztálásával nyerünk. Bárminemű szervestrágyát használunk is, ügyeljünk ar­ra, hogy az érett legyen. Szervestrágyából vagy kom- posztból 4—5 kilogrommot, foszforból (szuperfoszfátból) 1—1,5, káliumból 2—3, nit­rogénből, mészammonsalét- romból vagy pétisóból pe­dig csupán 0,5 dekagram­mot juttassunk ki a kert minden négyzetméterére. helán Éva és Polgár Zsuzsa „Pályaválasztás — pálya vá­lasztásra készülünk” című munkájukban olyan progra­mot ajánlanak a 7—8. osz­tályosoknak, amely az eddi­gi kutatási eredmények fel- használásával pályafejlődési szakaszokra építi fel ezt a tevékenységet. A foglalko­zásokon önként részt vevő gyerekek betekintést nyer­hetnek a felnőttek világába, megismerkedhetnek a mun­kamegosztás fogalmával. Ta­lálkoznak .néhány fontos pszichológiai fogalommal: mint például az érdeklődés, a képesség, a képzelet. Meg­tanulnak kérdezni, problé­mákat észrevenni és azokra megoldásokat keresni. A program feldolgozható az iskolában szakköri fog­lalkozásként, egyes elemei (feladatok, gyakorlatok, helyzet játékok stb.j pedig jól alkalmazhatók' osztály- főnöki órákon is. A temati­ka keret jellegű, ez lehető­vé teszi a tartalom módosí­tását, a gyerekek igényeihez való alkalmazkodását. Na­gyon lényeges, új vonás, hogy nem határoz meg kö­vetelményeket, tudás, vagy A bogyós gyümölcsűek (a ribizke, a köszméte, a risz- méte, a szamóca és a málna) érzékenyek a klórra, ezért káliumtrágyázásukra a kén­savas kálit használjuk. A kijuttatás során ügyel­jünk arra, hogy a trágya ne a fatörzs köré, hanem a ko- rohacsurgóba kerüljön, mert a növény aktív, fölszívó gyö­kérzete itt helyezkedik el. Az őszi hidegek beálltá­val a kártevők nagy része a lehullott lombban, a fák kéregrepedéseiben húzódik meg és telel át. A lombot csak akkor éges­sük el, ha olyan mértékben fertőzött, hogy a vegyszeres kezelés sem adhat ered­ményt, A gyümölcsfák közérzetét neveltségi szintet: ebiből következik, hogy a foglal­kozásokon értékelés, minő­sítés nincs! A gyerekek ak­tív részvételét nem a fel­nőtt elvárása, az elérhető „jó minősítés” szabályozza, hanem a személyes érde­keltség, a belső indíttatás. S még valami: itt az őszin­teségüknek nem lehet ked­vezőtlen következménye. Megtanulják egymás érté­keit felismerni, társaik gon­dolkodásmódját, értékrend­jét, érzelmeit is elfogadni, megérteni. Űttörőházak és művelődési otthonok, sportklubok és egyéb olyan intézmények foglalkozhatnak a témával, ahol a jelzett korosztály na­gyobb számban megfordul. A fentiekben változatosan bemutatott program és ké­zikönyv mindazoknak ajánl­ható — a szerkesztő szavai­val — „akikben él a vál­toztatásra való hajlam, akik keresik az új utakat, ma­guk is szívesen kísérletez­getnek. próbálkoznak és örömöt találnak abban, hogy közelebb kerülhettek a gye­rekekhez. a téli hideg ellen szerves­trágya, komposzt, fűkaszá­lók vagy lomb elterítésével védjük, amelyet a korona­csurgón belüli területre jut­tassunk. A friss telepítésű oltvá­nyoknak különösen a gyökér- nyaki része (az oltásforradás helye) érzékeny a téli lehű­lésekre. Az ilyen csemetéket még 10—15 centiméter vas­tag földkupaccal is takarjuk. Fordítsunk figyelmet áfák vadkár elleni védelmére is. A kertészeti szakboltokban mu­tatós és célszerű törzsvédő hálókat vásárolhatnak. Ezek ugyan drágábbak, mint a hagyományos törzsvédők (mint a papír, a fóliacsík, vagy a szalma), de fölraká­suk egyszerűbb, és a célnak több éven át is megfelelnek. Orvosunk válaszol Furcsa dolgot hallottam, Írja levelében egy 14 éves egri kislány. Kérdése az, va­jon létezik-e az, hogy a gyer- meksirásra a szoptatós anyá­nak megindul a teje? Bizony, van ilyesmi! Ezt J. Lunda, a stockholmi Ka- rolinska Institut gyermek- gyógyásza bizonyította be. A tejelválasztást ugyanis a hi­pofízis — az agyalapi mi­rigy — két hormonja támo­gatja: az elülső lebenyből származó prolaktin és a hát­sóban keletkező oxitocin. Ezeknek a hormonoknak nö­vekvő mennyiségét műsze­resen igazolni lehet, önként jelentkező anyukáknak a stockholmi kórházban fül­hallgatón gyermeksírást köz­vetítettek, s az ellenőrzés azt bizonyította, hogy ennek ha­tására növekedett a szopta­tó anyák vérének prolaktin- és oxitocin-szintje és ez a tejmennyiség növekedését idézte elő. A kicsinyek ki­sírták maguknak azt, ami jár... A múlt századi orvosok még azt hitték, hogy az anyatej mennyiségi növeke­désének csak az az előfelté­tele, hogy azt a csecsemő ki­szívja, vagy valami más mó­don távolítsák el a mellből. Kétségtelen, hogy a mester­séges kiürítésnek is van ha­tékonysága. aktivizáló hatá­sa, de ma már tudjuk, hogy a szopás mechanizmusa is szükséges az anyatej kelet­kezéséhez. Amikor a gyerek ráharap az emlőbimbóra és környé­kére, idegi úton jelzés indul az agyalapi mirigyhez, amelynek hátsó feléből a már említett oxitocin a vér­be kerül és áramlatának út­ján eljut a mellbe, ahol ösz- szehúzó hatásával valósággal kipréseli a prolaktin segítsé­gével keletkezett nagyobb mennyiségű tejet, azt a leg­kitűnőbb táplálékot, amely az újszülött részére minden szükséges anyagot biztosít. ck<&i Ilosvai Ferenc Tél előtt a gyümölcsösben Bent a szobában Ha kint már hideg sze­lek fújnak, akkor sem sza­bad abbahagyni a játékot. A szobai elfoglaltság ds izgal­mas lehet, ha olyanokat ta­lálunk ki, amelyeket eddig nem ismertünk. Az alábbi­akban ilyet javaslunk: Naptárosdi: Bármennyien játszhaitjátok. Az a lényeg, hogy mindenki előtt legyen naptár (például: zsebnaptár, falinaptár, úttörőzsebkönyv naptára és így tovább) és egy üres füzetlap tollal vagy ceruzával. Máris kezdődhet a játék. Mégpedig azzal a megálla­podással, hogy mondjuk no­vember hónap névnapjai hány híres embert juttatnak az eszetekbe. Ilyen nevek kerülhetnek a füzetlapra: Bolyai Farkas, Madách Im­re, Bilicsi Tivadar, Szent- Györgyi Albert, Szilágyi Er­zsébet, Mikes Kelemen. Tak­sony fejedelem, Sütő András. Akinek a legtöbb név jut az eszébe, az lesz a győztes. Nehezebbé válhat a játék azáltal, ha negyedév vagy fél év keresztnevei nyomán írjátok fel a híres embere­ket. Akkor válhat igazán érde­kessé, ha az egész évet vé­gigböngészitek. Mégpedig úgy, hogy előbb a történe­lem hírességeit írjátok fel, azután jöhetnek a színészek, focisták és így tovább. Divat tarkabarka Mindig öröm. ha találunk, kitalálunk valamit, ami csi- nosatíbá tesz bennünket A régi kabáthoz néha elég egy új sál, egy jó sapka vagy kalap, a régi ruhát felújít­ja egy gallér, egy divaték­szer. 1. Divatos férfikalapfonma nyúlszőrből. 2. A puhán dolgozott szé­les férfikalapot mostanában, körül lehajtva viseljük. 3. Egyenes karimájú ka­lap filcből vagy nyúlszőrből, kakastodlal díszítve. 4. Bőr- vagy műbőr pánt­ba van foglalva a barett, akkor is, ha szövetből (a kabát anyagából) készül. 5. Estére is, nappalra is viselheti a kis kalapot, toll díszítéssel akinek ez jól áll. 6. Esti alkalomra kis ke­rek tok, akár bársonyból, akár selyemből, fátyol dí­szítéssel szép. 7. Lapos, kerek sapka dí­sze az oldalt lecsüngő se­lyemrojt. 8. Csúcsban végződő, több színből csíkos mohair sap­ka. 9. Kist ok hosszú tolldísz- szel. 10. Fényes fonalból, hor­golt, kis kerek sapka, gyönggyel televarrva. Ha flitter borítja: esti viselet. 11. Fekete-fehér, kockás anyagra, feketével paszpo- lozott gallér. 12. Divatos a fehér gallér. Hozzá pettyes selyemből plisszémasnit készítsünk. 13. Egyszínű ruhára fé­nyes szegecseket üthetünk. 14. Alakításra alkalmas forma. Az ék alakú kivágás­ba redőzött lurex- vagy se­lyemanyagot varrunk. 115. Ferde szálból szabott könnyű zsorzsett vagy musz­lin anyagból redőzött aszim­metrikus franciás fazon. Al. kalmi ruhán a vállán dísz­tűvel rögzítjük. Régi ruha alakítására alkalmas meg­oldás. 16. A fektetett gallér ke­rek kivágása szélét, apró fé­nyes gyöngy és gyöngyrojt díszíti. 17. Esti viseletre való ru­ha kivágását gyöngyhímzés teszi alkalmivá. 18. Hátul záródó körgal­lér televairrva tekla gyöngy- gyei. 19. Bőrből, bársonyból vagy fényes selyemből ké­szíthető egycentis vastagsá­gú öv. 20. Csak karcsú termetre való a széles, redőzött öv, lánc, vagy gyöngysordísszel. 21. Hátul csukódó két színből készíthető dzsörzéöv. 22. Régi selyem, bársony táskát felfrissíthetünk csil­logó gyöngyözéssel. 23. Aki ügyesen horgol, az könnyen elkészítheti ezt az alkalmi táskát. Arany- vagy ezüstszálból. A bélése fé­nyes selyem. Még szebb, ha gyöngyökből készül.- 24. Egy egyszerű angol ruhát is feldobhatja a zseb be helyezett fényes, gyön. gyös zsebkendő. V. \Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents