Népújság, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-24 / 277. szám
2. 1 a NÉPÚJSÁG, 1987. november 24., kedd Megkezdődtek a szovjet-amerikai külügyminiszteri tárgyalások Megkezdte tárgyalásait Eduard Sevardnadze szovjet (jobbról) és George Shultz amerikai külügyminiszter a Szovjetunió genfi képviseletének épületében (Népújság-telefotó: AP — MTI — KS) (Folytatás az 1. oldalról) sárnap éjjel szállt le Géniben. Shultz három hónapon belül immáron negyedik találkozóját kezdi meg Se- vardnadzéval. Megérkeztével közölte: azért jött ide. hogy befejezzék az egyezmény megszövegezését és megvitassanak más olyan kérdéseket, amelyek várhatólag szóba kerülnek a Reagan—Gorbacsov csúcs- találkozón is. A csúcstalálkozó napirendjén regionális, humanitárius kérdések, továbbá a hadászati fegyverek csökkentése szerepel, de első helyen a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris rakétákról szóló egyezmény megkötése áll. 'Ez lenne tíz év óta az első fegyverzetellenőrzési megállapodás a két nagyhatalom között. Az amerikai tömegtájékoztatási eszközök igen részielésen számolnak be a szovjet és az amerikai külügyminiszter találkozójáról. Több hétfő reggeli lap. így a The Washington Post és The New York Times is egyaránt azt emelte ki, hogy a találkozót nem valamiféle „válsághelyzet” miatt tartják, a találkozót Shultz már a .miniszterek legutóbbi, washingtoni találkozóján is javasolta. Értesülések szerint az amerikai külügyminiszter elsősorban a helyszíni ellenőrzés kérdéseiben még fennálló, nyitott kérdések rendezését irányozta elő. Jelentések szerint Shultz azt javasolja, hogy a két fél három év alatt semmisítse meg közepes hatótávolságú nukleáris eszközeit, s ezt követően további tíz éven át tegye lehetővé az ellenőrzést. Javasolja továbbá, hogy mindkét fél tegye lehetővé egy-egy olyan üzem állandó helyszíni ellenőrzését, amely a most megsemmisítésre kerülő eszközökhöz hasonlókat — rakétákat, vagy ro- bctrepülőgépeket — áliít elő. Alz amerikai külügyminiszter úton Genfbe. újságíróknak elmondotta: megítélése szerint nem lesz akadálya annak, hogy ezekben a kérdésekben lezárják a vitákat. Shultz úgy vélekedett, hogy a miniszteri találkozón alapos előkészítő munkát végezhetnek a december 7- én kezdődő csúcstalálkozó valamennyi témakörében. A szovjet és az amerikai külügyminiszter hétfő délelőtt a genfi szovjet misszió épületében tartott első megbeszélése a tervezettnél egy órával tovább — több mint négy óra hosszat — tartott. Eduard Sevardnadze és George Shultz először 3C percig négyszemközt tanácskozott. majd utasításokat adott a szakértőknek, akik külön tárgyalásokat kezdtek. A délelőtti ülésről csupán annyi vált ismeretessé, hogy a szakértők két munkacsoportot alakítottak. Az első a közepes hatótávolságú és a hadműveleti-harcászati nukleáris rakéták leszerelésére vonatkozó szerződéssel, a második a szovjet—amerikai csúcstalálkozó napirendjének más kérdéseivel, például regionális ügyekkel foglalkozik. A külügyminiszterek sem a találkozó megnyitásakor, sem a délelőtti ülés befejez- tekor nem nyilatkoztak az újságíróknak. A hosszúra nyúlt délelőtti megbeszélés miatt a szovjet és az amerikai külügyminiszter hétfőn az esti órákban az amerikai képviselet épületében folytatta délelőtt kezdett tanácskozásait. Eduard Sevardnadze és George Shultz negyedik genfi találkozójának első napja műn ka vacsorával zárult a késő esti órákban. A késő délutáni ülés megkezdése előtt George Shultz újságíróknak kijelentette, hogy a délelőtti megbeszélés, az eddigi külügyminiszteri tanácskozásokhoz hasonlóan „nyílt, építő és tárgyszerű” volt. Eduard Sevardnadze egyetértett ezzel a véleménnyel. THATCHER Párizs és Bonn katonai együttműködéséről Nagy-Britannia továbbra is az Egyesült Államokkal fenntartott „különleges társasviszonyban” tölti be globális hatalmi szerepét és rosszallja a szorosabb francia—nyugatnémet katonai együttműködésre irányuló különmegállapodásokat. Ebben összegeződött Margaret Thatcher brit kormányfő külpolitikai alapállása abban a nyilatkozatban, amelyet a The Financial Times címmel hétfőn tett közzé. A brit kormányfő egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy a közép-hatótávolságú és a hadászati rakétafegyverekről való szovjet—amerikai megállapodás után is ellenez bármilyen lényegi változást a NATO nukleáris stratégiájában. Az európai nukleáris fegyvertár jövőbeli csökkentésének távoli eshetőségét is a Szovjetunió által teljesítendő feltételekhez fűzte a hagyományos fegyveres erők szintje, az ellenőrzés és a vegyi fegyverek tekintetében. Thatcher kiemelte, hogy Nagy-Britannia katonai szerepe nem szorítkozik a NATO-ra, hanem „globális” támogatást nyújt az Egyesült Államoknak. „Nekünk vannak a legjobb aknaszedőink, ezek meet szorgosan szedik az aknákat az iráni öbölben. Csapatokat tartunk Belize-ben, Cipruson és — Sinaitól Hongkongig — Afrikában, az öböl-térségben, sőt, ilyen vagy olyan formában, tanácsadóként és kiképzőként, katonáink vannak a világ 30 országé ban. Természetesen ott vannak a Falkland-szigete- ken is. Mindez azt jelenti, hogy mi még mindig globális hatalom vagyunk, és megtesszük a magunkét” — fejtegette Thatcher asz- szony. _i .........................................................................-- --- ..............................> K öt vényá r folyamok Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. 1987. november 23-tól november 29-ig A kötvény megnevezése Kamatláb Kamatfiz. Futam idő Árfolyam a névérték %-ban (°/o) dátuma vétel eladás AMFORA 11 11. 30 1984—91 106,50 108,09 Balaton Volán 11 10. 31. 1985—92 96,00 97,50 Borsodi Iparcikk II. 11 11. 01. 1985—91 96,00 97,50 Bosdi Ruh. Kér. Váll. 11 11. 01. 1985—91 97,00 98,50 Borsodi Sörgyár 11 01. 31. 1986—92 104,50 106,00 BUBIV 11 11. 03. 1985—91 106,00 107,50 DELKER— I. 11 03. 20. 1985—91 103,50 105,00 DOMUS 11 12. 10. 1984—90 106,00 107,50 DKV—Paraffin 11 11. 14. 1985—90 96,00 97,50 Györ-Sopron Iparcikk 11 03. 20. 1986—93 102,75 101,25 Heves Megyei Iparcikk 11 02. 23. 1987—93 103,50 105,00 Kaposvári Volán 11 12. 01. 1985—92 106,25 107,75 Kecskeméti V. T. SK. I. lt 01. 06. 1986—91 116,75 118,25 KSZE 11 12. 15. 1986—92 105,75 107,2* Mátra Volán 11 02. 17. 1986—91 104,50 106,00 Napsugár Ruh. SeÖv. 11 00. 24. 1985—91 98,00 99,50 PIEKT—1. 11 06. 30 1984—91 100,25 101,75 PIÉRT—II. 11 04. 11. 1985—92 102,25 103,75 SKALA—I. 11 05. 31. 1984—91 101,00 102,50 SKALA—II. 11 05. 06. 1985—92 101,75 103,25 SKALA—III. 11 05. 15. 1985—92 101,5« 103,00 Szabolcs M. Ip. KV 11 10. 15. 1986—92 97,75 99,25 S/.atmár Bútorgyár 11 10. 29. 1985—93 96,00 97,50 Gazdálkodó szervezetek által A GR AR—I. 12 vásárolható kötvények: 07 . 01. 1985—93 101,75 103,25 agrar—n. 1M 04. 01. 1986—94 103,75 105,25 OKHB Rt. 11 07. 01. 1987—94 100,00 101,50 OKHB Rt. n. 11,5 07. 15. 1987—93 98,50 100,00 Jelenleg kapható kötvények: Tartósítóip. Komb. KK. 11 07. 15. 1987—93 98,50 100,00 Mátra Volán Eger 11 09. 17. 1987—92 98,50 100,00 Az árlolyamok tájékoztató jellegűek A kereslet-kinálattól függően a megadott értéktől eltérhetnek. A tájékoztató terjedelme miatt nem teljes körű. Bővebb felvilágosítás az OKHB Rt. Egri és Hatvani Bankszervétől kérhető. Peresz Párizsban Simon Peresz izraeli külügyminiszter négynapos magánlátogatást tett Párizsban és a közel-keleti válság rendezésének lehetőségeiről cserélt véleményt a francia vezetőkkel. Az izraeli külügyminisztert fogadta Francois Mitterrand francia elnök, Jean'Bernard Raimond külügyminiszter, az elnökségre pályázó Raymond Barre és Lionel Jospin, a Szocialista Párt első titkára. Peresz nem hivatalos jellegű megbeszéléseiről francia részről nem adtak \ ki tájékoztatást. Maga Peresz minden alkalmat megragadott viszont, hogy a jövőre 40 éves zsidó állam béke- szándékát hangoztassa a francia sajtó képviselői előtt. Miként Nyugat-Európa tette, „mi is politikai megértést akarunk teremteni a gazdaságok együttműködéséből és integrációjából”. Peresz szerint azok az arab vezetők, akikkel találkozott, ugyanígy óhajtják a békét. Az izraeli vezető nem zárta ki a rendezés .„nemzetközi támogatását”, vagyis az értekezletet, de csak azzál a feltétellel, hogy minden lényeges problémát- arab—izraeli kétoldalú tárgyalásokon oldjanak meg. Peresz hétfőn továbbutazott Londonba. Börtönlázadás az USÁ-ban Második napja tart a loui- sianai Oakdale börtönében a kubai rabok lázadása. A mintegy ezer köztörvényes bűnöző a börtön személyzetének 28 tagját tartja túszként — bár egyes jelentések szerint négyet szabadon engedtek. A rabok felégették az épületek egy részét. A börtönt valóságos hadsereg veszi körül: helyi és állami rendőrök, börtönőrök, az FBI ügynökei, a bevándorlási hivatal fegyveresei és még több más hatóság alakulatai. A hatóságok tárgyalásokat folytatnak a rabokkal és közölték: ha a túszoknak nem esik bántó- dásuk, egyelőre nem rohamozzák meg a börtönkomplexumot. A lázadás oka az. hogy a rabok egy részét az amerikai hatóságok vissza akarják telepíteni Kubába, ahol nagy részük ellen szintén törvényes eljárás volt folyamatban, mielőtt 1980-ban az Egyesült Államokba menekültek. —( Külpolitikai kommentárunk )— Fény a közép-amerikai alagútban? A MAI VILÁG egyik válsággócából, Közép-Ame- rika térségéből egymást követik a fontosnak látszó hírek. Sokasodnak annak a jelei, hogy ..az Egyesült Államok hátsó udvarában,, talán — de még mindig csak talán — a dolgok elmozdulhatnak a holtpontról. Az elmúlt hét végén és az új hét első napjás a lényegesebb hírek Salvadorból és Nicaraguából érkeztek. j* Salvadorba, ebbe a zaklatott kis országba hosz- szú száműzetés után hazatért Ruben Zamora ellenzéki vezető, és órákon belül várható a Farabundo Martinról elnevezett gerillaszervezet másik vezetőjének, Guillermo Ungonak a hazatérése is. Ez önmagában jó hír — még jobbá teszi az egyidejűleg bejelentett, igaz, egyelőre ideiglenes, tűzszünet is. Mindez, megintcsak egyelőre, egybevág a térségben elfogadott rendezési terv betűjével és szellemével. Akkor viszont — kérdezheti joggal az olvasó — miért fogalmaz a kommentátor fenntartással, nem titkolt óvatossággal? • Mert a megfigyelőknek továbbra is minden okuk megvan a kételkedésre: a konfliktus gyökerei túlságosan is mélyek ahhoz, hogy sima megállapodásban bizakodjunk. Maradjunk Salvadornál. Zamora ugyan hazatért és követheti őt Ungo, de — és ez bizony fontos, politikai „de” — Napoleon Duarte Salvador^ elnök máris kijelentette: a két hazatérő csak úgy kerülheti el a „felelősségre vonást”, ha nemcsak a fegyveres harcról mond le (ez még valahogy ..beleférne” a nyári közép-amerikai megállapodásba), de megszakítja kapcsolatait a kormányellenes baloldallal. Ez utóbbi követelés már aggodalomra ad okot és sok a baljós jel Nicaraguával kapcsolatban is. Pedig Managuában máris sok mindent tettek a béketerv jegyében. Ortegáék felújították a párbeszédet a belpolitikai porondon, újraengedélyezték a jobboldali az ellenforradalmárokkal szimpatizáló La Prensa című napilapot, most pedig, a hét végén, csaknem ezer politikai foglyot engedtek szabadon. A sandinista kormány részéről minden ilyen gesztus tudatos kockázatvállalás, annak a felismerésnek a szellemében, hogy a kibontakozás csak kölcsönös engedményekkel, vagyis kompromisszumokkal lehetséges. A kölcsönösséggel azonban ismét baj van. Miközben még a Reuter brit hírügynökség kommentátora is „igen fontos lépésnek” minősíti a politikai foglyok ilyen arányú szabadon engedését, a hivatalos Washington még mindig fanyalog, és minden módon bátorítja a „kemény” kontrákat. Változatlanul ez a legnagyobb akadály a béketerv megvalósulásának útjában. EZT IGAZOLJ A az amerikai képviselőház elnöke. Jim Wrigiht legutóbbi nyilatkozata is. A politikus, akit Reaganék azért bírálnak, mert találkozott Ortegával, most azt mondta az NBC televízónak: ideje lenne, hogy végre az amerikai kormány is tegyen egy lépést abba az irányba, amiről annyit beszél... Harmat Endre Közzétették a január f-jel árváltozásokat A Belkereskedelmi Minisztériumbari előkészítették a január 1-jén életbe lépő árváltozások alapjául szolgáló árindexlistát, amely több ezer termék nagy- és kiskereskedelmi árváltozásának mértékét tartalmazza. A listát a Magyar Közlöny 52. számában tették közzé. A fogyasztási cikkek 80 százalékának megváltozik az ára; a változások háromnegyed része áremelkedés. A hazai és importszén, a propán-bután gáz, a tüzelőolaj, a gázolaj, valamint a benzin janáur 1-je után is a jelenlegi áron lesz kapható. Az építőanyagok közül a hazai beton- és vasbetontermékek 17,5, a darabos és oltott mész 22,5 százalékkal lesz drágább. A magyar gyártmányú háztartási villamos fűtő- és hűtőkészülékek, villanybojlerek, hőtárolós kályhák, világítótestek, rádiók, tévék, magnók ára változatlan marad. a szocialista importból származó készülékek 5—18, a tőkés importtermékeknek ez a csoportja pedig 13—26 százalékkal fog többe kerülni. A hazai kerékpárok ára nem változik, a motorkerékpároké, mopedeké, robogóké átlagosan 1 százalékkal csökken, az import kétkerekű járműveké 6—13 százalékkal növekszik. A háztartási vegyiáruk átlagosan 4,9 százalékkal kerülnek majd többe, viszont a kozmetikai és testápolási cikkek 4,6 százalékkal olcsóbbak lesznek. A hazai bútorok ára átlagosan 2,6 százalékkal növekszik, de a gyermekbútorok ára közül az ágy és az etetőszék több mint háromszor. a járóka csaknem négyszer annyiba kerül majd, mint most. A felnőttlábbelik átlagos ára 12,4 százalékkal csökken, a gyermekpapucsok, -cipők, -csizmák azonban 10 —93 százalékkal drágulnak. Ugyancsak jelentősen emelkedik — átlagosan a jelenleginek kétszerese lesz — a csecsemőruházati cikkek, s 7,2—15,4 százalékkal nő a gyermekalsóneműk ára. A fonalak, a méteráruk és a felnőttkonfekció termékek átlagosan 10 százalékkal lesznek olcsóbbak. Ugyancsak kevesebbe kerül a rövid- és divatáru. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek közül az étolaj, a margarin, a pörkölt kávé. a csokoládé, a szeszes italok és a hazai cigaretták ára nem változik. Az ételkonzer- vek egy része olcsóbb, a hússal készülteké valamivel drágább lesz, mint eddig, az árváltozás mértéke 0,7 százalékos csökkentéstől 6,4százalékos emelkedésig terjed. Lényegesen — 35—52 százalékkal — növekszik viszont a bébikonzervek ára. s 21.8 százalékkal drágulnak az alkoholmentes üdítőitalok. Huszonnégy termékcsoport árait az árhatóság a későbbiekben árjegyzékben teszi közzé.
