Népújság, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-23 / 276. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 276. szám ÁRA : 1987. november 23., hétfő 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Válaszút előtt Ezekben a hetekben sok­sok családban a legfonto­sabb téma: mi legyen a gyerek? Hiszen küszöbön a pályválasztás, lassan itt az ideje a jelentkezési la­pok beadásának. A döntés nem könnyű. Mert nem csak arról van szó, meg­valósulnak-e a gyerekál­mok, teljesül-e a tizenéves vágya. A szülőnek is nagy felelősség, hová irányítja gyerekét, biztos jövőt tud-e neki teremteni, előkészít­őén ezt a továbbtanulás­sal. Talán soha nem kerül ennyire közel egymáshoz a család és az iskola, hi­szen közös ügyről, közös érdekről van szó. Ezárt is segítik az oktatási intéz­mények a választást. és támogatják a szülőket ab­ban, hegy minden tanuló a megfelelő helyre kerül­jön. De tágítsuk most a lá­tószöget. s a család és is­kola kisebb közösségén túl vessük az optikát a nagy egészre: a népgazda­ságra. A társadalomnak sohasem volt közömbös, mivé fejlődnek ifjú fiai. megtalálják-e számításu­kat életük legfontosabb területén, a munkában. Ugyanakkor a gazdasági érdekeket is figyelembe kell venni: hová, mely foglalkozási ágba kell a több munkáskéz, a kimű­velt emberfő, a hozzáértő szakember. Az elmúlt évtizedekben tapasztalhattuk: műidig is voltak divatos szakmák, olyan intézmények, ahol sokszoros volt a túljelent­kezés. Másutt pedig üre­sen ásítoztak az iskolapa­dok, hiába várva arra, hogy öntőnek, péknek vagy kovácsnak tanuljanak a fiatalok. Ám talán soha nem volt ilyen nagy a fe­lelősség a választásban, mint most, amikor a vál­tozások korát éljük. Hi­szen a stabilizáció, a ki­bontakozás „emberközel­ből’’ érinti a foglalkozta­táspolitikát is. Azok a fiatalok, akik ma belépnek egy iskola kapuján, s egyelőre még mint tanulók állnak a gép mellé, hogy ellessék a szakma csínját-bínját, — néhány év múlva már az egész gazdaság alappil­lérei lesznek. A munkások, akikre a majdani jelen épül. Ezért hát az idén még inkább megnő a vál­lalatok, üzemek felelőssé­ge: partnerré kell, hogy váljanak a pályaválasztás­ban. Megyénkben már ta­lálunk is enre jó példát. Egy-egy gyár, vállalat fel­keresi az iskolát, feltárván igényeiket, kínálván lehe- | tőségeiket. Az okosan gon- j dolkodó gazdasági egysé-1 gek vezetői megnyitják a í kaput az iskolások előtt: \ hadd tekintsenek be az j üzem életébe egy-egy Iá- ; togatás során. Ám jó lenne ezt még j általánosabbá tenni. Meg- ' éri vállalni a partner sze- ; repét. Mindnyájunk jövője \ érdekében... Mikes Márta MIELŐTT LEESIK AZ ELSŐ HÓ A zavartalan közlekedésért Tanácskoztak a közúti szakemberek Bizonyára mindenki emlékszik még a tavalyi télre. Sokan a tévé képernyőjéről értesülhettek a nagy hó­fúvásokról, többen esetleg szenvedő alanyai is voltak ezeknek. Akkor többször is felmerült a kérdés, vajon a közúti vállalatok mennyire voltak „ludasak” abban, hogy csak nagy nehézségek árán sikerült az utakat megtisztítani. Egerben, a Miskolci Közúti Igazgatóság megyei főmérnökségén nemrégiben tanácskoztak arról. hogy miként készültek fel az idei télre szőkébb pátriánkban. Stoll Gábor műszaki igazga­tó elmondta, hogy — bár az anyagi lehetőségek szű­kösek — a szolgáltatások színvonalát igyekeznek tar­tani. Az eltelt időszak alatt jelentősen változott a téli „útüzemeltetés” techniká­ja. gépesítettsége, és változ­tak a környezetvédelmi szempontok is. Ez utóbbi hozta életre például azt az intézkedést, hogy igyekeznek a só alkalmazását a lehe­tő legkisebb mértékűre csökkenteni, és más anya­gokkal — többek között kalcium- és magnéziumklo- ridot tartalmazó folyadékkal — helyettesíteni. Az energiatakarékosság érdekében az igazgatóság útellenőr! és információs rendszert működtet. URH- készülékekkel felszerelt kis­kocsik járják a kijelölt út­vonalakat, és tájékoztatást adnak a központi irányítás­nak, üzemmérnökségeknek. Ezáltal elkerülhető a nagy fogyasztású járművek indo­kolatlan közlekedtetése. Az Országos Meteorológiai Inté­zet mindennap két időpont­ban időjárási előrejelzést ad a megye egész területére vonatkozóan. A radarfigyelő szolgálat előre jelzi a csa­padékfelhők mozgását, a hóesés intenzitását. Tovább kívánják fokozni a közleke­désre ható meteorológiai té­nyezők, adatok pontosságát, ezért minden üzemmérnök­séget felszerelnek a leg­szükségesebb műszerekkel, amelyeknek mérési eredmé­nyeiből a helyileg várható, kialakuló időjárási helyzet­re, s útállapotra következ­tetni lehet. A téli üzemeltetés legna­gyobb és legköltségesebb feladata a síkosság elleni védekezés. Ez a munka szin­te az egész tél folyamán megszakítás nélkül jelent­kezik. Átlagos idő esetén ebben az évszakban 85 sí­kos nappallal lehet számol­ni. őrjáratos utaknak az egy- és kétszámjegyű főköz­lekedési szakaszokat, vala­mint egyes nagy forgalmú vagy ipari szempontokból jelentős egyéb alsóbbrendű utakat jelölték ki, összesen 1194 kilométer hosszúság­ban, amelyből 483,7 kilomé­tert sóval, 765,2 kilométert pedig salakkal kezelnek majd. Az igazgatóság rajo- nos szolgálatban is végez síkosság elleni munkákat. Ezeken a szakaszokon nem sóznak, hanem bizonyos sor­rend betartásával meredek emelkedők, veszélyes ívek. vasúti kereszteződések, köz­úti hidak környezetében tör­ténik szórás, érdesítő anyag­gal, de csak a szükség sze­rinti esetekben és mérték­ben. Nem kevés feladatot je­lent a hóeltakarítási mun­ka sem. A hófúvás okozta akadályok megnyitásánál el­sődleges cél a lehető legrö­videbb időn belül a forga­lom számára legaláhb egy nyomszélességű szabad pá­lya biztosítása, majd teljes szélességének megnyitása. Az elhárítási munkában a gépeket csoportosan, lánc­szerűen foglalkoztatják. Szó esett még arról is, hogy Heves megyében ösz- szesen 47 gép segíti az út­tisztítási munkákat. A só­tárolás is jobb feltételek között történik, mint tavaly: Egerben és Gyöngyösön is van fedett tároló, Hevesen pedig az idén kezdik el egv ilyennek az építését, melyet jövőre üzembe helyezhetnek. A hálózatot nyár végén, ősz elején már előkészítették, a legszükségesebb javítási munkákkal elkészültek, s azóta is folyamatosan dol­goznak. Nagyon fontos a hidak védelme, hiszen a sózás nagy hibákat okoz ezeken a részeken. Ennek megelő­zésére olyan anyaggal kenik majd be ezek felületét, amely ellenáll a szóróanyag káros hatásainak. Több hozzászólás is el­hangzott a témával kapcso­latban. Például az, hogy a helyi járatú autóbusz-megál­ló előterét, az ottani gyű­rődéseket, repedéseket mi­nél hamarabb helyre kell állítani, mert ha az itt fel­gyülemlett víz, csapadék megfagy, nagyon könnyen balesetet okozhat. A Mátra Volán képviselői kérték az illetékeseket, hogy az elko­tort havat. latyakot ne a buszmegállók előtti öbölbe tolják, mert ez az elmúlt évben is sok nehézséggel, sőt: utasok sérülésével járt. Végezetül a zavartalan el­látás érdekében kérték a megye gazdasági, társadal­mi szerveinek. szállítóvál­lalatainak, ipari és mező- gazdasági üzemeinek össze­fogását, segítségét, hiszen a közúti közlekedés biztosítá­sa, a megye állami útháló­zatán a Miskolci Közúti Igazgatóság feladata ugyan, de össztársadalmi ügy is. mivel a termelőüzemek anyag- és munkaerő-szállí­tása nagymértékben az uta­kon történik. Befejeződtek Nemeth Károly uruguayi megbeszélései Vasárnap befejeződött Németh Károly uruguayi lá­togatása. az Elnöki Tanács elnöke hétfőn dél-amerikai utazásának harmadik állo­mására. Argentínába ér­kezik. Németh Károly a hét vé­gét Uruguay világhírű üdü­lőhelyén. Punta del Estében töltötte pihenéssel. Az uruguayi lapok egész oldalas jelentésekben szá­molnak be a magyar állam­fői látogatásról, a Sangui- netti elnökkel folytatott meg­beszélésekről. A kormány­hoz közel álló La Manana azt emelte ki, hogy a két el­nök elítélte a terrorizmust és a fajüldözést, valamint a diszkriminatív kereske­delempolitikát. A kormány- párti El Dia a magyar— uruguayi kulturális egyez­mény fontosságát húzta alá, az egyezmény ratifikációs okmányait dr. Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes és Enrique Iglesias külügy­miniszter cserélte ki a két elnök jelenlétében. A lap megállapította továbbá, hogy a két elnök egyetértett a béke, a stabilitás és a fej* lődés kérdéseiben. A pol­gári ellenzéki El Pais tény­szerűen beszámolt a látoga­tásról. Az Elnöki Tanács elnöke hivatalos magyarországi lá­togatásra hívta meg Julio Sanguinettit, az Uruguayi Keleti Köztársaság elnökét, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Németh Károly vasárnap a Magyar Népköztársaság mentevideói nagykövetsé­gén tett látogatást. Németh Károlyt Major László nagy­követ fogadta és bemutatta neki a követségen dolgozó kollektíva tagjait. Az Elnö­ki Tanács elnöke magyar idő szerint hétfőn délután érkezik Buenos Airesba. Szabó István Tokióban Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a TOT elnöke vasárnap pártküldöttség élén Tokió­ba érkezett, ahol részt vesz a Japán Kommunista Párt XVIII. kongresszusán. Sza­bó Istvánt — kinek kísé­retében van Györke József. az MSZMP Központi Bizott­ságának osztályvezető-he­lyettese és Südi Zoltán, a KB külügyi osztályának munkatársa — a naritai re­pülőtéren Nyihara Sodzsi, a JKP KB Elnökségének tagja és Szarka Károly, Ma­gyarország tokiói nagykö­vete fogadta. A Politikai Bi­zottság tagja még aznap ta­lálkozott Tacsiki Hirosival, a JKP KB Elnöksége Ál­landó Irodájának tagjával. Pártküldöttség utazott Mexikóba A Mexikói Szocialista Párt meghívására vasárnap ma­gyar pártküldöttség utazott Mexikóba. A delegáció, élén Varga Péterrel. az MSZMP Központi Bizottsá­ga tagjával, a KB közigaz­gatási és adminisztratív osztályának vezetőjével. Mexikóvárosban részt vesz a szocialista párt november 25—29. között ülésező I. kongresszusán. SZKP-delegáció látogatása Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására november 16—22. között szov­jet pártmunkásküldöttség járt hazánkban élén Jurij Bjelikkel, az SZKP KB gaz­gazdaságpolitikai osztálya he­lyettes vezetőjével. A delegáció tanulmányoz­ta az MSZMP tapasztala­tait a gazdaságirányítási rendszer fejlesztésében. A vendégeket fogadta Németh Miklós, az MSZMP KB tit­kára és Kovács Imre, a KB gazdaságpolitikai osztályá­nak vezetője. A küldöttség felkeresett több állami in­tézményt, gazdasági szerve­zetet, és ellátogatott Heves megyébe, ahol a helyi párt- szervezetek életével ismer­kedtek. A JÖVÖ MEZŐGAZ­DASÁGÁÉRT A gyöngyösi főiskolán Kovács Endre számítástechnikát oktat > a hallgatóknak Dr, Kovács Istvánná biológus és Rónai Renáta növénymetszetet vizsgál (Fotó: Szabó Sándor) Ismerkedés az állat- egészség­üggyel A Gödöllői Agrártudományi Egyetem gyöngyösi főis­kolai karán több mint négyszázan tanulnak. A kor kö­vetelményeihez képest alakul a tanrend, a tematika, s a gyakorlati képzés is. Az intézmény a belső tartalékok jobb kihasználására törekszik, nem nélkülözve ehhez a korszerű oktatási, technikai eszközöket, a tanulmányi anyagok jobb megértéséért. A jövő mezőgazdaságának — legfőképp ma — nagy tudású, jól képzett, művelt, szakemberekre van szüksége, amihez Gyöngyösön egyre jobban megteremtik a feltételeket.

Next

/
Thumbnails
Contents