Népújság, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-19 / 273. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1987. november 19., csütörtök Németh Károly befejezte brazíliai tárgyalásait (Folytatás az 1. oldalról) Németh Károly, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke dr. Jósé Sarney elnök meghívására november 16—19. között hi­vatalos 'látogatást tett a Bra­zil Szövetségi Köztársaság­ban. A szívélyes légkörben és a kölcsönös megértés szel­lemében folytatott tárgyalá­sokon a felek megállapítot­ták. hogy a gazdasági-keres­kedelmi kapcsolatok fejlőd­nek. de elmaradnak a lehe­tőségektől. A gazdasági együttműködés dinamiku­sabb fejlesztését segítenék az új együttműködési for­mák. mint a közös gyártás, a vegyes vállalatok alapí­tása. a harmadik piaci együttműködés kiszélesítése. Hangsúlyozták, hogy a po- ' litikai és gazdasági kapcso­latok fejlesztése mellett nagy jelentősége van a kulturális, az idegenforgalmi és a sport területén kibontakozó együttműködésnek. Magyar részről kérték, hogy a két kormány képviselői vizsgál­ják meg a vízumkényszer megszüntetésének lehetősé­gét. és Sao Paulóban főkon­zulátus létesítését. Az elnökök kiemelték, hogy a Brazíliában nagy számban élő magyarok nagy­mértékben hozzájárulnak a két ország közeledéséhez. A világhelyzettel össze­függésben megállapították, hogy az emberiséget érintő sorsdöntő kérdésekben orszá­gaik álláspontja hasonló, vagy egymáshoz közelálló. Síkraszálltak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok min­den megkülönböztetéstől mentes fejlesztéséért. Han­goztatták, hogy a világ kü­lönböző térségeiben meglévő konfliktusokat az államok szuverenitásának, a népek önrendelkezési jogának tisz­teletben tartása, a be nem avatkozás elve alapján, bé­kés tárgyalások útján kell rendezni. Rámutattak, hogy a köze­pes és kis országoknak is fontos szerepük van a nem­zetközi légkör javításában, a kelet—nyugati párbeszéd erősítésében, a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok közötti békés egymás mellett élés politikájának ér­vényesülésében . Németh Károly méltatta Brazília aktivitását a Conta- dorát támogató limai cso­port tagjaként a közép-ame­rikai konfliktus békés, igaz­ságos megoldásában, a Dél- Atlanti-óceán térségének a béke övezetévé történő átala­kításában. Dr. Jósé Sarney elnök elismeréssel szólt Ma­gyarország reformtörekvései­ről, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti bizalom és együttműködés erősítéséért kifejtett tevé­kenységéről. Az Elnöki Tanács elnöke találkozott Humberto Luce- nával. a szenátus elnökével, és Homero Santossal, a kép­viselőház elnökhelyettesével. Luis Rafael Mayerrel, a leg­felsőbb bíróság elnökével és Aureliano Chaves^ bánya- és energiaügyi miniszferrel. Kíséretének tagjai megbe­széléseket folytattak brazil partnereikkel a kétoldalú kapcsolatok konkrét kérdé­seiről. Sarney elnök igen ered­ményesnek minősítette az El­nöki Tanács elnökének bra­zíliai látogatását, amely hoz­zájárult a két állam és nép közötti megértés és kapcso­latok elmélyítéséhez. Németh Károly köszönetét fejezte ki vendéglátójának, és hivata­los magyarországi látogatás­ra hívta meg Jósé Sarney-t. ★ Az Elnöki Tanács elnöke mától Rióból Montevideóba folytatja útját. Emlékezés a mártírhalált halt diákokra Athénban újságírók gyűrű­jében koszorűzza meg And- reasz Papandreu görög mi­niszterelnök a tizennégy év előtti diáklázadás során életűket vesztett hallgatók síremlékét. A fasiszta jun­ta ellen lázadó diákok közfii negyvennégyen haltak meg a katonákkal történt ösz- szecsapásban (Népújság-telefotó: EPA — MTI — KS) URUGUAY A pampa kapujában Uiuguay egyik legfőbb érdekessége. idegenforgal­mi látványossága, a La Pla­ta folyó tengertorkolata. A tölcsértorkolat kezdete csu­pán lil kilométer széles, a főváros Montevideo magas­ságában már 30 kilométer, nyílása, a tengeröbölnél vi­szont 323 kilométer. A kö­zépen haladó hajók utasai nem is látják a partokat. Joggal nevezték el az első nagy spanyol hajósok a fel­fedezések korában édesvizű tengernek. A La Plata — mint mondják a helybeliek —, nem folyó, hanem a Pa- raná, a Paraguay és y Uruguay folyó közös töl­csértorkolata: a „Pampa kapuja”. A La Plata ráadá­sul határfolyó is. hisz észa­ki partja Argentínához, míg a déli Uruguayhoz tar­tozik. S még egy kuriózum: az országnak nevet adó Uruguay folyó jelentése: a tarka papagáj folyója. Uruguay latin-amerikai méretekkel — s hatalmas szomszédaival összevetve — kis ország, ám területe még így is két magyarországnyi. Az itt élő, jobbára európai ősök leszármazottai büszke, érzékeny emberek, nehezen viselik, ha akár az argenti­nokhoz — ez a gyakoribb —, akár a brazilokhoz hason­lítják őket. Pedig a szám­talan közös vonás, az össze­kötő történelmi múlt ön­magáért beszél. Jellemző momentum, hogy Buenos Airesből Montevideóba egy ..belső” .repülőtérről, az Aeroparque-ról lehet eljutni, sőt, a La Platán át akár szárnyashajóval is eljuthat ember egyik fővárosból a másikba. A rokonságot még hosz- szan emlegethetnénk, ám elég emlékeztetni, hogy a Julio Sanguetti elnök két országban szinte egy időben kerültek hata­lomra a katonák, s a Cono Sur (Déli Kúp) demokratikus fordulata, a polgári pártok uralmának visszaállítása is gyakorla­tilag egybeesett. Van vi­szont lényeges különbség is, amelyet előszeretettel han­goztatnak az uruguayi po­litikusok: a XX. század elején a La Plata északi partján nem egyszerűen felvilágosult polgári erő állt a kormányrúd mellé, mint Argentínában, hanem ez a vezető réteg korának talán leghaladóbb szociálpoliti­kai intézkedéseit vezette be. Negyvenórás, sőt egyes esetekben 35 órás munkahetet, korszerű tár­sadalombiztosítási és nyug­díjrendszert. Sok vonatkozás­ban megelőztük a világot a „jóléti állam” modelljével — mondogatják nosztalgi­kus óráikban az uruguayi­ak. Fejlettségükre jellem­ző adat, hogy a nemzeti jö­vedelem több mint felét már az ötvenes évek elején a szolgáltatóágazat állította elő. A katonai diktatúra utób­bi tizenegy éve gyökeresen megváltoztatta Uruguayi. Ez már nem az egykori jó' léti társadalom, hanem az elszegényedett középréteg és a harcos munkásosz­tály társadalma. Az élet- színvonal az utóbbi évti­zedben egyharmadával esett vissza. Sanguinetti elnök a két és fél évvel ezelőtti ha­talomváltás idején, helyre­állította ugyan a demokra­tikus játékszabályokat, a gazdaság megreformálásá­ban azonban csak szeré­nyebb sikereket mondhat magáénak. A kis Uruguay számára döntően pozitív változást a Brazíliával és Argentínával formálódó gazdasági in­tegráció hozhat, hisz árui­nak piaca a két hatalmas szomszéd jóvoltából konti­nensnyire duzzadhat, s a számára fontos import jó részét is innen hozhatja be. Az együttműködés ha­tása máris érzékelhető: 1986-iban újra 1 milliárd dollár fölé emelkedett az 'uruguayi export értéke, egy év alatt 23 százalékos növe­kedést produkálva. Ez idő alatt Braziliába 134 szá­zalékkal, Argentínába 36 százalékkal, a nyugat-euró­pai országokba pedig 72 százalékkal több uruguayi áru került a megelőző évi­nél. A szándék: még tovább bővíteni a politikai és gaz­dasági együttműködés kö­rét. különösen a szocialista országok irányába. A kap­csolatok elmélyítése Euró­pa keleti felének is érdeke, a közeledés tehát a kölcsö­nös előnyökre alapozódik. Seres Attila —( Külpolitikai kommentárunk )— Közös érdekünk ÖRÜL AZ EMBER LELKE — szoktuk mondani, ha valamilyen jó dolgot tapasztalunk. Nos, most örülhet a magyar lelke, hiszen Kádár János belgiu­mi látogatása kétségtelenül jól sikerült. Ennek szá­mos jelét észlelhettük az elmúlt napokban a rádió, a televízió és a napilapok tudósításai révén.. Ami az eredményeket illeti, e látogatás mérlegé­nek megvonásakor legelőször is érdemes egy pillan­tást vetni a kétoldalú kapcsolatok alakulására. Ahogy tapasztalhattuk, bárkivel is tanácskozott Kádár János, belga részről mindenki mély érdeklődését fejezte ki e kapcsolatok bővítésében, s egyúttal rokonszenvvel érdeklődött a hazánkban zajló reformfolyamat rész­letei, eredményei iránt. Az egyik vendéglátó, Wil­fried Martens miniszterelnök nagyon sokrétűnek és élénknek minősítette kétoldalú kapcsolatainkat, ame­lyek fejlődésében éppen az ő 1984-es látogatása után következett be minőségi ugrás A LÁTOGATÁS EREDMÉNYEI között kétségkí­vül egyfajta szenzációnak számított, hogy Kádár János személyében először tárgyalt szocialista or­szágból érkezett pártvezető az Európai Gazdasági Közösség bizottságának két irányító személyiségével. Jacques Delors elnökkel és Willy de Clercq külügyi felelőssel. Mondhatjuk azt is, hogy a megbeszélés témája csaknem ennyire szenzációs volt: a találko­zón Magyarország és a Közös Piac kapcsolatainak . építése, egyezményes rendezése volt a téma. Brüsz- szeli megfigyelők szerint a készülő gazdasági és ke­reskedelmi megállapodás a legambiciózusabb egyez­ménytervezet, amit az EGK szocialista országgal meg­kötni készül. S hogy ez így alakulhat, abban nagy szerepe van a KGST és a Közös Piac közötti kapcso­latok látványos javulásának is, továbbá, hogy a nem­zetközi légkör enyhülése kedvez a kelet—nyugati kapcsolatok fejlődésének. A BELGIUMI LÁTOGATÁS ÉRTÉKELÉSEKOR az sem mellékes körülmény, hogy Kádár János eluta­zása előtt nagy sikerű nemzetközi sajtóértekezletet tartott Brüsszelben. Ezen elégedetten szólt tárgyalá­sairól, amelyek megítélése szerint érdemiek és igen jó légkörűek voltak. Beszélt az előttünk álló felada­tokról, eredményeinkről és nehézségeinkről. Meg­erősítette, hogy Magyarország a nemzetközi kapcso­latok normáit megtartva széles körű együttműkö­désre törekszik minden országgal, amely erre kész. Megállapította, hogy Belgium és Magyarország egy­aránt egy enyhültebb, békésebb világ megteremté­sében érdekelt, „közös szándékunk — mondta —. hogy lehetőségeinkhez mérten hozzájáruljunk az eu­rópai kapcsolatok javításához”. Kérdésekre válaszol­va, állást foglalt a nukleáris fegyverek megsemmisí­tése, minden fegyvernem csökkentése mellett. Emlé­keztetett arra, hogy a Varsói Szerződés a közel­múltban kinyilvánította: az összes külföldön állomá­sozó csapatok visszavonásában i$ kész megegyezni a NATO-val. Ugyanakkor azt is leszögezte: „alapel­vünk az egyenlő biztonság garantálása a fegyverzet alacsonyabb szintjén, hatékony ellenőrzéssel.’ Kocsi Margit A VOSZK verpeléti telepe palackozó­üzemébe AUTÓSZERELŐ SZAKMUNKÁST KERES FELVÉTELRE. Jelentkezni lehet: Verpelét, Dózsa u. 3. 36-10-817 Mátraaljai Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat Gyöngyös, Petőfi u. 1, 6 feliratú bélyegzője ELVESZETT, október 1-től ÉRVÉNYTELEN. EGRI RUHAIPARI SZÖVETKEZET Eger, Dobó tér 6. pf. 160. megvételre ajánlja 1 db Ikarusz 255 típusú autóbuszát. Gyártási év: 1977. Középfelújításon volt: 1986-ban. Érdeklődni a fenti címen lehet. Ügyintéző: Balogh László Telefon: 11-490 AZ EGRI TÜZÉP-TELEP FELVESZ kereskedelmi vagy más érettségivel rendelkező gépírni tudó MUNKAERŐT ELADÁSI ÜGYINTÉZÖ­SZÁMLÁZÓ MUNKAKÖRBE. Jelentkezni lehet: TÜZÉP-TELEP EGER, kistAlyai ÜT Telefon: 10-224 és 13-176. üzletsor Montevideóban (Fotó: MTI — Külföldi Képszerkesztöséo — KSi

Next

/
Thumbnails
Contents