Népújság, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-19 / 273. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. november 19., csütörtök I A kisebbség tisztelete A többség dönt. A demokráciának egyik sarkalatos elve ez. demokratikus intézmények, szervezetek műkö­désének meghatározó jelentőségű szabálya. Nyilván­valóan a szocialista demokrácia rendszerében is meg­különböztetett helye van, hiszen a demokráciának ez a típusa már nemcsak a többség akaratát, hanem an­nak valódi érdekeit is kifejezi. S természetszerűen érvényesül a szocialista demokrácia politikai rendsze­rét irányító erő, a marxista-leninista párt életében is — mégpedig a demokratikus centralizmus jegyében, amely köztudottan nemcsak a többség döntésének el­fogadására kötelezi a kisebbséget, hanem a határozat­tá emelkedett többségi álláspont képviseletére, végre­hajtására, a mellette történő kiállásra is. Sok évtized tapasztalata tanúskodik a többségi elv helyessége mellett, igazolja a demokratikus centralizmus szükségességét a kommunis­ta pártok, kiváltképp a ha­talmon lévők életében, mű­ködésében. Az élet össze­tettsége, ellentmondásossága azonban ebben a kérdéskör­ben is tetten érhető. Egy adott álláspont helyességét, egy elgondolás megvalósítha­tóságát ugyanis önmagában véve még nem szavatolja az a tény, hogy a többség egyetértésével, helyeslésével találkozik S bizony az élet gyak­ran szolgáltatott már- pél­dát arra, hogy a többség egy adott kérdésben tévedett, nem ismerte fel tényleges érdekeit, vagy azok érvé­nyesítésének reális útját, ne­tán illúziókat, csalfa remé­nyeket kergetett, avagy túl­zott óvatosságból nem mert rátérni a járatlan útra. Egy­szóval idők múltán bebizo­nyosodhat, hogy a többségi álláspont helytelen, a "több­ség szavazatával elfogadott döntés téves és ártalmas volt. Sőt arra is fény derül­het, hogy éppenséggel a ki­sebbségnek volt igaza, ami­kor óvott a szóban forgó elhatározástól, amikor rá­mutatott a várható kedve­zőtlen következményekre. Ilyen helyzetben nemritkán az az eshetőség is kínálko­zik, hogy ha a felismerést követően gyorsan módosíta­nak a korábbi irányon, el­fogadják az előzetesen ki­sebbségben maradt véle­ményt, akkor még helyre­hozhatnak a károkból, a munka eredményesebbé te­hető. Az életnek ezek a tapasz­talatai magyarázzák, hogy a demokráciához nemcsak a többségi elv, a többségi aka­rat meghatározó volta tar­tozik hozzá, hanem a ki­sebbség tisztelete, a kisebb­ségi álláspont kifejtésének joga és lehetősége is. A pol­gári demokrácia intézmény- rendszerében ennek több­fajta biztosítéka van, ame­lyek módot adnak a kisebb­ségben maradt irányzatok, szervezetek, pártok számá­ra. hogy véleményüket fenn­tartva a polgári törvényes­ség keretei között küzdje­nek álláspontjuk elfogadta­tásáért. a többséggé válásért. Mindezt természetesen beha­tárolja a tőkés osztályérdek: a kommunista kisebbség ál­láspontja legfeljebb meg­tűrt, de nem megszívlelt, tiszteletet, figyelmet nem kap. döntéssé nem emelkedhet. Az osztályérdek — a dol­gozó osztályok, rétegek alap­vető érdeke — nyilván a mi viszonyaink között is meg­határozó. Semmiféle oka, in­doka nincs annak, hogy te­ret adjunk ama maroknyi ki­sebbség nézeteinek, amely társadalmunkat le akarja té­ríteni a szocializmus útjá­ról, s gondjaink megoldásá­nak kulcsát a tőkés viszo­nyok visszaállításában látja. A többség—kisebbség kér­dése azonban ma nálunk, ritka kivételektől eltekintve, nem ezen a síkon vetődik fel. A szocializmus talaján álló nézetek csapnak össze a különböző kérdésekben, s válik közülük az egyik több­ségivé, elfogadottá, a má­sik vagy mások kisebbségi- vé. S mi tagadás, még nem találtuk meg a legjobb mód­jait annak, hogy miként le­hetne a cselekvési egység megőrzése mellett a kisebb­ségi álláspontok figyelembe­vételének lehetőségét is fenn­tartani. Még előttünk álló fel­adat egy olyan mechaniz­mus kikovácsolása, amely egyaránt biztosítja a több­ség akaratából elfogadott ha­tározat következetes való­ra váltását, ezzel egyidejű­leg a kisebbségi vélemény megszívlelendő elemeinek hasznosítását, indokolt ese­tekben pedig a kérdés is­mételt napirendre tűzését, és ennek során akár a korábbi kisebbség többséggé válásá­nak kellő komolyságú le­hetőségét is. A szocializmus történelmi hagyományai itt sok tekin­tetben inkább nehezéket, mint lendítőerőt jelentenek. Az újonnan létrejött szo­cialista rendszerre kénysze- rített élethalál harc feltéte­lei között a sorok egységbe rendezése, az egyöntetű cse­lekvés jóval nagyobb fon­tosságot kapott, mint a sza­bad szellemű véleménycse­re, az eltérő álláspontok üt­köztetése. Ennek ellenére az első győztes szocialista for­radalom kezdeti időszakára, Lenin idejére nemcsak a fegyverrel támadó ellenfor­radalmi kisebbség erőszakos elnyomása volt jellemző, ha­nem a párton belül, a kom­munisták soraiban szabadon folyó vita is. Ekkoriban számos kérdésben alakult ki többségi és kisebbségi ál­láspont, s az éles hangú po­lémiával jól összefért a ki­sebbségbe kerülők eltérő vé­leményének tisztelete. A sztálini gyakorlat, a prole­tárdiktatúra bürokratikus el­torzulása azonban hamaro­san olyan helyzetet terem­tett, amelyben a kisebbségi vélemény immár ellenséges­nek minősült, képviselőire gyakran megtorlás várt. S az az állapot, amelyben a kisebbségben maradt állás­pont „pártellenes”-nek ne­veztetett, különféle elma­rasztaló jelzőket kapott, túl­élte a személyi kultusz idő­szakát, és paradox módon még — a költő szavaival él­ve— „Sztálin örököseivel" szemben is érvényesült. Vannak persze másféle ha­gyományok is; elegendő ta­lán csak arra utalni, hogy az MSZMP a korábbi idő­szak tanulságait levonva már több mint három évti­zede lehetővé tette tagjai számára különvéleményük fenntartását, pártf órumon történő kifejtését. A felhal­mozódott tapasztalatok azon­ban arra intenek, 'hogy ezt a kérdéskört szélesebb mé­retekben, átfogóbban is vé­giggondoljuk. A szocialista demokrácia elmélyülésével ugyanis mind gyakoribb, hogy a döntések a különbö­ző politikai, állami, önkor­mányzati testületekben nem egyhangúlag születnek, ha­nem szavazattöbbséggel. Új helyzet ez. amely újféle reflexeket is igényel. A több­ségtől nem utolsósorban azt, hogy ne tekintse politikai rendellenességnek, ha vala­ki megkérdőjelezi álláspont­jának helyességét, és ezt a szavazáskor is kifejezésre juttatja. A kisebbségnek pe­dig meg kell tanulnia el­viselni, ha a vitában, a ha­tározathozatalnál alulma­rad. Az egyes álláspontok köl­csönösen jóakaraté megkö­zelítése a fejlődésnek, az előrehaladásnak fontos fel­tétele, biztosítéka. Hiszen a társadalomtudományokban, a politikai és gazdasági élet­ben az új gondolatok, felis­merések -rendszerint elő­ször csak egy vagy néhány ember fejében jelennek meg, kezdetben csupán egy ki­sebbséget tudnak megragad­ni. Hű hiányzik a kisebbsé­gi vélemény iránti tisztelet, az új törekvések, új értékek sokkal nehezebben tudnak utat törni, netán ki sem bontakozhatnak, s ez meg­rekedéshez, pangáshoz vezet­het. A világszocializmus tör­ténete sajnos nem kevés pél­dát szolgáltatott arra. mi­lyen súlyos veszteségek ér­hetik emiatt a társadalmat. Az élet ma a következetes cselekvéssel, az elhatározá­sok határozott megvalósítá­sával egyidejűleg igényli a készséget és képességet a folyamatos önvizsgálatra, megújulásra. Ebben sokat segíthet, ha a többségi aka­rat valóra váltásán fáradoz­va, a munka minden fázi­sában kellő figyelmet, és fe­lelősségtudattól áthatott tisz­teletet tanúsítunk a kisebb­ségben maradt gondolatok iránt is. Gy. L. Idegenforgalmi gyorsjelentés Az év első tíz hónapjában kis híján 17 millió külföldi kereste fel hazánkat, 2,3 millióval több mint tavaly ilyenkor — tűnik ki a Köz­ponti Statisztikai Hivatal most közzétett adataiból. A szocialista országokból több mint 12 millióan ér­keztek hozzánk. Csehszlová­kia változatlanul az első helyet foglalja el idegenfor­galmi partnereink sorában, csaknem négy és fél millió látogató érkezett északi szomszédunktól. Második he­lyen Lengyelország áll, in­nen mintegy 3 millió láto­gató lépte át határainkat a tíz hónap alatt, 13 százalék­kal többen, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az NDK-ból is megélénkült a forgalom, többen érkeztek, mint az utóbbi években bár­mikor, számuk meghaladta a másfél milliót. A jugoszlá­viai turisták száma szem­beötlően növekedett, meg­közelítette a 2 milliót, csak­nem 40 százalékkal többen jöttek, mint egy évvel ko­rábban. Ezen felül a kisha- tárforgalom keretében több mint 300 ezren látogattak hazánk déli megyéibe. A tőkés országokban is megélénkült az érdeklődés Magyarország iránt az el­múlt hónapokban. A szak­emberek szerint ennek oka elsősorban az árfolyamválto­zás, hiszen a nyugati orszá­gokból érkezők az idén egy­negyedével több forintot kap­tak ugyanannyi nemzeti va­lutájukért, mint 1986-ban. A legtöbben Ausztriából ér­keztek, az osztrák turisták száma meghaladta a 2,7 mil­liót. Az NSZK-ból október­ben érkezett meg az idei egymilliomodik vendég. A tavalyihoz képest másfélsze­resére nőtt az olasz turista- forgalom, 140 ezren keres­ték fel hazánkat. A legdina­mikusabban — 75 százalék­kal — a holland forgalom nőtt, a látogatók száma csaknem elérte a 90 ezret. A tengerentúlról —' elsősor­ban az Egyesült Állaníokból — a tavalyi visszaesés után folyamatosan növekszik a forgalom, az idén már több mint 100 ezren keresték fel hazánkat. A magyarok is többet utaz­tak külföldre, mint egy év­vel korábban. A szocialista országokat 4,4 millió alka­lommal keresték fel. Az át­lagosnál gyorsabban bővült a Lengyelországba irányuló forgalom, de az NDK-beli és a csehszlovákiai utazások száma is egyötödével nőtt. A nyugati országokba 800 ezren mentek, valamivel töb­ben mint tavaly, ám első­sorban a hivatalos utak szá­ma szaporodott, a kiutazá­sok felét kitevő turistafor­galom kissé visszaesett. Korszerű rakodógépek gyártása Kaposvárott Tőkés importot pótol az NSZK licenc alapján készülő csuklós hom­lokrakodógép gyártása. A korszerű gépeket Ka­posvárott, a KAPÓS- GÉP üzemében készítik. Az egy és háromnegyed millió forint értékű gépből az idén harminc darabot szállítanak ha­táridőre a megrende­lőknek. Felvételünk a szerelőcsarnokban ké­szült. ahol az AR 61 B típusú rakodógépeket szerelik össze. • (MTI-fotó: Kálmándv Ferenc felv.j A népfront és a kibontakozás A megyénk településein működő 150 népfrontbi­zottság és a mozgalomban dolgozó aktívák az utób­bi időben nagymértékben hozzájárultak a társadal­mi feladatok megoldásá­hoz, s bekapcsolódtak a településfejlesztési tervek kidolgozásába, végrehaj­tásába is. Mivel a romló gazdasági helyzet negatí­van befolyásolta az elmúlt évek társadalompolitikai és szociális programjának megvalósítását, a mozga­lom több hátrányos hely­zetű réteget, csoportot is felkarolt. Így jött létre az ezeket segítő társada­lompolitikai tanács, a me­gyei cigánytanács, vala­mint a családvédelmi ta­nácsok. Az erőfeszítések ellenére azonban tovább romlott a lakosság köz­érzete, politikai hangulata. Az MSZMP KB július 2-i állásfoglalása, és a kormány Országgyűlésünk által jó­váhagyott stabilizációs ter­ve olyan kibontakozási prog­ramot kínál, amelynek cél­kitűzéseivel a népfront is azonosul, és segíti azoknak megvalósítását. Ebből a feladatból a HNF Heves Megyei Bizottsága is részt vállal. Mindenekelőtt a lakosság körében végzett felvilágosító. propaganda- munkára helyeznek nagy hangsúlyt. Az állampolgárok közéleti tevékenységét olv módon kívánják erősíteni, hogy a tanácstagok, a taná­csi testületek, s az ország- gyűlési képviselők munká­járól, döntéseiről bővebb tájékoztatást kapnak. a la­kosságot széles körben érin­tő kérdések megvitatására pedig vitaesteket rendeznek. Indokolt esetben a helyi népszavazás lehetőségeivel is élni fognak az adott te­lepüléseken. A társközsé­gekben dolgozó elöljárósá­gok munkájához a jövőben fokozottabb segítséget nyúj­tanak a helyi testületek. A gazdaságpolitikai mun­kában tovább folytatják a megyei és helyi tervek vé­leményezését. és részt vesz­nek a reálisabb döntések előkészítésében is. Ezzel párhuzamosan a népfront­bizottságok továbbra is tá­mogatják a háztáji és kise­gítő gazdálkodást, s figyel­met fordítanak a korszerű termesztési módszerek ter­jesztésére. A fogyasztók tanácsai várhatóan aktívabb tevé­kenységet fejtenek ki a vá­sárlók érdekeinek védelmé­ben. A környezetvédelem területén határozottabban lépnek fel az ipari és kom­munális szennyeződés ellen. A népfrontbizottságok a foglalkoztatáspolitikai gon­dok enyhítésében is szere­pet vállalnak a jövőben, a családvédelmi tanácsok pedig új egyesületek létre­hozásával, családsegítő központok kialakításával működnek közre a kis kö­zösségek összetartásában. Az idősek, a nyugdíjasok részére létrehozott klubok számát a tervek szerint to­vább növelik, a fiatalok la­kóterületi ifjúsági fóruma­it pedig évente megrendezik. A HNF testületéi közremű­ködnek az egészségmegőrzé- si program megvalósításában is. Az öktatás társadalmi tá­mogatásában a Családi Kör klubok, iskolatanácsok ját­szanak szerepet. A feladat- terv szerint nagyobb fi­gyelmet fordítanak ezenkí­vül a műveltség növelésére, a külpolitikai előadások, baráti találkozók szervezé­sére. A testvérmegyei kap­csolatokat pedig elsősorban a gazdasági-társadalmi meg­újulást segítő mozeal rr feladatok és a tapasztalatok kölcsönös cseréje szolgála­tába állítják. Horgászoknak, vadászoknak A közelmúltban nyílt meg a gyöngyösi horgász- és vadászból! (Fotó: Perl Márton)

Next

/
Thumbnails
Contents