Népújság, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-18 / 272. szám
I. NÉPÚJSÁG, 1987. november 18., sxerda Kadar Janos befejezte belgiumi látogatását NEMZETKÖZI SAJTÓÉRTEKEZLET (Folytatás az 1. oldalról) Keddi brüsszeli sajtóértekezletén Kádár János elöljáróban nyilatkozatot tett, néhány szóval bemutatva Magyarországot a nemzetközi sajtó képviselőinek, akiknek — mint mondotta — „fontos szerepük van a népek közeledésének és együttműködésének elő' mozdításában’’. — Hazám — mondotta az MSZMP főtitkára — területileg és lélekszámban kis ország, elkötelezett a szocialista építés mellett, úgy is mint a Varsói Szerződés, valamint a Kölcsönös Gaz~ dasági Segítség Tanácsának tagállama. Fontos körülmény, hogy Magyarország nemzeti jövedelmének igen magas hányada, mintegy 50 százaléka a külkereskedelemben, s az utóbbinak nagyjából szintén a fele nem szocialista piacokon realizálódik. Ebből követ~ kezően —, de politikánk szerint is — mi nyitott ország vagyunk. A nemzetközi kapcsolatok normáit megtartva széles körű együttműködésre törekszünk — beleértve ebbe a politikai, a gazdasági, a kulturális kapcsolatokat éppúgy, mint az idegenforgalmat vagy a személyes érintkezést — minden olyan országgal, amely erre kész. Magyarországon most, s erről nyíltan beszélünk, nehéz feladatok megoldása van napirenden. Olyan gazdasági kérdésekre kell választ, megoldást találnunk, amelyek egész társadalmunkat, országunk egész lakosságát érintik. Az a feladatunk, hogy a szocialista társadalmunk humánus alapelveit szem előtt tartva megteremtsük a racionális gazdálkodás feltételeit. Ezért már sok mindent tettünk, de sok még az elvégeznivalónk is. A társadalom demokratizálására és a reformok folytatására törekszünk. Értékelésünk, meggyőződésem szerint is, a nemzetközi életben most biztató jelek vannak. Ezek közül kiemelkedik a december 7-éré tervezett szovjet—amerikai csúcstalálkozó, a már bejelentett szándék, hogy ott bizonyos rakétafegyverek megsemmisítésében kívánnak megállapodni. Ha így történik, ez bizonyítéka lesz mindkét fél nagyfokú realitásérzékének, s olyan lépés, amely- lyel valamennyi nép érdekeit szolgálják. Jó, hogy továbbra is tart a helsinki folyamat. Biztató. hogy Bécsben sor került a Varsói Szerződés és a NATO képviselőinek kapcsolatfelvételére. hogy előkészítsék a tárgyalásokat a két szövetségi rendszert érintő kérdésekről. Mi, magyarok — pártunk, kormányunk és közvéleményünk — fenntartás nélkül egyetértünk a Szovjetunióban végbemenő változásokkal, a peresztrojkával. Ügy értékeljük, hogy törekvéseink hasonlóak. A közelmúltban Pekingben jártam, ahol nagyon őszinte, jó szellemű beszélgetéseket folytattam az általam már régebben is ismert kínai vezetőkkel-. Nagy realitás- érzéket tanúsítva, ők is megerősítették: mind közvetlen, mind távolabbi céljainkat a szocializmus építésének útján kívánják elérni. Néhány szót szólnék belgiumi utamiról. Magyarország és Belgium között már jó néhány esztendeje megfelelő. sokrétű, az együttműködés valamennyi lehetséges területét átfogó kapcsolatok alakultak ki. Ezeket a •kapcsolatokat sok minden segíti. Bizonyos szempontból hasonlóak a két ország adottságai, nagyságrendje, de Belgium nemzeti jövedelmének közel 70 százaléka realizálódik a nemzetközi áruforgalomban. — A két ország érdekelt tehát abban, hogy mind nagyobb mértékben bekapcsolódjon a nemzetközi gazdasági munkamegosztásba. Magyarország nem bezárkózással, hanem egyebek között a nemzetközi együttműködés bővítése és fejlesztése útján akar hozzájárulni problémáinak megoldásához. Ezért is örömmel tettem eleget Belgium királya, valamint miniszterelnöke meghívásának. Érdemi tárgyalásokat folytattunk mindenekelőtt a vendéglátókkal, továbbá a szenátus, s különböző pártok vezetőivel, az üzleti körök képviselőivel. Nagyon köszönöm a meghívást, a szives vendégszeretetet, az érdemi, igen jó légkörű tárgyalásokat. S azt, hogy (amint a mi részünkről is) megvan a szándék sokoldalú együttműködésünk továbbfejlesztésére. A nemzetközi kérdéseket tekintve mindkét ország eny- hültebb, békésebb világ megteremtésében érdekelt. Magyarország és Belgium egyaránt kis ország, de közös szándékunk, hogy lehetőségeinkhez mérten hozzájáruljunk az európai kapcsolatok javításához. Az itt végzett munka eredményeivel elégedett vagyok. Meggyőződésem, hogy ezeket a tárgyalásokat cselekvés követi majd, a magyar— belga együttműködés szélesedni fog, és a nemzetközi színtéren — külön-külön vagy együtt — az enyhülés, a szilárdabb, tartósabb béke érdekében lépünk fel. Belgium népének és vezetőinek a legjobbakat kívánom, mindenekelőtt azt. hogy munkájukban sikereket érjenek el, és azok gyümölcseit békében élvezhessék, hangoztatta az MSZMP főtitkára. A látogatás során alkalmam volt tárgyalni az Európai Gazdasági Közösség Bizottságának elnökével és a külkapcsolatokért felelős tagjával. Az utóbbi években intenzív megbeszélések folynak Magyarország és a Közös Piac képviselői között annak érdekében, hogy megállapodásra juthassunk. Vannak még bizonyos megoldásra váró kérdések: hazánk a GATT tagja, s e szerint a Közös Piac országainak is a legnagyobb kedvezményt kellene biztosítaniuk a Magyarországgal folytatott kereskedelemben. Ezt azonban nem kapjuk meg. sőt a tagországok eltérő módon, de különvámokkal. mennyiségi korlátozásokkal terhelik az epxortcikkeinket. Belátható időn belül szeretnénk megegyezni ezekben a kérdésekben a Közös Piaccal, s a mostani tárgyalások alapján úgy gondolom: ez lehetséges. Mindez annyiban érinti a magyar—belga gazdasági kapcsolatokat, hogy Belgium is a Közös Piac tagországa — zárta bevezető nyilatkozatát a párt főtitkára. A sajtókonferencián Kádár János elsőként arra a kérdésre válaszolt, hogyan egyeztethető össze a magyar- országi reformfolyamat — miként a kérdező fogalmazott — a kommunista rendszerrel. — Magyarországot — mondotta — gyakran emlegetik úgy, mint kommunista országot. Szeretném megjegyezni: Magyarország sajnos még nem kommunista ország, csak szeretném — mint kommunista meggyőződésű ember —, hogy azzá váljék. Nálunk most a szocialista társadalom épül. A szocialista társadalomban is van pénz, és árutermelés folyik. Márpedig az árutermelésnek vannak saját törvényei, amelyek minden társadalmi rendszerben érvényesek. Már régebben felismertük, hogy ahol árutermelés folyik, ott piac is van, a piac törvényeit nem tehet figyelmen kívül hagyni, s csak reális árakkal lehet gazdálkodni. Ezért tértünk át például a világpiaci árakhoz igazodó termelői árakra. És ha egy kapitalista országban a vállalatoknak nyereséggel kell dolgozniuk, mert különben a versenyben lemaradnak, akkor a szocialista társadalomra ez még inkább igaz. Ezt fejezik ki reform- törekvéseink. Közöttük továbbá fontos szerepe van a demokrácia elmélyítésének. Az emberek minél nagyobb tömegét kívánjuk bevonni az őket érintő kérdések eldöntésébe. A következő kérdező a Közös Piaccal létrejöhető megállapodásról, illetve ennek akadályairól érdeklődött. A második kérdése a közép-hatótávolságú rakétákkal kapcsolatos megállapodással. Magyarország álláspontjának megismerésével függött össze. — A Közös Piaccal folytatott tárgyalások eredményes befejezéséiben — mint már említettem — nemcsak reménykedek. hanem a most folytatott megbeszéléseim alapján bízom is. Meg kell azonban mondanom, hogy az intenzív tárgyalások egész folyamatában partnereink gyakran mondják: velünk ők meg tudnának egyezni, de félnek a precedenstől. S azt is szem előtt kell tartani, hogy a Közös Piacon belül sem egyforma a tagországok megítélése a kapcsolattartásról. A másik kérdésre ugyancsak röviden szeretnék válaszolni. Az összes fegyvernemek közül mindenképpen ki kell iktatni a nukleáris fegyverzetet. A Varsói Szerződés országai, közöttük a Szovjetunió, világosan kijelentették, hogy az emberiség érdekében az állandó fenyegetést jelentő nukleáris fegyvereket meg kell semmisíteni. Ezzel szemben egyes országokban már hangot kapott olyan vélemény is: nukleáris elrettentés nélkül nem tudják elképzelni biztonságukat. Ha a világ minden országában egyidejűleg népszavazást rendelnének el arról: hogyan éljünk, nukleáris fegyverekkel vagy azok nélkül, azt hiszem, a túlnyomó többség a nukleáris fegyverektől mentes világra voksolna. Engels a múlt században mondotta, hogy a haditechnika egyszer majd olyan fejlett szintet ér el, hogy amiatt nem lehet háborút kirobbantani. Íme, már ide jutottunk. De ha egyik vagy másik ország vagy a NATO azt mondja: még nem tudja elképzelni az életét atomfegyverek nélkül, erre a Varsói Szerződés azt válaszolja: minden fegyvernem csökkentéséről készek vagyunk tárgyalni, beleértve a szárazföldi csapatokat is. A közelmúltban a Varsói Szerződés azt is kinyilvánította, hogy az összes külföldön állomásozó idegen csapatok visszavonásában is kész megegyezni a NATO- val. Alapelvünk: egyenlő biztonság garantálása a fegyverzet alacsonyabb szintjén, hatékony ellenőrzéssel. Egy újságíró Kádár Jánosnak a külföldi csapatok kivonásával kapcsolatos szavaira utalva a Magyarországon állomásozó szovjet alakulatok jövőjéről érdeklődött. A párt főtitkára válaszában rámutatott, hogy a szovjet csapatok magyarországi jelenléte is szorosan összefügg a nemzetközi helyzet alakulásával. A sajtóértekezletet követően Kádár János hazánk brüsszeli nagykövetségén a belgiumi magyar kolónia tagjaival találkozott. Meghitt, elvtársi eszmecsere közben hamar elérkezett a repülőtérre indulás ideje. A brüsszeli nemzetközi repülőtér melletti különrepülőtér szalonjában Wilfried Martens miniszterelnök várta a vendégeket. Még egy rövid, szívélyes beszélgetés után, meleg búcsút követően Kádár János és kísérete beszállt a repülőgépbe, amely felszállt Budapest irányába. VISSZHANG Valamennyi belga lap nagy terjedelmű fényképes beszámolót közölt kedden Kádár János és Wilfried Martens tárgyalásáról, s az MSZMP főtitkárának a belga gazdasági és pénzügyi vezetőkkel létrejött találkozójáról. A kormánykoalíció vezető erejéhez közelálló La Libre Belgique kiemeli: a nemzetközi helyzetről folytatott megbeszéléseknek az ad jelentőséget, hogy a „Gorbacsov-korszak” fényében tekintették át a kelet—nyugati viszonyban bekövetkezett pozitív változásokat. A lap fontosnak tartja Kádár János találkozóját vezető belga gazdasági és pénzügyi vezetőkkel, köztük olyan személyiségekkel, mint Jean Godeaux a Belga Nemzeti Bank kormányzója, Etienne Davignon, a Societe Generale igazgatója, Philippe Bodson, a belga vállalkozók szövetségének elnöke, Jacques de Groote, a Világbank és Nemzetközi Valutaalap egyik vezetője. Pierre Berthe, a belga beruházók szövetségének vezérigazgatója. A katolikus La Qité és liberálisokhoz közelálló La Derniere Heure a magyar— belga kapcsolatokról ír. A két újság számokat, adatokat közöl a magyar—belga kereskedelmi forgalomról. ★ Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, az Elnöki Tanács tagja —, aki I. Báldvin király és a belga kormány meghívására hivatalos látogatást tett Belgiumban — kedden este hazaérkezett Budapestre. Kíséretében volt Várkonyi Péter külügyminiszter, az MSZMP KB tage ja, Gecse Attila, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője, KarvaUcs László, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetője, Bartha Ferenc, a Minisztertanács Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titr kórságának vezetője, valamint Németh József, hazánk brüsszeli nagykövete, aki állomáshelyén maradt. Kádár János fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke, Lázár György, az MSZMP főtitkárhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának 'titkára, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Kótai Géza, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, a Központi Bizottság tagjai; Urban Lajos közlekedési miniszter, Horn Gyula, kül- ügyminisztériumi államtitkár, a KB tagja, valamint Földest Jenő, belügyminisztériumi államtitkár. Jelen volt Pierre Schmidt, a Belga Királyság budapesti nagykövetségénk ideiglenes ügyvivője. —( Köípoíitikqi kommentárunk)— Kedvező széllel A GENFBÖL TUDÓSÍTÓ HÍRMAGYARÁZÓK ezúttal nem tekintették rossz jelnek, hogy Julij Vo- roncov és Max Kampelman küldöttségvezetők az eredetileg két napra tervezett megbeszéléseiket kedden is folytatták. Az egyes tárgyalási szakaszokat követő tömör kijelentésekben ugyanis újra és újra elhangzott ez a szó: „előrelépés”. A keddi hosz- szabbítást is azzal indokolták, hogy ki akarják használni a mostani lendületet, a „kedvező szelet”. S ez önmagában is örvendetes, hiszen Voroncov és Kampelman nem kisebb feladattal érkezett Genfbe, minthogy pontosítsák a még tisztázandó kérdéseket a közepes hatótávolságú és harcászati-hadműveleti rakéták felszámolásáról kötendő szerződésben, amelyet Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan a december 7-én kezdődő csúcstalálkozón ír majd alá. A világ várja a történelmi eseményt, hiszen a két nagyhatalom először készül egy teljes fegyverosztály megsemmisítésére. A korábbi szovjet—amerikai megállapodások ugyanis fegyverzetkorlátozási jellegűek voltak, a meglévő szinték befagyasztását írták elő, de nem felszámolásukat. Figyelemre méltó, hogy Nyugaton immár elenyésző kisebbségbe kerülnek azok a hangok, amelyek valamiféle veszélyt vélnek kiolvasni a tervezett szovjet—amerikai egyezményből. Hangnemet változtatott Lord Carrington, a NATO főtitkára is. EGYÉRTELMŰNEK LÁTSZIK, hogy a zavaró hangok ezúttal már nem a mostani eurorakéta-egyez- ményt, hanem a nukleáris fegyverkorlátozás további folyamatának megkérdőjelezését vették célba:» Valójában már megkezdődték az előkészületek Gorbacsov és Reagan esetleges jövő tavaszi újabb találkozójára is, amelyen a földrészek közötti, tehát az interkontinentális ballisztikus rakéták ötvenszázalékos csökkentéséről írhatnának alá egyezményt. Moszkvában azonban tisztában vannak azzal, hogy ennek csak akkor lenne igazán értelme, ha az Egyesült Államok lemondana az úgynevezett hadászati-védelmi kezdeményezéséről, az SDI-programról. Reagan elnök viszont most hétfőn újra- úgy fogalmazott, hogy az SDI-t nem tékinti „alku tárgyának”. Ezúttal ismét megvádolta a Szovjetuniót, hogy maga is hatalmas összegeket fordít saját űrfegyverkezési programjára. MÁRPEDIG A SZOVJET VÁLASZ egyértelmű. A napokban egy szovjet tábornok szögezte le, hogy a Szovjetunióban nem dolgoznak az amerikai SDI-nak megfelelő programon. Természetesen Moszkva nem titkolja, hogy Washington hajthatatlansága esetén rákényszerül különféle válaszlépésekre. Egyben azt is világossá teszik szovjet részről, hogy nincs kifogásuk az esetleges űrfegyverek elemeivel, egyes ösz- szetevőivel folytatott laboratóriumi kísérletek ellen. Ám világosan meg kell húzni a határt, hiszen egyébként a két fél között érvényben lévő nagy fontosságú megállapodás, a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról kötött ABM-szerződés veszti el értelmét. S ily módon megkérdőjelezné, hogy más — így például a december 7-én aláírandó — megállapodás is tartósnak bizonyulhat-e a két nagyhatalom között. Ortutay L. Gyula Kötvényárfolyamok Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. 1987. november 16-tól november 22-ig A kötvény megnevezése KamatKamatláb fiz. (°/o) dátuma Futam idő Árfolyam a névérték %-ban vétel eladás AMFORA 11 11. 30. 1984—91 106,25 107,75 Balaton Volán 11 10. 31. 1985—92 96,00 97,50 Borsodi Iparcikk—II. 11 11. 01. 1985—91 96,00 97,50 Borsodi Ruh. K. V. 11 11. 01. 1985—91 96,00 97,50 Borsodi Sörgyár 11 01. 31. 1986—92 104,50 106,00 BUlWV 11 11. 03. 1985—91 105,75 107,25 DÉLKER—I. 11 03. 20. 1985—91 103,25 104,75 DOMUS 11 12. 10 1984—90 106,00 107,50 DIJV—Paraffin 11 11. 14. 1985—90 96,00 97,50 Györ-Sopron Iparcikk 11 03. 20. 1986—93 102,50 104,00 Heves Megyei Iparcikk 11 02. 23. 1987—93 103,50 105,00 Kaposvári Volán 11 12. 01. 1985—92 106,00 107,50 Kecskeméti V. T. KK I. 11 01. 06. 1986—91 116,50 118,00 KSZE 11 12. 15. 1986—92 105,50 107,00 Mátra Volán 11 02. 17. 1986—91 104,50 106,00 Napsugár Ruh. Szöv. 11 09. 24. 1985—91 98,00 99,50 PIÉRT—I. 11 06. 30. 1984—91 100,00 101,50 PIÉRT—II. 11 04. 11. 1985—92 102,00 103,50 SKALA—I. 11 05. 31. 1984—91 101,00 102,50 SKALA—II. 11 05. 06. 1985—92 101,50 103,00 SKALA—III. 11 05. 15. 1985—92 101,25 102,75 Szabolcs M. Ip. KV. 11 10. 15. 1986—92 97,75 99,25 Szatmár Bútorgyár H 10. 29. 1985—93 96,00 97,50 Gazdálkodó szervezetek által AGRAR—I. 12 vásárolható 07. 01. kötvények: 1985—93 101,50 103,00 AGRÁR—II. 11,5 04. 01. 1986—94 103,50 105,00 OKHB Rt. I. 11 07. 01. 1987—94 100,00 101,50 OKHB Rt. II. 11,5 07. 15. 1987—93 98,50 100,00 Jelenleg kapható kötvények: Tartósftólp. K. KK. 11 07. 15. 1987—93 98,50 100,00 Mátra Volán Eger íi 09. 17. 1987—92 98,50 100,00 Az árfolyamok tájékoztató jellegűek, a kereslet-kínálattól függően a megadott értéktől eltérhetnek. A tájékoztató terjedelme miatt nem teljeskőrű. Bővebb felvilágosítás az OKHB Rt. egri és hatvani bankszervétől kérhető.
