Népújság, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-18 / 272. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 272. szám AHA: 1987. november 18.. szerda 1,8# FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kádár János befejezte belgiumi látogatását Brüsszel főtere, a világhírű Grande Place és az ott álló 17. századi gótikus városháza kedden ma­gyar és belga nemzeti zászlódíszt öltött Kádár János tiszteletére, aki megkezdte belgiumi hiva­talos látogatása második napjának programját. Érdemi munka A közelmúltban a Vi­lággazdaság című lap ri­portere érdekes beszélge­tést folytatott a ;í egyik nagy külkereskedelmi vál­lalatunk bécsi irodájának vezetőjével. A kétfős iro­da főnöke — munkatársa egy osztrák adminisztra­tív ügyekkel foglalkozó dolgozó — elmondta, hogy a nagy cég összforgalmá­nak mintegy tizedét ők ketten bonyolították le. Pontosabban ő. hiszen az üzletkötésekkel ő foglal­kozik. Mindemellett he­tente egy részletes, össze­foglaló jelentést is készít, amelyben az anyacéget arról informálja, hogy a vállalatnak milyen termé­keket, a világ mely térsé­gében érdemes eladni. Az újságírónak arra a kérdé­sére. hogy nem sok-e ez egy kis iroda vezetőjének, a szakember azt válaszolta, hogy nem. A magyarorszá­gi munkatempóval össze­hasonlítva. sokkal kényel­mesebben él, mert Bécs- ben csakis a szakmával összefüggő kérdésekkel kell foglalkoznia, tehát A'an ideje dolgozni. Nem kell értekezletekre járnia, nem kell csipri-csupri ügyekben tárgyalnia, nem kell az elnökségekbe be­ülnie, és így tovább. A cikket olvasván bizonyá­ra sok hazai vezető sóhajt fel irigyen: de jó neki! Hiszen a hazai gyakor­latban még egészen más a helyzet. Hiába szület­nek állásfoglalások, út­mutatások. a vezetőknek túl sok ideje vesz kárba a fölösleges értekezések, tárgyalások. megbeszélé­sek miatt. Mert nálunk akármilyen kis cég. intéz­mény.'egyesület tart va­lamilyen megbeszélést, általános, óhaj, hogy le­gyen ott „valaki" leg­alábbis a „várostól”, de inkább a „megyétől”, ha nem valamelyik ..orszá­gos szervtől”. S a kikény­szerítő kívánalom, telefo­nálás, személyes meghí­vás hatására, akad is mindig valaki többnyire, aki részt vesz a tárgyalá­son, bár csupán belső ügyről van szó. De az is általános, hogy az átlag ügyintéző is min­dig a „fejjel” akar be­szélni. mert úgy érzi, hogy csakis az tud az ő ügyé­ben eljárni. S ha máshoz fordul az csakis „másod­rendű” ügyintézés lehet. Az általános társadalmi beidegződés hatására az­tán a vezetők egyre keve­sebb időt tudnak a szak­mai kérdésekre fordítani. Mindez pedig nem sokat használ sem az egyénnek, sem az adott kollektívá­nak. Remélhető, hogy éppen pártunk kezdeményezésé­re és törekvésére változni fog majd ez a helyzet. A fölösleges értekezések, tanácskozások kiiktatásá­val, a bürokratikus ügyin­tézés csökkentésével, az idő megbecsülésével és kihasználásával, a haté­konyságra való törekvés­sel csökken majd a veze­tők holtideje. És mindezt az érdemi munkára for­díthatják. Kaposi Levente A Grande Place a nem­zetközi munkásmozgalom ne­vezetes emlékét is őrzi: a városháza mellett áll az — oromzatának díszítéséről el­nevezett — „Hattyús ház". A múlt század derekán az ebben levő kávéházban tar­totta összejöveteleit a De­mokratikus Szövetség elne­vezésű munkásegylet, amely­nek rendszeres vendége volt az akkor Brüsszelben élő Marx Károly. Marx ott ol­vasta fel elsőízben a Kom­munista Kiáltvány részleteit. A városháza bejáratánál Hervé Brouhon Brüsszel vá­ros polgármestere fogadta Kádár Jánost és felkísérte a városháza gótikus termébe. A polgármester — aki ma­ga nem is egyszer járt Bu­dapesten, és jó kapcsolato­kat ápol a magyar főváros vezetőivel — bemutatta a vendégnek a brüsszeli vá­rosi elöljáróság megjelent tagjait, majd rövid üdvözlő beszédet mondott. Hangsúlyozta többek kö­zött: Kádár János látogatá­sa elmélyíti a két ország párbeszédét a kétoldalú és az egyetemes európai kap­csolatok javára. Az EGK és a KGST között kialakult kontaktusnak is ez a célja, erősítve a két gazdasági kö­zösség tagjai — így Magyar- ország és Belgium — részé­ről tett kezdeményezéseket. Végezetül a brüsszeliek ne­vében tolmácsolta jókívánsá­gait Kádár Jánosnak és a magyar nemzetnek. Kádár János válaszában köszönetét mondott a pol­gármester meleg baráti sza­vaiért, amelyben kifejező­dött a magyar nép iránti tisztelet is. Hervé Brouhon gondolataihoz kapcsolódva szólt a Magyarország előtt álló feladatokról, amelyek megoldására világos, ke­mény, nyílt program szüle­tett. Hangsúlyozta: az or­szág adottságaiból kiinduló politika azt diktálja, hogy a problémákat nem elszigetel­ten, hanem közös munkával, az együttműködésre kész partnerekkel együtt kell megoldani. A brüsszeli magas szintű találkozóról megállapítottam megbeszéléseken közös szán­dék és elhatározás nyilvá­nult meg, hogy tovább bő­vüljenek a két ország kap­csolatai mindkét nép javá­ra. Brüsszel város vezetői­nek és lakóinak szóló jókí­vánságait kifejezve kérte: ezentúl is járuljanak hozzá a magyar—belga kapcsola­tok fejlesztéséhez, a népek jobb megismeréséhez, a ba­rátsághoz és együttműködés­hez. A polgármester felkérésére Kádár János látogatása em­lékére bejegyezte nevét a város aranykönyvébe. Ezt követően a vendég átnyúj­totta a budapesti Halász- bástya bőrbe mintázott ké­pét, az ajándékot a polgár- mester a brüsszeli királyi palota parkját ábrázoló réz­karccal viszonozta. A bensőséges hangulatú találkozó után a polgármes­ter és a városi tanács tag­jai végigkísérték a magyar vendéget a városháza ter­mein. Kádár János belgiumi lá­togatásának második napján szálláshelyén Louis VanGeyt' tel, a Belga Kommunista Párt elnökével találkozott. Az MSZMP főtitkára és a Belga Kommunista Párt el­nöke hasznosnak és ered­ményesnek minősítette a nagy októberi szocialista for-, radalom 70-ik évfordulója alkalmából Moszkvában a kommunista pártok és a bal­oldali haladó erők részvéte­lével megtartott tanácsko­zást. Kiemelték, hogy a szé­les körű megbeszélés új fel­tételeket teremtett a világ haladó erőinek együttműkö­dése. közös fellépése szá­mára. Kádár János és Louis Van Geyt megelégedéssel szólt a két párt jól fejlődő kapcsolatáról. A találkozón részt vett Gecse Attila, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezető-helyettese. ★ Kedden délelőtt Várkonyi Péter magyar és Leo Tinde- mans belga külügyminiszter tárgyalást folytatott, és ma­gyar—belga egészségügyi és orvostudományi együttmű­ködési egyezményt írt alá. A megállapodás az egész­ségügyi szervek információ- és dokumentumcseréjét irá­nyozza elő, továbbá lehető­séget teremt közös orvostu­dományi kutatásokra, orvos- tudományi egyesületek és in­tézetek együttműködésére, szakértők cseréjére és egy­más nemzetközi konferen­ciáin való kölcsönös rész­vételre. Kádár János az MSZMP főtitkára, az Elnöki Tanács tagja a kora délutáni órák­ban a Laeken-i palotába látogatott, ahol 1. Baldvin királlyal találkozott. A szí­vélyes légkörű kötetlen megbeszélésen Kádár János tájékoztatta vendéglátóját belgiumi tárgyalásairól, ha­zánk kül- és belpolitikai te­vékenységéről. . Megelége' déssel szóltak a nemzetkö­zi életben tapasztalható kedvező változásokról, Ma­gyarország és Belgium ered­ményesen fejlődő kapcsola­tairól. A találkozó után a belga uralkodó ebédet adott Kádár János tiszteletére. Kedden délután, belgiumi hivatalos látogatásának be­fejezéseként Kádár János Brüsszel sajtóközpontjában nemzetközi sajtóértekezletet tartott. Az igen nagy ér' deklődéssel várt tájékozta­tóra 20 belga és 35 más or­szágbeli újság, folyóirat, hírügynökség, rádió' és te­levízióállomás összesen több mint 100 tudósítója jött el. Karvalics László, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezető-helyettese be­vezetője után. amelyben utalt Kádár János legutóbbi külföldi útjaira, Kádár Já­nos üdvözölte a jelenlevő­ket. (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János és I. Baldvin király találkozója a Laeken-i királyi palotában (Népújság-telefotó: MTI — Soós Lajos felvétele — KSj Hazánkba érkezett Viktor Kulikov Kedden munkalátogatásra hazánkba érkezeti Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka. BRAZÍLIA Németh Károly és Jósé Sarney találkozója Németh Károly, az Elnöki Tanács brazíliai látogatáson tartózkodó elnöke és ven­déglátója, Jósé Sarney ál­lamfő hétfői tárgyalásán el­sősorban a kétoldalú kap­csolatok fejlődését tekintet­te át. Sarney elnök megerősítet­te. hogy Brazília kész a két ország kapcsolatának elmé­lyítésére. Kijelentette, hogy kormánya igyekszik „nyitni" a szocialista országok felé, és reményét fejezte ki, hogy ez a törekvés eredményes lesz. Állást foglalt a keres­kedelmi kapcsolatok bőví­tése mellett. Konkrétan utalt az informatikában, a bio­technológiában, a harmadik piacokon, a vasérckitermelés, a vízügy és a gépkocsiipar területén meglévő együtt­működési lehetőségekre. Németh Károly reményét fejezte ki, hogy látogatása a kapcsolatok fejlesztésére ösz­tönöz a kölcsönös érdekek és a szuverenitás tisztelete alapján. Az Elnöki Tanács elnöke síkraszállt a kulturá­lis értékek cseréje, az em­berek szabad mozgása, az idegenforgalom fejlesztése mellett. Felvetette a vízum­könnyítés kérdését, és an­nak lehetőségét, hegy ma­gyar főkonzulátus nyíljon Sao Paulóban, ahol nagyon sok Magyarországról elszár­mazott ember él. (Sarney ígéretet tett a kérdés meg­vizsgálására.) Az Elnöki Ta­nács elnöke „tisztességes, igazságos megoldást” sürge­tett az adósságproblémával kapcsolatosan, és méltatta azt a szerepet, amelyet Bra­zília tölt be Latin-Amerika biztonsága és békéje szava­tolásában. A magyar—brazil állam­fői tanácskozással egyidejű­leg Veress Péter külkeres­kedelmi miniszter Abreu Sobre brazil külügyminisz­terrel és gazdasági szakem­berekkel tanácskozott az együttműködés problémái­ról. Jósé Sarney brazil köz- társasági elnök a Németh Károly tiszteletére adott hét­fő esti díszvacsorán mondott pohárköszöntőjében a bra­zil nép és a brazil kormány rokonszenvéröl biztosította Magyarországot és a ma­gyar népet. Kijelentette, hogy tárgyalópartnerében őszinte és nyitott szellemű barátot ismert meg. aki ér­zékeny a kölcsönös érdekek­re. Brazília különösen kultu­rális, műszaki és tudomá­nyos-technológiai téren sze­retné fejleszteni és tartóssá tenni együttműködését Ma­gyarországgal — mondta az államfő. „Biztosíthatom önt, hogy a brazil kormány érett és tárgyilagos viszonyt kí­ván fenntartani a szocialis­ta országokkal” — fűzte hoz­zá. Az adósságproblémáról szólva kijelentette: Brazília nem engedheti meg, hogy adósságtörlesztés címén le­csapolják az ország fejlődé­séhez és a népjóléthez szükséges energiaforrásokat. Sarney kifogásolta a világ- gazdaságban tapasztalható bizonytalanságot, a protek­cionizmust, a korszerű tech­nológiák országok közötti áramlásának korlátozását. Síkraszállt a béke mellett, és bátorítónak nevezte a Szovjetunió és az Egyesült Államok elvi megállapodását a közepes hatótávolságú és hadműveleti-harcászati atomfegyverzetek leépítésé­ről. Az Elnöki Tanács elnöke válaszbeszédében köszöne­tét mondott a szívélyes fo­gadtatásért, a vendégszere­tetért. Szólt a nagy múltra visz- szatekintő magyar—brazil kapcsolatokról, megállapít­va. hogy Brazília hagyomá­nyosan legnagyobb gazdasá­gi partnerünk Latin-Ameri- kában. A népeinket össze­kötő kapocs a gazdag bra­zil kultúra: az irodalom, a költészet, a zene és a sport. Fontos szerep jut a Brazíliá­ban élő magyaroknak is: re­méljük, hogy egykori honfi­társaink és leszármazottaik a jövőben is hozzájárulnak új hazájuk gyarapításához, tevékenyen részt vállalnak az országaink, népeink közti bizalom és megértés erősíté­sében. Németh Károly szólt a vi­lággazdaság helyzetéből adó­dó gondjainkról és saját munkánk gyengeségeiről. Megelégedéssel állapítot­ta meg, hogy az emberiség sorsát érintő legégetőbb nemzetközi kérdésekben Ma­gyarország és Brazília ál­láspontja hasonló vagy egy­máshoz közel áll. „Elismerés­sel adózunk a Brazil Szö­vetségi Köztársaság konst­ruktív külpolitikai törekvé­seinek. Nagyra értékeljük a brazil kezdeményezésre szü­letett ENSZ-határozatot, mely a béke és együttműködés övezetévé nyilvánította a dél­atlanti térséget. Jelentősnek tartjuk, hogy a Contadorát támogató csoport tagjaként Brazília építő módon hozzá­járul a közép-amerikai vál­ság békés rendezéséhez" — mondta. A két ország kapcsolatai­ról szólva az Elnöki Tanács elnöke megállapította: mi is úgy véljük, hogy sok még a feltáratlan lehetőség, és ezek minél teljesebb kihasználá­sával, új formák, módsze­rek alkalmazásával, a fej­lődés új távlatai nyílhatnak meg előttünk. Közös aka­rattal és cselekvéssel jelen­tős eredményt mutathatunk fel nemcsak a gazdasági, ha­nem a műszaki-tudományos együttműködés, a kulturális, tájékoztatási és egyéb terü­leteken is. Németh Károly végezetül biztosította Sarney elnököt, hogy Magyarország a jövő­ben is korrekt és megbízha­tó partnere lesz Brazíliának. A hivatalos brazíliai lá­togatáson tartózkodó Németh Károly kedden reggel szál­láshelyén, a Jaburu palotá­ban fogadta Antonio Aure' liano Chaves de Mendonca brazil bánya- és energiaügyi minisztert. Az Elnöki Tanács elnöke ezt követően Brasilia neve­zetességeivel ismerkedett, majd udvariassági látoga­tást tett a brazil Legfelsőbb Bíróság elnökénél, Luiz Ra­fael Mayernél. A magánkörben elköltött ebéd után Németh Károly udvariassági látogatáson járt a brazil Szenátus és az Al- kotmányozó Nemzetgyűlés elnökeinél. Ezután Magyar- ország brazíliai nagykövet­ségére látogatott, ahol Sü­tő Gábor nagykövet bemu­tatta neki a dolgozók kol­lektíváját. Kedden délelőtt Nagy Gábor külügyminiszter-he­lyettes Ronaldo Costa brazil külügyminiszter-helyettessel tárgyalt a két ország együtt­működésének kérdéseiről. Folytatódtak a gazdasági és a kereskedelmi tárgyalások is. A magyar—brazil tanács­kozások tegnap fejeződtek be. Németh Károly és kísé­rete ma Brasiliából Rio de Janeiro-ba utazik, majd csü­törtökön dél-amerikai láto­gatásának második állomá­sára. Uruguayba folytatja útját.

Next

/
Thumbnails
Contents