Népújság, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-17 / 271. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. november 17., kedd 3 FAGYÖNGYE, ARANYÁG, RUMOS MAZSOLA ... LESZ PULYKA, LIBA, VIRSLI... HONGKONGI SZUPERSZERKENTYÜK ... Teli lesz a Télapó puttonya ünnepi dísz. ben az egri Széchenyi utcai édességbolt kirakata Bőséges a választék a Heves Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 1402.es számú áru- dájában (lent) lrAnyu, odanézz, Mikulás bácsi” — mutat a karon ülő szőke csöppség az áruház polcaira. Színes a kavalkád, kis Télapó, nagy Télapó, közepes, dobozos, zacskóba csomagolt, műanyag, szánon utazó, gyalog lépkedő — egyszóval minden méretben, formában felsorakozik itt a december 6-i választék. Eger utcáit járva bizonyára a legtöbben észrevették már, hogy az édességboltok egyik kirakatát csak ilyen jellegű áruk töltik meg, s az egyéb üzletek polcain is ott a rengeteg, piros papíros csokoládéfigura. A Télapó-ünnepség közel van, s nincs messze már a karácsony sem. Hogyan készül fel megyénk cukorkák, élelmiszerek és játékok tekintetében e két eseményre — ezt kérdeztük meg néhány áruházban, kereskedelmi vállalatnál. — A mikulási választék már a polcokon van — mondja Szentpéteri Gyuláné, a Belvárosi ABC egyik vezetőhelyettese. — A szaloncukrok közül is érkezett már néhány, zselésből ötven kilogramm, konzum már- tottból száz, csokoládés desz- szertből ugyanennyi. Ez csak töredéke a megrendelt meny- nyiségnek, december közepéig ugyanis 3150 kilóra számítunk. Lesznek újdonságok is ezek között, például a vaj karamella-szalon, ilyet tavaly kaptunk először, s akkor is nagy sikert aratott, a Fagyöngye, az Aranyág és a Rumos mazsola elnevezésű cikkek — ezeket még mi sem ismerjük igazán. — Kielégítő lesz-e a választék pulykából, libából, malachúsból, virsliből, egyszóval az ünnepi asztal alapanyagaiból? — Ebben biztosak lehetnek a vevők — kapcsolódik a beszélgetésbe Kotán Imrévé eladó. — December második hetében már a fagyasztópultokra kerülnek a szárnyasok, és az egyéb húsfélékből is színvonalas, egyenletes lesz a kínálat. — Vehetünk-e banánt, fügét az év utolsó hónapjában? — Ezt sajnos mi sem tudjuk. Egyelőre úgy tűnik, hogy ha lesz is, jóval kevesebbet kapunk, mint tavaly. A déligyümölcsök közül csak a narancs és a grapefruit a „biztos áru”. A boltban tett séta után felhívtuk Gyöngyösön Hor- nyák Miklósnét, a Heves Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályvezető-helyettesét. Megerősítette azt, amit a Belvárosi ABC-ben tapasztaltunk, és elmondta, hogy a megye többi árudájában is hasonló a helyzet — a mikulási teríték bőséges és esztétikus. A szaloncukorról, húsféleségekről azonban még nem tudott pontos adatokkal szolgálni, ezek szállítását csak az elkövetkező hetekben kezdi majd meg a vállalat. A Dobó téri játéküzletben a vásárlási láznak még csak a szele sem csap meg. Egy nagymama kinézetű nénike, fiatal házaspár, egy terhes kismama és egy középkorú anyuka válogat. Az ifjú pár éppen azon morfondírozik, hogy a kisebb, avagy a nagyobb szánkót ajándékozzák-e gyermeküknek, végül — mivel az árak közötti különbség nem számottevő — az utóbbi mellett döntenek. A középkorú anyuka egy 1600 forintos távirányítós autót nézeget, próbálgat, majd megvesz kettőt belőle. Minden van itt, ami egyébként is szokott lenni, társasjátékok, babák, macik, logikai fejtörők, kisautók, nagyautók, ami csak egy gyerekszobában elfér. Amikor kifejezetten ünnepi játékokról érdeklődtünk, a fiatal eladó csak annyit mondott, egyelőre még nem érkezett ilyen, nézzünk be talán a jövő héten. — Az idén kevesebb keret jut tőkés import árura, mint eddig — tájékoztat Oláh Kálmán, a Heves Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese. — Ennek ellenére legalább any- nyi, vagy ha lehet, még nagyobb . lesz a választék. — Hogyhogy? — Más forrásoknak — például a Triálnak, a Dél- kernek — köszöbhetően. A játékok jelentős hányada belföldi, s az importáru egy része is megérkezett már. Szokásunkhoz híven az idén is rendezünk karácsony előtti vásárokat. Egerben például a Mágnes Aruház földszintjén, Gyöngyösön pedig a Helyőrségi Művelődési Otthonban. Ez utóbbin igazi csemegék is a pultokra kerülnek, például hongkongi távirányítós elemes autó, beszélő mackók, olyan járómikulások, amelyek lépegetés közben még csengetnek is. Ezeket a helyszínen kipróbálhatják majd a szülők, gyerekek. A felsorolt áruk az igényesebbeket elégítik k!i, s ennek megfelelőek az áraik is. De természetesen kaphatók lesznek a már megszokott, hagyományos cikkek. Vállalatunk játékkészlete — amelyet az egri, gyöngyösi, -hatvanig üzleteinkben,, valamint á -vásárokon árusítunk----; közel 15 millió for int értékű. A kereskedők tehát úgy érzik, nyugodt szívvel állhatnak az elkövetkező hónap elébe. Az ünnepi körkép viszont csak úgy lesz teljes, ha az év végére a vásárlók is ugyanilyen elégedetten ülnek majd a fenyőfa alatt, a karácsonyi asztalok mellett. Doros Judit Vásárlók az egri Dobó téri áfész-boltban (Fotó; Tóth Gizella) NOVEMBER 17.: DOHÁNYZÁS- MENTES NAP Közös füstölgés a füstről A dohányzás története talán akkor kezdődött, amikor az ősember használni kezdte a tüzet. B. Gajdon Nárcisz szakértő szerint: „a természeti népek a füstnek mágikus hatást tulajdonítottak, amelyet gyógyító, vallási szertartásaikon bódító füvek, levelek égetésével fokoztak”. Az amerikai indiánok nemcsak szívták vagy rágták a dohányt, hanem ünnepeiken közösen égették is. Tőlük vettük át a szokást. Rövid idő alatt elterjedt egész Európában. Divat lett; használták gyógyszerként és élvezeti szerként. Érdekes, hogy hamar ismertté vált: a dohányosoknak rosszabb az étvágya. A 30 éves háború hadvezérei, — hogy csökkentsék az élelmiszeradagokat — kötelezővé tették a katonák számára a dohányzást. „Férfias" viselkedéssé lett a pipázás, majd a cigarettázás. Korunk felgyorsult civilizációs társadalmi és gazdasági változásai feszültségeket és alkalmazkodási zavarokat okoznak, amelyek ellensúlyozására az embér rágyújt. Hazánkban közel 4 millióan — a férfiak többen, a nők egyre növekvő számban — dohányoznak. Mit tudunk ez ellen tenni? Erről kérdeztük meg dr. Bottá Adám főorvost, az Országos Egészségnevelési Intézet főigazgatóját. — Főorvos úr, engedjen meg egy személyes kérdést: ön dohányzik? — Nem, és ezt ajánlom valamennyi honfitársamnak. Ha a dohányra kiadott ősz- szegeket nézzük, akkor látjuk: csak az alkoholra költöttünk többet. A kiskereskedelmi forgalomban 1984- ben 14 milliárd 46 millió forintot költöttünk dohány- termékek vásárlására. Ez az összeg az akkori egészség- ügyi kiadások 56 százaléka, s a szociális juttatások több mint kétszerese volt. Hazánk az egy főre eső fogyasztásban a világranglista előkelő helyén áll. A dohányzás veszélyét régen a mértéktelen fogyasztásban látták. A krónikus betegségek kialakulásában vezető szerepét az elmúlt évek tudományos kutatásai bizonyították. A Egészségügyi Világszervezet 1970-ben megállapította, hogy a fejlett országokban az ideiglenes és tartós munkaképtelenség, s a korai halál egyik legfőbb oka a dohányzás. Évente körülbelül egymillió ember esik áldozatul e szenvedélynek. Bizonyított szerepe van a tüdőrák kialakulásának 90 százalékában, a szívinfarktusban, a meddőségben és a kis súlyú magzatok születésében is. — A dohányzás felelős továbbá a kényszerűen dohányfüstös környezetben élők, ezek között is az önvédelemre legkevésbé képesek: a méhen belüli magzatok, csecsemők, a gyermekek és a dohányosok vérét kapó betegek passzív károsításáért. — Nyilvánvalóan a társadalom egyik feladata, hogy megőrizze állampolgárainak egészségét. Mi tehát a teendő? — Az Egészségügyi Világszervezet, amelynek hazánk is tagja — 1978-ban Alma-Atában hirdette meg az „Egészséget mindenkinek 2000-re” programot. E szerint egyik feladatunk az egészséges életvitel kialakítása. Vállaltuk azt — az európai tagállamokban 2000-ig —. hogy a dohányosok számát a lakosság 20 százalékára csökkentjük. Tehát Magyarország közel 4 millió dohányosa közül kétmilliót kellene leszoktatni az ezred, fordulóra. Természetesen ez sokrétű társadalmi összefogást igénylő feladat. Ehhez készített az Országos Egészségnevelési Intézet „Dohányzás — Egészség” címmel programtervet. Céljaink: a rászokás megelőzése. a nemdohányzók védelme. és a dohányzásról való leszokás segítése. — Manapság sokat beszé' lünk programokról. Ez csak akkor hiteles azonban, ha a feladatokról is szólunk. — Igen, feldataink nagyok és sokrétűek. Elsősorban olyan közhangulatot és közerkölcsöt kell teremteni, amely a dohányzást elítéli. Mozgósítanunk kell a lakosságot, nemcsak a dohányzás csökkentésére, hanem a passzív ártalmakkal szembeni önvédelemre is. Fontos feladatunk, hogy a meglévő — dohányzással kapcsolatos — törvényeket, rendeleteket, intézkedéseket és szabályozókat felülvizsgáljuk, és újabbakaLdolgoz- zunk ki. Mindez azonban nem feledteti, hogy szükséges a rászokás megelőzése, a leszokás segítése; egyszóval minden olyan ismeret, amely egészséges életvitelhez vezet. Természetesen nem' mondhatunk le arról sem, hogy kevésbé káros dohányipari termékek jussanak a leszokni képtelenek kezébe. A felsorolt feladatok az ország valamennyi intézményét politikai, társadalmi és tömegszervezetét, vezetőit, egyaránt érintik. R. L. BOLDOGf SIKER: Egyet fizet-hármat kap...! A megyei népfront 'bizottság még az év elején némi anyagiakat biztosított arra a célra, hogy a községben nagyobb szabású fásítási akciót lehessen kibontakoztatni. Ez az összeg magában kevés volt, de arra mindenképpen elegendő. hogy kedvet ébresszen mind a tanácsvezetés illetékeseiben. mind a lakosság körében a parkosításra, fásításra. Boldog szebbé tételére. A májusi tanácsülésen akciót is hirdettek, miszerint a helybéli háztulajdonosok, amennyiben egy facsemetét kifizetnek, további kettőt ingyen kapnak hozzá, ha közterületen, tehát házuk, telkük előtt ültetik el. A fő cél ezzel az utcák egységes képének kialakítása volt, továbbá a gyümölcstermesztéshez kívántak ösztönzést adni a tanács illetékesei. Természetesen maga a tanács is zsebbe nyúlt, és pedig százezer forint erejgig. amely összeget csemetevá- sárlásra irányoztak elő, lendületet adva a mozgalomnak. Az összegből ezer gyümölcsfát tudtak vásárolni, fokozatosan juttatva el a helybélieknek, de futotta a pénzből - díszcserjére is, amelyeket főként a község parkjaiba szántak, mivel ezekben a növényzet elöregedett. És e pillanatban már a finiánél tart az akció! Lékóné Tóth Irma vb- titkár ugyanis elmondotta, hogy tavasz ótta az összevásárolt csemeték, díszcserjék jó nyolcvan százalékát a lakosság már földbe juttatta, és mivel engedi az idő, a most kezdett hajrá eredményeként november végéig befejeződhet az akció. Erre igencsak biztosíték, hogy a községbeliek közül rendre kopogtatnak facsemetékért a tanácsházán azok is. akiknek eddig a telepítés eszükbe sem jutott, vagy nem tulajdonítottak fontosságot a mozgalomnak. Boldog tanácsvezetése tehát elismeréssel könyvelheti el, miszerint jól sáfárkodott a megyei támogatással, ugyanakkor saját erőforrását is olyan célra használta fel, amely egybeesett a lakossági igényekkel. (m. gy.) Az OENI dohányzásellenes plakátja (KS)
