Népújság, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-17 / 271. szám

mm NÉPÚJSÁG, 1987. november 17., kedd Kádár János belgiumi tárgyalásai Az MSZMP főtitkára (balról) Wilfried Martens belga mi. niszterelnökkel a brüsszeli Egmont-Palotában (Népújság-telefotó: AP — MTI — KS) (Folytatás az 1. oldalról) lista Párt (flamand) elnö­kével. A baráti légkörű megbeszé­lésen áttekintették a nemzet­közi politikai élet és a nem­zetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseit. Tájékoz­tatták egymást pártjaik hely­zetéről, a soron következő feladatokról. Az MSZMP főtitkára az Elnöki Tanács tagja tájé­koztatást adott a magyar politikai és gazdasági vi­szonyokról, a reformfolya­mat következetes tovább­vitelét szolgáló társadalmi­gazdasági kibontakozás programjáról. Hangsúlyoz­ta: országunk törekszik a nemzetközi munkamegosz­tásból fakadó előnyök ed­diginél jelentősebb kiakná­zására. Este az Egmont-Palotában Wilfried Martens miniszter- elnök és a belga kormány díszvacsorát adott a ma­gyar vendégek tiszteletére. Ezen Wilfried Martens és Kádár János pohárköszön- tőt mondott. Főtitkár Úr! Öröm és metgtiszteltetés számomra, hogy önt kö­rünkben fogadhatjuk és üd­vözölhetjük, önt. aki hosz- szú évek óta magára vál­lalja Magyarország sorsát. Három éve annak, szinte napra megegyezően három éve, hogy Magyarország vendége voltam. Ragyogó emlékeket őrzök erről a látogatásról, mind a fogad­tatás melegségét, mind pe­dig azoknak a megbeszélé­seknek az érdekességét te­kintve, amelyeket a ma­gyar kormány különböző tagjaival és különösképpen önnel folytattam. Akkor megállapítottuk, hogy kétoldalú kapcsolata­ink politikai kerete kitűnő és olyan természetű, hogy lehetővé teszi kapcsolataink fejlesztését különböző te­rületeken. Az érintkezések időköz­ben valóban kiszélesedtek. Tudjuk, hogy az élénk kul­turális élettel rendelkező Magyarország a történe­lem folyamán milyen részt vállalt az európai kulturá­lis örökség kialakításában. Meglepő-e ezek után, hogy ösztöndíjasok, kutatók és professzorok rendszeres cseréje alakult ki országaink között? A kulturális egyez­mény alapján létrehozott vegyes bizottság az elmúlt hónapban ülésezett és a kö­vetkező három évre kiala­kította cseréink programját. Kevésbé hivatalos síkon kórusok és népművészeti csoportok járulnak hozzá ahhoz, hogy a két nép kö­zötti baráti kapcsolatok szo­rosabbra fűződjenek. Gazdasági kapcsolataink ugyancsak fejlődtek a leg­utóbbi három évben és legutóbbi fejlemények tük­rében kedvezőbb lehetősé­gek mutatkoznak a magyar export számára, ami ki­egyensúlyozottabbá teheti árucserénket. Nagyon jók a kapcsolatok a Belga Külke­reskedelmi Hivatal és a Magyar Kereskedelmi Kamara között, ebben az évben Budapesten és Pécsett műszaki napo­kat szerveztek. Az első fél­évben, a belga elnökség idején. Magyarország tár­gyalásokat kezdett az Eu­rópai Közösséggel, melyek, remélem, a közeli jövőben eredményhez vezetnek. Főtitkár Ür! Mindez azt bizonyítja, hogy a belga— magyar kapcsolatok nagyon sokrétűek és élénkek. A nemzetközi politika te­rén Belgium és Magyaror­szág közös törekvése, hogy hallassa a kis és közepes nagyságú országok hangját. Nem lévén gyanúsíthatok hatalmi vággyal és függet­lenül attól a ténytől, hogy különböző gazdasági és po­litikai rendszerekhez tar­toznak, türelmes munkával támogathatnak eszméket, enyhíthetnek helyzeteket és előmozdíthatják a köl­csönös megértést, valamint a feszültségek csökkentését. ön Belgiumban olyan partnerre fog találni, amely a béke és a világ biztonsá­ga keresésében kész a nyílt és őszinte eszmecserékre. Amikor, amint ön is, ör­vendünk az Amerikai Egye­sült Államok és a Szovjet­unió között a közép-hatótá­volságú rakéták felszámolá­sáról szóló egyezmény ki­látásainak, még számos más nyugtalanító fegyver is van. így — amikor Nyu- gat-Európa azt kívánja, hogy figyelembe vegyék biz­tonsági meggondolásait, meg kellene oldania a ha­gyományos fegyverek ellen­őrizhető egyensúlyának problémáját. A bizalmi kapcsolat fej­lődése nem korlátozódik a biztonság és a leszerelés kérdéseire. Ez átfogó folya­mat, amelyben az egyes em­berek érintkezési, tájésko- zódási és szólásszabadsága lényeges szerepet játszik. Belgium ezért tulajdonít különleges fontosságot a Helsinki Záróokmány em~ béri dimenziójának. E te­kintetben értékeljük Ma­gyarország tevékeny rész­vételét az Európai Biztonsá­gi és Együttműködési Kon­ferencián Bécsiben, és azokat az intézkedéseket, amelye­ket az ön országa az em­beri kapcsolatok terén tett. Főtitkár Űr! A rendszerek és a nyel­vek különfélesége ellenére, Európa kulturális egysége magától értetődő. Aki az ön országába ellátogatott, az ennek még erőteljeseb­ben tudatában van. Éppen ezért azzal szeretném befe­jezni, hogy kifejezésre jut­tatom a reményt: egy nap képesek leszünk arra, hogy mindenfajta különbözősé­gen úrrá legyünk annak tudatában, ami összeköt, nem elválaszt 'bennünket. Kedves Vendégek! Javasolni szeretném, hogy emeljük poharunkat Né­meth Károly úr őexellenciá- jára, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa elnö­kének és őexellenciája Ká­dár János úr, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára egészségére és sze­mélyes boldogságára, a ma­gyar nép boldogulására és jólétére, valamint a kormá­nyaink és országaink közöt­ti jó kapcsolatok harmoni­kus fejlődésére. Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Miniszterelnök Úr! A magam és kíséretem nevében szívből köszönöm a meghívást, a szívélyes fo­gadtatást, a figyelmes ven­dégszeretetet. Köszönöm azo­kat a megtisztelő szavakat, melyekkel hazámról és a magyar népről megemléke­zett. Történelmének viharos év­századaiban a kis lélekszámú magyar nép fennmaradását szabadságszeretete és áldo­zatos munkája mellett az európai civilizáció, a gazda­sági-társadalmi fejlődés ered­ményei iránti fogékonysága biztosította. Népeink kap­csolatai régi eredetűek. A magyarságot gazdagító érint­kezésekben, az európai ér­tékek közvetítésében szá­mon tartjuk a vallonokkal és flamandokkal kialakult történelmi kapcsolatokat is. A XI—XII. századtól val­lon telepesek is hozzájárul­tak a magyar városok fej­lődéséhez. 1686-ban vallon és flamand egységek is részt vettek Budának a török ura­lom alóli felszabadításában. Magyarországon napjaink­ban is nagy az érdeklődés a fejlett belga gazdaság ered­ményei, országuk tudomá­nyos vívmányai és kulturá­lis értékei iránt. Országaink eltérő társadalmi rendszere, különböző nemzetközi elkö­telezettsége a tapasztalatok szerint nem gátolja az együtt­működést. Országaink nagy­ságrendjében meglévő és sok más tekintetben hason­ló adottságaink lehetséges­sé, a béke megőrzéséhez, az európai biztonság megszilár­dításához fűződő közös ér­dekeink pedig kifejezetten szükségessé teszik a közöt­tünk kialakult párbeszéd folytatását, a kapcsolatok 'továbbépítését. Tisztelt Miniszterelnök Ür! Kapcsolataink kiemelkedő eseményeként tartjuk szá­mon az ön 1984. évi magyar- országi látogatását. Akkori tárgyalásaink nemcsak or­szágaink együttműködésé­nek fejlődésére hatottak ösz­tönzően, de a nemzetközi vi­szonyok egyik feszült idő­szakában a kelet—nyugati párbeszéd megőrzéséhez is hozzájárultak. Az elmúlt év­ben Albert herceg vezetésé­vel járt jelentős belga gaz­dasági küldöttség hazánk­ban. a magyar miniszterel­nök pedig Brüsszelben tár­gyalt. Mostani látogatásom, találkozóim és megbeszélé­seim jól illeszkednek ebbe a párbeszédsorozatba. Miniszterelnök úrral ma folytatott igen jó légkörű megbeszéléseinket nagyra ér­tékelem. Meggyőződésem, hogy az egymás érdekeivel reálisan számoló, őszinte kapcsolatfejlesztési szándék kölcsönös megerősítése ösz­tönzően hat országaink együttműködésére. Több fon­tos nemzetközi kérdésben azonos,' vagy hasonló mó­don fogalmaztuk meg véle­ményünket. Természetes az is, hogy a világpolitika né­hány témakörében nézeteink eltérnek egymástól, hiszen a gazdasági-társadalmi fejlő­dés más-más útján járunk, és különböző szövetségi rendszerhez tartozunk. Mind­két részről megvan azon­ban az akarat, hogy arra építsünk, amiben egyetér­tünk, amiben népeink ér­dekei azonosak. Határozot­tan mondhatjuk, hogy mind­két fél, mind a magyar, mind a belga a béke meg­őrzését, az egymás iránti bizalom és megbecsülés erő­sítését, a kölcsönösen elő­nyös kapcsolatok továbbépí­tését kívánja. Tisztelt Miniszterelnök Ür! örvendetes, hogy a nem­zetközi viszonyokban most kedvező irányzatok kibonta­kozása érzékelhető. Látha­tóan erősödik a felismerés, hogy a világ az országok kölcsönös egymásrautaltsá­gának korszakába lépett, a Kelet és a Nyugat hosszú távú együttélése rendezett és szélesedő kapcsolatokat igé­nyel. Az érdekek kölcsö­nös figyelembevétele, a vi­tás nemzetközi kérdések po­litikai megoldása, a biza­lom építése, a sokoldalú együttműködés az egyetlen járható út. E felismerés új perspektí­vákat nyújthat Európában az államok közötti együtt­működésben. A világban végbemenő gazdasági és po­litikai folyamatok időszerű­vé teszik azoknak a hatal­mas lehetőségeknek a ki­használását, amelyek a kon­tinensünk két része közötti gazdasági-kereskedelmi kap­csolatban rejlenek. Mindin­kább növekszik az a felis­merés is, hogy az emberi­ség jövőjét az szolgálná iga­zán. ha az erőket a ma még pótolhatatlan nyersanyagok, energiahordozók ésszerű fel- használására, a környezetvé­delem feladatainak megoldá­sára lehetne fordítani. A magyar nép örömmel fogadta a szovjet—amerikai viszonyban kibontakozó ked­vező fejleményeket, különö­sen a közepes és a rövidebb hatótávolságú nukleáris ra­kéták felszámolásáról szüle­tett elvi megállapodást, az újabb csúcstalálkozók szán­dékát. A Helsinki Záróokmány aláírása óta eltelt 12 eszten­dő alatt közös erőfeszítése­ink eredményeképpen szá­mottevően fejlődött a folya­matban részt vevő államok közötti együttműködés, bő­vült a népek közötti érint­kezés, erősödött a kölcsönös bizalom és megértés. Mindez Európa határain túl is éreztette hatását, hoz­zájárult a nemzetközi viszo­nyok stabilitásához. Most. is együttes cselekvésre van szükség annak érdekében, hogy az eddig elért ered­ményeket és a jelenlegi ked­vező nemzetközi légkört is kihasználva tovább lendít­sük az európai biztonság megszilárdításának, az össz­európai együttműködés el­mélyítésének ügyét. Vala­mennyiünk érdeke, hogy Bécsben ezeket a célokat szolgáló, konkrét és minden területen kiegyensúlyozott megállapodásokkal fejeződ­jön be az utókonferencia. A Magyar Népköztársaság, mint eddig, a jövőben is kész elősegíteni az európai kato­nai szembenállás csökkenté­sét, a kölcsönös bizalom erősítését, a politikai kap­csolatok, a gazdasági, mű­szaki-tudományos. kulturá­lis és humanitárius együtt­működés bővítését. Magyarország adottságai­nál fogva — Belgiumhoz ha­sonlóan — nagy mértékben ráutalt a nemzetközi gazda­sági kapcsolatokra. A kül­kereskedelem közvetítésével jön létre nemzeti jövedel­münknek mintegy fele. Ezért kitartóan szorgalmazzuk a mesterséges akadályoktól mentes kereskedelmi kap­csolatokat. a kölcsönös elő­nyökkel járó gazdasági együttműködést. Pártunk és kormányunk közelmúltban kidolgozott gazdasági-társadalmi stabi­lizációs és kibontakozási programja — saját ereink mozgósításán túl — az ed­digieknél is erőteljesebben kíván építeni a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban rejlő lehetőségekre. Készek vagyunk a gazdasági együtt­működés korszerű formáinak alkalmazására, a kölcsönösen előnyös kapcsolatok építésé­ben érdekelt minden part­nerünkkel. Reméljük, hogy közöttük növekvő számban lesznek majd belga vállala­tok, üzletemberek is. Miniszterelnök Űr! Hölgyeim és Uraim! Mai tárgyalásainkon elha­tároztuk. hogy tovább mé­lyítjük országaink együttmű­ködését. Tettük ezt abban a tudatban, hogy közvélemé­nyünk ezt teljes mértékben támogatja, annál is inkább, mert a kapcsolatok sokirá­nyú fejlesztése nemcsak a Magyar Népköztársaság és a Belga Királyság népeinek javát szolgálja, hanem egy­ben hozzájárulás a Kelet és Nyugat közötti bizalom erő­sítéséhez, a helsinki folya­mat továbbviteléhez is. Befejezésül Kádár János I. Baldvin király, Martens miniszterelnök és valameny- nyi jelenlévő egészségére, a két nép boldogulására, Ma­gyarország és Belgium együttműködésére, Európa és a világ békés jövőjére emel­te poharát. ★ Ma, a látogatás második napján Kádár János szál­láshelyén fogadja Louis van Geyt-et, a Belga Kommu­nista Párt elnökét. Várkonyi Péter magyar és Leo Tindemans belga külügyminiszter külön ta­nácskozik. és magyar—bel­ga egészségügyi együttmű­ködési egyezményt írnak alá. Kedden délelőtt Kádár János a brüsszeli városihá­zán tesz látogatást. Ezután a Laeken-i királyi kas­télyban I. Baldvin belga ki­rállyal tanácskozik, aki ezt követően ebédet ad vendé­ge tiszteletére. Kedden délután a brüsz- szeli sajtóközpontban tar­tandó nemzetközi sajtóérte­kezlettel zárul Kádár Já­nos belgiumi látogatásának programja. KÖZLEMÉNY (Folytatás az 1. oldalról) a) A SZOT képviselői — nem látván más ésszerű és reális alternatívát — ezt tudomásul veszik, ugyanakkor nem közömbös, hogy ennek tényleges mértéke hogyan ala­kul és miként érinti a társadalom különböző, nagy terhe­ket viselő rétegeit. A szakszervezetek 1988-ban is fontos­nak tartják, hogy néhány területen központi bérintézkedés­re kerüljön sor, továbbá kezdeményezik az adó- és árrend­szer megváltozásából, valamint a jövő évi árszínvonal-emel­kedés mértékéből következően a nyugdíjak minimum 330 forinttal, a családi pótlékok 500 forinttal történő emelését. A kormány lehetőséget lát a nyugdíjak minimum 330 fo­rinttal történő emelésére, a családi pótlékok tekintetében viszont csak 400 forintos emelésnek biztosítottak a lehe­tőségei. Központi bérintézkedésekre is csak szűk körben nyílhat lehetőség. Egyetértés volt abban: elő kell készíteni, hogy a Magyar Államvasutaknál, az ügyészségi és bírósági szer­vezeteknél bérintézkedésekre kerüljön sor. Tovább kell vizsgálni a műszaki értelmiség jobb anyagi megbecsülésé­nek lehetőségeit. Egyéb bérintézkedésekre az 1988. évi gaz­dasági helyzet alakulásának függvényében kerülhet sor. b) A szakszervezetek képviselői kérték, hogy a kormány az árszínvonal növekedését a lehető legalacsonyabb szinten tartsa. Az árak alakulásával kapcsolatban a SZOT képvi­selői kifejtették: elfogadhatatlan a gyógyszerek és a gyó­gyászati segédeszközök térítési díjának emelése. Ugyanak­kor szükségesnek tartják az e téren megnyilvánuló pazar. lás, a forgalmazás lazaságainak felszámolását, a költségve­tés kiadásainak ilyen módon történő mérséklését. A kormány képviselői — tudomásul véve a szakszerve­zetek álláspontját — ígéretet tettek arra, hogy a gyógysze­rek, gyógyászati segédeszközök térítési díjának emelését leveszik napirendről és megvizsgálják a forgalmazás és a felhasználás egész rendszerét. O A SZOT képviselői megelégedéssel vették tudomá­sul, hogy korábbi javaslataik alapján a Miniszter- tanács a nehéz gazdasági helyzetben is lehetőségét látja néhány, a társadalom egyes rétegeit érintő, életkörülményt javító intézkedés bevezetésének. Ennek keretében az 1988- as költségvetésből 500 millió forintot fordítva erre a cél­ra egyebek között az alábbi intézkedésekre kerül sor: — a minimális bérek összegének emelésére; — a 6 éven felüli tartósan beteg és fogyatékos gyerme­kek ápolása, gondozása esetén a gyes 10 éves korig történő kiterjesztésére; — a 70 éven felüli cukorbetegek pénzbeni támogatására; — a nyugdíjasok utazási kedvezményének bővítésére. Ezeken túlmenően további életkörülmény-javító intézke­dések végrehajtására is megállapodás született. O A Minisztertanács és a SZOT képviselői külön is megvitatták a műszaki értelmiség helyzetével, alkotó tevékenysége kibontakoztatásával összefüggő teendőket. Egyetértettek abban, hogy a gazdaságban előttünk álló fel­adatok megvalósítása elképzelhetetlen az értelmiség, en­nek részéként a műszaki értelmiség munkája feltételei­nek javítása, megbecsülésének erősítése nélkül. © A találkozó résztvevői az egyéb aktuális kérdések so­rában áttekintették az adórendszer változása miatt szükségessé váló intézkedéseket és előkészületeket, ennek részeként mindenekelőtt a bérek bruttósításával kapcsola­tos teendőket. A SZOT képviselői megelégedéssel nyugtáz­ták, hogy kezdeményezésükre a kormány levette napi­rendről a Munkaügyi bíróságoknak az általános bíróságok szervezetébe történő integrálását. Az .erre vonatkozó ja­vaslatra a munkaügyi viták 1988. évi tapasztalatai birto­kában tér vissza. A találkozón a SZOT képviselői kezde­ményezték, hogy a jogsegélyszolgálatok működésének át­tekintése után nyilvános jogszabály rendezze a jogi ita- nácsadás szervezetét és működését. Megállapodás született a munkahelyi demokráciáról szóló rendelet korszerűsítésé­ről is. ★ A kormány és a szakszervezetek képviselői egyetértettek abban, hogy az 1988-as év döntő fontosságú a stabilizáci­ós program megvalósításában. Felhívják a' dolgozó kollektívák figyelmét, hogy tegye­nek meg minden szükséges intézkedést az idei feladatok megvalósítására, a jövő évi célkitűzések megalapozására és végrehajtására. A szakszervezetek sajátos eszközeikkel részt kívánnak venni a gazdasági feladatok teljesítésében, a sta­bilizációs program megvalósításában. Ugyanakkor hangsú­lyozzák, hogy a kibontakozás döntő társadalmi feltétele a szakszervezetek felelős érdekvédelmi tevékenységének erő-

Next

/
Thumbnails
Contents