Népújság, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-17 / 271. szám
mm NÉPÚJSÁG, 1987. november 17., kedd Kádár János belgiumi tárgyalásai Az MSZMP főtitkára (balról) Wilfried Martens belga mi. niszterelnökkel a brüsszeli Egmont-Palotában (Népújság-telefotó: AP — MTI — KS) (Folytatás az 1. oldalról) lista Párt (flamand) elnökével. A baráti légkörű megbeszélésen áttekintették a nemzetközi politikai élet és a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseit. Tájékoztatták egymást pártjaik helyzetéről, a soron következő feladatokról. Az MSZMP főtitkára az Elnöki Tanács tagja tájékoztatást adott a magyar politikai és gazdasági viszonyokról, a reformfolyamat következetes továbbvitelét szolgáló társadalmigazdasági kibontakozás programjáról. Hangsúlyozta: országunk törekszik a nemzetközi munkamegosztásból fakadó előnyök eddiginél jelentősebb kiaknázására. Este az Egmont-Palotában Wilfried Martens miniszter- elnök és a belga kormány díszvacsorát adott a magyar vendégek tiszteletére. Ezen Wilfried Martens és Kádár János pohárköszön- tőt mondott. Főtitkár Úr! Öröm és metgtiszteltetés számomra, hogy önt körünkben fogadhatjuk és üdvözölhetjük, önt. aki hosz- szú évek óta magára vállalja Magyarország sorsát. Három éve annak, szinte napra megegyezően három éve, hogy Magyarország vendége voltam. Ragyogó emlékeket őrzök erről a látogatásról, mind a fogadtatás melegségét, mind pedig azoknak a megbeszéléseknek az érdekességét tekintve, amelyeket a magyar kormány különböző tagjaival és különösképpen önnel folytattam. Akkor megállapítottuk, hogy kétoldalú kapcsolataink politikai kerete kitűnő és olyan természetű, hogy lehetővé teszi kapcsolataink fejlesztését különböző területeken. Az érintkezések időközben valóban kiszélesedtek. Tudjuk, hogy az élénk kulturális élettel rendelkező Magyarország a történelem folyamán milyen részt vállalt az európai kulturális örökség kialakításában. Meglepő-e ezek után, hogy ösztöndíjasok, kutatók és professzorok rendszeres cseréje alakult ki országaink között? A kulturális egyezmény alapján létrehozott vegyes bizottság az elmúlt hónapban ülésezett és a következő három évre kialakította cseréink programját. Kevésbé hivatalos síkon kórusok és népművészeti csoportok járulnak hozzá ahhoz, hogy a két nép közötti baráti kapcsolatok szorosabbra fűződjenek. Gazdasági kapcsolataink ugyancsak fejlődtek a legutóbbi három évben és legutóbbi fejlemények tükrében kedvezőbb lehetőségek mutatkoznak a magyar export számára, ami kiegyensúlyozottabbá teheti árucserénket. Nagyon jók a kapcsolatok a Belga Külkereskedelmi Hivatal és a Magyar Kereskedelmi Kamara között, ebben az évben Budapesten és Pécsett műszaki napokat szerveztek. Az első félévben, a belga elnökség idején. Magyarország tárgyalásokat kezdett az Európai Közösséggel, melyek, remélem, a közeli jövőben eredményhez vezetnek. Főtitkár Ür! Mindez azt bizonyítja, hogy a belga— magyar kapcsolatok nagyon sokrétűek és élénkek. A nemzetközi politika terén Belgium és Magyarország közös törekvése, hogy hallassa a kis és közepes nagyságú országok hangját. Nem lévén gyanúsíthatok hatalmi vággyal és függetlenül attól a ténytől, hogy különböző gazdasági és politikai rendszerekhez tartoznak, türelmes munkával támogathatnak eszméket, enyhíthetnek helyzeteket és előmozdíthatják a kölcsönös megértést, valamint a feszültségek csökkentését. ön Belgiumban olyan partnerre fog találni, amely a béke és a világ biztonsága keresésében kész a nyílt és őszinte eszmecserékre. Amikor, amint ön is, örvendünk az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között a közép-hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló egyezmény kilátásainak, még számos más nyugtalanító fegyver is van. így — amikor Nyu- gat-Európa azt kívánja, hogy figyelembe vegyék biztonsági meggondolásait, meg kellene oldania a hagyományos fegyverek ellenőrizhető egyensúlyának problémáját. A bizalmi kapcsolat fejlődése nem korlátozódik a biztonság és a leszerelés kérdéseire. Ez átfogó folyamat, amelyben az egyes emberek érintkezési, tájésko- zódási és szólásszabadsága lényeges szerepet játszik. Belgium ezért tulajdonít különleges fontosságot a Helsinki Záróokmány em~ béri dimenziójának. E tekintetben értékeljük Magyarország tevékeny részvételét az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencián Bécsiben, és azokat az intézkedéseket, amelyeket az ön országa az emberi kapcsolatok terén tett. Főtitkár Űr! A rendszerek és a nyelvek különfélesége ellenére, Európa kulturális egysége magától értetődő. Aki az ön országába ellátogatott, az ennek még erőteljesebben tudatában van. Éppen ezért azzal szeretném befejezni, hogy kifejezésre juttatom a reményt: egy nap képesek leszünk arra, hogy mindenfajta különbözőségen úrrá legyünk annak tudatában, ami összeköt, nem elválaszt 'bennünket. Kedves Vendégek! Javasolni szeretném, hogy emeljük poharunkat Németh Károly úr őexellenciá- jára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és őexellenciája Kádár János úr, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára egészségére és személyes boldogságára, a magyar nép boldogulására és jólétére, valamint a kormányaink és országaink közötti jó kapcsolatok harmonikus fejlődésére. Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Miniszterelnök Úr! A magam és kíséretem nevében szívből köszönöm a meghívást, a szívélyes fogadtatást, a figyelmes vendégszeretetet. Köszönöm azokat a megtisztelő szavakat, melyekkel hazámról és a magyar népről megemlékezett. Történelmének viharos évszázadaiban a kis lélekszámú magyar nép fennmaradását szabadságszeretete és áldozatos munkája mellett az európai civilizáció, a gazdasági-társadalmi fejlődés eredményei iránti fogékonysága biztosította. Népeink kapcsolatai régi eredetűek. A magyarságot gazdagító érintkezésekben, az európai értékek közvetítésében számon tartjuk a vallonokkal és flamandokkal kialakult történelmi kapcsolatokat is. A XI—XII. századtól vallon telepesek is hozzájárultak a magyar városok fejlődéséhez. 1686-ban vallon és flamand egységek is részt vettek Budának a török uralom alóli felszabadításában. Magyarországon napjainkban is nagy az érdeklődés a fejlett belga gazdaság eredményei, országuk tudományos vívmányai és kulturális értékei iránt. Országaink eltérő társadalmi rendszere, különböző nemzetközi elkötelezettsége a tapasztalatok szerint nem gátolja az együttműködést. Országaink nagyságrendjében meglévő és sok más tekintetben hasonló adottságaink lehetségessé, a béke megőrzéséhez, az európai biztonság megszilárdításához fűződő közös érdekeink pedig kifejezetten szükségessé teszik a közöttünk kialakult párbeszéd folytatását, a kapcsolatok 'továbbépítését. Tisztelt Miniszterelnök Ür! Kapcsolataink kiemelkedő eseményeként tartjuk számon az ön 1984. évi magyar- országi látogatását. Akkori tárgyalásaink nemcsak országaink együttműködésének fejlődésére hatottak ösztönzően, de a nemzetközi viszonyok egyik feszült időszakában a kelet—nyugati párbeszéd megőrzéséhez is hozzájárultak. Az elmúlt évben Albert herceg vezetésével járt jelentős belga gazdasági küldöttség hazánkban. a magyar miniszterelnök pedig Brüsszelben tárgyalt. Mostani látogatásom, találkozóim és megbeszéléseim jól illeszkednek ebbe a párbeszédsorozatba. Miniszterelnök úrral ma folytatott igen jó légkörű megbeszéléseinket nagyra értékelem. Meggyőződésem, hogy az egymás érdekeivel reálisan számoló, őszinte kapcsolatfejlesztési szándék kölcsönös megerősítése ösztönzően hat országaink együttműködésére. Több fontos nemzetközi kérdésben azonos,' vagy hasonló módon fogalmaztuk meg véleményünket. Természetes az is, hogy a világpolitika néhány témakörében nézeteink eltérnek egymástól, hiszen a gazdasági-társadalmi fejlődés más-más útján járunk, és különböző szövetségi rendszerhez tartozunk. Mindkét részről megvan azonban az akarat, hogy arra építsünk, amiben egyetértünk, amiben népeink érdekei azonosak. Határozottan mondhatjuk, hogy mindkét fél, mind a magyar, mind a belga a béke megőrzését, az egymás iránti bizalom és megbecsülés erősítését, a kölcsönösen előnyös kapcsolatok továbbépítését kívánja. Tisztelt Miniszterelnök Ür! örvendetes, hogy a nemzetközi viszonyokban most kedvező irányzatok kibontakozása érzékelhető. Láthatóan erősödik a felismerés, hogy a világ az országok kölcsönös egymásrautaltságának korszakába lépett, a Kelet és a Nyugat hosszú távú együttélése rendezett és szélesedő kapcsolatokat igényel. Az érdekek kölcsönös figyelembevétele, a vitás nemzetközi kérdések politikai megoldása, a bizalom építése, a sokoldalú együttműködés az egyetlen járható út. E felismerés új perspektívákat nyújthat Európában az államok közötti együttműködésben. A világban végbemenő gazdasági és politikai folyamatok időszerűvé teszik azoknak a hatalmas lehetőségeknek a kihasználását, amelyek a kontinensünk két része közötti gazdasági-kereskedelmi kapcsolatban rejlenek. Mindinkább növekszik az a felismerés is, hogy az emberiség jövőjét az szolgálná igazán. ha az erőket a ma még pótolhatatlan nyersanyagok, energiahordozók ésszerű fel- használására, a környezetvédelem feladatainak megoldására lehetne fordítani. A magyar nép örömmel fogadta a szovjet—amerikai viszonyban kibontakozó kedvező fejleményeket, különösen a közepes és a rövidebb hatótávolságú nukleáris rakéták felszámolásáról született elvi megállapodást, az újabb csúcstalálkozók szándékát. A Helsinki Záróokmány aláírása óta eltelt 12 esztendő alatt közös erőfeszítéseink eredményeképpen számottevően fejlődött a folyamatban részt vevő államok közötti együttműködés, bővült a népek közötti érintkezés, erősödött a kölcsönös bizalom és megértés. Mindez Európa határain túl is éreztette hatását, hozzájárult a nemzetközi viszonyok stabilitásához. Most. is együttes cselekvésre van szükség annak érdekében, hogy az eddig elért eredményeket és a jelenlegi kedvező nemzetközi légkört is kihasználva tovább lendítsük az európai biztonság megszilárdításának, az összeurópai együttműködés elmélyítésének ügyét. Valamennyiünk érdeke, hogy Bécsben ezeket a célokat szolgáló, konkrét és minden területen kiegyensúlyozott megállapodásokkal fejeződjön be az utókonferencia. A Magyar Népköztársaság, mint eddig, a jövőben is kész elősegíteni az európai katonai szembenállás csökkentését, a kölcsönös bizalom erősítését, a politikai kapcsolatok, a gazdasági, műszaki-tudományos. kulturális és humanitárius együttműködés bővítését. Magyarország adottságainál fogva — Belgiumhoz hasonlóan — nagy mértékben ráutalt a nemzetközi gazdasági kapcsolatokra. A külkereskedelem közvetítésével jön létre nemzeti jövedelmünknek mintegy fele. Ezért kitartóan szorgalmazzuk a mesterséges akadályoktól mentes kereskedelmi kapcsolatokat. a kölcsönös előnyökkel járó gazdasági együttműködést. Pártunk és kormányunk közelmúltban kidolgozott gazdasági-társadalmi stabilizációs és kibontakozási programja — saját ereink mozgósításán túl — az eddigieknél is erőteljesebben kíván építeni a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban rejlő lehetőségekre. Készek vagyunk a gazdasági együttműködés korszerű formáinak alkalmazására, a kölcsönösen előnyös kapcsolatok építésében érdekelt minden partnerünkkel. Reméljük, hogy közöttük növekvő számban lesznek majd belga vállalatok, üzletemberek is. Miniszterelnök Űr! Hölgyeim és Uraim! Mai tárgyalásainkon elhatároztuk. hogy tovább mélyítjük országaink együttműködését. Tettük ezt abban a tudatban, hogy közvéleményünk ezt teljes mértékben támogatja, annál is inkább, mert a kapcsolatok sokirányú fejlesztése nemcsak a Magyar Népköztársaság és a Belga Királyság népeinek javát szolgálja, hanem egyben hozzájárulás a Kelet és Nyugat közötti bizalom erősítéséhez, a helsinki folyamat továbbviteléhez is. Befejezésül Kádár János I. Baldvin király, Martens miniszterelnök és valameny- nyi jelenlévő egészségére, a két nép boldogulására, Magyarország és Belgium együttműködésére, Európa és a világ békés jövőjére emelte poharát. ★ Ma, a látogatás második napján Kádár János szálláshelyén fogadja Louis van Geyt-et, a Belga Kommunista Párt elnökét. Várkonyi Péter magyar és Leo Tindemans belga külügyminiszter külön tanácskozik. és magyar—belga egészségügyi együttműködési egyezményt írnak alá. Kedden délelőtt Kádár János a brüsszeli városiházán tesz látogatást. Ezután a Laeken-i királyi kastélyban I. Baldvin belga királlyal tanácskozik, aki ezt követően ebédet ad vendége tiszteletére. Kedden délután a brüsz- szeli sajtóközpontban tartandó nemzetközi sajtóértekezlettel zárul Kádár János belgiumi látogatásának programja. KÖZLEMÉNY (Folytatás az 1. oldalról) a) A SZOT képviselői — nem látván más ésszerű és reális alternatívát — ezt tudomásul veszik, ugyanakkor nem közömbös, hogy ennek tényleges mértéke hogyan alakul és miként érinti a társadalom különböző, nagy terheket viselő rétegeit. A szakszervezetek 1988-ban is fontosnak tartják, hogy néhány területen központi bérintézkedésre kerüljön sor, továbbá kezdeményezik az adó- és árrendszer megváltozásából, valamint a jövő évi árszínvonal-emelkedés mértékéből következően a nyugdíjak minimum 330 forinttal, a családi pótlékok 500 forinttal történő emelését. A kormány lehetőséget lát a nyugdíjak minimum 330 forinttal történő emelésére, a családi pótlékok tekintetében viszont csak 400 forintos emelésnek biztosítottak a lehetőségei. Központi bérintézkedésekre is csak szűk körben nyílhat lehetőség. Egyetértés volt abban: elő kell készíteni, hogy a Magyar Államvasutaknál, az ügyészségi és bírósági szervezeteknél bérintézkedésekre kerüljön sor. Tovább kell vizsgálni a műszaki értelmiség jobb anyagi megbecsülésének lehetőségeit. Egyéb bérintézkedésekre az 1988. évi gazdasági helyzet alakulásának függvényében kerülhet sor. b) A szakszervezetek képviselői kérték, hogy a kormány az árszínvonal növekedését a lehető legalacsonyabb szinten tartsa. Az árak alakulásával kapcsolatban a SZOT képviselői kifejtették: elfogadhatatlan a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök térítési díjának emelése. Ugyanakkor szükségesnek tartják az e téren megnyilvánuló pazar. lás, a forgalmazás lazaságainak felszámolását, a költségvetés kiadásainak ilyen módon történő mérséklését. A kormány képviselői — tudomásul véve a szakszervezetek álláspontját — ígéretet tettek arra, hogy a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök térítési díjának emelését leveszik napirendről és megvizsgálják a forgalmazás és a felhasználás egész rendszerét. O A SZOT képviselői megelégedéssel vették tudomásul, hogy korábbi javaslataik alapján a Miniszter- tanács a nehéz gazdasági helyzetben is lehetőségét látja néhány, a társadalom egyes rétegeit érintő, életkörülményt javító intézkedés bevezetésének. Ennek keretében az 1988- as költségvetésből 500 millió forintot fordítva erre a célra egyebek között az alábbi intézkedésekre kerül sor: — a minimális bérek összegének emelésére; — a 6 éven felüli tartósan beteg és fogyatékos gyermekek ápolása, gondozása esetén a gyes 10 éves korig történő kiterjesztésére; — a 70 éven felüli cukorbetegek pénzbeni támogatására; — a nyugdíjasok utazási kedvezményének bővítésére. Ezeken túlmenően további életkörülmény-javító intézkedések végrehajtására is megállapodás született. O A Minisztertanács és a SZOT képviselői külön is megvitatták a műszaki értelmiség helyzetével, alkotó tevékenysége kibontakoztatásával összefüggő teendőket. Egyetértettek abban, hogy a gazdaságban előttünk álló feladatok megvalósítása elképzelhetetlen az értelmiség, ennek részéként a műszaki értelmiség munkája feltételeinek javítása, megbecsülésének erősítése nélkül. © A találkozó résztvevői az egyéb aktuális kérdések sorában áttekintették az adórendszer változása miatt szükségessé váló intézkedéseket és előkészületeket, ennek részeként mindenekelőtt a bérek bruttósításával kapcsolatos teendőket. A SZOT képviselői megelégedéssel nyugtázták, hogy kezdeményezésükre a kormány levette napirendről a Munkaügyi bíróságoknak az általános bíróságok szervezetébe történő integrálását. Az .erre vonatkozó javaslatra a munkaügyi viták 1988. évi tapasztalatai birtokában tér vissza. A találkozón a SZOT képviselői kezdeményezték, hogy a jogsegélyszolgálatok működésének áttekintése után nyilvános jogszabály rendezze a jogi ita- nácsadás szervezetét és működését. Megállapodás született a munkahelyi demokráciáról szóló rendelet korszerűsítéséről is. ★ A kormány és a szakszervezetek képviselői egyetértettek abban, hogy az 1988-as év döntő fontosságú a stabilizációs program megvalósításában. Felhívják a' dolgozó kollektívák figyelmét, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést az idei feladatok megvalósítására, a jövő évi célkitűzések megalapozására és végrehajtására. A szakszervezetek sajátos eszközeikkel részt kívánnak venni a gazdasági feladatok teljesítésében, a stabilizációs program megvalósításában. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a kibontakozás döntő társadalmi feltétele a szakszervezetek felelős érdekvédelmi tevékenységének erő-
