Népújság, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-16 / 270. szám
1. NÉPÚJSÁG, 1987. november 16., hétfő Pillantás a hétre HÉTFŐ: Szaúd-Arábiába. majd Irakba utazik Hans- Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter. A múlt heti arab csúcstalálkozó nyomán kialakult helyzet áll valószínűleg a tárgyalások középpontjában. KEDD: Albániában tesz látogatást Karolosz Papou- liasz görög külügyminiszter. Az évtizedek óta elszigeteltségben levő Albánia éppen Görögországgal szemben nyitott. A politikai és gazdasági kapcsolatok további fejlesztése mindkét országnak érdeke. SZERDA: Nagy-Britanniában tárgyal Francesco Cossiga olasz államfő. A gazdaságilag javuló helyzetben levő Nagy-Britan- nia és Olaszország a világpolitika és a gazdasági kapcsolatok terén szinte minden lényeges kérdésben egyetért. így a megbeszéléseken nem várható különösebb vita. CSÜTÖRTÖK: Görögországba érkezik Wojciech Jaruzelski, a lengyel államtanács elnöke. A tárgyalásokon valószínűleg szó lesz a legújabb lengyel javaslatokról a hagyományos fegyverek számának csökkentéséről és az atomfegyver-mentes Balkán megteremtésének lehetőségéről is. PÉNTEK: Afrikai körútja során Kenyában tárgyal Helmut Kohl. Az NSZK kancellárja az előző napon érkezik Mozambikból a kenyai fővárosba, ahol elsősorban gazdasági kérdésekről lesz szó. SZOMBAT: A hét végén Münchenben tartja kongresszusát a bajor keresz- lény-szociális unió, a CSU. Az NSZK kormánykoalíciójának tagjaként a CSU sem mentes bizonyos belső feszültségektől. politikai dilemmáktól. Jóllehet. Franz'Joseph Strauss helyzete szilárdnak látszik, kérdés, hogy abszolút * tekintélyével mennyire tud majd úrrá lenni a párton belüli vitákon. ESEMÉNYEK, KÉPEKBEN Jordánia fővárosában. Ammanban befeje. ződött az Arab Liga rendkívüli csúcsértekezlete, ahol számos kétoldalú találkozóra is sor került. A képen: Jasszer Arafat PFSZ- vezető és Abdullah szaudi trónörökös meg- megbeszélése (Fotó: Reuter — MTI — KS) Újra kiújult az erőszak Sri Lankán, az egykori Ceylon szigetén, amit jeleznek a sűrűsödő merényletek is. A képen: az egyik véres robbantás színhelye (Fotó: AP — MTI — KS) Nyugat-európai kőrútjának első színhelyén Párizsban folytatott megbeszéléseket a hét elején Li Hszien-nien kínai államfő. A képen Mitterrand francia elnökkel (Fotó: Reuter — MT5! — KS) Olaszországban népszavazást tartottak öt jelenleg érvényben lévő törvény, illetve rendelkezés sorsáról. A képen: Bettino Craxi, a szocialisták vezetője adja le szavazatát (Fotó: AP — MTI — KS) Helmut Kohl afrikai körútja Helmut Kohl nyugatnémet kancellár vasárnap reggel egyhetes afrikai körútra in dúlt. A bonni kormányfő — országa üzleti-gazdasági kő reinek megbízottaitól kísérve — megfordul Kamerunban, Mozambikban és Kenyában. Az NSZK 1988-ban élénkíteni kívánja kapcsolatát Afrikával. Genscher külügyminiszter ennek a törekvésnek a jegyében látogatott el októberben Szenegálba és Angolába, Weizsäcker elnök pedig márciusban tervez utazást Maliba, Nigériába és Zimbabwébe. A hivatalos Bonn kiváltképp a dél-afrikai rendszer erős katonai nyomásának, felforgató tevékenységének kitett frontállamokban próbál tájékozódni, ezért különös érdeklődésre tartanak számot Kohl mostani tárgyalásai Joaquim Alberto Chissano mozambiki elnökkel. Bár az NSZK helyteleníti Pretoria apartheid-politikáját, az afrikai államok zömében bizalmatlanság tapasztalható vele szemben. Bonn szeretné ezt eloszlatni. Kohl indulása előtt szóvivője megértéssel nyilatkozott azokról az erőfeszítésekről, amelyeket Dél-Afrika szomszédai tesznek gazdasági és politikai stabilitásuk helyreállításáért, a bonni megfogalmazás szerint a túlhaladott pretoriai fajüldöző politika hatásainak semlegesítéséért. A kancellárt Bonnban ismert teológusok, ellenzéki politikusok és publicisták felszólították, hogy léptessen életbe rendszabályokat Dél-Afrika ellen, s anyagi eszközökkel járuljon hozzá a polgárháborús viszonyok között tengődő mozambiki gazdaság helyreállításához. Kohl Kamerunban Paul Biya elnökkel folytat tárgyalásokat. Az egykori német gyarmatnak az NSZK eddig 858,5 millió márka pénzügyi és műszaki segélyt juttatott. Kenyában a bonni kormányfő tárgyalópartnere Daniel Arap Moi elnök. A Nyugattal élénk kapcsolatokat fenntartó afrikai államban a nyugatnémet fejlesztési segélyek összege elérte a kétmilliárd márkát. —C Külpolitikai kommentárunk )— Ortega javaslata WASHINGTONBÓL EGYMÁS UTÁN érkeznek a Nicaraguával kapcsolatos hírek. Mindenki tárgyal, a konfliktus összes résztvevője naponta többször is a sajtó képviselői elé áll, hogy elmondja véleményét a megállapodás módozatairól, lehetőségeiről. Az igazi áttörés azonban még várat magára. Legalább is ez az első benyomása azoknak a kommentátoroknak, akik Daniel Ortega nica- raguai elnök javaslatait és az azokra adott válaszokat elsőként értékelték. Ortega az Amerikai Államok Szervezetének éves közgyűlése alkalmából látogatott az Egyesült Államok fővárosába. A Reagan-kormányzat tagjai jó előre közölték: szóba sem jöhet, hogy találkozzanak a sandinista vezetővel. Jim Wright, a képviselőház elnöke, aki korábban Reagan személyes kérésére kísérletezett a közvetítéssel, most is úttörő szerepre szánta el magát: leült a tárgyaló- asztalhoz a Washingtonban „kommunista ördögnek” kikiáltott Ortegával, és megpróbálta közelíteni egymáshoz az amerikai és nicaraguai álláspontot. Álláspontja szerint Nicaraguának be kell vonni a rendezésbe a kontrákat, megadva a fegyveres ellenforradalmi szervezeteknek a politikai hatalomból való részesedés lehetőségét. Managua viszont arra hivatkozott, hogy a kontrák legfelsőbb parancsnoka nem más, mint az amerikai elnök, következésképpen Ortegának vele kellene megbeszéléseket kezdeni a válság rendezéséről. A fegyvereket azonban előbb le kell tenni a kontráknak. NÉMI KÖTÉLHÚZÁS UTÁN — valószínűleg Obando y Bravo bíboros közvetitő tevékenysége is közrejátszott ebben — valamelyest módosultak az álláspontok. Ortega hajlandó bizonyos párbeszédre a kontrákkal, az Egyesült Államok pedig kész az öt közép-amerikai ország egyikeként tárgyalni Nicaraguával. Ortega tizenegypontos békejavaslatát a kontrák ugyan azonnal elutasították, de könnyen elképzelhető, hogy ezzel a tárgyalások újabb szakasza veszi kezdetét. Valószínű, hogy még egyik fél sem játszotta ki valamennyi aduját. Ha a javaslatra ellenjavaslat, arra válasz, majd újabb ajánlat következik, akkor új fejezet nyílhat a közép-amerikai válság történetében. Horváth Gábor BRAZÍLIA A coffea arabica földje Jósé Sarney államfő A főváros, Brasilia egy részlete (jobbra) (MTI — Külföldi Képszerkesztőség — KS) A mikor az első portugál telepesek az 1500- as évek elején a bra- zafa földjére, a mai Brazília területére léptek, aligha gondolták, hogy a világ ötödik legnagyobb országának és hatodik legnépesebb államának alapjait rakták le. Ehelyett — a spanyol konkvisztádorok nyomdokain — aranyat és drágakövet kerestek bőszen, első próbálkozásaikat azonban nem kísérte szerencse. Olyannyira. hogy legtöbbjük csalódottan odébbállt, hátrahagyva a földet a bandeiranték- nak (zászlóvivő), a kalandoroknak. A név onnan ered. hogy az egyik kalandor bandeirát, zászlót tűzött ki a telepen, köré akarván gyűjteni az embereket a kontinens belsejének meghódítására. A bandetranték mezítláb, egy szál kovapuskával és bozótkéssel felszerelkezve vágtak az őserdő vadonjának. Útjukon helyenként kukoricát vetettek, hogy legyen mit enniük visszafelé jövet. Az egyik bandeirante a sokévi menetelés után hazatérve holtan roskadt ösz- sze a piactéren. Kezében apró, sötétzöld követ szorongatott: smaragdot! Újult erővel lángolt fel az aranyláz, s a telepesek haimar felfedezték Ouro Pret^ aranyát. Az ezt követő évszázadokban mégsem az arany, hanem előbb a cukornád, ké~ sőbb a kávé adta Brazília vonzerejét. A kávécserjét 1740 körül csempészték Brazília földjére Francia-Gua. yanából, s az ország egy évszázad alatt a világ első kávétermelőjévé lépett elő. A bandeiranték utódai a bozóttól megszabadított földeken szakadatlanul telepítették a coffea arabicát, s rövid idő alatt mindenható kávébárók lettek. Az átlagolvasónak ma is a kávé jut eszébe először Dél- Amerika e legnagyobb kiterjedésű országáról, pedig hát Brazília nemzetközi mércével is ipari hatalommá vált. Formailag ugyan a fejlődő országok magasabb fejlettségű csoportjához tartozik, valójában azonban nemcsak Latin-Amerika legfejlettebb országa, hanem termelési értékét illetően a világranglistán is az előkelő 8. helyet foglalja el. Némelyik dinamikusan fejlődő ágazatban — híradás- technika, informatika — csúcstechnológia előállítására képes, miközben a világ öt legelső fegyverexportőre között tartják számon. Brazíliában 1985 januárjában 21 évi katonai uralom után végre megvalósulhatott a békés áttérés a polgári kormányzásra. A választásokat a széles néotö- megeket maga mögött tudó Brazíliai Demokratikus Mozgalom Pártja (PMDB) nyerte, s kormányszövetségre lépett a katonai rezsiim hivatalos pártiából kivált polgári Liberális Front Pártjával (PFL). Jósé Sarney elnök kezdetben sorozatban hozta a lakosságot kedvezően érintő gazdasági intézkedéseket és Cruzado—I. elnevezésű stabilizációs programjával sikerült megfékeznie az inflációt, lendületbe hoznia a belső termelést. Az ár_ és bérstopra épülő Cruzado—I. azonban hosszú távon nem bizonyult sikeresnek, a vásárlási láz révén egyes termékekből hiány keletkezett. Így aztán Cruzado—II. nevű programijával újra felszabadította az árakat, amelyeket a bérek csak lassú korrekciója követ. Az infláció így újra meghaladja a havi 30 százalékot. Szaporodó gazdasági gondjai közepette a brazil kormány egyre nehezebben képes megfelelni adósságfizetési kötelezettségeinek. 110 milliárd dolláros külföldi adósságterhével Brazília a világ legeladósodot- tabb országa, s belső nehézségeire hivatkozva. idén február óta nem fizeti az esedékes kamattörlesztéseket. Brazília államformáját tekintve szövetségi köztársaság: 23 szövetségi államra, a fővárost, Brasiliát magában foglaló szövetségi kerületre, s három szövetségi területre oszlik. Az államok élén választott kormányzó áll. a miniszteri tárcákat államtitkárok irányítják. A törvényhozói hatalmat a kétkamarás szövetségi parlament gyakorolja. A végrehajtó hatalom a széles joekörrel felruházott hat évre választott elnök kezében van. A kormányban a katonák hat helyet megtartottak maguknak. s ezenkívül az elnök és a három fegyvernem főparancsnoka alkotja az ország iránvításában nagy hatalommal bíró Nemzetbiztonsági Tanácsot. Brazíliában mintegy százezer magyar származású ember él, többségük Sao Pauloban és környékén. Seres Attila
