Népújság, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-14 / 269. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. november 14., szombat Korszakualtas Beszélgetés időszerű ideológiai feladatokról Cukorkampány Hatvanban — A szocializmus hazai és nemzetközi fejlődésében korszakváltáshoz érkeztünk, a hetvenes évek elejétől új feltételek, körülmények és követelmény között kell dolgozni. Ennek megfelelően sok mindent át kell gondolni. A korszakváltásból keletkező gyors mozgások meg a külső hatások azt követelték meg, hogy társadalmi-gazdasági fejlődésünk egészét átgondolva, gyorsabban váltsunk bizonyos területeken. A vizsgálódás és a váltás igénye tavaly a novemberi központi bizottsági ülésen fogalmazódott meg. Az azóta eltelt egy esztendő hazai és nemzetközi fejleményei még inkább előtérbe állították a váltás igényét. Milyen hatással volt ez a politikára? — erről kérdeztük Kemény Lászlót, az MSZMP KB propaganda alosztályvezetőjét. — Az ön által említett felismerés négy nagyon fontos politikai döntéssorban nyilvánul meg. Kezdődött a társadalmi-gazdasági kibontakozási programmal, melynek feladata meghatározni, hogy az adott helyzetből milyen stratégia alapján akar a párt kiutat mutatni. A július 2-i KB- határozat ezért született meg. Ideológiai megújulásra is szükség van, tehát az ideológiai kérdésekben a pártnak állást kellett foglalnia. ami a mostani KB- ülésen megtörtént. A harmadik. hogy a párt vezető szerepének kérdését a megváltozott körülmények között újra kell fogalmazni és egyúttal korszerűsíteni kell a politikai intézmény- rendszert. A negyedik elem. hogy nyilvánvalóan az ilyen mélyreható és minőségi változtatásokhoz személyi változásokra is szükség van. Tehát kellenek azok az emberek, akik ezt a minőségi változást vezérelni tudják. Jelenleg abban a fázisban vagyunk, amikor ez a négy nagyon fontos politikai döntés még nem ért össze. A kibontakozási program elkészült, erre épült a kormány munkaprogramja a végrehajtáshoz és az elmúlt napokban a Központi Bizottság állást foglalt az ideológiai munka időszerű kérdéseivel kapcsolatban is. Várhatóan a jövő évben pedig a párt vezető szerepével és az intézményrendszer átalakításával kapcsolatos elképzelések megvitatására kerül sor. A fentiek együttesen adnak választ arra, hogy ezt a minőségi fordulatot. a társadalom és a gazdaság minden területét érintő váltást hogyan tudjuk megvalósítani. — Milyen nemzetközi feltételek között kezdhetünk ehhez a nagyon nehéz, jövőnket alapvetően meghatározó munkához? — A korszakváltás nagyon sok gyötrelemmel jár mindegyik szocialista ország számára. Vannak bizonyos megtorpanásaink is. Történelmi rálátással azonban egyértelműen bebizonyosodott, hogy a szocializmus, a társadalmi fejlődés irányát tekintve, reális alternatíva. Segít bennünket a Szovjetunióban megindult megújulási folyamat. Mára megtanultuk, hogy mindegyik szocialista országnak a saját feltételeit. lehetőségeit kell figyelembe vennie a saját megoldásaihoz, a saját pályát kell a legjobban kihasználni úgy, hogy közben egymástól tanulunk. Nagyon pontosan kell tudni, hogy mi az. ami kedvező, és mi az. ami kevésbé az. Figyelembe kell vennünk, hogy megújulási programunknak ellenfeleink egyáltalán nem tapsolnak, mert terveinkre válaszul a világban ma egy mindenoldalú ellentámadás bontakozik ki a szocializmussal, mint eszmével, mint társadalmi gyakorlattal szemben. — Kérem, részletesen fejtse ki, mire gondol? — A világban egy nagyon súlyos válság van. és úgy szoktam fogalmazni, hogy egy gazdasági világháború közepette vagyunk. Ebből szerencsére nem lehet forró háború, mert. a katonai erőegyensúly ezt nem engedi meg. Azonban a világban a gazdasági erő- egyensúly még nem jött létre. Ennek hátrányait, a gazdasági világháború hátrányait, nagyon súlyosan érezzük. Itt a katonai eszközökön túl gazdasági eszközök jelennek meg elsősorban. és természetesen politikai. ideológiai eszközök is. Harc folyik az emberek tudatáért. hogy mit válasszanak. Miután a gazdasági fölény a másik oldalon van. egy olyan fogyasztói modellt tudtak kialakítani, amely nagyon vonzó, vonzóbb, mint a mai pillanatnyi lehetőségeink. Meggyőződésem, hogy a gazdasági erőegyensúlyra nagyon nagy szükségünk van. ennek hiánya megnehezíti — főleg az új nemzedék — azonosulását a szocializmussal, mivel az emberek dinamikusan növekvő szükségleteit ma még nem tudjuk megfelelően kielégíteni. — Beszélgetésünket azzal kezdtük, hogy a szocializmus építésében korszakváltáshoz érkeztünk, és most keressük a megfelelő válaszokat. Felmerült egy csomó régi kérdés, amelyre azt hittük, hogy már megadtuk a választ. Letudtuk egyszer és mindenkorra. Most az új körülmények között teljesen új módon kellene válaszolni rájuk és nincsenek megfelelő válaszaink. Egyetért ezzel? — Azzal értek egyet, hogy meg kell találnunk a helyes válaszokat. Bátorít és kötelez erre bennünket, a Központi Bizottság mostani állásfoglalása is. Példát is mondanék feladataink egyikére: mondjuk a tulajdon- viszonyok kérdését. A termelőerők fejlődésében olyan elemek jelennek meg, amelyek másfajta tulajdoni elrendezést igényelnek. nem megkérdőjelezve egyik alapértékünk, a különböző formájú társadalmi tulajdon meghatározó szerepének lét- jogosultságát, sőt elsődlegességét az épülő szocializmusban. Ennek nem mond ellent, hogy reális igények életre hívják a tulajdon különböző kombinációit. A magántaxis. hogy ha taxisként fuvarozik, ugye akkor magántulajdonos. Ha a családját szállítja ugyanazzal a gépkocsival, akkor a személyi tulajdonát használja. Viszont, ha egy megrendelés alapján belép valamiféle állami vállalat körébe, akkor ismét egy másfajta tulajdonkombinációban vesz részt a munkamegosztásban. A válaszadáshoz tartozik: a korszakváltásnak, az új minőségű fejlődésnek döntő eleme a tudományos-technikai forradalom megjelenése és kibontakozása. Ez vetette fel például a teljes foglalkoztatás és a hatékony foglalkoztatás ellentmondásának problémáját. Egyértelmű, hogy a szocializmus egyik természetes velejárója a társadalmi igazságosság, vagy másképpen fogalmazva, a létbiztonság. A termelőerők fejlődésével azonban a foglalkoztatottság csak hatékonyan képzelhető el. De említhetném az egyenlőség és differenciálás ellentmondásának kérdését is a jövedelemelosztásokban. — Felismertük és ki merjük mondani, Jiogy a szocializmus nem ellentmondásmentes társadalom, és a szocialista országokban számos ellentmondás létezik. Ha ezeket az ellentmondásokat időben fel tudjuk tárni, és (megoldást is tudunk kínálni, akkor ezek hajtóerőt jelenthetnek. Véleménye szerint a mai magyar társadalomban milyen, sürgetően figyelmet kívánó ellentmondások léteznek? — Két súlyos ellentmondást emelnék ki. Az egyik, hogy egy ilyen kis crszág, amely nyersanyagban szegény és korábbi elmaradottságát még teljes egészében nem tudta leküzdeni, a sokoldalú nemzetközi munka- megosztásban való maximális részvételben érdekelt. Mondhatnám úgy is, hogy a világ civilizációs fejlődésének a főútvonalán kell járnunk. A jelenlegi nemzetközi munkamegosztásból azonban számunkra jelenleg alig származik valami pozitív impulzus. Megfogalmazták, hogy a KGST megújítására van szükség, az integráció elmélyítése és szervezeti struktúrájának megújítása azonban a gyakorlatban éveket fog igénybe venni. A fejlődő világgal, a felgyülemlett nehézségek ellenére is a kapcsolataink megőrzése a cél. Ez a világ legnagyobb régiója, jelen kell lennünk, még akkor is, ha ezek számunkra ma gazdaságilag olykor kedvezőtlenek. Hiszen később, amikor kedvezőbbé válnak a lehetőségek, nem lehetnénk ott, ha most eleve kiszorítanánk magunkat. Ám a pillanatnyi helyzet nem ad pozitív impulzusokat. A fejlett tőkés országokkal való kapcsolatainkban is részben a mi gyengeségeink, részben a hátrányos megkülönböztetés miatt, lényegében negatív impulzusok érnek bennünket, nagyon nehéz megtalálni azokat a réseket. ahol számunkra kedvezőek a feltételek. Azonban objektiven szükségszerű, hogy részt vegyünk a nemzetközi munkamegosztásban. Grósz elvtárs az NSZK-beli látogatásáról szóló interjúban úgy fogalmazott, el szeretnénk érni, hogy egyenlő partnerek legyünk, a kölcsönös érdekeket a gazdasági és a kereskedelmi kapcsolatban biztosítani tudjuk. Tehát ez az egyik ellentmondás és feloldása nagyon nehéz. A másik nagy ellentmondás belső dolgainkból fakad. Az előbb említettek miatt az elmúlt tizenöt évben egy restriktiv gazdaságpolitikát kellett megvalósítanunk. Ez visszafogott gazdaságnövekedést jelentett, sőt 1985-ben a nemzeti jövedelem termelése abszolút értékben csökkent. Eközben az emberek és a társadalom szükségleteit nem lehetett visszafogni. Az ellentmondás, hogy a népgazdaságunk teljesítménye stagnált, vagy minimálisan növekedett, -miközben az emberek szükségletei dinamikusan növekedtek. Mit lehet tenni ilyenkor? A teljesítményt mindenképpen növelni kell. Amit rövid idő alatt vissza tudunk fogni: az a fogyasztás. Ezzel viszont a szükségletek és a fogyasztás lehetősége között keletkezik ellentmondás. — Az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalása szerint jelentős szerepe van az ideológiának, amely segít ezeket az ellentmondásokat időben feltárni, segít az alternatívák keresésében és a közöttük való választásban. Olyan ideológiai munkára van szükség, amelyik nyitott, demokratikus, nem zár le folyamatokat. hanem gondolkodásra késztet és a társadalomnak az összes gondolkodásra kész alkotóerejére épít. Az irányítási folyamatokban, a döntéselőkészítésben és a döntéshozatalban, valamint a végrehajtásban való részvétel lehetősége a további fejlődésünk egyik kulcskérdése. — Tovább folytatnám a gondolatot. a szocializmus demokrácia nélkül nem létezik, a szocializmus egyenlő a demokráciával. A magyar társadalomban nagyon sokféle osztály, réteg van jelen, és ezek különböző érdekeket hordoznak, jelenítenek meg. Ezek az érdekek valamilyen módon felszínre is kell. hogy kerüljenek és érvényesülni fognak. ha akarjuk, ha nem a- döntések előkészítésében és végrehajtásában is. Ha a társadalomnak nincsenek erre kulturált eszközei, intézményei, jól kimunkált módszerei, akkor ezek spontán módon fognak érvényesülni, adott esetben éppen a megfogalmazott társadalmi célokkal szemben; az érdekpluralizmus alapján intézményesen kell biztosítani az érdekek közötti ütközést és vitát, az érdekek rangsorolását, az érdekprioritások megfogalmazását és a politikai döntésekbe való beépítését. Ugyanakkor az érdekeket befolyásolni is lehet, és a politikának, az ideológiának egyik legfontosabb feladata, hogy megfogalmazza a megfelelő célrendszert, amelyek révén a különböző érdekek összeütközése, érvényesülése befolyásolhatók és alakíthatók. — Társadalmi-gazdasági fejlődésünk meggyorsításának ma ideológiai feltételei is vannak, amint erre a Központi Bizottság legutóbbi állásfoglalásában is utalt. A társadalomban ma van egy olyan várakozás, hogy az ideológia majd mindent megold, rajzoljunk tehát egy pontos képet a szocializmusról. Vannak, akik pedig úgy fogalmaznak, hogy az ideológia fékje, a gátja mindennek. Ha nem fogalmaz meg abszolút értékeket, akkor nem is ideológia, és aki ma ideológiáról beszél, az a reform ellensége. — Az visz most előre a társadalomban, ha lenini stílusban a valós helyzetből, a reális folyamatokból szűrjük le a megfelelő tanulságokat, és ezek alapján keressük a megoldásokat. Lenin gondolata ma is érvényes, hogy csak a konkrét helyzet konkrét elemzése alapján lehet megfogalmazni a célokat, a társadalmi cselekvés irányát és módját. Tehát a fejlődés gyorsítása végett olyan ideológiai munka szükséges, amely a progresszív gazdasági-társadalmi folyamatok kibontását, tudatosítását, a törvényszerűségeinek felismerését és tudatos gyakorlati alkalmazását segíti elő. Ezt egyetlen határozattal nem lehet megoldani. Az ideológiai munka ezért sem lehet egy szűk réteg kiváltsága, ahhoz a párt teljes erejét igényelnünk kell. — Köszönjük a beszélgetést. Bánhldi László A Mátravidéki Cukorgyárak Hatvani Gyára csaknem 300 ezer tonna cukorrépa feldolgozását tervezte az idén, a 97. kampányidőszak alatt. A feldolgozás technológiai folyamatait korszerűsítették. A belső műszaki értelmiség által beadott újítások, találmányok már segítik — megvalósulva — az elmúlt időszakhoz képest az energiatakarékosabb, kisebb ráfordítással a jó minőségű cukor gyártását. A Mátravidéki Cukorgyárak a közeljövőben ünnepli (1990-ben) megalapításának 100. évfordulóját. Péntek László üzemlakatos, a répalerakó szalagnál A répaszelet- szalag a forrázóba viszi a nyers alapanyagot Garami László cukorraktáros az éjszakai műszak alatt készült késztermék mennyiségét ellenőrzi fFotó; Szabó Sándor) A répa nagyrészt vagonokban érkezik Fél évszázada minden kampányban részt vett Fózer Pál, aki ma mészkemence- munkás
