Népújság, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-13 / 241. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1987. október 13., kedd Megyénkbe látogatott Lukács János (Folytatás az 1. oldalról) rétién az aggodalom és ké­tely. Legtöbbször az életszín­vonalunk várható csökkené­se, valamint a teljes fog­lalkoztatás kerül szóba a párttagok és a pártonkívü- liek között egyaránt. Az életszínvonal rövid távú csökkenésével tényként kell számolnunk. Azt viszont örömmel mondhatom, hogy megyénkben a foglalkoztatás terén alapvető gondok nin­csenek, a tanácsi szervek mindössze 2500 betöltetlen munkahelyet tartanak nyil­ván. Ezek elsősorban szak­munkásokat várnak. De az is hozzátartozik a ma is üres álláshelyekhez, hogy üzeme­ink, vállalataink, szövetkeze­teink gazdasági és politikai vezetői igényesebbek lettek, többet követelnek, és akik szakmailag, emberileg nem felelnek meg a növekvő igé­nyeknek, azoktól inkább megválnak. Ezt követően arról szólt a pártbizottság első titkára, hogy találkozhatunk még ma is olyan véleményekkel me­gyénkben is, hogy „mi ké­szek vagyunk a jobb mun­kára, csak mondják meg fe­lülről, hogy mit csináljunk jobban". Nos, ez a szemlé­let rossz, mert hogy hol és mit kell jobban, szervezet­tebben és hatékonyabban vé­gezni, azt nem „fönt” kell megmondani, hanem a mun­kahelyeken szemtől szembe azoknak a kollektíváknak, akik tényleg vállalkoznak az újra, a korszerűbbre, az ér­tékesebb termékek előállítá­sára. Szólt a pártbizottság tit­kára ezután a megye ipará­nak, mezőgazdaságának idei teljesítményéről is. Megyénk ipara az év első nyolc-kilenc hónapja alatt úgy növelte dinamikusan termelését, hogy nem kevesebb, mint tíz szá­zalékkal emelte termelékeny­ségét. Várhatóan 4—5 ter­melőszövetkezet zárja vesz­teséggel az esztendőt, de ezek közül 2—3, saját tartalékait felhasználva anyagilag is rendezni tudja sorait. Elhangzott a tájékoztató­ban a megye áruellátásának helyzete is. Alapvető élel­miszeripari termékekből megfelelő az ellátás, ugyan­akkor igen sok — elsősor­ban építőanyag — hiányzik megyénk tüzép-telepeiről is. Szintén a negatív tények között említette, hogy az úgynevezett szabadáras ter­mékek árait rendkívül gyak­ran emelik megyénkben is és azok többsége indokolat­lan. ■> Barta Alajos végezetül ar­ról \a munkáról tájékoztatta a Központi 'Bizottság titká­rát, amelyet a pártappará­tusok. a pártalapszervezetek végeznek megyénkben. — Ügy érezzük — hang­súlyozta —, hogy a többsé­gük igen nagy felelősséggel végzi munkáját, korrekt, őszinte a kapcsolat az álla­mi és társadalmi szervekkel kölcsönös a bizalom, jó lég­körben folyik a munka. Ezt bizonyítják azck a taggyű­lések is, amelyeknek a párt­tagkönyvek cseréje, a kom­munistákkal történő elbe­szélgetés, valamint a kibon­takozási program helyi meg­valósításának konkrét tenni­valói a témái. — Hogyan bírja a tempót a pártaktíva? — tette fel az első kérdést Lukács János. — Bár a terhelés nem kicsi — válaszolt Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára —, de nekünk is vannak még tartalékaink, az pedig újabb erőt és lendületet ad mun­kánkhoz, hogy a párttagság igen aktívan vesz részt az említett taggyűléseken. — Egerben és a város környékén — erősítette meg a pártbizottság titkárának véleményét Németh László. az egri városi pártbizottság első titkára — az eddig le­zajlott taggyűléseken több mint 20 százalékkal többen kértek szót, s mondták el véleményüket, mint' az el­múlt év hasonló eseményein. — Munkatársaimat termé­szetesen az is foglalkoztatja, hogy mit és hol rontottunk el. és ha hallani is aggódó véleményeket, de a többség elszánt, és tudja, hogy csak jobb munkával tudunk ne­hézségeinkből kilábalni — summázta a visontai tapasz­talatokat Bódi Béla. A beszélgetés további résztvevőije Ambrus József, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője volt. Szavaiból az derült ki, hogyha nem is minden alapszervezet tud gyorsan és hatékonyan újí­tani, de a jobbító szándé­kukhoz kétség nem férhet. Felhívta a figyelmet arra is. hogy a körzeti és a lakóte­lepi- pártszervezetek mun­kájára az eddigieknél is na­gyobb figyelmet kell fordí­tani. A következő kérdése Lu­kács Jánosnak Schmidt Re­zsőhöz, Heves Megye >Taná­csának elnökéhez szólt: a szűkülő anyagi lehetőségek hogyan érintik a megye fej­lődését, korábbi célkitűzése­ink megvalósítását? Az őszin­te kérdésre őszinte volt i a válasz is, amely ekképpen hangzott: — A tényekkel szembe kell néznünk! Fejlesztési erőforrásaink jelentősen csökkenek a jövő évben, így bizony bármennyire is fáj­dalmas, de több új létesít­mény megépítésének idő­pontját módosítani kell.' Ugyanakkor tovább keres­sük azokat a lehetőségeket, amelyekkel ha nehezebb kö­rülmények között is, ne sza­kadjunk el túlságosan mesz- sze az alapvető célkitűzése­inktől. Végezetül a szakszer­vezetek munkájáról Farkas Sándor, az SZMT titkára tá­jékoztatta Lukács Jánost. Akár az esemény zársza­vának is tekinthetjük a Központi Bizottság titkárá­nak véleményét: — Köszönöm az őszinte tájékoztatót. Ügy tapaszta­lom, hogy gondolati azonos­ság van közöttünk. Az a vé­leményem, hogy ami Heves megyében történik, vagy ahogyan Heves megye él, az egyaránt tükrözi az ország helyzetét is. Heves megye területileg kis megye. Mégis az a véleményem, hogy úgy dolgozzon, mintha minden rajta múlna. Külön-külön, az emberek is úgy gondol­kodjanak, úgy alkossanak, mintha rajtuk múlna az egész ország sorsa. Mi le­gyen a helyes magatartás? Mindenki a maga területén mutasson példát, ne a más feladatát emlegesse, hanem a magáét teljesítse. Fent kell tartani a társadalom iránti kritikai érzékenységet, de a saját felelősségéről se feled­kezzen meg senki sem. Jól tudjuk, hogy nagy a várako­zás az országban, de céljain­kat, terveinket csak akkor tudjuk megvalósítani, ha a szavakat a tettek is követik. Lukács János ma megyénk életével, munkájával ismer­kedik meg. Felkeresi a Me­zőgép egri gyárát, megtekin­ti az egri belvárosi rekonst­rukciót és látogatást tesz a Hatvani Konzervgyárban. Koós József Tárgyalás Bécsben Elnöki beiktatás Kairóban Bécsben hétfőn újabb találkozóra került sor a Varsói Szerződés és a NATO képviselői között, az európai fegy­veres erőkkel és hagyományos fegyverzettel kapcsolatos jö­vendőbeli tárgyalások mandátumának kidolgozása céljából. Hoszni Mubarak hétfőn az egyiptomi parlamentben az alkotmánynak megfelelő­en esküt tett, s ezzel for­mailag is megkezdődött má­sodik, hat évre szóló elnöki megbízatása. Mubarakot a törvényhozás ez év júliusá­ban — egyedüli jelöltként — javasolta államfőnek az újabb mandátumra. —( Külpolitikai kommentárunk Kevesebb több lett volna? HA LENNE MÉRŐESZKÖZ az olimpiai láz jel­zésére, egyértelműen kiderülne, hogy ezekben a na­pokban gyors ütemben növekszik a nemzetközi köz­vélemény „hőmérséklete”. Ahogy közeledik a nagy játékok esztendeje, mind nyugtalanítóbb és sürge­tőbb lesz a kérdés: lesz-e végre „normális” nyári olimpia — annyi kudarc és megrázkódtatás után — 1988 szeptemberében. Bár a nyugati lapok sokat írnak a népi Korea ál­tal támasztott feltételekről, az időpont közeledtével sokan úgy látják: változatlanul az egyik kulcskérdés éppen az: a kitűzött időpontban fogadó- és műkö­dőképes lesz-e Dél-Korea fővárosa, az a Szöul, amely — inkább csak sejthető, mint tudható okokból — megkapta a rendezés jogát. Aki csak valamelyes rendszerességgel nézi a tele­víziós híradókat vagy az - újságok hasábjait, jól tudja, hogy a kérdés jogos. Szöul ugyanis olyan jelentős politikai erjedés színhelye, amelyre, leg­alábbis most, a nyugtalanság állandósulása a jel­lemző. Csaknem biztos, hogy az olimpiai rendezés jogá­nak megszerzése is sajátos katalizátornak bizonyult, felgyorsította a katonai rezsimmel szembeni tömeg­ellenállást. Ennek konkrét és máris jelentős követ­kezménye az, hogy a mostani diktátor, Csőn Tu Hvan tábornok visszavonulásra kényszerült; immár hiva­talosan is bejelentette, hogy pártja jelöltje a decem­beri, előrehozott elnökválasztásokon nem ő, hanem tábornoktársa, a nála „áramvonalasabbnak tűnő” Ro Te Vu lesz. Mindezek ismeretében a dél-koreai és a nemzet­közi közvélemény érthető érdeklődéssel várta, va­jon a két legismertebb (korábban hosszabb börtön- büntetésre ítélt) ellenzéki személyiség közül ki lesz Ro ellenjelöltje: Kim Jung Szám vagy Kim De Dzsung (akiknek élete mellesleg kész kalandregény, mert tokiói száműzetéséből „rabolták haza” a dél­koreai katonai titkosszolgálat emberei). A jelek ar­ra utalnak, hogy mindketten megpályázzák az elnö­ki bársonyszéket, hiszen Kim Jung Szám a hét vé­gén már be is jelentette eme szándékát. Mivel több mint másfél évtized után először választ államfőt az ország közvetlen szavazással, jogos a feltételezés, hogy két ellenzéki jelölt indulása megosztja a prog­resszív tábort, és nevető harmadikká teheti Csőn kijelölt utódját. NÉHA A POLITIKÁBAN IS ELŐFORDUL, hogy beigazolódik a népi bölcsesség: kevesebb több lett volna. Harmat Endre Iráni fegyvergyártás NAGY ANDOR: Hat országon át Gent, Brüsszel, Antwerpen, Rotterdam (IX/7.) Irán hadiipara az Irakkal folyó háborújához szüksé­ges fegyverek 70 százalékát már maga állítja elő — je­lentette ki hétfőn az Isz­lám Gárdisták minisztere. Mchszem Rafikduszt egy iráni rakéta-sorozatvető gyártásának megkezdése al­kalmából rendezett ünnep­ségen mondott beszédet. Sza­vai szerint iráni szakértők hozzáférnek a fejlett tech­nológiához, s képesek repü­lőgépeket és rakétákat is gyártani. Irán fegyverekből önellátásra törekszik, mert nem akar a küldföldtől füg- geni — mondotta. Gent városa, melynek ha­talmas tengeri kikötője mel­lett nevezetessége a sok-sok textilüzem, a belga len je­lentős részét itt dolgozzák fel. Számunkra arról is ne­vezetessé vált, hogy lakhat­tunk kellemes, rendkívül tiszta, jól felszerelt, rende­zett kempingjében, melynek az adott sajátosságot, hogy telepített, minden igényt ki­elégítő lakókocsiból egész utcák voltak. (Például Egye­tem utca), no meg ott volt a mi sátortáborunk is. A kemping gazdája nemrég járt Magyarországon, a ná­lunk szerzett kellemes be­nyomások eredményezték, hogy nagyon kedvesen fo­gadott és bizonyos százalék- kedvezményt is adott. A kemping festői parkja, haty- tyús, vadlibás tavak, feled­tette fáradtságunkat. A ko­rai ébresztőt ez alkalommal is megértéssel fogadta min­denki. Majd alszunk ott­hon ! Következő úticélunk: Brüsszel. Szinte alvó fővárosként fogadott bennünket szombat reggel 9 órakor. Néhány tu­rista lézengett az utcákon, a villamosak is szinte üresen rótták a köröket. Aznap az egriek voltak minden bi­zonnyal az első látogatói a királyi palotának, az igen szerénynek ható parlament­nek, de a most megújuló dómban is éppen hogy csak találkoztunk emberrel. Lenyűgöztek a gótika re­mekei, a dómok, a városhá­za, a sok új égbenyúló üveg­palota. Az új és a régi öt­vözete, a világ egyik leg­szebb főtere, a hangulatos utcák, házak. Ismét alig le­írható élményt jelentett a sokszor hallott, de a való­ságban először látott Manne- ken-Pis, a város egyik jel­képe, illetve az atomium, az 1958-as világkiállítás köz­pontja, a város újabb jel­képe. A pisilő kisfiú egész Bel­giumban, de Hollandiában is kísért különféle giccses dísz-, vagy használati tárgyakon. Századunk jelképévé vált atomium sokszor megcsodált gömbjei alatt állapodik meg az érdeklődő. A látvány így is lenyűgöző, bár 99 méter magasságból való kilátás még csodálatosabb lehet. Az elmúlt évtől Brüsszel újabb látványosságává vált az ato­mium melletti stadion is, amelyben a véres drámát „egyenes adásban” láthattuk a televízióban. Soha többet ilyen élményt! Antwerpen megtekinté­sével búcsúzunk Belgiumtól, amely bár látszólag távol van az Északi-tengertől, ha­talmas kikötőváros. Gazdag­ságát ősidők óta a folyónak. a víznek köszönheti. Az ol­csó áruszállítás a csatorná­kon keresztül történik. Nagyszerű látványt nyújt itt is az óváros, a zászlók­kal díszített főtér; a város­háza, de ami egyedi, az a ki­kötő hangulata. Belgium és Hollandia ha­tárán az a meglepő, hogy nincs határ. Átérve Hollan­diába újabb pénznemmel, a guldennel ismerkedünk. (Per­sze, ez az ismerkedés is rö­vid ideig tart.) A jó hang­zású név mögött szerény az érték. Az első város Hollandiá­ban, amelyet utólag megis­mertünk az egyetemes ne­veléstörténet egyik nagy alakjára, Erazmusra emlé­keztet, Rotterdam. A II. vi­lágháborúban rommá vált és újjászületett a világ leg­nagyobb kikötőjével rendel­kező gyönyörű város. Ilyen hosszú úton szinte hihetet­lennek tűnik, hogy nem lát­szik a fáradtság, hogy lan­kadatlan a csoportban az érdeklődés. Kézikönyvekkel kísért csoportokban járjuk a várost. Megállunk egy-egy szobor előtt, rácsodálkozunk a hatalmasra nőtt üvegpalo­tákra. Itt is nagyon sok a kerékpáros, akik számára mindenütt külön utat építet­tek. Ismeretes, hogy hazánkban is kormányprogram van a kerékpárutak építésére, és > ha az utakhoz a kerékpáro­zás kultusza is párosul, bi­zonyára sokat segít az egész­séges életmód fejlesztésében. A városháza Rotterdam­ban is látványt nyújt. A tor­nyában elhelyezett haran­gok játéka felejthetetlen. Az utcákon minden náció meg­található, köztük igen sok arab. A kirakatok áruin el­helyezett árakat nézve is azt kell megállapítanunk, hogy szép hazánknál olcsóbb ország talán a világon sincs. A kikötőről nyert képet sem lehet visszaadni írás­ban, látni kell! Tengeri ha­jóóriások, tengernyi óriás- daru, őrült forgalom, semmi máshoz nem hasonlítható hangulat. (Folytatjuk) Felveszünk ROBUR 21 személyes autóbuszunkra GÉPKOCSIVEZETŐT. Jelentkezni lehet: Siketek Általános Iskolája Eger, Klapka u. 10. gazdasági vezetőnél. Az Országos Mű­emléki Felügyelőség egri telephelyére felvesz ASZTALOS szakmunkásokat. Munkaidő 6 árától 15 áráig. Jelentkezni lehet a Dobó u. 30. sz. alatti központi irodában. jf Kötvényárfolyamok Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. október 12-től október 18-ig A kötvény megnevezése Kamat­láb Kamat­fiz. Futam idő Árfolyam a névérték %-ban t%) dátuma vétel eladás AMFORA 11 11. 30. 1984—91 106,00 107,50 Balaton Volán 11 10. 31 1985—92 106,25 107,75 Borsodi Iparcikk II. 11 11. 01. 1985—91 106,50 108,00 Borsodi Ruh. Kér. Váll. 11 11. 01. 1985—91 106,50 108,00 Borsodi Sörgyár 11 01. 31. 1986—92 104,25 105,75 BUBIV 11 11. 03. 1985—91 105,75 107,25 DÉLKER-I 11 03. 20. 1985—91 102,50 104,00 DOMUS 11 12. 10. 1984—90 105,75 107,25 DKV—Paraffin 11 11. 14. 1985—90 106,50 108,00 Győr-Sopron Iparcikk 11 03. 20 1986—93 102,25 103,75 Heves Megyei Iparcikk H 02. 23. 1987—93 103,00 104,50 Kaposvári Volán 11 12. 01. 1985—92 105,50 107,00 Kecskeméti V T. KK. I. 11 01. 06. 1986—91 115,50 117,00 KSZE 11 12. 15. 1986—92 105,00 106,50 Mátra Volán 11 02. 17. 1986—91 103,50 105,00 Napsugár Ruh. Szöv 11 00. 24. 1985—91 98,00 99,50 PIÉRT—I 11 06. 30. 1984—91 99,25 100,75 PIÉRT—II 11 04. 11. 1985—92 101,50 103,00 SKALA—I 11 05. 31. 1984—91 100,50 102,00 SKALA—II. 11 05. 06. 1985—92 101,00 102,50 SKALA—III. 11 05. 15 1985—92 101,00 102,50 Szabolcs M. Ip. KV. 11 10 15. 1986—92 107,25 108,75 Szatmár Bútorgyár 11 10. 29. 1985—93 106,50 108,00 Gazdálkodó szervezetek AGRAR—I által 12 vásárolható 07. 01. kötvények: 1985—93 100,25 101,75 AGRAR—II. 11,5 04. 01. 1986—94 102,25 103,75 OKHB Rt. 11 07. 01. 1987—9t 100,00 101,50 OKHB Rt II. 11,5 07. 15. 1987—93 98,50 100,00 Jelenleg kapható kötvények: Tartósítóip. Komb. 11 07. 15. 1987—93 98,50 100,00 Mátra Volán Eger 11 09. 17. 1987—92 98,50 100,00 Az árfolyamok tájékoztató jellegűek. A tájékoztató terjedelme miatt nem teljes körű. Bővebb felvilágosítás az OKHB Rt. egri és hat­vani bankszervétől kérhető.

Next

/
Thumbnails
Contents