Népújság, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-13 / 241. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1987. október 13., kedd Megyénkbe látogatott Lukács János (Folytatás az 1. oldalról) rétién az aggodalom és kétely. Legtöbbször az életszínvonalunk várható csökkenése, valamint a teljes foglalkoztatás kerül szóba a párttagok és a pártonkívü- liek között egyaránt. Az életszínvonal rövid távú csökkenésével tényként kell számolnunk. Azt viszont örömmel mondhatom, hogy megyénkben a foglalkoztatás terén alapvető gondok nincsenek, a tanácsi szervek mindössze 2500 betöltetlen munkahelyet tartanak nyilván. Ezek elsősorban szakmunkásokat várnak. De az is hozzátartozik a ma is üres álláshelyekhez, hogy üzemeink, vállalataink, szövetkezeteink gazdasági és politikai vezetői igényesebbek lettek, többet követelnek, és akik szakmailag, emberileg nem felelnek meg a növekvő igényeknek, azoktól inkább megválnak. Ezt követően arról szólt a pártbizottság első titkára, hogy találkozhatunk még ma is olyan véleményekkel megyénkben is, hogy „mi készek vagyunk a jobb munkára, csak mondják meg felülről, hogy mit csináljunk jobban". Nos, ez a szemlélet rossz, mert hogy hol és mit kell jobban, szervezettebben és hatékonyabban végezni, azt nem „fönt” kell megmondani, hanem a munkahelyeken szemtől szembe azoknak a kollektíváknak, akik tényleg vállalkoznak az újra, a korszerűbbre, az értékesebb termékek előállítására. Szólt a pártbizottság titkára ezután a megye iparának, mezőgazdaságának idei teljesítményéről is. Megyénk ipara az év első nyolc-kilenc hónapja alatt úgy növelte dinamikusan termelését, hogy nem kevesebb, mint tíz százalékkal emelte termelékenységét. Várhatóan 4—5 termelőszövetkezet zárja veszteséggel az esztendőt, de ezek közül 2—3, saját tartalékait felhasználva anyagilag is rendezni tudja sorait. Elhangzott a tájékoztatóban a megye áruellátásának helyzete is. Alapvető élelmiszeripari termékekből megfelelő az ellátás, ugyanakkor igen sok — elsősorban építőanyag — hiányzik megyénk tüzép-telepeiről is. Szintén a negatív tények között említette, hogy az úgynevezett szabadáras termékek árait rendkívül gyakran emelik megyénkben is és azok többsége indokolatlan. ■> Barta Alajos végezetül arról \a munkáról tájékoztatta a Központi 'Bizottság titkárát, amelyet a pártapparátusok. a pártalapszervezetek végeznek megyénkben. — Ügy érezzük — hangsúlyozta —, hogy a többségük igen nagy felelősséggel végzi munkáját, korrekt, őszinte a kapcsolat az állami és társadalmi szervekkel kölcsönös a bizalom, jó légkörben folyik a munka. Ezt bizonyítják azck a taggyűlések is, amelyeknek a párttagkönyvek cseréje, a kommunistákkal történő elbeszélgetés, valamint a kibontakozási program helyi megvalósításának konkrét tennivalói a témái. — Hogyan bírja a tempót a pártaktíva? — tette fel az első kérdést Lukács János. — Bár a terhelés nem kicsi — válaszolt Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára —, de nekünk is vannak még tartalékaink, az pedig újabb erőt és lendületet ad munkánkhoz, hogy a párttagság igen aktívan vesz részt az említett taggyűléseken. — Egerben és a város környékén — erősítette meg a pártbizottság titkárának véleményét Németh László. az egri városi pártbizottság első titkára — az eddig lezajlott taggyűléseken több mint 20 százalékkal többen kértek szót, s mondták el véleményüket, mint' az elmúlt év hasonló eseményein. — Munkatársaimat természetesen az is foglalkoztatja, hogy mit és hol rontottunk el. és ha hallani is aggódó véleményeket, de a többség elszánt, és tudja, hogy csak jobb munkával tudunk nehézségeinkből kilábalni — summázta a visontai tapasztalatokat Bódi Béla. A beszélgetés további résztvevőije Ambrus József, a megyei pártbizottság osztályvezetője volt. Szavaiból az derült ki, hogyha nem is minden alapszervezet tud gyorsan és hatékonyan újítani, de a jobbító szándékukhoz kétség nem férhet. Felhívta a figyelmet arra is. hogy a körzeti és a lakótelepi- pártszervezetek munkájára az eddigieknél is nagyobb figyelmet kell fordítani. A következő kérdése Lukács Jánosnak Schmidt Rezsőhöz, Heves Megye >Tanácsának elnökéhez szólt: a szűkülő anyagi lehetőségek hogyan érintik a megye fejlődését, korábbi célkitűzéseink megvalósítását? Az őszinte kérdésre őszinte volt i a válasz is, amely ekképpen hangzott: — A tényekkel szembe kell néznünk! Fejlesztési erőforrásaink jelentősen csökkenek a jövő évben, így bizony bármennyire is fájdalmas, de több új létesítmény megépítésének időpontját módosítani kell.' Ugyanakkor tovább keressük azokat a lehetőségeket, amelyekkel ha nehezebb körülmények között is, ne szakadjunk el túlságosan mesz- sze az alapvető célkitűzéseinktől. Végezetül a szakszervezetek munkájáról Farkas Sándor, az SZMT titkára tájékoztatta Lukács Jánost. Akár az esemény zárszavának is tekinthetjük a Központi Bizottság titkárának véleményét: — Köszönöm az őszinte tájékoztatót. Ügy tapasztalom, hogy gondolati azonosság van közöttünk. Az a véleményem, hogy ami Heves megyében történik, vagy ahogyan Heves megye él, az egyaránt tükrözi az ország helyzetét is. Heves megye területileg kis megye. Mégis az a véleményem, hogy úgy dolgozzon, mintha minden rajta múlna. Külön-külön, az emberek is úgy gondolkodjanak, úgy alkossanak, mintha rajtuk múlna az egész ország sorsa. Mi legyen a helyes magatartás? Mindenki a maga területén mutasson példát, ne a más feladatát emlegesse, hanem a magáét teljesítse. Fent kell tartani a társadalom iránti kritikai érzékenységet, de a saját felelősségéről se feledkezzen meg senki sem. Jól tudjuk, hogy nagy a várakozás az országban, de céljainkat, terveinket csak akkor tudjuk megvalósítani, ha a szavakat a tettek is követik. Lukács János ma megyénk életével, munkájával ismerkedik meg. Felkeresi a Mezőgép egri gyárát, megtekinti az egri belvárosi rekonstrukciót és látogatást tesz a Hatvani Konzervgyárban. Koós József Tárgyalás Bécsben Elnöki beiktatás Kairóban Bécsben hétfőn újabb találkozóra került sor a Varsói Szerződés és a NATO képviselői között, az európai fegyveres erőkkel és hagyományos fegyverzettel kapcsolatos jövendőbeli tárgyalások mandátumának kidolgozása céljából. Hoszni Mubarak hétfőn az egyiptomi parlamentben az alkotmánynak megfelelően esküt tett, s ezzel formailag is megkezdődött második, hat évre szóló elnöki megbízatása. Mubarakot a törvényhozás ez év júliusában — egyedüli jelöltként — javasolta államfőnek az újabb mandátumra. —( Külpolitikai kommentárunk Kevesebb több lett volna? HA LENNE MÉRŐESZKÖZ az olimpiai láz jelzésére, egyértelműen kiderülne, hogy ezekben a napokban gyors ütemben növekszik a nemzetközi közvélemény „hőmérséklete”. Ahogy közeledik a nagy játékok esztendeje, mind nyugtalanítóbb és sürgetőbb lesz a kérdés: lesz-e végre „normális” nyári olimpia — annyi kudarc és megrázkódtatás után — 1988 szeptemberében. Bár a nyugati lapok sokat írnak a népi Korea által támasztott feltételekről, az időpont közeledtével sokan úgy látják: változatlanul az egyik kulcskérdés éppen az: a kitűzött időpontban fogadó- és működőképes lesz-e Dél-Korea fővárosa, az a Szöul, amely — inkább csak sejthető, mint tudható okokból — megkapta a rendezés jogát. Aki csak valamelyes rendszerességgel nézi a televíziós híradókat vagy az - újságok hasábjait, jól tudja, hogy a kérdés jogos. Szöul ugyanis olyan jelentős politikai erjedés színhelye, amelyre, legalábbis most, a nyugtalanság állandósulása a jellemző. Csaknem biztos, hogy az olimpiai rendezés jogának megszerzése is sajátos katalizátornak bizonyult, felgyorsította a katonai rezsimmel szembeni tömegellenállást. Ennek konkrét és máris jelentős következménye az, hogy a mostani diktátor, Csőn Tu Hvan tábornok visszavonulásra kényszerült; immár hivatalosan is bejelentette, hogy pártja jelöltje a decemberi, előrehozott elnökválasztásokon nem ő, hanem tábornoktársa, a nála „áramvonalasabbnak tűnő” Ro Te Vu lesz. Mindezek ismeretében a dél-koreai és a nemzetközi közvélemény érthető érdeklődéssel várta, vajon a két legismertebb (korábban hosszabb börtön- büntetésre ítélt) ellenzéki személyiség közül ki lesz Ro ellenjelöltje: Kim Jung Szám vagy Kim De Dzsung (akiknek élete mellesleg kész kalandregény, mert tokiói száműzetéséből „rabolták haza” a délkoreai katonai titkosszolgálat emberei). A jelek arra utalnak, hogy mindketten megpályázzák az elnöki bársonyszéket, hiszen Kim Jung Szám a hét végén már be is jelentette eme szándékát. Mivel több mint másfél évtized után először választ államfőt az ország közvetlen szavazással, jogos a feltételezés, hogy két ellenzéki jelölt indulása megosztja a progresszív tábort, és nevető harmadikká teheti Csőn kijelölt utódját. NÉHA A POLITIKÁBAN IS ELŐFORDUL, hogy beigazolódik a népi bölcsesség: kevesebb több lett volna. Harmat Endre Iráni fegyvergyártás NAGY ANDOR: Hat országon át Gent, Brüsszel, Antwerpen, Rotterdam (IX/7.) Irán hadiipara az Irakkal folyó háborújához szükséges fegyverek 70 százalékát már maga állítja elő — jelentette ki hétfőn az Iszlám Gárdisták minisztere. Mchszem Rafikduszt egy iráni rakéta-sorozatvető gyártásának megkezdése alkalmából rendezett ünnepségen mondott beszédet. Szavai szerint iráni szakértők hozzáférnek a fejlett technológiához, s képesek repülőgépeket és rakétákat is gyártani. Irán fegyverekből önellátásra törekszik, mert nem akar a küldföldtől füg- geni — mondotta. Gent városa, melynek hatalmas tengeri kikötője mellett nevezetessége a sok-sok textilüzem, a belga len jelentős részét itt dolgozzák fel. Számunkra arról is nevezetessé vált, hogy lakhattunk kellemes, rendkívül tiszta, jól felszerelt, rendezett kempingjében, melynek az adott sajátosságot, hogy telepített, minden igényt kielégítő lakókocsiból egész utcák voltak. (Például Egyetem utca), no meg ott volt a mi sátortáborunk is. A kemping gazdája nemrég járt Magyarországon, a nálunk szerzett kellemes benyomások eredményezték, hogy nagyon kedvesen fogadott és bizonyos százalék- kedvezményt is adott. A kemping festői parkja, haty- tyús, vadlibás tavak, feledtette fáradtságunkat. A korai ébresztőt ez alkalommal is megértéssel fogadta mindenki. Majd alszunk otthon ! Következő úticélunk: Brüsszel. Szinte alvó fővárosként fogadott bennünket szombat reggel 9 órakor. Néhány turista lézengett az utcákon, a villamosak is szinte üresen rótták a köröket. Aznap az egriek voltak minden bizonnyal az első látogatói a királyi palotának, az igen szerénynek ható parlamentnek, de a most megújuló dómban is éppen hogy csak találkoztunk emberrel. Lenyűgöztek a gótika remekei, a dómok, a városháza, a sok új égbenyúló üvegpalota. Az új és a régi ötvözete, a világ egyik legszebb főtere, a hangulatos utcák, házak. Ismét alig leírható élményt jelentett a sokszor hallott, de a valóságban először látott Manne- ken-Pis, a város egyik jelképe, illetve az atomium, az 1958-as világkiállítás központja, a város újabb jelképe. A pisilő kisfiú egész Belgiumban, de Hollandiában is kísért különféle giccses dísz-, vagy használati tárgyakon. Századunk jelképévé vált atomium sokszor megcsodált gömbjei alatt állapodik meg az érdeklődő. A látvány így is lenyűgöző, bár 99 méter magasságból való kilátás még csodálatosabb lehet. Az elmúlt évtől Brüsszel újabb látványosságává vált az atomium melletti stadion is, amelyben a véres drámát „egyenes adásban” láthattuk a televízióban. Soha többet ilyen élményt! Antwerpen megtekintésével búcsúzunk Belgiumtól, amely bár látszólag távol van az Északi-tengertől, hatalmas kikötőváros. Gazdagságát ősidők óta a folyónak. a víznek köszönheti. Az olcsó áruszállítás a csatornákon keresztül történik. Nagyszerű látványt nyújt itt is az óváros, a zászlókkal díszített főtér; a városháza, de ami egyedi, az a kikötő hangulata. Belgium és Hollandia határán az a meglepő, hogy nincs határ. Átérve Hollandiába újabb pénznemmel, a guldennel ismerkedünk. (Persze, ez az ismerkedés is rövid ideig tart.) A jó hangzású név mögött szerény az érték. Az első város Hollandiában, amelyet utólag megismertünk az egyetemes neveléstörténet egyik nagy alakjára, Erazmusra emlékeztet, Rotterdam. A II. világháborúban rommá vált és újjászületett a világ legnagyobb kikötőjével rendelkező gyönyörű város. Ilyen hosszú úton szinte hihetetlennek tűnik, hogy nem látszik a fáradtság, hogy lankadatlan a csoportban az érdeklődés. Kézikönyvekkel kísért csoportokban járjuk a várost. Megállunk egy-egy szobor előtt, rácsodálkozunk a hatalmasra nőtt üvegpalotákra. Itt is nagyon sok a kerékpáros, akik számára mindenütt külön utat építettek. Ismeretes, hogy hazánkban is kormányprogram van a kerékpárutak építésére, és > ha az utakhoz a kerékpározás kultusza is párosul, bizonyára sokat segít az egészséges életmód fejlesztésében. A városháza Rotterdamban is látványt nyújt. A tornyában elhelyezett harangok játéka felejthetetlen. Az utcákon minden náció megtalálható, köztük igen sok arab. A kirakatok áruin elhelyezett árakat nézve is azt kell megállapítanunk, hogy szép hazánknál olcsóbb ország talán a világon sincs. A kikötőről nyert képet sem lehet visszaadni írásban, látni kell! Tengeri hajóóriások, tengernyi óriás- daru, őrült forgalom, semmi máshoz nem hasonlítható hangulat. (Folytatjuk) Felveszünk ROBUR 21 személyes autóbuszunkra GÉPKOCSIVEZETŐT. Jelentkezni lehet: Siketek Általános Iskolája Eger, Klapka u. 10. gazdasági vezetőnél. Az Országos Műemléki Felügyelőség egri telephelyére felvesz ASZTALOS szakmunkásokat. Munkaidő 6 árától 15 áráig. Jelentkezni lehet a Dobó u. 30. sz. alatti központi irodában. jf Kötvényárfolyamok Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. október 12-től október 18-ig A kötvény megnevezése Kamatláb Kamatfiz. Futam idő Árfolyam a névérték %-ban t%) dátuma vétel eladás AMFORA 11 11. 30. 1984—91 106,00 107,50 Balaton Volán 11 10. 31 1985—92 106,25 107,75 Borsodi Iparcikk II. 11 11. 01. 1985—91 106,50 108,00 Borsodi Ruh. Kér. Váll. 11 11. 01. 1985—91 106,50 108,00 Borsodi Sörgyár 11 01. 31. 1986—92 104,25 105,75 BUBIV 11 11. 03. 1985—91 105,75 107,25 DÉLKER-I 11 03. 20. 1985—91 102,50 104,00 DOMUS 11 12. 10. 1984—90 105,75 107,25 DKV—Paraffin 11 11. 14. 1985—90 106,50 108,00 Győr-Sopron Iparcikk 11 03. 20 1986—93 102,25 103,75 Heves Megyei Iparcikk H 02. 23. 1987—93 103,00 104,50 Kaposvári Volán 11 12. 01. 1985—92 105,50 107,00 Kecskeméti V T. KK. I. 11 01. 06. 1986—91 115,50 117,00 KSZE 11 12. 15. 1986—92 105,00 106,50 Mátra Volán 11 02. 17. 1986—91 103,50 105,00 Napsugár Ruh. Szöv 11 00. 24. 1985—91 98,00 99,50 PIÉRT—I 11 06. 30. 1984—91 99,25 100,75 PIÉRT—II 11 04. 11. 1985—92 101,50 103,00 SKALA—I 11 05. 31. 1984—91 100,50 102,00 SKALA—II. 11 05. 06. 1985—92 101,00 102,50 SKALA—III. 11 05. 15 1985—92 101,00 102,50 Szabolcs M. Ip. KV. 11 10 15. 1986—92 107,25 108,75 Szatmár Bútorgyár 11 10. 29. 1985—93 106,50 108,00 Gazdálkodó szervezetek AGRAR—I által 12 vásárolható 07. 01. kötvények: 1985—93 100,25 101,75 AGRAR—II. 11,5 04. 01. 1986—94 102,25 103,75 OKHB Rt. 11 07. 01. 1987—9t 100,00 101,50 OKHB Rt II. 11,5 07. 15. 1987—93 98,50 100,00 Jelenleg kapható kötvények: Tartósítóip. Komb. 11 07. 15. 1987—93 98,50 100,00 Mátra Volán Eger 11 09. 17. 1987—92 98,50 100,00 Az árfolyamok tájékoztató jellegűek. A tájékoztató terjedelme miatt nem teljes körű. Bővebb felvilágosítás az OKHB Rt. egri és hatvani bankszervétől kérhető.
