Népújság, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-02 / 232. szám

2. '#»4 NÉPÚJSÁG, 1987. október 2., péntek MURMANSZKI BESZÉD A megújulás jelentős eszköze a nyíltság Mihail Gorbacsov csütörtökön folytatta murmanszki látogatását: délelőtt megko­szorúzta Lenin emlékművét, majd párt- és munkásveteránokkal találkozott. Moszk­vai idő szerint 18 órakor Murmanszkban nagygyűlés kezdődött. Ezen Mihail Gor­bacsov ismertette a Legfelsőbb Tanács elnökségének határozatát, amelyben Mur- manszk városát Lenin-renddel és a „Hős város” megtisztelő címmel tüntette ki. 'Az SZKP KB főtitkára méltatta a kikötőváros dolgozóinak és katonáinak hősi helytállását a második világháborúban, amellyel megakadályozták, hogy a fasiszták elfoglalják Murmanszkot. Mihail Gorbacsov a kitüntetés után a Szovjetunió bel- és külpolitikájával foglalkozó beszédet mondott. — Meg nem is olyan ré­gen arról beszéltünk, hogy új politikára van szüksé­günk. Nos, most már van ilyen politikánk, vannak új eszményeink, új gondolata­ink, amelyek konkrét dön­tésekben is megtestesültek, és átfogják életünk jelen­tős területét. A dolgozók meggyőződtek arról, hogy az átalakításnak és a megújulásnak milyen jelentős eszköze a nyíltság, a hiányosságok bírálata, a demokratizálás. Azt várják az átalakítástól, hogy meg­változtatja életfelételeiket. Gyakran felteszik a kér­dést: mi is a teendő? Erre azt válaszolhatom: az első szakaszban el kellett iga­zodnunk a gazdaság egészé­nek és egyes ágazatainak helyzetében, meg kellett ha­tároznunk, mi legyen az el­ső lépés, végre kellett haj­tanunk a szükséges struktu­rális változtatásokat, meg kellett változtatnunk beruhá­zási politikánkat és meg kel­lett határoznunk a prioritá­sokat. — Ezt a munkát, elvtár­sak, azzal kell kezdeni, hogy rendet teremtünk a termelé­si kollektívában, megszilár­dítjuk a fegyelmet és a szer­vezettséget, határozottan nö­veljük azt a felelősséget, amelyet az egyes emberek viselnek kötelességük telje­sítéséért. E problémák meg­oldatlansága a múltban na­gyon sokba került nekünk, és most, amikor gazdasá­gunkban radikális reformot hajtunk végre, ez még in­kább megengedhetetlen. Természetesen nem sike­rülhet minden azonnal. Va­lószínűleg lesznek tévedé­sek, hibák. De mindent nyu­godtan. demokratikusan össz­népi szinten, pánik, demagó­gia nélkül, komolyan kell megvizsgálni. Hiszen amit elterveztünk, az mind az or­szág társadalmi-gazdasági fejlődésének meggyorsítását. a dolgozók életének javítá­sát célozza — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. A továbbiakban az SZKP KB főtitkára foglalkozott a murmanszki terület prob­lémáival, majd külpolitikai kérdésekkel folytatta beszé­dét. — A nemzetközi helyzet továbbra is bonyolult, va­lami azonban mégis meg­változott — hangsúlyozta. — Ha csak egyes nyugati po­litikusok kijelentései alap­ján ítélnénk meg a helyze­tet. minden változatlannak tűnne: megmaradtak a szov­jetellenes kirohanások, s to­vábbra is azt követelik tő­lünk, hogy a rendünkről és elveinkről való lemondással bizonyítsuk a béke iránti el­kötelezettségünket. A kétoldalú szovjet—ame­rikai döntéshez nehéz út ve­zetett, amelynek forduló­pontja a reykjaviki találkozó volt. Az élet bebizonyította, hogy helyesen értékeltük az izlandi fővárosban megren­dezett találkozót. Ez a ta­lálkozó valóban fordulópon­tot jelentett a világtörténe­lemben. Megváltozott hely­zet alakult ki, s Reykjavik után már senki sem tehetett úgy, mintha mi sem történt volna. Számunkra a találko_ zó bizonyította választott irányvonalunk helyességét, az új politikai gondolkodás konstruktív voltát. Mihail Gorbacsov beszé­dének további részében a Szovjetunió északi területé­nek biztonságával és az északi félteke országainak együttműködésével foglalko­zott. Megállapította, hogy a fegyverkezés ebben a tér­ségben egyre növekvő mé­reteket ölt. Nyugtalanító hír: a NATO a közepes hatótávolságú és a hadműveleti-harcászati ra­kéták megsemmisítéséről szóló megállapodás létre­jötte esetén arra készül, hogy az észak-atlanti térség­ből indítandó, tengeren és a szárazföldön telepített manő­verező rdbotrepülőgépeket alkalmazzon. Ez újabb ve­szély volna ránk és a töb­bi észak-európai országra nézve. Konkrétan mire gondo­lunk? Először is egy észak-euró­pai atomfegyvermentes öve­zetre. Ha döntés születne róla, akkor a Szovjetunió, mint már korábban bejelen­tette, kész garanciákat ad­ni. A résztvevőknek kell el­dönteniük, hogy mi a leg­célszerűbb formája ennek a garanciavállalásnak — több-, vagy kétoldalú egyezmé­nyek, kormánynyilatkozatok, vagy egyéb. A Szovjetunió kész meg­tárgyalni valamennyi érde­kelt állammal vagy állam- csoporttal minden, az atom­mentes térség kialakításával kapcsolatos kérdést, többek között azokat is, amelyek szovjet területeket érintenek. A Szovjetunió javasolja, hogy a Varsói Szerződés és a NATO kezdjen konzultá­ciókat a katonai aktivitás mérsékléséről, a haditenge­részet és légierő katonai te­vékenységének korlátozásáról a Balti-, Északi", Norvég- és a Grönlandi-tengeren és a bizalomerősítő intézkedések kiterjesztéséről ezekre a te­rületekre. Az atomfegyvermentes öve­zettel kapcsolatban felmerül egy másik kérdés is. Az északi országok — Dánia. Finnország, Izland. Norvé­gia, Svédország — nem ren­delkeznek atomfegyverrel. Tudjuk, hogy aggasztja őket az új-földön lévő atom­fegyverkísérleti telepünk. Gondolkozunk azon. mi­ként lehetne megoldani ezt a számunkra is összetett problémát, hiszen elég so­kat áldoztunk erre. őszintén szólva ez a prob­léma . egyből véglegesen meg­oldódna, ha az Egyesült Ál­lamok beleegyezne az atom­fegyver-kísérletek beszünte­tésébe. vagy kezdetben leg­alábbis abba, hogy a lehe­tő legcsekélyebbre korlátoz­zuk számukat és erejüket. A Szovjetunió nagy je­lentőséget tulajdonít a bé­kés együttműködésnek az északi területek és a Sark­kör nyersanyagainak kiak­názásában. Megállapodást javaslunk Eszak-Európa egy­séges energetikai programjá­nak kidolgozásáról. A ren­delkezésünkre álló adatok szerint szinte felmérhetetle- nek ennek a vidéknek az olaj- és gázvagyona. Kiter­melésük azonban rendkívül nagy nehézséggel jár. Érdekeltek vagyunk ab­ban. hogy közös vállalatokat alapítsunk kanadai és nor­vég cégekkel az Északi-ten­ger talapzata gáz- és olaj­kincsének kiaknázására. Ké­szek vagyunk erre más or­szágokkal is. Nagy jelentőséget tulajdo­nítunk az északi országok könyezetvédelmi együttmű­ködésének. A Szovjetunió ja­vasolja az északi területek átfogó környezetvédelmi programjának kidolgozását. Az Arktiszon át vezet a legrövidebb út Európából a Távol-Keletre, a Csendes­óceánra. A nemzetközi vi­szonyok rendeződése mérté­kében megnyithatjuk az északi-tengeri hajóutat kül­földi hajók előtt is és jég­törőkíséretet biztosíthatunk számukra. Ezek a javaslataink. Ter­mészetesen a biztonság és az együttműködés megvalósítá­sa az északi területeken nem­zetközi feladat, és nemcsak tőlünk függ. Készek va­gyunk megvitatni minden más javaslatot is. A fő az, hogy ezen a hóval és jéggel borított vidéken az enyhü­lés áramlatai határozzák meg a légkört. Egyvalamiben senki sem kételkedhet: a Szovjetunió érdekelt abban, hogy az észa­ki területek, országok so­hase váljanak háborús szín­térré. abban, hogy a Sarkvi­dék a béke és együttműkö­dés övezete legyen — fejez­te be beszédét Mihail Gor­bacsov. George Bush, amerikai alelnök (balról) Jacques Chirac fran­cia miniszterelnökkel tartott megbeszélést Párizsban (Telefotó: AP — MTI — KS) NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK ALAPJÁN Utazási könnyítések A jövő évtől, az útlevél­törvény-tervezet változtatá­sával összhangban, a ma­gyar állampolgárok a kon­vertibilis elszámolású valu­tával rendelkező országokba — ideértve Jugoszláviát is — az eddigieknél gyakrab­ban utazhatnak, ha az utas­nak érvényes útlevele és megfelelő összegű hivatalos eredetű konvertibilis fizető­eszköze van. E minimális valutaösszeg legalább 3000 forint értékű külföldi fizető- eszköz, amelyről az utas ki­viteli engedéllyel rendelke­zik. Hivatalos eredetű valutá­nak minősül 18 000 ezer fo­rint összegű turistaellátmány, amelyet azonban a jövőben három év alatt több részlet­ben lehet igénybe venni. Fidzsi — államcsíny Sitiveni Rabuka ezredes, a Fidzsi-szigeteken pénteken államcsínnyel hatalomra ju­tott katonai vezető csütörtö­kön államfőnek kiáltotta ki magát és szeptember 25- ével hatályon kívül helyezte az ország alkotmányát. Az ezredes szerint leg­újabb lépése nem irányul az ország lakosságának 49 százalékát kitevő, a gazda­sági életben vezető szerepet játszó indiai származású ál­lampolgárok ellen, célja „ki­zárólag az őslakosság tör­vényes jogainak biztosítása”. Ugyanakkor bejelentette, hogy létrehozzák az india- ak ügyeinek tanácsát, amely részt vesz majd a mostani érvénytelenített, 1970-es al­kotmányt felváltó új alkot­mány kidolgozásában. FÖKONZULÁTUS MINDKÉT ORSZÁGBAN Sevardnadze Argentínában Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter (helyi idő szerint) szerdán Buenos Airesba érkezett, dél-ameri-^ kai utazásának második ál­lomására. A szovjet vendé­geket Dante Caputo argen­tin külügyminiszter és fele­sége fogadta az Ezeiza re-, pülőtéren. A szovjet külügyminiszter tegnap kezdte hivatalos tár­gyalásait argentin kollégá­jával. A késő délutáni órák­ban a Casa Rosadában fel­kereste Raul Alfonsin elnö­köt. Brazíliában, a fővárosban szovjet—brazil közös köz­leményt adtak ki Sevard­nadze szerdán véget ért lá­togatásáról. Elhatározták, hogy meg_ állapodást dolgoznak ki a kettős adóztatás kiküszöbö­léséről. Mindkét fél pozití­van viszonyult főkonzulátu­sok felállításához Leningrád- ban, illetve Rio de Janeiró- ban. Elégedetten állapították meg, hogy bevált a két or­szág között kialakult poli­tikai konzultációs mechaniz­mus. —( KüJ^öíJtJkai kommentárunk )— Kambodzsa: búcsú a fegyverektől? KAMBODZSA KORMÁNYA a minap igent mon- I dott hét, egykor magas rangú khmer politikus ja­vaslatára, s kész tárgyalóasztalhoz ülni a vele szem­ben álló fegyveres frakciók vezetőivel. A találkozó gondolatát támogatja az a Szihanuik herceg is, aki az ENSZ-ben a Kambodzsai Népiköztársaság helyét bitorló „demokratikus Kambodzsa kormányának’' vezetője. Egy ilyen találkozó létrejötte akár áttörést is je­lenthet a délkelet-ázsiai feszültséggóc felszámolásá­ban, hiszen a felek eddig csak a harcmezőn talál­koztak. Igen hosszú volt az út, amit a népi Kam­bodzsának az esetleges megegyezés kapujáig kellett megtennie. Nem jött el a várva várt béke azóta sem. hogy 1979-ben vietnami csapatok segítségével meg­döntötték a hárommillió 300 ezer kambodzsai ha­lálában bűnös Pol Pót rezsimjét. Voltak hatalmak, amelyek kelletlenül fogadták az egységes, szocialis­ta Vietnam létrejöttét, s a három haladó rendszerű indokínai ország összefogásának perspektíváját. Anakronisztikus, politikailag tarka koalíciót ková­csoltak össze a letűnt rendszerek egymással is har­coló híveiből. S pénzzel, fegyverrel támogatták a törvényes kambodzsai kormány ellen vívott háború­jukat. Kambodzsát az elmúlt évtizedek csapásai a világ legszegényebb államainak sorába taszították. Nyil­vánvalóvá vált, hogy kegyetlenül megritkított népe kizárólag a békétől remélheti új felemelkedését. Ez a felismerés vezette el a népi Kambodzsa kormá­nyát a nemzeti megegyezés politikájához. 1984-ben, majd figyelembe véve az azóta elért sikereket, így az ellenzék belföldi katonai támaszpontjainak fel­számolását, s a külföldre menékülő khmerek meg­induló hazatelepülését, idén augusztusban újra ösz- szefogásra szólította fel a kambodzsaiakat. Phnom Penh egységpolitikája olyannyira rugalmas, hogy a megegyezésből kizárólag a „bűnös Pol Potot és kö­zeli cinkostársai némelyikét” rekesztené ki. Az esetleges kiegyezés messze túlmutatna az or­szág határain. Ezért a kambodzsai kormány dönté­sét a fegyverbarát Vietnam és az ázsiai térség biz­tonságában olyannyira érintett Szovjetunió azonnal üdvözölte. A júliusi vietnami—indonéz tárgyalások tanúsága szerint az ASEAN-ban is megerősödnek a politikai rendezést sürgető hangok. Elgondolkodtató viszont Peking álláspontja, amely — mint az közismert —. a Moszkvával fennálló kapcsolatainak javítását Kambodzsa kérdésétől is függővé teszi. Éppen a kí­nai vezetés volt az, amely szeptemberben újra ösz- szefogta az ellenzék egymással torzsalkodó csoport­jait. Vietnam nemzeti ünnepén Kína elnöke mégis olyan meleg hangú üdvözletét küldött a Phnom Penh-nel szövetséges Hai. „ amilyenre hosszú évek óta nem volt példa. A rendezés egyetlen valóban kemény akadályának a washingtoni magatartás lát- • szik. Az Egyesült Államok ugyanis amellett, hogy továbbra is a kormányellenes erők támogatására buzdítja az ASEAN konzervatív országait, éppen a minap szólította fel Japánt, hogy ne könnyítsen a Vietnam ellen hozott gazdasági szankcióin. A KAMBODZSAI kibontakozási folyamat azonban most olyannyira reményteljesnek tűnik, hogy nyo­mására a megegyezés gátjai akár meg is roppan­hatnak. Polgár Demeter AZ EGRI KÉZMÜ- és KONFEKCIÓIPARI KISSZÖVETKEZET BÉRBE ADJA: — Eger, Vörösmarty u. 27. sz. alatti 2 helyiségből álló gázfűtéses, 56 nr alapterületű iroda helyiségeit — Egerszólát, Fő utca 62. sz. alatti 6 helyiségből álló vegyes használatú helyiségeit (135 nr) — Gyöngyös, Móricz Zs, u. 12. sz. alatti 23 m2 alapterületű műhely helyiségét. Érdeklődni: Eger, Vörösmarty u. 27. sz. Telefon: 10-822/29 mellék.

Next

/
Thumbnails
Contents