Népújság, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-10 / 239. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. október 10., szombat 7. ÍRÓK, TÁJAK, HANGULATOK (IX/6.) Göttingai képeslap Egyszer már láthattam e várost, őszi és téli arcát mutatta meg akkor, most nyári verőfcnyben láthatom, előbb egy domb magasáról, pirosló háztetőiben, tornyaiban így >s gyönyörködve, majd meg „belülről”, piacát megcsodálva, utcáit már Ismerősként járva. Csillagvizsgáló amatőröknek Az idei nyáron ünnepelte hároméves fennállását Salgótarjánban a Gedőc-tetőn a TIT Uránia észlelő és bemutató csillagvizsgálója. Ez alkalomból új főműszert adtak át — amatőr viszonylatban a legkorszerűbb hazánkban —, egy Newton rendszerű tükrös távcsövet (Bencze Péter felvétele — KS) Mindennapi nyelvünk Szólásaink új szerepkörben A Gewürzhaus s a teás- üzlet most is a helyén van, friss gyömbért, pisztáciát, szezámmagot, kínai fafül gombát, mogyoróolajat, rizsbort, üvegtésztát, lótuszgyöi- keret, szarvasgombát s még számtalan fűszercsodát kínál az egyik, illatos teák ezernyi változatát a másik. Nyár van, s mert Göttingen egyik legszebb egyetemi város német földön, arcula- latát most nyáridőben is az univerzitás szelleme adja meg. A szemeszter befejeződvén a diáksereg most megcsappant, csak külföldieket találni viszonylag elenyésző számban, az egyetem léte mégis érzékelhető e va- kációs periódusban is. A fennállása 250. évfordulóját ez évben ünneplő Gerorá- August-Universität jubileumának eseményei a nyári hónapokban is zajlanak. A rádióműsor éppúgy erre figyelmeztet, mint a tudományos konferenciák, rendezi- vények, júliusban a matematikusoké, augusztusban a biológusoké s már annak is híre van, hogy szeptemberben a Magyar Tudományos Akadémia és a göttingeni egyetem ifcözös konferenciája zajlik majd a növénypatológia kérdéseiről. Utunk a Finnugor Szemináriumba vezet, Futaky pro! fesszor vendégei vagyunk. — Amit elsőnek szeretnék megmutatni, az a hely- történeti gyűjtemény és a fonotéka — mondja Lovász Béláné könyvtáros, aki elsőként kalauzol bennünket. — Közel ezer kötetnyi a helyi vonatkozású dokumentum. A legmodernebb technika is szolgálatunkban áll. A kutatók a mikrofilmes eljárástól a fénymásolásig minden lehetőséget kihasználhatnak. Fonotékánk a legkorszerűbb technikai eszközökkel felszerelt. Az egyelői kivitelezésű központi vezérlőpultból lejátszható a kilenc hallgatóhelyhez az összes hangzóanyagunk. — Milyen szolgáltatásaik vannak, s ezekkel mely korosztályokat céloznak meg? — Az itt látható részleg kialakítását nagyban segítette a Soros-alapítványtól kapott 600 ezer forintos támogatás. Az előzőekhez képest, amikor szinte a minimális igényeket sem tudtuk kielégíteni, most nagy öröm számunkra ez a fordulat. A 3500 hanglemezből mindenki megtalálhatja a neki tetszőt. A nyelvtanulást 300 darab hangszalagunk segíti. — A másolás is szolgáltatásainkhoz tartozik — veszi át a szót Farkas István, a technikai „csodák” leg. jobb értője. — Itt bárki rögzítheti a hozott anyagait, vagy azt, ami éppen itt tetszett meg neki. Lemezről kazettára és fordítva is. További lehetőségeket rejt a videotechnika alkalmazása, aminek kidolgozása most Patinás régi épület, amely a finnugorisztika egyik legjelentősebb nyugat-európai fellegvára, ahol természetesen magyar nyelvű oktatás is folyik. Örömmel halljuk itt az érdekes kiállítás hírét (Diákélet a XVIII. századi Göttingenben), amelynek a Városi Levéltár ad otthont. Márcsak a remélhető magyar vonatkozások miatt is, hisz a XVIII—XIX. század fordulóján számos honfitársunk megfordult itt a debreceni Budai Ézsaiástól a matematikus Bolyai Farkasig. Egykori dokumentumok, feljegyzések, magánlevelek, képek, rajzok, visszaemlékezések nyomán egy színes világ rajzolódik ki a látogató előtt, amelynek — egyebek között — olyan részesei .voltak, mint a három jeles német költő, Gottfried August Bürger (1747—1794), Ludwig Heinrich Christoph Hölty (1748—1776) és Friedrich Gottlieb Klopstock (1724—1803), a matematika óriása, Gauss, s persze a fent említett magyarok is. Örömmel nyugtázzuk pl. a Budai Ézsaiásra vonatkozó utalásokat-emlékeket, amelyek anyagát Futaky pros- fesszor állította össze, s amely anyagból megtudhatja a látogató, hogy a XVIII. század végén itt tanuló Buiaz egyik legfontosabb munkánk. Rendszeresen fogadunk iskolai csoportokat. Rendhagyó irodalom- és énekórák rendezése nálunk könnyen megoldható. Kiss Péterné könyvtáros fűzi hozzá a véleményét: — Amióta ide költöztünk, megnőtt az olvasótáborunk. Jelenleg 3317 felnőtt és 1677 gyermekolvasónk van. Egy év alatt 1706 fővel nőtt a beiratkozottak száma. Megnövekedett igényeknek kell eleget tenni. Hírlapolvasótermünkben 200 folyóirat található, köztük külföldiek ,is. Ezekből 80 félét rendszeresen őrzünk és köttetünk. összességében 85 ezer kötettel rendelkezünk. — Vannak-e olyan kezdeményezéseik, amelyekkel gazdagították a város közművelődését? — Azokra is gondolunk, akik idősek vagy betegek, s nehezen járnak. Számukra házhoz szállítjuk az olvasnivalót. Az öregek [klubjában letéti állományunk van, velük is rendszeres a kapcsolatunk. A hangoskönyvtár közel 90 irodalmi alkotást rögzít hangszalagon. A vakok és csökkentlátók szervezetéhez kivisszük ezeket, de természetesen mindenki hozzáférhet. — Végigjárva a könyvtárat, az az érzése az embernek, hogy itt mindenki érti, tudja a dolgát. A dől. gőzök szívügyüknek tekintik feladataik teljesítését. Milyen terveik, lehetőségeik vannak a továbblépésre? — dai Ézsaiás hazájába visszatérve a magyarországi klasz- szika-filológia megindítója lett. Az egyik tárlóban Göttingen földrajzi fekvéséről természetadta szépségeiről olvasunk egy levélrészletben, írója a svájci származású Johannes von Müller, az egyetem későbbi neves historikusa, aki elragadtatás^ sál ír ifjúsága városáról. „Göttingen páratlan fekvésű város — olvassuk a levélben —, ha a Heinberg tetején állok páratlan síkság tárul szemeim elé, ahol szántóföldek, rétek, lugasok váltogatják egymást hangu,- latos tarkasággal. Közülük magaslik fel a város, Göttingen, a németországi Athén, a város, ahol oly sok nagy férfiú... tanult.” E magaslatról nézve ma is ilyen pompás ez a táj, csak épp a város tágult ki egy kicsit, de nem bántóan, környezetet csúfítóan, noha a betonfalakból a kevésnél kevesebb is elég volna. A néhány szürke falú épületmonstrumért azonban kárpótol a környék. Apró falvak öve>- zik a várost, némelyik már Göttingen egy-egy külső kerülete. A város is kínál persze sok kellemes dolgot, minded nekelőtt az apró éttermeket, amelyek egyik része a kérdeztük Pelle Sándort, aki tíz éve könyvtárigazgató Gyöngyösön. — A legkomolyabb biztosítékunk a kollégák szakértelme és igyekezete — mondja. — Az itt dolgozó 21 munkatársból 17 a könyvtáros. Valamennyien rendelkeznek a munkájukhoz szükséges képesítéssel. Ketten egyetemet, kilencen főiskolát végeztek. — Nagy figyelmet fordítunk a helytörténet-kutatásra, s az esetleges nemzetközi történeti feltáró munka elől sem zárkózunk el. Ennek az Országos Széchenyi Könyvtár által kezelt műemléki könyvtár a bázisa. A magyarországi ferences-rend egykori gyöngyösi rendházának könyvtára több ritkaságot mondhat magáénak. Számos ősnyomtatvány, kódex mellett a Tőke első kiadására is rábukkantak itt. — Ügy tudom, hogy a rendház valamikori prefek- tóriuma, étkezője siralmas állapotban van. Mi lesz ennek a sorsa? — Jelenleg a Felső-magyarországi Vendéglátóipari Vállalat bérli ezt és néhány más helyiséget. Most üzemi étkeztetés céljait szolgálják. A 19 freskó, amely Szent Ferenc életét ábrázolja, valamint az olajképek álla- ,pota több, mint aggasztó. Az idén talán megszűnik ez az áldatlan állapot. Ha kimennek a vendéglátósok, hozzákezdhetünk ezen egyetemes értékek megmentéséhez. Annyira le van robhazai gasztronómia remek- keit kínálja, másik része viszont a török, a japán, a kínai vagy éppen a görög konyha csodáival kápráztat el. A török vendéglős titokzatos keleti mosollyal szolgálja fel Anatólia ízekben, növényekben gazdag báránypecsenyéjét — jól tudva: az udvariasság, a szolgálatkészség s persze az ételek minőségének és mennyiségének megbízhatósága biztos vendégfogó. Magam is így vélem: ha a sors ismét arra vet mógegyszer s a vendéglő is a helyénl lesz, újra visszatérek hozzá. Mint ahogy a görög kisvendéglőbe is, ahol a tulajdonos, szakács, felszolgáló egyszemély- ben egy rokonszenves fiatalember, mint kiderül a jugoszláviai és görögországi macedónok lakta vidékéről származik, kitűnően beszél szerb-horvátul. Szót is értünk hát hamar s a Gyros, amit elénk tesz, még barátságosabbá teszi futó gasztronómiai kapcsolatunkat. Mint kiderül, magyarországi rokona is van, testvére (?), nagybátyja (?), nem emlékszem már, orvos ma is Budapesten. Lám, kicsi a világ. A Gyros annyira ízlik, hogy eltanulni is igyekszem készítésének fortélyát: Szerencsére a fűszereit már több helyütt készen árulják — fillérekért — főként hentesüzletekben, de az ún. Ge- würzhausokban is megtalálhatók ... (Folytatjuk) Lőkös István banva minden, hogy két-há- rom év restaurátori munkájára lesz szükség. — Honnan lesz minderre pénz, hiszen ez nem kis ösz- szegbe fog kerülni? — Az évi 2,7 millió forintos költségvetésünkből mindenre nem telik. Külső segítségre és társadalmi ösz- szefogásra is számítunk. — Milyen szerepet szánnak a felújítások után ezek. nek a területeknek? — Ott lenne a központi olvasó és a gyermekkönyvtár. Ezenkívül két kutató- szoba és a videostúdió is lekerülne ide. Képzelje el, az eredeti miliőben, környezetbe illő berendezéssel, speciális világítással kialakított termeket. Azt hiszem, egyedülálló lenne. A városszépítő egyesület segítségével elkészültek a tervrajzok a rendezetlen műemléki udvar felújítására is. Középpontban egy középkori kúttal, gránittal lekövezve, parkosítva ... — Mi adja a lendületet munkájukhoz, mi a siker titka? — Az, hogy sokévi „albérletünkből” méltó környezetbe kerültünk, önmagában is ösztönző erő. Eddigi sikerünk a közös erőfeszítés gyümölcse, valamennyi munkatársam akarása van benne. Ennek köszönhetjük, hogy Gyöngyös közművelődése ma már nem képzelhető el a könyvtár nélkül. B. Szabó Pál Akik figyelemmel kísérik a sajtó hasábjain megjelent közlemények szó- és nyelvhasználatának sajátosságairól árulkodó újszerű szövegformálási módokat, észrevéhetik, hogy a sajtó nyelvében egyre szaporodó semleges tartalmú és nyelvi leleményekben sem bővelkedő szó- és kifejezéskészlet egyensúlyozására jelentéstartalmukban változatos, nyelvi formájukban sokszínűséget és merész kifejezőerőt megtestesítő szólásformákat áttételesen és sűrítve, szellemesen rejtett célzásokkal beleszervítik szövegeik nyelvi formálásába. Tehát nem idézetszerű- en, zárt, kerék szerkesztett- ségben, jelentkeznek a sajtó nyelvhasználatában a szólásmódok, a szóláshasonlatok, hanem úgy, ahogyan azt költőink teszik pl. ezekben a szövegrészietekben: „Kerestem minden új kaput, mi kinevezne borjúvá” (Pin. czési Judit: Születésnapot ünnepelek). — „Kössetek csak ebet a karóhoz, /én közben eleresztem a kutyáimat” (Takács Imre: Keresgélés a szavak közt). — „Ez a köpeny mire való? /Eső után forgatható” (Hatvani Dániel: Mire való). — „Fegyver már a borsó /is ilyen szúyak-ette falra? (Illyés Gyula: Egy hajdani Hölderlin-hívőnek). Hogy a versrészletekben milyen rejtőző szólásformák vállalnak közlő, kifejező szerepet, az az olvasó képes a megfelelő költői szándékok és célzások jelképi értékével együtt érzékelni, aki jól ismeri ezeket a szólásformákat és használati értéküket: Bámul, mint borjú az új kapura (belebambul az értelmetlen bámulásba). Köti az ebet a karóhoz (fogadkozik, mindent ígér, okkal-ok nélkül bizonygatja az igazát). Eső után köpönyeg (elkésett) Falra borsót hány (hiába beszél: nincs foganatja a szavának). Hogy a sajtó nyelvhasználatában hogyan szolgálják a szövegekbe szervesen beleszerkesztett szólásformák a nyelvi megjelenítés elevenebbé tételét, sokszínűségét, arról azok a közhelyzetek és szövegrészietek árulkodnak, amelyekben a felhasznált szólások valóban kulcsszerepeket vállalnak: „Fehér holló ritkaságú a mai magyar tévéjátékok között az, amelyik a hazai értelmiségiek életérzéséről beszél” (Magyar Nemzet, 19(87. szept. 2.). — Egybe- tűs cím sehol sincs, kétbetűs már előfordul, de ritka, mint a fehér holló” (Nép- szabadság, 1987. szept 5 ). — „Falra hányt borsó a felvilágosító egészségügyi propaganda” (Népújság, 1987. aug. 25.). — „A győriek vezetője végig kötötte az ebet a karóhoz, s nem járult hozzá a kupafinálé elhalasztásához” (Népszava, 1987. szept. 12.). — „Kákán csomókeresés az állandóan visz- szatérő panasz” (Népújság, 1987. aug. 31.). A közhelyszerűség csapdáinak elkerülése céljából olykor merészebb tartalmi és formai sűrítésre is felhasználnak egy-egy szólásformát újságíróink. Erről tanúskodik ez a szövegrész- let: „Hát bizony a távolság Makó—J eruzsálemnyi” (Népújság, 1987. szept. 14.). A messze van, messze jár tőle, mint Makó Jeruzsálemtől, vagy annyira van, mint Makó Jeruzsálemhez, szólás változatok nyelvi leleményességre is valló „sűrítményeként” a nyelvhasználati kötöttségek ellenére éppen merész jelképi értékével a stílusélénkítés céljait is jól szolgálja, a szövegbe szervített szólás. A többfokozatú nyelvi sűrítés példájáról bizonykodik ez a szövegrészlet: „Mindig a zsákról meg a foltjáról van szó (ha az erotikáról beszélnek és írnak) (Élet és Irodalom, 1987. júl. 10.). Természetesen csak azoknak mond sokat az idézett szövegrészlet, akik ismerik vagy használják ezeket a szólásváltozatokat: Megleli a zsák a foltját (a hozzzávaló barátot, cimborát, életfilozófiát). Felfér a folt a zsákra (ráfér az emberre egy kis mellékkereset, mellékes haszon). Jobb a foltos, mint a lyukas zsák (megjavítva még hasznát vehetni). Dr. Bakos József A KÓDEXTŐL A VIDEÓIG A jövőre gondol a gyöngyösi könyvtár A gyöngyösi városi könyvtár helyén az 1700-as évek elején rendház működött. A műemlék jelleget megőrizve. 1985 óta ebben a régi épületben foglal Helyet a bibliotéka. Az esztétikus környezet, a hangulat szinte serkent az olvasásra. Belépve kívül marad a városi zaj, zavartalan környezetben az elmélyült tanulmányozásnak, tájékozódásnak, kutatásnak otthona lehet ez az intézmény. A felújított könyvtár épülete (Fotó: Perl Márton)
