Népújság, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-09 / 238. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam. 238. szám ÁRA: 1987. október 9., péntek 1.80 FORINT Tories... Ebül szerzett vagyon ebül vész el — tartja a mondás. S mint minden más ilyesféle, régi tapasztalatokon alapul, mélységesen igaz. Ám, noha jól ismerjük, sokan és sokszor megfeledkezünk róla. Legfeljebb akkor jut eszünkbe, olykor idézzük, ha véletlenül sem rólunk van szó. Pedig hányszor, de hányszor gondolhatnánk rá magunk is! Akkor, amikor például az agyondédelgetett, elkényeztetett csemete jóval hitványabb holmikra csereberéli azokat az értékesebbeket, amiket a felnőtt — bármennyire is fájt, fáj a szíve utánuk — a saját számára meg nem venne, noha a pénzt ő keresi rájuk. S kétszer is megfontolja, hogy beüljön-e egy olyan étterembe, presszóba, ahol a gyermeke úgyszólván mindennapos, szemrebbenés nélkül fizeti ki a borsos számlákat. Gyalog jár a felnőtt, hogy a sráca mielőbb motorozhassák vagy a motor- kerékpárnál is drágább versenybiciklivel riogathassa a járókelőket az aszfalton meg a parkban. S kocsit vesz neki vagy történetesen nagylányának, a legrosszabb esetben átengedi a sajátját, amint csak volán mögé ülhet az ifjú. Megnyugszik a szülő, nagyszülő, ha fedelet is ád a fiatalok fölé, „fészket” rak nekik — bár, akik lakják a szép otthont, alig törődnek vele. Arra sincs gondjuk, hogy legalább arra vigyázzanak, amit a falak körülölelnek, nem még a ház előttiekre. S omlik, romlik a lakás, kosz lepi el a küszöb környékét, szemetes az ablak alja is. Mennyi érték, kincs megy szemünk előtt a semmibe! Meddig nem vesszük észre az oktalan költekezést, pazarlást, mikor lesz nagyobb tisztelete, becsülete annak, amit adnak, s aki ad? Csak akkor, amikor a pénzkereset terhét az is érzi majd, aki eddig csak kapott, könnyen elérte, amiért igenis dolgozni, néha nagyon keményen küzdeni kell? Szabad-e eddig várni a szemléletváltozásra, hihetjük-e, hogy akit annyira elkényeztettek életének zsengébb szakaszában, könnyen hozzászokik majd a nehezebb körülményekhez, s egyáltalán képes lesz kizökkenni a kényelméből? Talán a súlyosbodó helyzet józanabbá, megfontoltabbá teszi az apákat, anyákat, a nagymamákat, és nagypapákat, s ha késve is, de nem túlságosan később iparkodnak levonni a szomorú példák tanulságait. Mert feltétlenül le kell vonni! önmagunk és utódaink érdekében. Csakis így lehetünk elégedettebbek, így dolgozhat, búcsúzhat könnyebb szívvel a felnőtt, s így készülhet későbbi éveire, így élhet a gyermek, unoka. Gyóni Gyula Kádár János Kínába látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására ma hivatalos, baráti látogatásra a Kínai Népköztársaságba utazik. Grósz Károly megbeszélései az NSZK-ban Az NSZK és Magyarország kormányának képviselői egyaránt előremutatónak ítélték meg Grósz Károly jelenlegi hivatalos látogatásának, tárgyalásainak eddigi eredményeit, a kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit. Grósz Károlyt csütörtökön fogadta Richard von Weizsäcker szövetségi államfő, és a magyar miniszterelnök a nap folyamán több más magas rangú politikussal is tárgyalt. Friedhelm Ost államtitkár Kovács László külügyminiszter-helyettessel közösen megtartott csütörtöki tájékoztatóján nyugatnémet részről kiemelték, hogy Helmut Kohl kancellár és Grósz Károly megbeszéléseit a két állam szoros viszonya jegyében — szívélyes, nyílt és barátságos légkör, az egymás iránt tanúsított megértés jellemezte. Magyar részről szintén aláhúzták, hogy igen elégedettek a teljes nyíltság és őszinteség légkörében eddig folytatott véleménycsere eredményeivel. Hangot adtak annak a meggyőződésüknek, hogy e látogatás új fejezetet nyit a két ország viszonyának történetében. Ost államtitkár közlése szerint a kancellár csütörtökön teljes mértékben sikeresnek mondotta Grósz Károly látogatását, és hangsúlyozta: a két ország politikai párbeszéde, amelynek ismérve az egész Európáért vállalt felelősség, tovább mélyül. A megbeszéléseken utat nyitottak az erőteljesebb, szélesebb körű gazdasági együttműködésnek, és megteremtették a kulturális együttműködés és a magyarországi német' kisebbség hatékonyabb támogatásának lehetőségeit. Mint a bonni szóvivő rámutatott, az intenzív és magas szintű dialógus folytatódik, ennek jele Kohl kancellár magyarországi meghívása. Kovács László a többi között kiemelte: tárgyalópartnereink nagyfokú megértést tanúsítottak Magyarország gazdasági helyzete, és a kormány cselekvési programjában foglalt törekvések iránt, jelezve, hogy lehetőségeik szerint támogatják azok megvalósítását. Kitért arra is. hogy a két ország bankjai közti hitelmegállapodás több mint egyszerű pénzügyiét, mivel a magyar gazdaság korszerűsítését szolgálja, azt a folyamatot tehát, amelyben egyúttal az NSZK vállalatai számára is széles körű részvételi lehetőség nyílik. A magyar kormányfő programja reggel Gymnich Tegnap is számos találkozót bonyolított le az NSZK-ban tartózkodó Grósz Károly. A magyar miniszterelnök megbeszélést folytatott Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszterrel is, az NSZK alkancellárjával (Népújság-telefotó: AP —MTI — KS) kastélyában kezdődött. A szálláshelyül szolgáló kastélyban villásreggelin találkozott Hans-Dietrich Genscher alkancellárral és külügyminiszterrel. A megbeszélésen mindenekelőtt a nemzetközi helyzet problémakörét tekintették át, és szó volt a kétoldalú kapcsolatok egyes kérdéseiről is. A vélemény- csere során Genscher kormánya nevében jelezte: készek hozzájárulni ahhoz, hogy Magyarország — a fejlődő idegenforgalom szükségleteinek megfelelően — Münchenben konzulátust létesítsen. Grósz Károly később — szintén a gymnichi kastélyban — megbeszélést folytatott Hans-Jochen Vogellal, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökével, majd a Zöldek Pártjának képviselőivel, Waltraud Schoppé- val, a párt parlamenti csoportjának szóvivőjével és Otto Schilyvel, a Zöldek nyugatnémet—magyar törvényhozási csoportjának elnökével. Grósz Károly a pártok képviselőivel folytatott megbeszéléseken tájékoztatást adott hazánk társadalmi-gazdasági helyzetéről, a jelenlegi kedvezőtlen folyamatok kialakulásának körülményeiről, és a stabilizációt, majd a kibontakozást szolgáló konkrét lépésekről, illetve elképzelésekről. Hangsúlyozta, hogy a stabilizáció érdekében most vállalni kell a népszerűtlen intézkedéseket is, mert a társadalom előtt nem áll más alternatíva, mint e program következetes végrehajtása. A pártok parlamenti vezetői megerősítették: az NSZK kormányzó pártjai és az ellenzék között is teljes a nézetazonosság a Magyar- országgal való kapcsolatok fejlesztésének szükségessé' gét illetően. Grósz Károly a szociáldemokrata Vogellal tárgyalva kiemelte, hogy az SPD úttörő szerepet, játszott a két ország együttműködésének megteremtésében, majd fejlesztésében. Az MSZMP, illetve az SPD kapcsolat- rendszere — amelynek része a közös munkacsoport tevékenysége is — jól illeszkedik a Magyar—NSZK viszony egészébe, tovább gazdagítja azt. Véleményt cserélve az FDP-t képviselő Mischnick- kel a magyar kormányfő méltatta, hogy e párt korábban a szociáldemokratákkal, most pedig az uniópártokkal alkotott kormány- koalíció részeseként mindig a Magyarországgal való együttműködés mellett fog~ lalt állást. Mischnik tájékoztatást adott az FDP-nek arról a tervéről, hogy létrehozzák a liberális pártok nemzetközi konzultatív fórumát. Hasznosnak vélte, ha ebbe bekapcsolódna néhány szocialista ország megfelelő társadalmi szervezete is. A Zöldek képviselői elismeréssel szóltak a magyar vezetés nyitottságáról, a problémák feltárásában tanúsított őszinteségéről. A megbeszélésen ugyanakkor Grósz Károly válaszolt a környezetvédő Zöldek olyan — bíráló megjegyzésekkel kísért — kérdéseire, amelyek a bős'nagymarosi vízlépcső építésének esetleges környezeti hatásait, a ma' gyár mezőgazdasági termelés környezetszennyező következményeit, valamint a katonai szolgálatot megtagadókkal kapcsolatos magyar joggyakorlatot érintették. A magyar kormányfő délben ebéden vett részt Ernst Albrech alsó-szászországi tartományi miniszterelnökkel, s ezután a Parlament épületében felkereste Philipp Jen- ninqert, a szövetségi gyűlés, a Bundestag elnökét. Ez utóbbi találkozón hangsúlyozták a két parlament közötti kapcsolatok, a képviselői személyes érintkezések (Folytatás a 2. oldalon) A dán királynő hazánkban A hazánkban tartózkodó II. Margit dán királynővel találkozott Kádár János, az MSZMP főtitkára, az Elnöki Tanács tagja (Népújság-telefotó — MTI — KS) II. Margit, a Dán Királyság uralkodója Németh Ká- rolynak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására csütörtökön hivatalos látogatásra hazánkba érkezett. A királynőt magyarországi útjára elkísérte férje. Henrik herceg. Az uralkodói párt Németh Károly és felesége üdvözölte a kétnyelvű köszöntő feliratokkal és nemzeti lobogókkal feldíszített Ferihegyi repülőtéren, ahol röviddel 11 óra előtt szállt le a skandináv légitársaság menetrend szerinti járatának gépe, fedélzetén Budapest királyi vendégeivel. A repülőtéri üdvözlés után — amelyen megjelent Hans Kühne, Dánia magyarországi és Király Andrásné, hazánk koppenhágai nagykövete — II. Margit, Henrik herceg és a kíséret tagjai vendéglátóik társaságában az ünnepélyes fogadtatás színhelyére, a Kossuth Lajos térre indultak. Az érdeklődők sokaságával benépesült, fellobogózott téren Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Várkonyi Péter külügyminiszter, Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke, valamint a hazai közélet több más kiemelkedő személyisége fogadta a motoros rendőrök díszkíséretében érkező királyi párt. A felsorakozott katonai díszegység parancsnoka jelentést tett az uralkodónak, majd a dán és a magyar Himnusz hangjai után II. Margit Németh Károly társaságában ellépett a tisztelgő katonák sorfala előtt. A vendégek és a házigazdák ezután kölcsönösen bemutatták a fogadta tási ceremónián megjelent dán és magyar személyiségeket. s a királynő megismerkedett a budapesti diplomáciai képviseletek jelen lévő vezetőivel, tagjaival. Az ünnepélyes fogadtatás katonai díszmenettel zárult. Az uralkodó és Henrik herceg Németh Károly és felesége kíséretében a szállásra indult. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, az Elnöki Tanács tagja, csütörtökön délután a Parlamentben találkozott II, Margit dán királynővel és férjével, Henrik herceggel. A szívélyes légkörű találkozón áttekintették a jól fejlődő magyar—dán kapcsolatok helyzetét. fejlesztésük lehetőségeit. Megelégedéssel hangsúlyozták, hogy a két eltérő társadalmi rendszerű ország együttműködése mindkét nép érdekeit szolgálja, s hozzájárul az európai béke és a nemzetközi biztonság erősítéséhez. Véleménycserét folytattak a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, különös tekintettel a béke megőrzésének és a nemzetközi együttműködés további elmélyítésének lehetőségeire. A találkozón részt vett Németh Károly, Otto Möller. dán külügyi államtitkár, valamint Király Andrásné és Hans Kühne. Ugyancsak az Országház volt a színhelye az Elnöki Tanács elnöke és az uralkodói pár találkozójának, amelynek bevezetéseként Németh Károly a házigazda figyelmességével mutatta be királyi vendégeinek a Parlament patinás Munkácsy- termét. A kötetlen hangulatú megbeszélésen az Elnöki Tanács elnöke mindenekelőtt hazánk nyitottságát hangsúlyozta. Magyarországon — miként a magyar—dón kontaktusokat a legmagasabb szintre emelő királyi látogatás is bizonyítja — szívesen látnak minden vendéget, aki a kapcsolatok elmélyítésének szándékával érkezik. Hazánk a békés párbeszéd, az együttműködés híve, s ennek megfelelően minden területen keresi azokat a pontokat, amelyek további fejlesztés lehetőségével kecsegtetnek. II. Margit királynő köszönetét mondott azért a vendégszerető fogadtatásért amelyben magyarországi útjának első óráitól részesítik. Mint mondotta, Dániá(Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről — amelyet Grósz Károly távollétében Csehák Judit miniszterelnökhelyettes vezetett — a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője az alábbi tájékoztatást adta: A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellár magyarországi látogatásáról készített jelentést. A kormány határozatot hozott az 1988. évi gazdasági szabályozók módosításáról. Jóváhagyta a bér- és keresetszabályozás 1988. évi rend. szeréről szóló rendeletet, és meghatározta azokat a gazdasági követelményeket, amelyek teljesítése esetén a gazdálkodó szervezetek mentesülhetnek a bér- és kereset- szabályozás előírásai alól. A Minisztertanács a szövetkezeti kongresszusokon elhangzott észrevételeket figyelembe véve javasolta az Elnöki Tanácsnak a szövetkezetekről szóló jogszabályok korszerűsítését. A Minisztertanács rendeletet hozott a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról. Ügy határozott, hogy az 1988 január elseje után kötött szerződések alapján átadott új lakóépületekre, lakásokra hároméves jótállás vonatkozik. A Minisztertanács határozatot hozott az emberi környezetre veszélyes anyagok külföldről történő behozatalának megakadályozására. A kormány a Tudomány- politikai Bizottság elnökének beszámolója alapján áttekintette a kutatóhelyek és a vállalatok együttműködését szolgáló jogi-gazdasági feltételeket, valamint a kutatóintézetek és a vállalatok műszaki-fejlesztési munkáját. A Minisztertanács az Állami Tervbizottság elnökének előterjesztését figyelembe véve. elfogadta a hosszú távú erdőtelepítési programot. Ennek értelmében 1991- től 2000-ig 150 ezer hektár új erdőt kell telepíteni.
