Népújság, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-09 / 238. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam. 238. szám ÁRA: 1987. október 9., péntek 1.80 FORINT Tories... Ebül szerzett vagyon ebül vész el — tartja a mondás. S mint minden más ilyesféle, régi tapasz­talatokon alapul, mélysé­gesen igaz. Ám, noha jól ismerjük, sokan és sok­szor megfeledkezünk róla. Legfeljebb akkor jut eszünkbe, olykor idézzük, ha véletlenül sem rólunk van szó. Pedig hányszor, de hányszor gondolhat­nánk rá magunk is! Akkor, amikor például az agyondédelgetett, el­kényeztetett csemete jóval hitványabb holmikra cse­reberéli azokat az értéke­sebbeket, amiket a felnőtt — bármennyire is fájt, fáj a szíve utánuk — a saját számára meg nem venne, noha a pénzt ő keresi rá­juk. S kétszer is megfon­tolja, hogy beüljön-e egy olyan étterembe, presszó­ba, ahol a gyermeke úgy­szólván mindennapos, szemrebbenés nélkül fizeti ki a borsos számlákat. Gyalog jár a felnőtt, hogy a sráca mielőbb mo­torozhassák vagy a motor- kerékpárnál is drágább versenybiciklivel riogat­hassa a járókelőket az aszfalton meg a parkban. S kocsit vesz neki vagy történetesen nagylányának, a legrosszabb esetben át­engedi a sajátját, amint csak volán mögé ülhet az ifjú. Megnyugszik a szülő, nagyszülő, ha fedelet is ád a fiatalok fölé, „fészket” rak nekik — bár, akik lakják a szép otthont, alig törődnek vele. Arra sincs gondjuk, hogy legalább arra vigyázzanak, amit a falak körülölelnek, nem még a ház előttiekre. S omlik, romlik a lakás, kosz lepi el a küszöb környé­két, szemetes az ablak al­ja is. Mennyi érték, kincs megy szemünk előtt a semmibe! Meddig nem vesszük ész­re az oktalan költekezést, pazarlást, mikor lesz na­gyobb tisztelete, becsülete annak, amit adnak, s aki ad? Csak akkor, amikor a pénzkereset terhét az is ér­zi majd, aki eddig csak kapott, könnyen elérte, amiért igenis dolgozni, né­ha nagyon keményen küz­deni kell? Szabad-e eddig várni a szemléletváltozás­ra, hihetjük-e, hogy akit annyira elkényeztettek életének zsengébb szaka­szában, könnyen hozzászo­kik majd a nehezebb kö­rülményekhez, s egyálta­lán képes lesz kizökkenni a kényelméből? Talán a súlyosbodó hely­zet józanabbá, megfontol­tabbá teszi az apákat, anyákat, a nagymamákat, és nagypapákat, s ha kés­ve is, de nem túlságosan később iparkodnak levonni a szomorú példák tanulsá­gait. Mert feltétlenül le kell vonni! önmagunk és utó­daink érdekében. Csakis így lehetünk elégedetteb­bek, így dolgozhat, bú­csúzhat könnyebb szívvel a felnőtt, s így készülhet későbbi éveire, így élhet a gyermek, unoka. Gyóni Gyula Kádár János Kínába látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára a Kínai Kommu­nista Párt Központi Bizottságának meghívására ma hivatalos, baráti látoga­tásra a Kínai Népköztársaságba utazik. Grósz Károly megbeszélései az NSZK-ban Az NSZK és Magyaror­szág kormányának kép­viselői egyaránt előremu­tatónak ítélték meg Grósz Károly jelenlegi hivata­los látogatásának, tárgya­lásainak eddigi eredmé­nyeit, a kapcsolatok fej­lesztésének lehetőségeit. Grósz Károlyt csütörtö­kön fogadta Richard von Weizsäcker szövetségi ál­lamfő, és a magyar mi­niszterelnök a nap folya­mán több más magas rangú politikussal is tár­gyalt. Friedhelm Ost államtitkár Kovács László külügyminisz­ter-helyettessel közösen meg­tartott csütörtöki tájékozta­tóján nyugatnémet részről kiemelték, hogy Helmut Kohl kancellár és Grósz Károly megbeszéléseit a két állam szoros viszonya jegyében — szívélyes, nyílt és barátsá­gos légkör, az egymás iránt tanúsított megértés jellemez­te. Magyar részről szintén aláhúzták, hogy igen elége­dettek a teljes nyíltság és őszinteség légkörében eddig folytatott véleménycsere eredményeivel. Hangot ad­tak annak a meggyőződé­süknek, hogy e látogatás új fejezetet nyit a két ország vi­szonyának történetében. Ost államtitkár közlése szerint a kancellár csütörtö­kön teljes mértékben sikeres­nek mondotta Grósz Károly látogatását, és hangsúlyozta: a két ország politikai pár­beszéde, amelynek ismérve az egész Európáért vállalt felelősség, tovább mélyül. A megbeszéléseken utat nyi­tottak az erőteljesebb, szé­lesebb körű gazdasági együtt­működésnek, és megterem­tették a kulturális együttmű­ködés és a magyarországi né­met' kisebbség hatékonyabb támogatásának lehetőségeit. Mint a bonni szóvivő rá­mutatott, az intenzív és ma­gas szintű dialógus folytató­dik, ennek jele Kohl kancel­lár magyarországi meghívása. Kovács László a többi kö­zött kiemelte: tárgyalópart­nereink nagyfokú megér­tést tanúsítottak Magyaror­szág gazdasági helyzete, és a kormány cselekvési prog­ramjában foglalt törekvések iránt, jelezve, hogy lehető­ségeik szerint támogatják azok megvalósítását. Kitért arra is. hogy a két ország bankjai közti hitelmegálla­podás több mint egyszerű pénzügyiét, mivel a magyar gazdaság korszerűsítését szol­gálja, azt a folyamatot te­hát, amelyben egyúttal az NSZK vállalatai számára is széles körű részvételi lehe­tőség nyílik. A magyar kormányfő programja reggel Gymnich Tegnap is számos találkozót bonyolított le az NSZK-ban tartózkodó Grósz Károly. A magyar miniszterelnök megbe­szélést folytatott Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet kül­ügyminiszterrel is, az NSZK alkancellárjával (Népújság-telefotó: AP —MTI — KS) kastélyában kezdődött. A szálláshelyül szolgáló kas­télyban villásreggelin ta­lálkozott Hans-Dietrich Gen­scher alkancellárral és kül­ügyminiszterrel. A megbeszélésen minde­nekelőtt a nemzetközi hely­zet problémakörét tekin­tették át, és szó volt a két­oldalú kapcsolatok egyes kérdéseiről is. A vélemény- csere során Genscher kor­mánya nevében jelezte: ké­szek hozzájárulni ahhoz, hogy Magyarország — a fejlődő idegenforgalom szük­ségleteinek megfelelően — Münchenben konzulátust létesítsen. Grósz Károly később — szintén a gymnichi kastély­ban — megbeszélést folyta­tott Hans-Jochen Vogellal, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökével, majd a Zöldek Pártjának képvi­selőivel, Waltraud Schoppé- val, a párt parlamenti cso­portjának szóvivőjével és Otto Schilyvel, a Zöldek nyugatnémet—magyar tör­vényhozási csoportjának el­nökével. Grósz Károly a pártok képviselőivel folytatott megbeszéléseken tájékoz­tatást adott hazánk társa­dalmi-gazdasági helyzetéről, a jelenlegi kedvezőtlen fo­lyamatok kialakulásának körülményeiről, és a stabi­lizációt, majd a kibontako­zást szolgáló konkrét lépé­sekről, illetve elképzelések­ről. Hangsúlyozta, hogy a stabilizáció érdekében most vállalni kell a népszerűtlen intézkedéseket is, mert a társadalom előtt nem áll más alternatíva, mint e program következetes vég­rehajtása. A pártok parlamenti veze­tői megerősítették: az NSZK kormányzó pártjai és az ellenzék között is teljes a nézetazonosság a Magyar- országgal való kapcsolatok fejlesztésének szükségessé' gét illetően. Grósz Károly a szociálde­mokrata Vogellal tárgyalva kiemelte, hogy az SPD úttörő szerepet, játszott a két or­szág együttműködésének megteremtésében, majd fejlesztésében. Az MSZMP, illetve az SPD kapcsolat- rendszere — amelynek ré­sze a közös munkacsoport tevékenysége is — jól il­leszkedik a Magyar—NSZK viszony egészébe, tovább gazdagítja azt. Véleményt cserélve az FDP-t képviselő Mischnick- kel a magyar kormányfő méltatta, hogy e párt ko­rábban a szociáldemokra­tákkal, most pedig az unió­pártokkal alkotott kormány- koalíció részeseként min­dig a Magyarországgal való együttműködés mellett fog~ lalt állást. Mischnik tájé­koztatást adott az FDP-nek arról a tervéről, hogy lét­rehozzák a liberális pártok nemzetközi konzultatív fó­rumát. Hasznosnak vélte, ha ebbe bekapcsolódna né­hány szocialista ország meg­felelő társadalmi szervezete is. A Zöldek képviselői el­ismeréssel szóltak a magyar vezetés nyitottságáról, a problémák feltárásában ta­núsított őszinteségéről. A megbeszélésen ugyanakkor Grósz Károly válaszolt a környezetvédő Zöldek olyan — bíráló megjegyzésekkel kísért — kérdéseire, ame­lyek a bős'nagymarosi víz­lépcső építésének esetleges környezeti hatásait, a ma' gyár mezőgazdasági termelés környezetszennyező követ­kezményeit, valamint a ka­tonai szolgálatot megtaga­dókkal kapcsolatos magyar joggyakorlatot érintették. A magyar kormányfő dél­ben ebéden vett részt Ernst Albrech alsó-szászországi tar­tományi miniszterelnökkel, s ezután a Parlament épüle­tében felkereste Philipp Jen- ninqert, a szövetségi gyűlés, a Bundestag elnökét. Ez utóbbi találkozón hangsú­lyozták a két parlament kö­zötti kapcsolatok, a képvise­lői személyes érintkezések (Folytatás a 2. oldalon) A dán királynő hazánkban A hazánkban tartózkodó II. Margit dán királynővel talál­kozott Kádár János, az MSZMP főtitkára, az Elnöki Tanács tagja (Népújság-telefotó — MTI — KS) II. Margit, a Dán Király­ság uralkodója Németh Ká- rolynak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására csü­törtökön hivatalos látogatás­ra hazánkba érkezett. A ki­rálynőt magyarországi útjá­ra elkísérte férje. Henrik herceg. Az uralkodói párt Németh Károly és felesége üdvö­zölte a kétnyelvű köszöntő feliratokkal és nemzeti lo­bogókkal feldíszített Ferihe­gyi repülőtéren, ahol rövid­del 11 óra előtt szállt le a skandináv légitársaság me­netrend szerinti járatának gé­pe, fedélzetén Budapest ki­rályi vendégeivel. A repülőtéri üdvözlés után — amelyen megjelent Hans Kühne, Dánia magyarorszá­gi és Király Andrásné, ha­zánk koppenhágai nagyköve­te — II. Margit, Henrik her­ceg és a kíséret tagjai ven­déglátóik társaságában az ünnepélyes fogadtatás szín­helyére, a Kossuth Lajos tér­re indultak. Az érdeklődők sokaságával benépesült, fellobogózott té­ren Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke, Várkonyi Péter kül­ügyminiszter, Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke, va­lamint a hazai közélet több más kiemelkedő személyisé­ge fogadta a motoros rend­őrök díszkíséretében érkező királyi párt. A felsorakozott katonai díszegység parancsnoka je­lentést tett az uralkodónak, majd a dán és a magyar Himnusz hangjai után II. Margit Németh Károly tár­saságában ellépett a tisztel­gő katonák sorfala előtt. A vendégek és a házigazdák ez­után kölcsönösen bemutatták a fogadta tási ceremónián meg­jelent dán és magyar sze­mélyiségeket. s a királynő megismerkedett a budapesti diplomáciai képviseletek je­len lévő vezetőivel, tagjaival. Az ünnepélyes fogadtatás ka­tonai díszmenettel zárult. Az uralkodó és Henrik herceg Németh Károly és felesége kíséretében a szállásra in­dult. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, az Elnöki Tanács tagja, csütörtökön délután a Parlamentben találkozott II, Margit dán királynővel és férjével, Henrik herceggel. A szívélyes légkörű ta­lálkozón áttekintették a jól fejlődő magyar—dán kap­csolatok helyzetét. fejlesz­tésük lehetőségeit. Megelé­gedéssel hangsúlyozták, hogy a két eltérő társadalmi rend­szerű ország együttműködé­se mindkét nép érdekeit szolgálja, s hozzájárul az európai béke és a nemzet­közi biztonság erősítéséhez. Véleménycserét folytattak a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, különös tekin­tettel a béke megőrzésének és a nemzetközi együttmű­ködés további elmélyítésé­nek lehetőségeire. A találkozón részt vett Németh Károly, Otto Möller. dán külügyi államtitkár, va­lamint Király Andrásné és Hans Kühne. Ugyancsak az Országház volt a színhelye az Elnöki Tanács elnöke és az uralko­dói pár találkozójának, amelynek bevezetéseként Németh Károly a házigazda figyelmességével mutatta be királyi vendégeinek a Par­lament patinás Munkácsy- termét. A kötetlen hangulatú megbeszélésen az Elnöki Tanács elnöke mindenekelőtt hazánk nyitottságát hang­súlyozta. Magyarországon — miként a magyar—dón kontaktusokat a legmagasabb szintre emelő királyi látoga­tás is bizonyítja — szíve­sen látnak minden vendéget, aki a kapcsolatok elmélyí­tésének szándékával érkezik. Hazánk a békés párbeszéd, az együttműködés híve, s ennek megfelelően minden területen keresi azokat a pontokat, amelyek további fejlesztés lehetőségével ke­csegtetnek. II. Margit királynő kö­szönetét mondott azért a vendégszerető fogadtatásért amelyben magyarországi útjának első óráitól részesí­tik. Mint mondotta, Dániá­(Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütör­töki üléséről — amelyet Grósz Károly távollétében Csehák Judit miniszterelnök­helyettes vezetett — a Tájé­koztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője az alábbi tájékoztatást adta: A Minisztertanács jóváha­gyólag tudomásul vette Franz Vranitzky osztrák szövetsé­gi kancellár magyarországi látogatásáról készített jelen­tést. A kormány határozatot ho­zott az 1988. évi gazdasági szabályozók módosításáról. Jóváhagyta a bér- és kere­setszabályozás 1988. évi rend. szeréről szóló rendeletet, és meghatározta azokat a gazda­sági követelményeket, ame­lyek teljesítése esetén a gaz­dálkodó szervezetek mente­sülhetnek a bér- és kereset- szabályozás előírásai alól. A Minisztertanács a szö­vetkezeti kongresszusokon elhangzott észrevételeket fi­gyelembe véve javasolta az Elnöki Tanácsnak a szövet­kezetekről szóló jogszabá­lyok korszerűsítését. A Minisztertanács rendele­tet hozott a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállás­ról. Ügy határozott, hogy az 1988 január elseje után kö­tött szerződések alapján át­adott új lakóépületekre, la­kásokra hároméves jótállás vonatkozik. A Minisztertanács határo­zatot hozott az emberi kör­nyezetre veszélyes anyagok külföldről történő behozata­lának megakadályozására. A kormány a Tudomány- politikai Bizottság elnökének beszámolója alapján áttekin­tette a kutatóhelyek és a vál­lalatok együttműködését szol­gáló jogi-gazdasági feltéte­leket, valamint a kutatóinté­zetek és a vállalatok mű­szaki-fejlesztési munkáját. A Minisztertanács az Ál­lami Tervbizottság elnöké­nek előterjesztését figyelem­be véve. elfogadta a hosszú távú erdőtelepítési progra­mot. Ennek értelmében 1991- től 2000-ig 150 ezer hektár új erdőt kell telepíteni.

Next

/
Thumbnails
Contents