Népújság, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-06 / 235. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1987. október 6., kedd Sajtóértekezlet Moszkvában Negyvenöt ország diplomatái, szakértői részvételével bemu­tatót tartottak a Szovjetunióban, a sihani katonai bázison arról, hogy miként lehet megsemmisíteni a vegyi fegyvere­ket. A bemutató külföldi résztvevői gázálarcot viselve fi­gyelhették meg a mozgó vegyifegyver-megsemmisítő állo­más munkáját (Népújság-telefotó: TASZSZ — MTI — KS) —( Külpolitikai kommentárunk )— „Modellkapcsolat” AZ ÜJ HÉT KÉT ELSŐ NAPJÁN Moszkvában tár­gyal Mauno Koivisto, a Finn Köztársaság elnöke. Ez az az eset, amikor kockázat nélkül megkockáztat­ható a jövendölés, hogy jó légkörű, eredményes megbeszélésekre lehet számítani. A szovjet—finn viszonyt ugyanis több szempontból mintaszerű, „modellkapcsolatnak” minősíti a világsajtó. E barátságos kapcsolat intenzitása (á Szovjet­unió kiemelkedően Finnország legnagyobb gazda­sági partnere) alighanem példátlan egy nagy és egy kis, egy szocialista és egy tőkés ország között.- Az érintkezést megkönnyíti, hogy szomszédokról van szó, ugyanakkor ezernyi példa igazolja, hogy a . földrajzi közelség önmagában nem elég a jó vi­szonyhoz. A CÁRI OROSZORSZÁG „nagyhercegségi”, te­hát alárendelt státusban tartotta Finnországot, amelynek függetlensége nem véletlenül éppúgy most lesz hetvenéves, mint a nagy októberi szo­cialista forradalom. A finn nép 1987-ben kegyelet­tel emlékezik arra, hogy országa függetlenségi dek­rétumát 1917-ben Lenin írta alá. Ennek ellenére e században kétszer is háborúzott a két ország. Az igazi rubikon 1948: Moszkvában és Helsinki­ben — immár a történelmi tapasztalatok maradék­talan levonásával — ebben az esztendőben írták alá a viszonyt valóban minőségileg új alapokra helyező okmányt. E szerződés betűjének és szel­lemének jegyében nem csak a kétoldalú, de a nem­zetközi együttműködés is harmonikus a két fővá­ros között. Ez fokozottabban igaz az északi térség­gel kapcsolatos békekezdeményezésekre. A téma most, Mihail Gorbacsov emlékezetes murmanszki beszéde után különösen aktuális. Ismeretes, hogy az SZKP főtitkára az északi térség atommentesí­tésének fontosságát hangsúlyozta. Finnország szin­tén régen küzd e cél megvalósításáért: Koivisto nagy elődje, Kekkemen elnök még 1963-ban hir­dette meg az atomfegyvermentes Észak-Európá- ért vívott küzdelem szükségességét. A MOSTANI ÁLLAMFŐI LÁTOGATÁS mind a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlődése, mind az egyetemesebb jellegű kérdések megoldása tekin­tetében hasznosnak ígérkezik. Harmat Endre Párbeszéd San Salvadorban A vegyi fegyverek betil­tásáról folytatott genfi tár­gyalások döntő szakaszuk­hoz érkeztek. Reális lehető­ség nyílt az előrelépésre, amit most semmiképp sem lenne szabad elszalasztani. A szovjet vegyi alakulatok sihani objektumán a hét végén 45 ország képviselői ismerkedhettek meg a Szov­jetunióban rendszeresített vegyi fegyverek típusaival, megsemmisítésük technoló­giájával. A szovjet fél ezzel p bemutatóval a bizalmat kívánta erősíteni a tárgya­lásokon. s újólag bizonyíta­ni akarta, hogy kész együtt­működni a vegyi fegyvere­ket betiltó konvenció ki' dolgozása érdekében — hangsúlyozta a katonai be­mutatót követően hétfőn Moszkvában rendezett nem­zetközi sajtóértekezleten Vlagyimir Pikalov vezérez- ezredes, a szovjet vegyi csa­patok parancsnoka. Rolf Ekeus svéd nagykö­vet. a vegyi fegyverekkel foglalkozó genfi munkacso­port elnöke, fontos lépésnek minősítette a bemutatót, amely a jövőben meg­könnyíti, meggyorsítja az információcserét az államok között, s ezzel hozzájárul a haladáshoz. Viktor Karpov nagykövet, a szovjet külügyminiszté­rium fegyverzetellenőrzé­si és leszerelési főosztá­lyának vezetője kiemelte, hogy először került sor sok­oldalú bemutatóra, s ez egyben felhívás is a többi résztvevőhöz a sokoldalú információcsere megindí­tására. A diplomata nem becsülte le a kétoldalú be­mutatók jelentőségét sem. Közölte, hogy szovjet szak­értők utaznak az amerikai Tooele-be egy vegyi bemu­tatóra, s szovjet—ibrit infor­mációcserére is sor kerül. Az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva Jurij Nazarkin nagykövet, a szov­jet tárgyalóküldöttség ve­zetője rámutatott, hogy a genfi tárgyalásokon vizsgál­ják a leendő konvencióhoz csatlakozni nem szándékozó, vegyi fegyverrel rendelke­ző államok helyzetét is. Szovjet vélemény szerint a konvenció már az után élet­be léphetne, hogy 40 állam ratifikálta. Más vélemények értelmében ehhez legalább hatvan aláíró ország szük­séges, de Nazarkin értéke­lése szerint ennek kivárá­sa még inkább elodázná a konvenció életbe lépését. Pikalov tábornok az MTI kérdéséhez hozzáfűzte: az ENSZ lehetőségeinek, ke­reteinek (felhasználásával meg lehet találni azokat a formákat, amelyekkel a vi­lágszervezet nyomást gya­korolhat a konvenciótól tá­vol maradó államokra a csatlakozás érdekében. A vezérezredes más kér­désekre válaszolva határo­zottan cáfolta a szovjet ve­gyi alakulatok objektumai­ról, a vegyi haderő nagysá­gáról Nyugat jn terjesztett állításokat, s rámutatott, hogy lényegében egyensúly van e téren az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió kö­zött. Az államok nem kö­zöltek eddig hivatalos ada­tokat vegyi fegyvereik mennyiségéről, de a célba juttató eszközök számának, tulajdonságainak ismerete egyértelműen erre a. követ­keztetésre készteti a kato­nai szakembereket. A tá­bornok utalt arra, hogy a szovjet vegyi csapatok fel­építése lényegében megfe­lel a NATO hasonló alaku­lataiénak. A moszkvai sajtóértekez­leten hangsúlyozták, hogy az Egyesült Államok ugyan közölte a birtokában levő vegyi töltetek fajtáinak százalékos megoszlását de mennyiségükről nem tett közzé adatokat: a gen­fi tárgyalások egyik doku­mentumában az amerikaiak is állami, katonai titoknak minősítik ezeket az infor­mációkat. A Szovjetunió kész az aláírást követő 30. napon az aláíró államok rendelkezésére bocsátani a vegyi alakulataira vonatko­zó adatokat, de két-, vagy többoldalú, természetesen kölcsönös alapon akár előbb is meg lehet valósítani az információk cseréjét, A szovjet diplomaták és katonai szakértők hangsú­lyozottan szóltak a bináris vegyi fegyver gyártásának veszélyeiről. Kiemelték: amennyiben az Egyesült Államok mégis hozzákezd e minőségileg új fegyver gyár­tásához, akkor a vegyi fegy­verkezési hajsza új szaka­szához érkezik, s a leendő konvenció betartásának gyakorlati, helyszíni ellen­őrzése rendkívül megnehe­zül, s más államok is könnyen hozzáférhetnek e veszélyes tömegpusztító fegyverhez. Az amerikai ál­láspont a vegyi fegyverek kérdésében nem fejlődött az utóbbi időben — hang­súlyozták a szovjet diplo­maták. de reményüket fe­jezték ki, hogy az év végén Genfben, illetőleg Bernben tartandó kétoldalú konzul' tációkon sikerül közelíteni az álláspontokat. Eredménytelen találkozó Eredménytelenül zárult hétfőn a Fidzsin puccsal ha­talomra került Rabuka ez­redes találkozója a szigetor­szág volt főkormányzójával és két másik politikai veze­tőjével, mivel Bavadra volt miniszterelnök nem fogadta el Rabuka követeléseit. A találkozó célja az volt, hogy kompromisszumra jus­sanak a szigetország jövő­beni politikai irányításával kapcsolatban. Az AP jelen­tése szerint az indiai szár­mazású lakosok érdekeit képviselő Timoci Bavarda, volt miniszterelnök elfogad­hatatlannak nevezte Rabuka ezredesnek azt a követelé­sét, hogy az alkotmányban olyan módosításokat hajtsa­nak végre, amelyek egyszer s mindenkorra biztosítják a fidzsi őslakosság többségét a parlamentben. Rabuka ezredes múlt csü­törtökön érvénytelennek nyilvánította az ország alkot­mányát és államfővé nevezte ki magát. Az ÁFP hírügy­nökség szerint a katonaság irányítása alatt álló fidzsi rádió hétfőn bejelentette, hogy Rabuka ideiglenes kor­mányként egy végrehajtó ta­nácsot hozott létre, és en­nek elnökévé szintén ma­gát nevezte ki. Egy másik hétfőn közzétett rendelet szerint az ezredes ezentúl maga kívánja kinevezni a legfelső bíróság tagjait és elnökét, valamint ő fog él­ni a kegyelmi joggal, ami korábban a főkormányzó hatáskörébe tartozott. Rogacsov Pekingben Pekingbe érkezett hétfőn Igor Rogacsov külügymi­niszter-helyettes, a szovjet kormány különmegbízottja, hogy részt vegyen a szov­jet—kínai politikai konzul­tációk következő fordulóján. Igor Rogacsovot a repülő­téren többek között Csien Csi-csen, a kínai kormány különképviselője, külügy­miniszter-helyettes fogadta. A kapcsolatok normalizá­lását célzó tanácskozássoro­zat újabb fordulója október hatodikán, kedden kezdődik a kínai fővárosban. 1 Háromévi szünet után va­sárnap San Salvadorban is­mét tárgyalóasztalhoz ültek a polgárháborús felek. Na­poleon Duarte államfő, il­letve a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front (FMLN) és a Forradalmi Demokratikus Front (FDR) küldöttsége a pápai nuncia- túra épületében kezdte meg a tárgyalásokat. A megbeszélések előtt Leonel González parancsnok az FMLN nevében irreális­nak minősítette Duartenak azt az elmúlt hetekben sok­szor hangoztatott követelé­sét, hogy a baloldali erők tegyék le a fegyvert. Gon- záléz szerint ez a salvadori álláspont figyelmen kívül hagyja azt a nyilvánvaló tényt, hogy a baloldali erők jelentős területeket tartanak ellenőrzésük alatt, s gyakor. latilag kettős hatalom léte­zik az országban. Kötvényárfolyamok HAT ORSZÁGON ÁT (IX/2.) Franciaország Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. Október 5-től október 11-ig A kötvény megnevezése Kamat­láb (°/o) Kamat­fiz. dátuma Futam idő Árfolyam a névérték %-ban vétel eladás AMFORA 11 11. 30. 1984—91 105,75 107,25 Balaton Volán .11 10. 31. 1985—92 106,00 107,50 Borsodi Iparcikk—II. 11 11. 01. 1985—91 106,50 108,00 Borsodi Ruh. Kér. V 11 11. 01. 1985—91 106,50 108,00 Borsodi Sörgyár 11 01. 31. 1986—92 104,25 105,75 BUBIV 11 11. 03. 1985—91 105,75 107,25 DÉLKER— I. 11 03. 20. 1985—91 102,25 103,75 DOMUS 11 12. 10. 1984—90 105,25 106,75 DKV—Paraffin 11 11. 14. 1985—90 106,25 107,75 Györ-Sopron Iparcikk 11 03. 20. 1986—93 102,25 103,75 Heves Megyei Iparc. 11 02. 23. 1987—93 102,75 104,25 Kaposvári Volán 11 12. 01. 1985—92 105,50 107,00 Kecskeméti V. T.KK— 1.11 01. 06 1986—91 115,50 117,00 KSZE 11 12. 15. 1986—92 107,00 108,50 Mátra Volán 11 02. 17. 1986—91 103,25 104,75 Napsugár Rtih. Szöv. 11 09. 24. 1985—91 98,00 99,50 PIÉRT—I. 11 06. 30. 1984—91 99,00 100,50 PIÉRT—II. 11 «4. 11. 1985—92 101,50 103,00 SKALA—I. 11 05. 31. 1984—91 100,25 101,75 SKALA—II. 11 05. 06. 1985—92 101,00 102,50 SKALA—III. 11 05. 15. 1985—92 100,75 102,25 Szabolcs M. Ip. KV. 11 10. 15. 1986—92 107,00 108,50 Szatmár Bútorgyár 11 10. 29. 1985—93 106,00 107,50 Gazdálkodó szervezetek által vásárolható kötvények: AGRAR—I. 12 07. 01. 1985—93 100,00 101,50 AGRAR—II. 11,5 «4. 01 1986—94 102,25 103,75 OKHB Rt. 11 07. 01. 1987—94 100,00 100,50 Jelenleg kapható kötvények: Tartósítóip. Komb. 11 07. 15. 1987—93 98,50 100,00 Mátra Volán, Eger 11 09. 17. 1987—92 98,50 100,00 Az árfolyamok tájékoztató jellegűek. A tájékoztató terjedelme miatt nem teljes körű. Bővebb felvilágosítás az OKHB Rt. egri és hatvani bankszervétől kérhető. Derék Ikaroszunkkal át­megyünk a Rajnán, hamar megérkezünk a francia ha­tárra. Európa szívében já­runk. A franciáknál minden út Párizsba vezet. Le kell térnünk éppen ezért sztrá­dánkról, hogy a művészet- történetből eddig jól ismert város, Reims csodálatos ka- tedrálisát saját szemünkkel is láthassuk. Az építészeti és szobrászati szempontból egyaránt kiemelkedő alko­tás XV. századi csipkés tornyai, a gyönyörű nyuga­ti homlokzata éppúgy meg­nyerte tetszésünket, mint a mosolyáról híres „reimsi angyal”, a színes üvegabla­kok, illetve a katedrális fa­lait díszítő hatalmas fali­szőnyegek. A reimsi Notre Dame ka­tedrális élményeivel foglal­kozva foglaltuk el újra he­lyünket a buszban, hogy láthassuk végre aznapi utunk úticélját, Párizst. Kinek mit jelent e két­ezeréves csodás város, amelynek bölcsője a Szaj­nán ringott? Ady Bakonyát, „Szép ámulások szent váro­sát”. a művészek és divat- diktátorok hazáját, a ked­ves sanzonok szülőhelyét, a szerelmek városát, a világ egyik legrendezettebb met­ropoliszát. Az első utunk itt is a kempingbe vezetett, amely újabb meglepetésekkel várt. Kiváló zuhanyozó, főzési, mosási lehetőség, ingyenes meleg vízzel. A Münchentől Párizsig tartó út után meg­érdemeltük a magunk főz­te vacsorát. Az otthoni ízek és az egri borok feledtették a fáradtságot. Másnap elindultunk a vi­lág egyik legnagyobb és legszebb teréről, a Concor- de-ról. Megcsodáltuk mi is, mint minden vándor, a ha­talmas obeliszket, sétáltunk a Grand Bulváron, néztük a csillogó kirakatokat, a televízióból ismert Lido szemet gyönyörködtető ké­péit, a Champs-Élysées-n ma­gyar urat játszottunk. Meg. ittunk egy pikoló sört. Eljutottunk az Eiffel épí­tette 327 méter magas acél­óriáshoz, amely évente sok­millió látogatót fogad. Negyven frankért a lift se­gítségével feljuthatunk a torony tetejére. Szerencsénk van. Derült az idő, csodás a kilátás. És nemsokára a Louvre előtt állunk. A vi­lág egyik legnagyobb mú­zeuma. Óriási négyzet alakú épületkolosszus. Pénztárai előtt kígyózó, lassan fogyó sor áll. Kiválóan rendezett termek, jól vezető táblák, praktikus és esztétikus ki­adványok. A világhírű Milói Vénusz feledhetetlen él­ményt jelent. Elhelyezése is nagyszerű. Most éppen ja­pán turisták fényképezik. Vajon hány látogatót tesz boldoggá naponta? Mona Lisa mosolyának látványa is egyedülálló. Nem lepő­dünk meg azon sem, hogy golyóálló üveg mögött he­lyezték el, sőt, neki külön őr jutott. Mondják, ő érté­kesebb, mint a királyok, fejedelmek, hiszen még re­pülőgépen se merik utaz­tatni, ha időnként — nagy­ritkán — elhagyja is védett helyét. Teremből terembe vándo­rolva. lassan úgy leszünk, mint a televíziót válogatás nélkül néző, elfáradt sze­münk, abba kell hagynunk a nézelődést, pedig mennyi mindent nem láttunk, ami­re vágytunk. Hasonló élményt éltünk át a Rodin múzeumban. A kastélyparkban látott jól is­mert Gondolkodó, a Csók vagy a Pokol kapuja eleve olyan vonzerő, hogy még azt is szent ámulatra kész­teti, aki nem rajong külö­nösebben a szobrászat iránt. A klasszikus alkotásokkal való személyes találkozás csodálatos valami! A százarcú Párizs min­denkinek tartogat élményt, kellemes meglepetést. A több mint 30, Szajnán átíve­lő híd legszebbje, a III. Sán­dorról elnevezett, amelyről messziről látni az invalidu­sok dómját, hol Napóleon fejedelmien egyszerű már­ványkoporsóban alussza örök álmát. A dóm két ol­dalán a nagy csaták emlé­keit is őrző Hadsereg Mú- zeuma is egyedülálló érde­kességekkel szolgál. A klasszikusok temetke­zési helyét is jelenti a Pan­theon, Párizs legrégibb, il­letve legnagyobb templo­ma, amelyben Voltaire, Rousseau, Zola, illetve Vic­tor Hugo kriptája található többek között. Párizs leghí­resebb sírkertjében — a Pére-Lachaise temetőben — viszont Rossini, Bizet, Chopin síremlékével is ta­lálkoztunk. (Folytatjuk) Nagy Andor

Next

/
Thumbnails
Contents