Népújság, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-30 / 256. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 256. szám ÁRA: 1987. október 30., péntek 1,86 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kezünkben a sorsunk Mi tehet egy népet, nemzetet, országot nagy- gyá .. . ? — A korántsem költői, nagyon is mindennapos kérdésre a felelet egyaránt fontosnak, meghatározónak tarthatja a kellő terület ideális elhelyezkedését — kedvező földrajzi fekvését, tagoltságát — átlagosnál nagyobb természeti gazdagságát. Nem utolsósorban | pedig lakóinak kiemelke-, dő értelmi képességeit, igyekezetét. Mindezeknek, meg a hozzájulk hasonló feltételeknek többnyire együtt kell lenniük. Aligha szűk- i séges arra emlékeztetni. I hogy még oly hatalmas helyet is szegényessé, szegénnyé tehetnek mostoha adottságai, körülményei, de a szűkebb élettér sem különösebb akadály a fejlődésben, ha bőségesek | az erdők, mezők, vizek, ásványi kincsek. Sőt, pusz- tán az ember is csodákra képes! Rengeteget lehet pótolni szűkebb és tá- gabb környezetünkben ész- ; szel, akarattal, jó példák- I kai, összefogással. S ugyan- [ ennyit ronthat mindenen a j tudatlanság, a tunyaság, a közömbösség. Néha nem is gondolunk arra. hogy voltaképpen mik is formálják a sorsunkat a világban. Apróságnak tartott dolgok mellett megyünk el észrevétlenül. s eszünkbe sem jut, hogy a lényegtelennek, a kevésbé jelentősnek ítélt kicsinységek nem is éppen semmiségek, együtt pedig kimondottan soknak számítanak. Ismerősöm egyetlen csupán a szakmájára korlátozódó felismerése hosz- szabb külföldi tartózkodásából —, hogy amíg nálunk jókora szervezetek ' foglalkoznak például az építéssel, az egyik helyen i csak terveznek, másutt a beruházást „bonyolítják”, illetve kizárólag a kivitelezéssel foglalkoznak, addig hazánktól távolabb mindössze néhányadma- gával dolgozik egy-egy vállalkozó. Aki szakember lévén természetesen meg is álmodja rajzasztalánál amit kérnek tőle. s nyilvánvalóan a termelőmunka irányítását, ellenőrzését sem nagyon bízza idegenre. Miközben idehaza hatalmas hegyekké halmozódva romlik. veszik. pusztul a felhasználókra váró anyag, szerelvény — a megbámult országba csakis annyi érkezik belőlük, amennyi egyszer-egyszer elfogy, nem több és nem kevesebb. Azt pedig mondani sem kell. hogy egy tonna áruért véletlenül sem küldenek öttonnás szállító- eszközt. s persze, öt tonnáért az autó nem ötször fordul. Idézzem tovább ... ? Nehéz. lehetetlen az ilyesféléket követni? Aligha. S ha nemcsak az említett, hanem minden szakmában legalább utólag rájönnek erre: biztos, hogy a magyar is nagyobb lehet, könnyebben boldogulhat. Gyóni Gyula AZ ÁGAZAT MINŐSÉGI PROGRAMJA Élelmiszer-termelés és a jövő Pillanatkép a Mátravidéki Cukorgyárak Hatvani Gyárából A kormány társadalmigazdasági kibontakozási programjával összefüggésben levő élelmiszergazdasági munkaprogramból adódó Heves megyei feladatokat vitatták meg szerdán, délelőtt Egerben, a megyei tanács nagytermében. Az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek, az élelmiszeripari vállalatok, az oktatási, kutatási intézetek és a termelési rendszerek képviselőit Bágyi Imre, Heves Megye Tanácsának elnökhelyettese köszöntötte. Ott volt dr. Papócsi László, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, dr. Asztalos Miklós, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára és Tóth Mihály, a Teszöv elnöke is. Bevezető előadást Jurányi János, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője tartott. Emlékeztetett az élelmiszer-gazdaság stabilizációs szerepére a következő időszakban is. Aláhúzta, hogy az ágazat fontos szerepet vállal a lakosság kiegyensúlyozott ellátásából, növekvő exportjával pedig a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításából veszi ki részét. Tulajdonképpen az élelmiszer-gazdaság 1988—1990 közötti programja a minőség javítására épül. Számít az alkotó, a vállalkozó szellemű vezetőkre és mind a mezőgazdaság, mind az élelmiszeripar érdekeiért tevők körére. A továbbiakban az ágazat idei várható eredményeiről, a megyei tapasztalatokról beszélt. Elmondta, hogy szűkebb hazánkban ebben az évben nőtt a gabonafélék vetésterülete. A zord tél. a késői kitavaszodás, az aszály és a közgazdasági szabályozók hatása összességében kedvezőtlenül hatott. Búzából, szőlőből. gyümölcsből, zöldségfélékből kevesebb termett. A közgazdasági feltételek változása kedvezően befolyásolta viszont az állattenyésztést. Jó ütemben valósítják meg megyénkben tíz gazdaságban a szarvasmarhatelepek rekonstrukcióját. A háromnegyedéves pénzügyi mérleg alapján a nagyüzemek gazdálkodása közel áll a tervezetthez. Mindezt szigorú költséggazdálkodással, takarékossággal biztosítják. Élelmiszeripari vállalataink az esztendő eltelt részében kiegyensúlyozott ellátást garantáltak és a gazdálkodásuk is megfelelő színvonalú volt. Jurányi János az 1988. évi feladatokról szólva hangsúlyozta, hogy a népgazdasági tervvel összefüggésben megyénk mezőgazdasági üzemeinek is 5—5,5 százalékkal kívánatos növelniük termelésüket. Középpontban áll jövőre is a gabona- és a hústermelés, továbbá a fehérje takarmánynövények területének növelése. Lényeges, hogy fennmaradjon a szőlőtelepítési kedv továbbra is, miután a fagykárt szenvedett ültetvényeket pótolni kell. Folytatódik a Tárná alsó szakaszán a komplex meliorációs program és várhatóan több gazdaságban növelik a kukorica, illetve a gyümölcsösök öntözött területét. Várhatóan a nehezebb közgazdasági feltételek között is biztosítva lesznek a szabályozók közvetítésével azok a lehetőségek, amelyek az eredményes gazdálkodást elősegítik. Az előadást követően hozzászólásokra került sor. Fáradt János, az Egervin Bor- gazdasági Kombinát vezér- igazgatója bejelentette, hogy a MÉM javaslatára a Külkereskedelmi Minisztérium az esztendő második felében általános külkereskedelmi joggal ruházta fel a vállalatot. Ez azt jelenti, hogy nemcsak borokat, hanem más termékeket is exportálhatnak. Ezért szeretnének külkereskedelmi társaságot létrehozni a megyében, hogy partnerei legyenek az üzemeknek, vállalatoknak, szövetkezeteknek. Ehhez az érdekeltséget megteremtik 1988-ra. Dr. Asztalos Miklós, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára kiemelte, hogy a társadalmi-gazdasági kibontakozási programban jelentős helyet foglal el megyénkben az élelmiszer-termelés. Beszélt arról, hogy ebben az évben az első kilenc hónap eredményei alapján szűkebb hazánk gazdasága jelentős erőfeszítéseket tett az ország külgazdasági tevékenységének hozzájárulásához. Az ipar 8—9 százalékkal növelte termelését, az idegenforgalom a tervezettől nagyobb dollárbevétellel zár és várhatóan az élelmiszer- gazdaság teljesítése is eléri majd a tervezettet. Hangoztatta, hogy 1988—1990 közötti időszakban nagyobb követelményekkel kell szembenézniük a gazdálkodó egységeknek a teljesítmények növelése, a jövedelemtermelőképesség fokozása érdekében. Dr. Szálát György, a Gödöllő Agrártudományi Egyetem Kompolti Kutatóintézetének igazgatója a gabona- termelés észak’mágyarorszá- gi speciális helyzetét elemezte. Elmondta, hogy 1985 decemberében az intézet által honosított FG—5-ös francia búzafajtát államilag is elismerték, amely biztató eredményeket mutat ezen a tájegységen. Szólt a kompolti 4-es őszi árpa elterjesztéséről megyénkben, valamint a kukoricatermelés fokozásának lehetőségeiről. Dr. Papócsi László miniszterhelyettes felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy az 1988-ban életbe lépő közgazdasági szabályozók célja, az értéktermelés növelése, a . minőség javítása. Ebben elengedhetetlen a vezetők és beosztottak igényes munkája, a demokratikus követelmények erősítése. Felhívta a figyelmet arra, hogy az üzemekben ezekben a hetekben végezzenek elemzéseket arra vonatkozóan, hogy a leendő új szabályozók miként hatnak gazdálkodásukra. Mérjék fel azokat az intézkedéseket, amelyek elengedhetetlenek lesznek a várható kedvezőtlen hatások ellensúlyozására. A tanácskozás Bágyi Imre zárszavával ért véget. Mentusz Károly Korszerű feldolgozást valósítottak meg a marhavágóvonalon, a Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál (Fotó: Perl Márton — Szántó György) Moszkvai találkozó a november 7-i ünnepségek keretében A november 7-i ünnepségek keretében Moszkvában, a szövetséges szocialista országok vezetői találkozót tartanak — jelentette be csütörtöki moszkvai sajtóértekezletén Borisz Pjadisev. A helyettes külügyi szóvivő szerint a szocialista államok vezetői áttekintik a legfontosabb nemzetközi problémákat, valamint a szocialista országok közötti együttműködés kérdéseit. Bazalt ’87 harcászati gyakorlat Csütörtökön párt- és állami vezetők megtekintették a Bazalt ’87 harcászati gyakorlatot, amely a Magyar Néphadsereg kijelölt alakulatainak és törzseinek részvételével hazánk dunántúli katonai gyakorlótéréin folyik. ,A mintegy 8000 katonát megmozgató gyakorlat negyedik napjának mozzanatait a helyszínen szemlélte meg Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Horváth István miniszterelnök-helyettes, Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter. valamint a Magyar Néphadsereg több más, vezető beosztású tábornoka és tisztje. Jelen volt Anatolij Gribkov hadseregtábornok, a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erői törzsének főnöke. A Honvédelmi Minisztérium meghívására a helyszínen követhették nyomon az eseményeket a sajtó képviselői is, akiket a kora reggeli órákban Szabó Egon vezérőrnagy, az MN agitáfFolytatás a 2. oldalon) MŰSZAKI-KÖZGAZDASÁGI HETEK ’87 Az árrendszer korszerűsítéséről Dr. Szikszói Béla államtitkár előadása Egerben Milyen árpolitikai elképzelések illeszkednek a készülő 1988. évi tervhez? Miként segítik elő ezek a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását, a jövedelemtulajdonosok közötti elosztást. Ezekről volt szó többek között a műszaki-közgazdasági hetek újabb kiemelt rendezvényén csütörtökön délután Egerben, a Technika Házában. A vállalati, szövetkezeti vezetőkkel, ezúttal dr. Szikszai Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke folytatott kerekasztal-be- szélgetést. Ezen részt vett dr. Asztalos Miklós, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára is. Dr. Domán Lászlónak a MTESZ megyei titkárának megnyitó szavai után dr. Szikszai Béla tartott bevezető előadást. Elmondta, 1988-ban az adóreform bevezetése jelentős változásokat eredményez. Átrendeződnek a termelői, illetve a fogyasztói árak. Életbe lép az általános forgalmi adó bevezetése, amely szigorú feltételeket diktál. A központi elhatározások, célok megvalósítását szolgálja a termelői árrendezés, amely szorosan kapcsolódik az adóreformhoz. Ugyanakkor nem nélkülözheti a vállalatok konkrét cselekvési programjának megvalósítását sem. Ez kényszerítő helyzetet teremt a gazdálkodók körében annak érdekében, hogy még inkább feltárják a tartalékokat és takarékosságot valósítsanak meg. Fokozódik az árellenőrzés szerepe annak érdekében, hogy az indokolatlanokat kiszűrjék, az indokoltakat viszont engedélyezzék. Ebben a hatósági eszközöket még inkább érvényre juttatják. Az államtitkár külön szólt a mezőgazdasági árak változásáról, ezen keresztül az élelmiszer-gazdaság stabilizációs szerepéről. Változnak a felvásárlási árak. és igyekeznek az úgynevezett agrárollót szűkíteni, annak érdekében, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar korszerű technikához jusson és az anyagellátása is kedvezőbb legyen. Külön kiemelte. az árpolitika új eszközeit. Ezek közül is az árkonzultáció szerepét, amelyeket a Vállalatokkal közvetlenül folytat a jövőben az Országos Anyag- és Árhivatal. Ez az éves tervezéshez kötődik, de év közben is elrendelhetik. Igyekeznek ebben a nyilvánosság lehetőségeit is felhasználni az érdekek ütköztetésére, elsősorban a kereskedelmi kamara fórumainak bevonásával. Az adóreform, a fogyasztói árváltozások új feltételeket diktálnak. Nagy feladat tehát ennek megvalósítása. Az Országos Anyag- és Árhivatal éppen ezért a vállalkozó, a cselekvőkész vállalatokat ebben partnernek tekinti, miután társadalmi érdekünk fűződik hozzá. A stabilizációt segíti elő és a valóságos kibontakozás alapjait teremtheti meg. Az államtitkár végezetül kérdésekre válaszolt. Szólt arról, miként befolyásolja az árak alakítását az általános forgalmi adó bevezetése, továbbá a költségvetési támogatások megvonása egyes cikkek esetében. Hangoztatta, hogy a várható árintézkedések elsődlegesen a népgazdaság egyensúlyi helyzetét miként igyekeznek javítani. Dr. Szikszai Béla államtitkár előadását tartja (Fotó: Perl Márton>
