Népújság, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-30 / 256. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1987. október 30., péntek Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről A varsói barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizott­sága 1987. október 28-án és 29-én Prágában tartotta soros ülését Az ülésen részt vett Petar Mladenov, a Bolgár Népköz- társaság, Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársaság. Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság, Mariam, Orze- chowski, a Lengyel Népköztársaság, loan Totu, a Román Szocialista Köztársaság, Eduard Sevardnadze, a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövetsége és Bohusilav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere. 1. Az ülés résztvevői megelégedésüket fejezték ki a nemzet­közi életben tapasztalható reménykeltő mozzanatok fölött. A történelemben először a nukleáris leszerelés gondolata kö­zel került a megvalósításhoz. Folyik a munka az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentésével foglalkozó tárgyalások mandátumán. Előrelépés történt a vegyi fegyverek betiltásával foglalkozó tárgyalásokon. Akti­vizálódott a háborús konfliktusok rendezése és az államok közötti vitás kérdések politikai eszközökkel, tárgyalások út­ján való megoldása lehetőségeinek kutatása. Erőteljesebben vetődik fel a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egyenjogú, kölcsönösen előnyös alapokon történő átépítésének feladata. Mind jobban felismerik a globális problémák közös megol­dásának szükségességét, beleértve a környezet védelmét. Mindez az új politikai gondolkodás megnyilvánulása, hozzá­járul az új típusú nemzetközi kapcsolatok létrehozásához, erősíti azt a felismerést, hogy minden egyes ország bizton­ságát csak valamennyi ország biztonsága alapján lehet el­érni, és hozzájárul a nukleáris fegyverektől és az erőszak­tól mentes világhoz vezető legrövidebb utak kereséséhez. Mindemellett a világban továbbra is vannak megoldásra váró súlyos problémák. Továbbra is aggasztó méretű a fegy­verkezési verseny, folytatódnak e versenynek a világűrre való kiterjesztésére irányuló kísértetek. Mind ez idáig nem sikerült elérni az atomkísérletek teljes betiltását. A Varsói Szerződés tagállamainak meggyőződése: a nem­zetközi ügyekben szükséges és lehetséges a radikális javu­lás. A világ ügyeiben jelentkező kedvező folyamatokat meg kell erősíteni és tovább kell fejleszteni. Abból a felismerés­ből kiindulva, hogy a nukleáris fegyverek magát a földi létet fenyegetik, hogy korunk meghatározó feladata a fegy­verkezési verseny beszüntetése és a leszerelésre — elsősor­ban a nukleáris leszerelésre — történő áttérés, minden or­szágot és népet felhívnak: egyesítsék erőfeszítéseiket az em­beriség előtt álló halaszthatatlani feladatok megoldására, újfajta módon közelítsék meg a háború és béke kérdéseit. Ezen célok elérése érdekében megerősítették a más orszá­gokkal folytatott széles körű, konstruktív párbeszéd politi­kájának folytatására irányuló akaratukat. 2. Eduard Sevardnadze. a Szovjetunió külügyminisztere tá­jékoztatta az ülés résztvevőit az 1987. október 22-én és 23- án Moszkvában tartott szovjet—amerikai tárgyalásokról, amelyeken előrehaladást értek el a közepes és rövid ható- távolságú rakéták felszámolásáról kötendő szerződés előké­szítésének befejezéséről. Tájékoztatott az ekkori új szovjet kezdeményezésekről, azokról, amelyek a felek álláspontjá­nak közelítésére irányulnak a hadászati-támadó fegyverek 50 százalékos csökkentésének területén, miközben szigorúan és legalább tíz évig betartanák a rakétaelhárító rendszerek­ről kötött szerződést; valamint arról, hogy szovjet részről ez év november elsejétől érvényes moratóriumot javasoltak a közép- és rövid hatótávolságú rakéták gyártására, az ezek­kel folytatott kísérletekre és a telepítésükkel kapcsolatos minden tevékenységre. Az ülésen képviselt államok támogatták a szovjet állás­pontot ezekben a kérdésekben. Az ülésen képviselt államok szerint a közepes és rövid hatótávolságú rakéták felszámolásáról kötendő szovjet— amerikai egyezmény aláírása, és a hadászati támadófegy­verekkel, valamint a világűrrel kapcsolatos megállapodások reális utat nyitnának a nukleáris leszerelés folyamata előtt, lehetőséget teremtenének a haladásra, a leszerelés más irá­nyaiban : a biztonság erősítésének, Európa nukleáris fegy­verektől való teljes megtisztításának a fegyveres erők és hagyományos fegyverzet csökkentésének területén, miközben megfelelően mérsékelni lehetne a katonai kiadásokat. Rendkívül fontos, hogy ne kerüljön sor semmiféle olyan lépésre, ami megnehezítené ezeknek a megállapodásoknak a létrejöttét. 3. Az ülésen képviselt államok megerősítik azt az eltökélt szándékukat, hogy létrehozzák a nemzetközi béke és biz­tonság átfogó rendszerét. Síkraszállnak azárt, hogy a nem­zetközi kapcsolatok minden területén szavatolják valamennyi állam egyenlő biztonságát. A biztonságos világ megteremtése feltételezi a nukleáris, vegyi és egyéb tömegpusztító fegyverek megsemmisítését, a fegyveres erők, a hagyományos fegyverzetek radikális le­építését és a katonai kiadások megfelelő csökkentését, a katonai szövetségek feloszlatását és az idegen területen levő támaszpontok felszámolását, az összes külföldön állomásozó csapat hazatértét, a bárminemű agresszió megelőzését szol­gáló hatékony mechanizmusok létrehozatalát, a békének a fegyverzetek számottevően alacsonyabb szinten történő fenntartását. Annak, hogy szavatolják a népek biztonságát, fontos feltétele az, hogy mielőbb békésen rendezzék a már léte­ző regionális konfliktusokat és megelőzzék az újakat. A biztonsági rendszer lényeges elemei a nemzetközi terroriz­mus ellen folytatott hatékony harcot szolgáló intézkedé­sek is. Minden államnak szigorúan tiszteletben kell tartania a következő alapél veket: nemzeti függetlenség és szuvereni­tás, az erőszakról és az azzal való fenyegetésről történő le­mondás, a határok sérthetetlensége, a területi integritás, a viták békés rendezése, a belügyekibe való be nem avatko­zás, egyenjogúság; valamint azokat a további alapelveket és célokat, amelyeket az ENSZ alapokmánya és a Helsinki Záróokmány tartalmaz; továbbá a nemzetközi kapcsolatok egyéb, általánosan elismert normáit. Kiemelték annak fontosságát, hogy az ENSZ-közgyűlés most folyó 42. ülésszakán konstruktívan tekintsék át a szo­cialista országok azon közös kezdeményezését, amely az átfogó biztonsági rendszernek az ENSZ-tagállamok kollek­tív erőfeszítésével történő megteremtésére irányul. A mi­niszterek síkraszálltak a közgyűlés, a Biztonsági Tanács és az ENSZ-főtitkár szerepének növeléséért, azért, hogy az összes állam maximálisan támogassa őket, járuljon hozzá az ENSZ és az ENSZ-intézmények hatékonyabb munká­jához, a nemzetközi kérdések megoldásában való nagyobb részvételükhöz. Kifejezték reményüket, hogy a közgyűlés új lendületet fog adni az e kérdésekben folytatott eredmé­nyes nemzetközi párbeszédnek, segít elmélyíteni és gazda­gítani ennek tartalmát 4. A Varsói Szerződés országai felszólítják a vegyi fegyve­rek teljes betiltásáról és a készletek megsemmisítéséről fo­lyó tárgyalások résztvevőit arra, hogy tanúsítsanak kellő politikai akaratot, teljesítsék az ENSZ felhívását, és mi­előbb fejezzék be a vonatkozó nemzetközi konvencó kidol­gozását. 5. A tagállamok elsőrendű feladatnak tekintik az európai fegyveres erők és fegyverzetek lényeges csökkentését. Er­re irányul az 108:6 júniusában Budapesten meghirdetett közös programjuk. Ennek kapcsán a miniszterek aláhúz­ták annak szükségességét, hogy meg kell gyorsítani a jövendő tárgyalások mandátumának meghatározását, fi­gyelembe véve minden résztvevő biztonsági érdekeit. A madridi találkozó záródokumentumának megfelelően ez reá­lis lehetőséget adna az összeurópai folyamat mind a 35 részt vevő államának az európai leszerelési, bizalomerősítő és biztonsági kérdések megvitatására, megoldására, és lehető­vé tenné a tárgyalások mielőbbi megkezdését. A miniszterek megelégedéssel állapították meg, hogy a stockholmi konferencián elfogadott dokumentum rendelke­zéseinek megvalósítása hozzájárul a kölcsönös megértéshez, a bizalom és biztonság megerősítését szolgálja. Az európai bizalom erősítése szempontjából nagy jelentő­ségű lenne annak a javaslatnak a megvalósítása, amelyet a Varsói Szerződés tagállamai 1987 májusában, Berlinben, a NATO tagországaihoz intéztek, indítványozva, hegy folytas­sanak konzultációkat a katonai doktrínákról. 6. A balkáni, a közép- és észak-európai nukleáris és vegyi fegyverektől mentes övezetek létrehozása elősegítené a föld­rész helyzetének javítását, egyidejűleg jelentős szerepe len­ne abban, hogy az egész világ megszabaduljon a tömegpusz­tító fegyverek e fajtáitól. Az ülés résztvevői ismételten tá­mogatták a Német Demokratikus Köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Bolgár Népköztársaság ez irányú javaslatait. Megerősítették, hogy államaik készek elősegíteni a közép­európai fegyverzetek csökkentésére és a bizalom erősítésére hivatott, a Lengyel Népköztársaság által előterjesztett terv megvalósítását. A résztvevők 'támogatják a Szovjetuniónak azt a javasla­tát, hogy az egész észak-európai és északi-sarki övezetben radikálisan csökkentsék a katonai szembenállás szintjét. Üdvözlik a földközi-tengeri el nem kötelezett országok erőfeszítéseit, amelyek célja az említett térségnek a békés együttműködés övezetévé való átváltoztatása. A miniszterek emlékeztetnek a Varsói Szerződés tagállamainak ezzel kap­csolatos javaslatára. 7. A tagállamok hangsúlyozták egy szigorú és hatékony, mind nemzeti, mind pedig nemzetközi ellenőrzési rendszer kidolgozásának szükségességét, beleértve a helyszíni ellen­őrzését. 8, A Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik: most minden eddiginél sürgetőbb feladat az, hogy minden állam hatá­rozottan fokozza erőfeszítéseit a hatékony leszerelési lépé­sek érdekében. A megfelelő nemzetközi fórumokon, különö­sen a genfi leszerelési konferencián folyó tevékenység ha­tékonyabbá tételének is e célt kell szolgálnia. Az ülés erről a kérdésről dokumentumot fogadott el. A szövetséges országok kulcsfontosságot tulajdonítanak annak, hogy az ENSZ-közgyűlés harmadik, rendkívüli lesze­relési ülésszakán folyó munka kedvező lendületet adjon a különböző leszerelési problémákról folyó összes tárgyalás­nak, ezen a téren a konkrét intézkedések egyeztetésének. 9. Az ülésen képviselt államok síkraszállnak a béke és együtt­működés oszthatatlan Európájáért, az „összeurópai otthon” létrehozásáért, amelyben a jószomszédság és bizalom, az együttélés és kölcsönös megértés légköre uralkodik. Megvitatva a bécsi találkozó menetét, a miniszterek ál­lást foglaltak amellett, hogy azon kiegyensúlyozott megál­lapodások szülessenek a Helsinki Záróokmány valamennyi témakörében és annak összes elve alapján. Véleményük szerint fokozni kell az erőfeszítéseket olyan megállapodások mielőbbi kimunkálására, amelyek lehetővé tennék az össz­európai folyamat minőségileg új szintre való emelését. 10. A miniszterek véleményt cseréltek a meglevő feszültség- és válsággócokról, és megerősítették az ülésen képviselt államoknak azt az eltökélt szándékát, hogy aktívan elő­segítik azok igazságos, politikai eszközökkel történő fel­számolását. Aláhúzták, hogy az igazságos, átfogó közel-keleti rende­zés és tartós béke megteremtéséiben nagy jelentőségű llen­ne az ENSZ égisze alatt megrendezendő nemzetközi kon­ferencia minden érdekelt fél — beleértve a Palesztinái Fel­szabadítás i Szervezet és a Biztonsági Tanács állandó tag­jait — teljes jogú részvételével. Kifejezve aggodalmukat a perzsa-öbölbeli feszültség fo­kozódása miatt, aláhúzták annak szükségességét, hogy az iraki—iráni háború mielőhb fejeződjék be, az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának 598-as számú határozatát teljes mér­tékben és haladéktalanul teljesítsék, vonják ki az öböl­ből a külföldi hadiflottákat, és biztosítsák a hajózás sza­badságát ebben a térségben. 11. A szövetséges szocialista országok ismét kifejezték azt az eltökélt szándékukat, hogy erősítik összeforrottságukat és egységüket, növelik külpolitikai együttműködésük dina­mizmusát abból a célból, hogy elhárítsák a háború fenye­getését, erősítsék Európa és a világ biztonságát. Az ülé­sen több konkrét, gyakorlati intézkedést tekintettek át egyebek között az újonnan létrehozott állandó szervek — a folyó ügyek megvitatását szolgáló, többoldalú munka­csoport, valamint a leszerelési különbizottság — tevékeny­ségével kapcsolatban. Az ülés résztvevői emlékeztettek arra, hogy az ese­mény a nagy októberi szocialista forradalom 70. évforduló­jának előestéjén zajlik; hangsúlyozták továbbá, hogy a forradalom új szakaszt nyitott az emberiség életében, megnyitotta a népek társadalmi és nemzeti felszabadulásá­hoz, a háború és fegyverek nélküli világhoz vezető utat. A szociálizmusnak több országban aratott győzelme a szocia­lista világrendszer kialakulásához vezetett, amely növekvő szerepet játszik a békéért és leszerelésért, a nemzetközi biztonságért és társadalmi haladásért, a szabadságért, az egyenlőségért, az összes ország függetlenségének és szu­verenitásának tiszteletben tartásáért folytatott harc vezető erejeként. Az ülés a barátság és az elvtársi együttműködés légkö- Vében zajlott le. A következő ülést Szófiában rendezik. Bazalt ’87 harcászati gyakorlat (Folytatás az 1. oldalról) ciós és propaganda-csoport­főnöke, a politikai főcso­portfőnök helyettese tájé­koztatott a harcászati gya­korlat céljairól, körülmé­nyeiről. Hangsúlyozta: a mostani gyakorlatot a foko­zottabb bizalom és a nyílt­ság szellemében készítették elő. Ennek megfelelően — bár a részt vevő katonák lét­száma nem éri el a stock­holmi konferencia dokumen­tumában meghatározott 13 ezres küszöböt — hazánk tájékoztatta a helsinki fo­lyamatban érintett országo­kat. A gyakorlat méreteit jellemző adatok között egye­bek mellett megtudhatták, hogy a manőverekben 120 harckocsi, 49 száz millimé­ter feletti űrméretű tüzér­ségi eszköz, 32 helikopter és 24 repülőgép vesz részt. Ugyancsak a bizalom erősítésének igényével ha­tározták meg a gyakorlat alaphelyzetét is, amely sze­rint az alakulatok védelmi harcot folytatnak a határon átlépő agresszorral szemben, majd az ellenség rohamát megállítva ellentámadást in­dítanak. Ez a védelemre épülő felfogás szoros össz­hangban van a Varsói Szer­ződés tagállamainak katonai doktrínájával, amely a töb­bi között kimondja, hogy a VSZ tagjai soha, semmilyen körülmények között ríem kezdenek katonai tevékeny­séget más állam vagy ál­lamszövetség ellen, hacsak nem éri őket fegyveres ag­resszió. Ennek megfelelően fegyveres erőiket az agresz- szió elhárításához szüksé­ges és elégséges szinten tartják. Szabó Egon vezérőrnagy beszámolt arról is, hogy a harci-technikai eszközök szükséges, de mértéktartó fejlesztése mellett jelentős szervezeti korszerűsítések történtek a Magyar Nép­hadseregben, s ennek ered­ményei a mostani gyakorla­ton is érzékelhetőek. A politikai főcsoportfő­nök helyettese végezetül hangsúlyozta, hogy a gya­korlaton részt vevő tisztek, tiszthelyettesek, sorkato­nák és a behívott tartaléko­sok megértették e nehéz erőpróba célját, s eredmé­nyesen teljesítették a kapott parancsokat. A feladatok fegyelmezett végrehajtását bizonyítja, hogy a gyakor­lat eddigi négy napja alatt nem történt rendkívü­li esemény, amivel a kato­nai szóhasználatban a sú­lyos baleseteket jelölik. A tájékoztató után a je­lenlevők a terepen, a har­cászati gyakorlat egyes ál­lomásain szerezhettek sze­mélyes benyomásokat az el­hangzottakról. Grósz Ká­roly a megjelent párt-, álla­mi és katonai vezetők társa­ságában megszemlélte az alakulatok elhelyezkedését, megismerkedett az egyes alegységek feladataival, majd a délutáni órákban megtekintette a védelmi har­cokat, amelyeket egy gépe­sített lövész dandár muta­tott be. A harcászati gyakorlat csütörtöki eseményeinek befejeztével Grósz Károly találkozott a Magyar Nép­hadsereg vezető tábornokai­val és tisztjeivel, s elisme­réssel szólt a látottakról. KKP KONGRESSZUSA Túl a félidőn Terv szerint folytatja mun­káját a Kínai Kommunista Párt XIII. kongresszusa, ame­lyet fokozódó figyelemmel kísér Kína egymilliárd fő­nyi lakosa és természetesen a nemzetközi közvélemény is. Az esemény világvissz­hangját bőven ismerteti a kínai sajtó. Több központi és tartományi lap kiemeli, hogy a magyar sajtó, közte a Nép- szabadság, vezető helyen és tekintélyes terjedelemben számolt be Csao Ce-jang megbízott pártfőtitkár kong­resszusi beszámolójáról. A kínai sajtó aláhúzza, hogy a beszámoló fő mondanivalóját — a reformok és a nyitás politikájának meggyorsítá­sát. termelőerők fejlesztését — kedvezően fogadták a szo­cialista országokban, ame­lyek szintén a reformok, a szocializmus megújításának útját járják. Egy pekingi lap kiemeli a kongresszusi sajtóközpont je­lentőségét. Hangsúlyozza, hogy első ízben a párt kong­resszusainak történetében, a pártvezetés minden tőle tel­hetőt megtesz azért, hogy tá­jékoztassa a világot tervei­ről és elképzeléseiről. Érde­kesség, hogy bár a Kínai Kommunista Párt még nem rendezte kapcsolatait a Szov­jetunió Kommunista Párt­ijával, akkreditált különtudó- sítóként jelen van Peking- ben a Pravda és a Kommu- nyíszt munkatársa is. Az. immár félidején túllé­vő pártkongresszusról közölt első kínai kommentár, ame­lyet az Üj Kína munkatár­sa írt, kiemeli: ez a kong­resszus annak a jelszónak a jegyében zajlik, amelyet Teng Hsziao-ping úgy fogal­mazott meg, hogy „az igaz­ságot a tényekben kell ke­resni”. Lényegesen új jelen­ség, hogy a nyilvánvaló ered­mények 'és sikerek mellett a pártvezetés: nagy hangsúlyt ad a még meglevő hibáknak és hiányosságoknak. A kí­nai kommentátor aláhúzza, hogy realitását és nyíltságát tekintve a XIII. kongresszus egyedülálló a Kínai Kommu­nista Bárt több mint hat év­tizedes történetében. Costa Rica fővárosában, San Jóséban befejezték tanácskozá­sukat az öt közép-amerikai állam külügyminiszterei. A ké­pen: Niguel d’Escoto nicaraguai külügyminiszter aláírja a záróokmányt (Népújság-telefotó: EPA — MTI —-KS)

Next

/
Thumbnails
Contents