Népújság, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-29 / 255. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. október 29., csütörtök HHBHH SZOVJETUNIÓ: A 70. ÉVFORDULÓ (X/10.) A háború AZ ALAP- ÉS ALKALMAZOTT KUTATÁS KÉRDÉSEI Szent-Györgyi Albert szellemi hagyatéka A stockholmi távírögcp 193". október 28-án — 50 évvel ezelőtt — este kezdte kopogtatni a hirt Szegedre, egy addig csak tudományos berkekben ismert professzornak: „a Karolinska Intézet tanári kara ma úsfr határozott, hogy az idei élettani és orvosi Nobel-dijat Önnek ítéli oda azokért a felfedezésekért, amelyeket a biológiai égési folyamatok körül tett, különös tekintettel a C-vitaminra, és a fumársav- katalízisra .. Szent-Györgyi Albert szegedi laboratóriumában (Fotó: MTI — KS) A szovjet állam hét évtizedes történetéből mintegy 20 év telt el az imperializmus kirobbantotta háborúkkal és az azokat követő helyreállítással, újjáépítéssel. Az ország 1941-ben sikerrel dolgozott a harmadik ötéves terv teljesítésén, kiaknázva a szocialista gazdaság előnyeit. Az ipari termelés 1940-ben csaknem nyolcszorosán múlta felül az 1913. évit, a mezőgazdaságban pedig 10 millió tonnával töhb gabonát adott. A nemzeti jövedelem a forradalom előttinek hatszorosára emelkedett. Az állam mind többet költött lakásépítésre, kulturális és jóléti intézményekre. Az állami költségvetésből kezdtek több nyugdíjat és segélyt, ösztöndíjat fizetni. Lerakták a szocialista életforma alapjait. Másfél év volt még hátra a harmadik ötéves tervből, amikor 1941-ben a hitleri Németország háborút indított a Szovjetunió ellen. Erre az időre a fasiszta birodalomnak, — szövetségesei és a megszállt európai országok lehetőségeit kihasználva — kétszer akkorák voltak a hadigazdasági tartalékai, mint a Szovjetuniónak. A fasizmussal vívott harcban a Szovjetunióban felhasználtak minden gazdasági és adminisztratív eszközt, a tervgazdálkodás minden lehetőségét, hogy átirányítsák a népgazdaságot a háború megkövetelte sínekre. Néhány adatból is megítélhetjük ennek az átállásnak a méreteit és mélységeit. Amikor 1940-ben nyilvánvalóvá vált, hogy a háború elkerülhetetlen, a nemzeti jövedelem 15 százalékát fordították katonai kiadásokra, ez a szám 1942-ben 55 százalék lett. Az ipar termelésének 26 százalékával szemben 1942-ben 68 százalék volt a hadiipar részesedése, a mezőgazdasági termelésben a hasonló arány 6, illetve 24 százalék. A Szovjetunióban egyidejűleg áttelepítették az ipart a megszállás veszélyének kitett körzetekből. Csaknem 1360 nagyüzemet és több mint 10 millió embert kelleti evakuálni. Az ismert szovjet közgazdász, N. Voz- nyeszenszkij írta: A Szovjetunióban a háborús gazdálkodás történetében volt olyan időszak, amikor a hadiipar nagy része a szó szoros értelmében úton volt kelet felé. Hallatlan erőfeszítéssel teremtették meg az ország keleti részén az új hadiipari bázist, bővítették a termelőkapacitásokat KözépÁzsiában és Kazahsztánban. i Mégis alig egy év alatt gyorsan és pontosan zajlott le az átállás és a szocialista népgazdaság magas fokú mobilitásról tett tanúságot. A gyárak már 1942- ben 10 300 repülőgéppel. 14 200 harckocsival, 22 ezer tábori löveggel termeltek többet, mint Németország. A hadiipar termelése 1940-hez képest az Uraiban több mint ötszörösére, Nyugat-Szibé- riában 27-szeresére, a Volga mentén kilencszeresére nőtt. A szovjet nép a győzelemért a hazafias önfeláldozás megrázó példáját mutatta. Sokan teljesítették a frontra behívott emberek normáit, a férfiak helyére sokszázezer asszony és sok tízezer nyugdíjas állt. A gyárakban a fiatalok és serdülők milliói dolgoztak. A mezőgazdaságban a megcsappant munkaerő és a gépek helyett megfeszített erővel dolgoztak, hogy ellássák a frontot és a hátországot. A szovjet hadiüzemek hónapról hónapra növelték a termelést. A Vörös Hadsereg repülőgépparkja 1945- ben 16 ezer harcigépből állt, ezek nagy része új konstrukció volt. A hadsereg fegyverzetét 115 100 löveg és aknavető, több mint 15 ezer harckocsi és önjáró löveg alkotta. A háború után Nyugaton azt próbálták bizonyítani, hogy a Vörös Hadsereg győzelme a szövetségesek segítségének köszönhető. Az amerikai és az angol szállítmányok természetesen nagy jelentőségűek voltak, különösen a hátországot és a frontokat ellátó tentrau- tókból és üzemanyagból. A háború éveiben 401 400 gépkocsit és 2599 ezer tonna üzemanyagot juttattak el a Szovjetunióba. Ami a hadi- felszerelést illeti — az amerikai és az angol repülőgépek tizenkét, a harckocsik tíz, és a tüzérségi löve- gek két százalékkal gyarapították a hadsereg fegyverzetét. Vagyis a szocialista állam jórészt saját erőből kitűnő minőségű fegyverzettel látta el hadseregét. Emellett jelentős mennyiséget adott át a Szovjetunió fegyvereiből Lengyelország, Csehszlovákia, Jugoszlávia és más országok partizánjainak. Az ismert angol közéleti személyiség, Hewlet Johnson A szovjet erő című könyvében megállapította: Oroszország a háborúban aratta le azt a termést, amit a békeidőben vetett el. (APN — KS) Ügy gondoltuk, hogy Szent- Györgyi Albertre akkor emlékezünk szellemi hagyatékához méltóan, ha nem a „sztorit” elevenítjük fel, hanem megkísérlünk választ találni mai kérdésekre. Közelebbről az alap- és alkalmazott kutatás közötti feszültségre. Megkerestük te- hárt dr. Elődi Pál tanszékvezető egyetemi tanárt, a Debreceni Orvostudományi Egyetem Biokémiai Intézetének vezetőjét, akit arról kérdeztünk; miért olyan hosszú az alapkutatásokat követő felfedezések és az alkalmazásuk közötti idő? Szent- Györgyi Albert 1934-ben publikálta, s 1937-ben már alkalmazták — például a Skorbut ellen — a C-vitamint. — A tudományban nem lehet határidőket kitűzni. Nem tudjuk például megmondani, hogy az idei No- bel-díj alapkutatóinak eredménye — a supravezetés — mikor válik az alkalmazott kutatás tárgyává. Azt különösen nem, hogy ebből mikor lesz gyakorlat. Ha például Einstein elméletét alapkutatásnak vesszük —márpedig az —, akkor az atombomba előállításáig harminc esztendő telt el. Az Egyesült Államokban kiszámították, hogy átlagosan nyolc év kell — és 50 millió dollár — míg egy felfedezett alapanyagból gyógyszer lesz. Ebből a szempontból is megítélhetjük, hogy mekkora ostobaság a Celladam körüli vita. Néha az az érzésem, hogy az Egészségügyi Minisztérium úgy viselkedett, mint egy megszeppent gyermek. A helsinki megállapodás szerint új gyógyszert bevezetni csak szigorúan meghatározott szabályok alapján lehet. Nem szabad kuruzsolni! Mégis azt kell mondanom, hogy nálunk gyakran túl sok idő telik el egy-egy felfedezés nyilvánosságra hozatala és alkalmazása között. Célzott, és koncentrált kutatásokra van szükség. Arra gondolok, hogy hazánkban a tudományos műhelyekben sok a „kiskakas” és sok a „kis szemétdomb”. Nagyon sok kutató önző. Ehhez járul, hogy a tudománypolitikában még mindig sok a feudális maradvány. A központi beruházásokat esetenként nem egy-egy tudományos célra, hanem személyeknek adjuk. Ezt nem azért mondom, mintha megbántottnak, és kisemmizettnek érezném magam. — Szent-Györgyi Albert sem volt megbántott ember? — De igen . .. Természetesen szemben állt az egész Horthy-rendszerrel, Az Egyesült Államokban is gyakran foglalt állást a kormányzattal szemben. Csodálatos az, hogy megkeseredés helyett mindig pozitív irányban tudott kitörni. Jó példa erre az „örült majom” című munkája. Nem elegendő a fonákságokról és a hiányosságokról beszélni, tudni kell változtatni! — Mégis az alapkutatást végző tudósok mintha tele lennének panasszal. Hogyan lehetne meghatározni az alap- és az alkalmazott kutatás fogalomkörét? — Az alapkutatás: a természet jelenségeinek vizsgálata azért, hogy meg tudjuk érteni azokat. Másként: kutatás. érdek nélkül. Az alkalmazott kutatás felhasználja az alapismereteket, és hasznosítja azokat, az ember életének jobbá tételéért. Sokszor azonban az alapkutatás csak akkor lehet eredményes, ha visszajelzések érkeznek az alkalmazott kutatás területéről. Például a rák gyógyítása alkalmazott kutatás lenne, de egyelőre nem tisztázott alapszinten sem. Az alapkutatónak azonban szüksége van adatokra, hogy tovább tudjon dolgozni. — Ezek szerint a kettőt nem is lehet szétválasztani? — A kettőt csak didaktikai szempontból lehet egymástól elválasztani. Az élet azonban nem ilyen. Magyar- országon sem ennyire természetes az átmenet. Kapkodunk. A tudományos intézmények zászlajára ez van írva: alapkutatást. A főhatóság lobogójára: kereskedelemmel foglalkozzatok, igyekezzetek megkeresni a költségeket! A szegedi kutatóintézetben a biotechnológiához szükséges anyagokat kell előállítani. Nekünk itt, Debrecenben pedig alapanyagot kellene gyártanunk. Ez idői rabol el tőlünk, s végtére is, nem ez a dolgunk. Értsük meg, hogy komoly alapkutatás nélkül nincsen alkalmazás. Takarékosság címén például néhány éve számos intézettől megvontak egy sereg tudományos folyóiratot. Ez hiba. Alapfeltétel: az orvosi egyetemeken gyógyítani, diákokat tanítani és kutatni kell. Egyszerre és egy iléleg- zetre. Mi pedig kemény valutáért hívunk külföldi diákokat. „Dollárkitermelő” vállalkozás is lettünk. Kutatóelmék pénzszerzéssel kényszerülnek foglalkozni. A rossz helyzeten csak a szakmai színvonal emelésével lehet javítani, s természetesen azzal, ha igazán megbecsüli a társadalom az alapkutatókat. Ezek nélkül az alternatíva: a lopás. Sok helyütt a „koppintás” helyettesíti az alapkutatást, de ez hosszú távon megbosz- szulja magát. Ruttkay Levente Pályázat repülőtiszti tőiskolára A Honvédelmi Minisztérium pályázatot hirdet azoknak a fiataloknak, akik kedvet. tehetséget éreznek a repülőtiszti pálya iránt, és élethivatásul választják a haza fegyveres szolgálatát. A pályázók felvételüket kérhetik a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolára, ahol repülőgápvezetői vagy helikoptervezetői tisztképzésben részesülnek. A repülőgép-vezetőket, it- fletve a helikopter-vezetők egy részét — egyéves előkészítő után — külföldi katonai intézetékben képezik. A teljes tanulmányi idő a repülőgép-vezetői szakon négy év. a helikopter-vezetői szakon három év. Szeptember elsején kezdődő tanulmányaik végeztével a hallgatók reipülőgép-üze- meltető üzemmérnöki diplomát kapnak, amely egyenértékű a polgári főiskolákon megszerezhető képesítéssel. A főiskolások teljes és ingyenes ellátást. hallgatói illetményt és — tanulmányi eredményeiktől függően — pótlékot kapnak. Emellett térítésmentesen gépjárművezetői engedélyt szerezhetnek. A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság, feddhetetlen előélet, erkölcsi-, politikai megbízhatóság, egészségi alkalmasság, középiskolai érettségi, 23 évnél nem magasabb életkor. A pályázók további felvilágosítást és jelentkezési lapot a Heves Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság pályairányítási munkatársaitól, a középiskolai tanulók iskolájuk igazgatójától, az MHSZ repülőklubtagok a klub titkárától kaphatnak. Kitöltés után ugyanott adhatják le a lapokat. A jelentkezési okmányokat november 15-ig kell megküldeni a Heves Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság (3301 Eger. Hatvanas- ezred u. 3. szám) címére. A pályázók november— január között 'repülőorvosi vizsgálaton vesznek részt a Kecskeméti Honvéd Kórházban. majd az alkalmasnak minősített pályázók felvételi vizsgát tesznek a Szolnoki Katonai Főiskolán. Éjszakai harcászaton a Mátraalján A gyöngyösi Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett Nemecz József Munkásöregység, az -vés kiképzési tervnek megfelelően az elmúlt napokban éjszakai harcászati gyakorlatot hajtott végre a Mátraalján. A cél: a munkásörök harckészültségének, a parancsnokok harcvezetési készségének gyarapítása, értékelése volt. Szabadkotelékü karhatalmi harcászati feladatok kerültek végrehajtásra, különböző terepeken, amelyek próbaratették a munkásöregység vezeté*n, s a személyi állományt egyaránt. Kilátogatott Dósa István, a Munkásöregység Országos Parancsnokának elsőhelyettese, Polonkai András, a Munkásőrség1 Heves Megyei Parancsnoka is, akiket Bokros István, a gyöngyösi egységparancsnok tájékoztatott az állomány feladatáról, helytállásáról. Módszertani foglalkozás keretében a városi parancsnokok is megtekintették a foglalkozást, mely további irányítási munkájukhoz hasznos tapasztalatokat szolgáltatott. Közbiztonsági szolgálatban... Parancsnokok eligazítása (Fotó: Szabó Sándor) Számítógép segít az adatok összegzésében ... Menetre készen... Bőm István, a Munkásőrség Országos Parancsnokának első helyettese Heves megye munkásőr-parancsnokai társaságában tekintette meg a feladat végrehajtását
