Népújság, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-28 / 254. szám

2 NÉPÚJSÁG, 1987. október 28., szerda Grósz Károly látogatása Lengyelországban Megyénkbe látogatott a Román Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete Megtekintették a vendégek a cipőipari «épek összeszerelését a KAEV egri gyárában, Tóth János igazgató vezetésével (Folytatás az 1, oldalról) A lengyel fővárosban nagy várakozással tekintenek a kormányfői tárgyalások elé. A sajtó az évszázados ha­gyományokra visszatekin­tő magyar—lengyel barát­ságra és az országaink kap­csolatában az elmúlt évti­zedekben bekövetkezett ha­talmas fejlődésre emlékez­tet. A lapok nem fukarkod­nak a magyar kormány ha­tározott gazdaságpolitikai döntéseinek és az új mi­niszterelnök dinamikus sze­mélyiségének méltatásával sem, bár egy pillanatra sem kisebbítik azokat a nehézsé­geket, amelyekkel Magyar- országnak az elkövetkező években kell szembenéznie. Zbigniew Messner és Grósz Károly behatóan tá­jékoztatták egymást orszá­gaik helyzetéről ás a stabi­lizációs programokról, ame­lyek megvalósításán mind­két oiszág dolgozik. Úgy a szűk körű eszmecserén, mint az azt követő plenáris ülé­sen Grósz Károly azt hang­súlyozta. hogy nem elsősor­ban a külső gazdasági kör­nyezet rosszabbodásában, ha­nem elégtelen alkalmazkodá­si képességünkben kell ke­resnünk jelenlegi problémá­ink okait. Az. egész gazda­sági kibontakozáshoz szoro­san kapcsolódik a politikai intézményrendszer reform­ja. a parlament és a kor­mány viszonyának megvál­toztatása. Lengyel részről azt húz­ták alá. hogy a gazdasági reform felgyorsítására, a második szakasz. megindí­tására azért nem kerülhe­tett előbb sor, mert nem voltak meg a megfelelő gaz­dasági feltételek. Különösen azt tartották kedvezőnek, hogy immár több éve fo­lyamatosan nő a mezőgaz­dasági termelés. Mindkét fái kölcsönös ér­deklődését hangoztatta a másik országban folyó gaz­dasági reformok iránt. Amennyiben valamelyik szo­cialista ország nagyobb lé­péseket tesz a reformfolya­mat kiszélesítése, vagy fel- gyorsítása érdekében. az biztatást jelent a többi or­szág számára, mutattak rá. A két ország kapcsolatait mindkét fél rendezettnek, széles körűnek és fejlődő­nek minősítette. aminek Kádár János és Wojciech Jaruzelski erre vonatkozó megállapodásai jelentik az alapját. Egyetértettek azon­ban abban is, hogy különö­sen gazdasági téren kell az együttműködésben új for­mákat találni és ezt jót szol­gálja a kedden aláírt meg­állapodás a gazdálkodó szer­vezetek közvetlen együttmű­ködéséről és a vegyes vál­lalatok alapításáról. A ma­gyar—lengyel áruforgalmat alapvetően kiegyensúlyozott­nak minősítették és kedve­zőnek ítélték, hogy abban 26 százalékot ér el a szako­sodáson és a kooperáción nyugvó szállítások értéke. Az idén várhatóan 1,2 mil­liárd rubelt elérő forga­lomban, magas a gépek ará­nya. Megerősítették, hogy a két ország azonos véleményen van a KGST korszerűsítésé­nek kérdésében, abban, hogy annak teljes működését di­namizálni kell, mert jelen­legi formájában nem csak a sokoldalú, de a kétoldalú kapcsolatok és együttműkö­dés fejlesztését is akadá­lyozza. A tudományos és műszaki együttműködés szintjével a lengyel és a magyar fél egyaránt elégedetlen és el­határozás született annak továbbfejlesztéséről. Egyet­értettek abban, hogy jól be­váltak a rendszeres konzul­tációk a gazdaságpolitikai kérdésekben és hasznos, úgynevezett tv-híd létesítése a két ország között. Megállapították, hogy mindkét fél érdekelt az idegenforgalmi együttműkö­dés fejlődésében és kölcsö­nös a szándék, hogy ebből kiszűrjék a ma még meg­lévő visszásságokat. Kölcsö­nös tevékenységgel és fele­lősséggel kell a kedvezőtlen jelenségeket visszaszorítani. Azok ellen kell fellépni, akik a turizmust azzal ellentétes célokra használják. A kéi miniszterelnök egyetértett, abban is, hogy 'h nemzetközi helyzet az utób­bi időszak erőfeszítései nyo­mán javult. Ez mindenek­előtt a szovjet—amerikai viszonyban és a kelet—nyu­gati kapcsolatokban tapasz­talható. Minden ország fele­lőssége közös e folyamat erősítésében. Zbigniew Messner külön is köszönetét mondott Grósz Károlynak azért, hogy Ma­gyarország az elsők között és aktívan támogatta a kö­zép-európai fegyverzetek csökkentésére és a bizalom erősítésére irányuló lengyel javaslatot, az úgynevezett Jaruzelski-tervet, egyben újabb konzultációkat helye­zett kilátásba a magyar tél­lel a terv valóra váltása ér­dekében. Grósz Károly ma­gyarországi látogatásra hív­ta meg a lengyel kormány­főt. amit Messner köszönet­tel elfogadott. A nap folyamán egyébként két fontos megállapodást is aláírtak. A miniszterta­nács épületében Grósz Ká­roly és Zbigniew Messner jelenlétében Józef Koziol és Marjai József miniszterel- nck-helyettesek, a magyar —lengyel gazdasági' ás mű­szaki tudományos együtt­működési vegyes bizottság társelnökei kormányközi megállapodást írtak alá gaz­dálkodó szervezetek közvet­len együttműködésének alap­elveiről ás vegyes vállalatok létrehozásáról. A dokumen­tum jól illeszkedik a KGST gyártásszakosodási és koo­perációs határozataihoz, eredményesen szolgálja a két ország gazdasági integ­rációjának fejlesztését és elmélyítését. A megállapodás értelmé­ben a felek elősegítik és támogatják a vállalatok, a tudományos kutatóintézetek termelő és műszaki-tudo­mányos együttműködésének fejlesztését, a gyártássza­kosítást és a termelési cé­lokat szd’gáló műszaki-tu­dományos együttműködést. Konkrét polgárjogi szer­ződésekben határozzák meg a pontos feladatokat és eze­ket a szerződéseket beépítik az éves árucsere- és a hosz- szú távú fizetési megállapo­dásba. Az árakat a KGST- árképzés alapján határozzák meg. Vegyes vállalatokat jogi személyiséggel rendelkező gazdasági szervezetek alakít­hatnak és azok tőkerészese­déssel működő társaságok­ként jönnek létre, a székhely ország jogi szabályozása sze­rint működnek önelszá­moló, önfinanszírozó vállal­kozásként. A keletkező nye­reség abban a pénznemben utalható át a partnerország­ba. amelyben keletkezett. Andrzej Dorosz és Patkó András lengyel, illetve ma­gyar pénzügyminiszter-he­lyettesek a két ország kö­zötti egyéni turistaforgalom­ban érvényes valutaellát­mány kötelező összegének emeléséről írtak alá megál­lapodást. Ennek értelmében november elsejétől a lengyel és a magyar turisták tartóz­kodási naponként legalább 300 forintot, illetve 1600 zlotyt, de minimum 1200 fo­rintot. illetve 6500 zlotyt kö­telesek beváltani. Ez a ko­rábbinak a kétszerese és ugyanilyen arányban nőtt a kötelező tranzit beváltás is, ami a magyaroknál napi 1600 zloty, a lengyeleknél (vonattal) 150, gépkocsival 300 forint. Az esti órákban Zbigniew Messner díszvacsorát adott Grósz Károly és kísérete tiszteletére, anyplyen mind­két kormányfő pohárköszön­tőt mondott. Grósz Károly miniszter- elnök és a kíséretében lévő magyar 'küldöttség tisztele­tére adott díszvacsorán el­mondott pohárköszöntőjében Zbigniew Messner lengyel kormányfő emlékeztetett a magyar és a lengyel népet összekötő hagyományos, tör­ténelmi barátságra, amit a haladásért és a szabadságért vívott közös harc pecsételt meg. Ezután így folytatta: „Grósz elvtárs, az ön len­gyelországi /látogatása és tár­gyalásaink újból megerősí­tették a népeink ,közötti év­százados testvén kapcsola­tokat, és ,ösztönzést adtak ezek továbbfejlesztéséhez. Ma, a szocializmus korában új formákkal és új tartalom­mal gazdagítjuk barátságun­kat. Ez alapvető jelentőségű nemcsak számunkra, de az egész szocialista közösség és ezáltal a világ haladó erői számára is. Megérett ugyanakkor a felismerés, hogy az egysze­rű árucsere már nem elég­séges eszköz és hamarosan kimerülnek az ebben rejlő lehetőségek. Közösen kell tehát az együttműködés kor­szerűbb formáit keresnünk: a termelési együttműködés­ben, a szakosodásban, s mindenütt, ahol ez szüksé­ges és lehetséges, közös len­gyel—magyar vállalatokat kell alapítani. Ezen a téren már többéves tapasztalata­ink vannak. A ma aláírt lengyel—magyar kormány­közi megállapodás kétség­kívül ezt a célt szolgálja. Ezért határozottan támo­gatjuk Mihail 'Gorbacsov elvtárs, valamint az egész szocialista iközösség és ; az egyes tagállamok bátor le­szerelési elképzeléseit, illet­ve kezdeményezéseit. Len­gyelország és Magyarország — mint korábban — most is aktívan kiveszi részét e békeprogramokbcl. A közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták tárgyában készülő szovjet—amerikai egyez­mény a tényleges leszerelés első történelmi példája lesz. Sajnálatos, hogv nem min­denütt kerekedett felül a józan szemlélet. Még min­dig hallatják hangjukat azok az erők. amelyek fékezni akarják az Európa atom­mentesítésére irányuló tö­rekvéséket. Tovább fokoz­zák a fegyverkezési hajszát, sőt egyesek ezt a halálos versenyt a világűrre is ki akarják terjeszteni. Mi ez­zel a világos béke- és biz­tonságpolitikát. a helsinki záróokmány által megerősí­tett európai politikai és te­rületi realitások betartására irányuló törekvésünket, a szuverenitás és más orszá­gok belügyeíbe való be nem avatkozás elveinek tisztelet, ben tartását állítjuk szembe. Wojciech Jaruzelski ebben a szellemben ismertette má­jusban a közép-európai fegy­verzetcsökkentés és biza­lomerősítés komplex tervét, s ennek támogatásáért ez­úttal is köszönetét szeret­nék mondani a magyar elv­társaknak. Közös óhajunk, hogy Európa tartósan a szé­les körű, egyenjogú és sok­oldalú nemzetközi együtt­működés színtere le­gyen. Szeretnénk, hogy minden ország és nép — függetlenül az őket el­választó különbségektől — a saját maga. eredeti, alko­tó módján járulhasson hoz­zá közös földrészünk fejlő­déséhez.” Zbigniew Messner ezután a Magyar Szocialista Mun­káspártra és annak vezető­jére, Kádár Jánosra, a ma­gyar nép boldogulására. Grósz Károly és a jelenlé­vő magyar vendégek egész­ségére ürítette poharát. ★ Grósz Károly válaszában a maga és munkatársai ne­vében szívből jövő köszöne­tét mondott a meghívásért, a baráti fogadtatásért. majd arra emlékeztetett, hogy „a magyar—lengyel barátság­nak évszázadokra visszanyú­ló mély és erős gyökerei vannak, amelyek a nemze­teink számára súlyos, sors^ formáló időkben is kiállták a történelem megpróbálta­tásait. A magyar nép, a Magyar Szocialista Munkáspárt, kor­mányunk különleges fontos­ságot tulajdonít a lengyel néphez, a Lengyel Népköz- társaság kormányához, a len­gyel társadalom vezető ere­jéhez, a Lengyel Egyesült Munkáspárthoz fűződő test­véri viszony ápolásának, a baráti együttműködés fej­lesztésének. Fő céljaink azo­nossága. alapvető érdekeink egybeesése ad meg-megúju- ló tartalmat a kölcsönös megértéshez, egymás törek­véseinek önzetlen támogatá­sához. Nagy figyelemmel kísérjük a Lengyel Népköztársaság­ban folyó szocialista építő­munkát. a társadalmi-gaz­dasági stabilizálást, a szo­cialista megújulást, a nem­zeti megegyezést, a gazda­sági-társadalmi reformok kiteljesítését szolgáló tevé­kenységüket. Örömmel töl­tenek el bennünket sikere­ik. a LEMP 10. kongresszu­sán elhatározónak megva­lósulása. Hisszük, hogy len­gyel barátaink nemcsak a nehézségeken lesznek úrrá. hanem sikeresen megvalósít­ják politikai, gazdasági re­formcéljaikat, gyarapítják, erősítik a Lengyel Népköz- társaság jó ihirét és nemzet­közi tekintélyét." Magyarország belpoliti­kai és gazdasági helyzetére kitérve Grósz Károly azt hangsúlyozta, hogy ma a ma­gyaroknak sok nehézséggel kell megküzdeniük. Az el­múlt másfél évtizedben le­lassult és megtorpant a gaz­daság fejlődése, a gazdasági és társadalmi életet növek­vő feszültségek ás ellent­mondások terhelik. Emlé­keztetett az MSZMP Köz­ponti Bizottsága júliusi ál­lásfoglalására. az ezen ala­puló gazdasági-társadalmi kibontakozási kormányprog­ramra. „Bízunk abban, hogy ezt a programot eredménye­inkre, vívmányainkra ala­pozva. szocialista módon a magyar társadalom meg­újuló képességéből merítve, népünk áldozatvállalásával és tenniakarásával. baráta­ink támogatásával valóra váltjuk” — mondotta. Jobban kell ösztönöznünk a vállalatok közötti közvet­len termelési kapcsolatok kiépítését, s bővíteni kell az együttműködést olyan meghatározó ágazatokban, mint az elektronika és a személygépkocsi-gyártás. Országainknak a társadal­mi és gazdasági reformok útján számos hasonló fel­adatot kell megoldaniuk. Sok tapasztalatot szereztünk eddig is egymástól a gaz­daságirányítási trendszer és a szocialista demokrácia ki­szélesítése terén. Valljuk, hogy a rendszeres párbe­széddel jobban megismer­hetjük ,egymás törekvéseit, eredményeit és gondjait és a megértés szellemében ke­reshetjük ö megoldásokat ,a kapcsolatainkban eseten­ként felmerülő nehézségek­re is. Teljes mértékben támogat­juk a szovjet külpolitika újabb nagy jelentőségű bé­kekezdeményezéseit, erőnk­höz és lehetőségeinkhez mérten hozzá kívánunk já­rulni azok érvényesítéséhez. Cselekvőén részt veszünk a nemzetközi béke és bizton­ság átfogó rendszerének ki­alakítását célzó javaslatok megvalósításában. Közös törekvésünk a szo­cialista országok sokoldalú együttműködési rendszeré­nek korszerűsítése kérdé­sében is. Üdvözöljük a Szovjetunióban kibontakozó, átfogó 'jellegű, nagy horderejű reformokat, nagy reményeket fűzünk azokhoz. A szovjet társa­dalom és gazdasági megúju­lási folyamat megerősít ben­nünket abban, hogy az or­szágainkban ^meghirdetett szocialista reformok egybe­esnek a szocialista világ fej­lődésének 1meghatározó irányzatával. Történelmi le­hetőség, hogy ma már köl­csönösen meríthetünk a szo­cialista közösség tapaszta­latainak gazdag Ikimcsestá- rából. Végezetül Grósz Károly a Lengyel Népköztársaság sikereire, a lengyel nép bol­dogulására, a két ország pártjainak gyümölcsöző együttműködésére, a két nép barátságára, Zbigniew Mess­ner kormányfő, valamint Magyarország valamennyi lengyel barátjának egészsé­gére ürítette poharát. (Folytatás az 1. oldalról) ■ len szerződéses viszonyban román partnerekkel. E vi­szony alakulásáról. készített összefoglaló feljegyzést az MSZMP Heves Megyei Bi­zottságának gazdaságpoliti­kai osztálya, mely doku­mentumot Barta Alajos át­nyújtotta vendégeinknek. Eb­ben egyebek mellett szó van azokról az árucserékről, melyek a Finomszerelvény- gyár. a KAEV 10-es számú gyáregysége, a Mátravidéki Fémművek, az egri, gyön­gyösi, hatvani fogyasztási szövetkezetek, s más cégek között évek óta zajlanak. Nicolae Veres ígéretet tett ennek áttanulmányozására, s hozzáfűzte: — A napokban megújított kölcsönös külkereskedelmi egyezmény szerint a jövő­ben a kétoldalú gazdasági kapcsolatok növekedését ter­vezik. Különösen fontosnak látják az élelmiszeripari cikkek cseréjét, hiszen en­nek révén a tőkés behoza­talt lehetne csökkenteni egyes termékekből. Megje­gyezte még. hogy a szerző­désteljesítések esetenkénti késedelmének okát abban látja — ez egyébként meg­egyezik a magyar fél vé­leményével —, hogy az üz­letkötések a román—magyar partnerek között későn köt­tetnek meg, s ezt tanácsos lenne előbbre .hozni. A látogatóik útja ezután a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat Egri 10-es Számú Gyárába vezetett, ahol fo­gadta őket Németh László, az egri városi pártbizottság első titkára, és Tóth János igazgató. Az úticél nem volt véletlen, hiszen a KAEV 10. számú gyárának évek óta Románia az egyik legnagyobb kereskedelmi partnere, évi 160 millió fo­rintos exporttal. Az egri gyár az idén eddig tizenhét darab cipőipari kivágógépet szállított romániai megren­delésre, mintegy 17 millió forint értékben. Ezt a kap­csolatot fokozni is kívánják. Mint Tóth János igazgató elmondta, a Bukaresti Nem­zetközi Vásáron most mu­tatnak be egy hőrögzítő be­rendezést. amely, ha meg­nyeri a másik fél tetszését, újabb üzletkötés tárgya le­het. A nagykövet és nagy­követségi tanácsos a gyár­látogatás közben is több kérdést intézett a vezetők­höz. Például élénken fog­lalkoztatta őket, hogy mi­ként működnek a vállalati gazdasági munkaközösségek?' Tájékozódtak a forgácsoló-, szerszámkészítő, alkatrész- gyártó üzemben folyó mun­káról. A szereidében és a hegesztőműhelyben is jártak Ezután az Eger és Vidé­ke Körzeti Áfész Pertu üzemébe mentek, ahol Har­mati László, a fogyasztási szövetkezet elnöke és Árvái Lászióné szb-titkár. ország- gyűlési képviselő köszön­tötte őket. A megyeszék­hely és a környező 28 köz­ség ellátásában jelentős részt vállaló áfész munká­járól adott rövid ismertetőt az elnök, majd szólt arról. hogy a kishatármenti áru­csere keretében Arad és Nagybánya cégeivel évi két­millió rubel értékben keres­kednek, főként alsó kötött­árut, textíliát, s nálunk igen kedvelt bútorokat kapnak a román partnerektől, cserébe érte édesipari termékeket, kötöttárut, kozmetikumokat küldenek. A tájékoztatót kö­vető beszélgetésen szó esett többek között az árképzés­ről, a szövetkezeti tagok ré­szesedéséről. A helyszínen rövid árubemutatót is meg- tekin'hettek a látogatók, akik a Pertu sóspálcika készíté­sét is nyomon követhették Délben az MSZMP Heves Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán tájékozódtak az ideológiai képzésről. Ebéd után rövid városnézésre in­dultak a megyeszékhelyen, ahol Harmati László vezeté­sével több üzletben is jár­tak. A délutáni órákban Nicolae Veres és Gheorghe Albut az Ostorosi Egyetér­tés Mezőgazdasági Termelő­szövetkezetben találkozott Trieb János tsz-elnökkel. Megismerték a közös gaz­daságot, megnézték a szü­retet és a szőlőfeldolgozást, A román vendégek az esti órákban tértek vissza a fő­városba. Jámbor Ildikó A nagykövetet Harmati László, az Eger és Vidéke Áfész el­nöke kalauzolta a piaccsornokban (Fotó: Szántó György)

Next

/
Thumbnails
Contents