Népújság, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-28 / 254. szám
2 NÉPÚJSÁG, 1987. október 28., szerda Grósz Károly látogatása Lengyelországban Megyénkbe látogatott a Román Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete Megtekintették a vendégek a cipőipari «épek összeszerelését a KAEV egri gyárában, Tóth János igazgató vezetésével (Folytatás az 1, oldalról) A lengyel fővárosban nagy várakozással tekintenek a kormányfői tárgyalások elé. A sajtó az évszázados hagyományokra visszatekintő magyar—lengyel barátságra és az országaink kapcsolatában az elmúlt évtizedekben bekövetkezett hatalmas fejlődésre emlékeztet. A lapok nem fukarkodnak a magyar kormány határozott gazdaságpolitikai döntéseinek és az új miniszterelnök dinamikus személyiségének méltatásával sem, bár egy pillanatra sem kisebbítik azokat a nehézségeket, amelyekkel Magyar- országnak az elkövetkező években kell szembenéznie. Zbigniew Messner és Grósz Károly behatóan tájékoztatták egymást országaik helyzetéről ás a stabilizációs programokról, amelyek megvalósításán mindkét oiszág dolgozik. Úgy a szűk körű eszmecserén, mint az azt követő plenáris ülésen Grósz Károly azt hangsúlyozta. hogy nem elsősorban a külső gazdasági környezet rosszabbodásában, hanem elégtelen alkalmazkodási képességünkben kell keresnünk jelenlegi problémáink okait. Az. egész gazdasági kibontakozáshoz szorosan kapcsolódik a politikai intézményrendszer reformja. a parlament és a kormány viszonyának megváltoztatása. Lengyel részről azt húzták alá. hogy a gazdasági reform felgyorsítására, a második szakasz. megindítására azért nem kerülhetett előbb sor, mert nem voltak meg a megfelelő gazdasági feltételek. Különösen azt tartották kedvezőnek, hogy immár több éve folyamatosan nő a mezőgazdasági termelés. Mindkét fái kölcsönös érdeklődését hangoztatta a másik országban folyó gazdasági reformok iránt. Amennyiben valamelyik szocialista ország nagyobb lépéseket tesz a reformfolyamat kiszélesítése, vagy fel- gyorsítása érdekében. az biztatást jelent a többi ország számára, mutattak rá. A két ország kapcsolatait mindkét fél rendezettnek, széles körűnek és fejlődőnek minősítette. aminek Kádár János és Wojciech Jaruzelski erre vonatkozó megállapodásai jelentik az alapját. Egyetértettek azonban abban is, hogy különösen gazdasági téren kell az együttműködésben új formákat találni és ezt jót szolgálja a kedden aláírt megállapodás a gazdálkodó szervezetek közvetlen együttműködéséről és a vegyes vállalatok alapításáról. A magyar—lengyel áruforgalmat alapvetően kiegyensúlyozottnak minősítették és kedvezőnek ítélték, hogy abban 26 százalékot ér el a szakosodáson és a kooperáción nyugvó szállítások értéke. Az idén várhatóan 1,2 milliárd rubelt elérő forgalomban, magas a gépek aránya. Megerősítették, hogy a két ország azonos véleményen van a KGST korszerűsítésének kérdésében, abban, hogy annak teljes működését dinamizálni kell, mert jelenlegi formájában nem csak a sokoldalú, de a kétoldalú kapcsolatok és együttműködés fejlesztését is akadályozza. A tudományos és műszaki együttműködés szintjével a lengyel és a magyar fél egyaránt elégedetlen és elhatározás született annak továbbfejlesztéséről. Egyetértettek abban, hogy jól beváltak a rendszeres konzultációk a gazdaságpolitikai kérdésekben és hasznos, úgynevezett tv-híd létesítése a két ország között. Megállapították, hogy mindkét fél érdekelt az idegenforgalmi együttműködés fejlődésében és kölcsönös a szándék, hogy ebből kiszűrjék a ma még meglévő visszásságokat. Kölcsönös tevékenységgel és felelősséggel kell a kedvezőtlen jelenségeket visszaszorítani. Azok ellen kell fellépni, akik a turizmust azzal ellentétes célokra használják. A kéi miniszterelnök egyetértett, abban is, hogy 'h nemzetközi helyzet az utóbbi időszak erőfeszítései nyomán javult. Ez mindenekelőtt a szovjet—amerikai viszonyban és a kelet—nyugati kapcsolatokban tapasztalható. Minden ország felelőssége közös e folyamat erősítésében. Zbigniew Messner külön is köszönetét mondott Grósz Károlynak azért, hogy Magyarország az elsők között és aktívan támogatta a közép-európai fegyverzetek csökkentésére és a bizalom erősítésére irányuló lengyel javaslatot, az úgynevezett Jaruzelski-tervet, egyben újabb konzultációkat helyezett kilátásba a magyar téllel a terv valóra váltása érdekében. Grósz Károly magyarországi látogatásra hívta meg a lengyel kormányfőt. amit Messner köszönettel elfogadott. A nap folyamán egyébként két fontos megállapodást is aláírtak. A minisztertanács épületében Grósz Károly és Zbigniew Messner jelenlétében Józef Koziol és Marjai József miniszterel- nck-helyettesek, a magyar —lengyel gazdasági' ás műszaki tudományos együttműködési vegyes bizottság társelnökei kormányközi megállapodást írtak alá gazdálkodó szervezetek közvetlen együttműködésének alapelveiről ás vegyes vállalatok létrehozásáról. A dokumentum jól illeszkedik a KGST gyártásszakosodási és kooperációs határozataihoz, eredményesen szolgálja a két ország gazdasági integrációjának fejlesztését és elmélyítését. A megállapodás értelmében a felek elősegítik és támogatják a vállalatok, a tudományos kutatóintézetek termelő és műszaki-tudományos együttműködésének fejlesztését, a gyártásszakosítást és a termelési célokat szd’gáló műszaki-tudományos együttműködést. Konkrét polgárjogi szerződésekben határozzák meg a pontos feladatokat és ezeket a szerződéseket beépítik az éves árucsere- és a hosz- szú távú fizetési megállapodásba. Az árakat a KGST- árképzés alapján határozzák meg. Vegyes vállalatokat jogi személyiséggel rendelkező gazdasági szervezetek alakíthatnak és azok tőkerészesedéssel működő társaságokként jönnek létre, a székhely ország jogi szabályozása szerint működnek önelszámoló, önfinanszírozó vállalkozásként. A keletkező nyereség abban a pénznemben utalható át a partnerországba. amelyben keletkezett. Andrzej Dorosz és Patkó András lengyel, illetve magyar pénzügyminiszter-helyettesek a két ország közötti egyéni turistaforgalomban érvényes valutaellátmány kötelező összegének emeléséről írtak alá megállapodást. Ennek értelmében november elsejétől a lengyel és a magyar turisták tartózkodási naponként legalább 300 forintot, illetve 1600 zlotyt, de minimum 1200 forintot. illetve 6500 zlotyt kötelesek beváltani. Ez a korábbinak a kétszerese és ugyanilyen arányban nőtt a kötelező tranzit beváltás is, ami a magyaroknál napi 1600 zloty, a lengyeleknél (vonattal) 150, gépkocsival 300 forint. Az esti órákban Zbigniew Messner díszvacsorát adott Grósz Károly és kísérete tiszteletére, anyplyen mindkét kormányfő pohárköszöntőt mondott. Grósz Károly miniszter- elnök és a kíséretében lévő magyar 'küldöttség tiszteletére adott díszvacsorán elmondott pohárköszöntőjében Zbigniew Messner lengyel kormányfő emlékeztetett a magyar és a lengyel népet összekötő hagyományos, történelmi barátságra, amit a haladásért és a szabadságért vívott közös harc pecsételt meg. Ezután így folytatta: „Grósz elvtárs, az ön lengyelországi /látogatása és tárgyalásaink újból megerősítették a népeink ,közötti évszázados testvén kapcsolatokat, és ,ösztönzést adtak ezek továbbfejlesztéséhez. Ma, a szocializmus korában új formákkal és új tartalommal gazdagítjuk barátságunkat. Ez alapvető jelentőségű nemcsak számunkra, de az egész szocialista közösség és ezáltal a világ haladó erői számára is. Megérett ugyanakkor a felismerés, hogy az egyszerű árucsere már nem elégséges eszköz és hamarosan kimerülnek az ebben rejlő lehetőségek. Közösen kell tehát az együttműködés korszerűbb formáit keresnünk: a termelési együttműködésben, a szakosodásban, s mindenütt, ahol ez szükséges és lehetséges, közös lengyel—magyar vállalatokat kell alapítani. Ezen a téren már többéves tapasztalataink vannak. A ma aláírt lengyel—magyar kormányközi megállapodás kétségkívül ezt a célt szolgálja. Ezért határozottan támogatjuk Mihail 'Gorbacsov elvtárs, valamint az egész szocialista iközösség és ; az egyes tagállamok bátor leszerelési elképzeléseit, illetve kezdeményezéseit. Lengyelország és Magyarország — mint korábban — most is aktívan kiveszi részét e békeprogramokbcl. A közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták tárgyában készülő szovjet—amerikai egyezmény a tényleges leszerelés első történelmi példája lesz. Sajnálatos, hogv nem mindenütt kerekedett felül a józan szemlélet. Még mindig hallatják hangjukat azok az erők. amelyek fékezni akarják az Európa atommentesítésére irányuló törekvéséket. Tovább fokozzák a fegyverkezési hajszát, sőt egyesek ezt a halálos versenyt a világűrre is ki akarják terjeszteni. Mi ezzel a világos béke- és biztonságpolitikát. a helsinki záróokmány által megerősített európai politikai és területi realitások betartására irányuló törekvésünket, a szuverenitás és más országok belügyeíbe való be nem avatkozás elveinek tisztelet, ben tartását állítjuk szembe. Wojciech Jaruzelski ebben a szellemben ismertette májusban a közép-európai fegyverzetcsökkentés és bizalomerősítés komplex tervét, s ennek támogatásáért ezúttal is köszönetét szeretnék mondani a magyar elvtársaknak. Közös óhajunk, hogy Európa tartósan a széles körű, egyenjogú és sokoldalú nemzetközi együttműködés színtere legyen. Szeretnénk, hogy minden ország és nép — függetlenül az őket elválasztó különbségektől — a saját maga. eredeti, alkotó módján járulhasson hozzá közös földrészünk fejlődéséhez.” Zbigniew Messner ezután a Magyar Szocialista Munkáspártra és annak vezetőjére, Kádár Jánosra, a magyar nép boldogulására. Grósz Károly és a jelenlévő magyar vendégek egészségére ürítette poharát. ★ Grósz Károly válaszában a maga és munkatársai nevében szívből jövő köszönetét mondott a meghívásért, a baráti fogadtatásért. majd arra emlékeztetett, hogy „a magyar—lengyel barátságnak évszázadokra visszanyúló mély és erős gyökerei vannak, amelyek a nemzeteink számára súlyos, sors^ formáló időkben is kiállták a történelem megpróbáltatásait. A magyar nép, a Magyar Szocialista Munkáspárt, kormányunk különleges fontosságot tulajdonít a lengyel néphez, a Lengyel Népköz- társaság kormányához, a lengyel társadalom vezető erejéhez, a Lengyel Egyesült Munkáspárthoz fűződő testvéri viszony ápolásának, a baráti együttműködés fejlesztésének. Fő céljaink azonossága. alapvető érdekeink egybeesése ad meg-megúju- ló tartalmat a kölcsönös megértéshez, egymás törekvéseinek önzetlen támogatásához. Nagy figyelemmel kísérjük a Lengyel Népköztársaságban folyó szocialista építőmunkát. a társadalmi-gazdasági stabilizálást, a szocialista megújulást, a nemzeti megegyezést, a gazdasági-társadalmi reformok kiteljesítését szolgáló tevékenységüket. Örömmel töltenek el bennünket sikereik. a LEMP 10. kongresszusán elhatározónak megvalósulása. Hisszük, hogy lengyel barátaink nemcsak a nehézségeken lesznek úrrá. hanem sikeresen megvalósítják politikai, gazdasági reformcéljaikat, gyarapítják, erősítik a Lengyel Népköz- társaság jó ihirét és nemzetközi tekintélyét." Magyarország belpolitikai és gazdasági helyzetére kitérve Grósz Károly azt hangsúlyozta, hogy ma a magyaroknak sok nehézséggel kell megküzdeniük. Az elmúlt másfél évtizedben lelassult és megtorpant a gazdaság fejlődése, a gazdasági és társadalmi életet növekvő feszültségek ás ellentmondások terhelik. Emlékeztetett az MSZMP Központi Bizottsága júliusi állásfoglalására. az ezen alapuló gazdasági-társadalmi kibontakozási kormányprogramra. „Bízunk abban, hogy ezt a programot eredményeinkre, vívmányainkra alapozva. szocialista módon a magyar társadalom megújuló képességéből merítve, népünk áldozatvállalásával és tenniakarásával. barátaink támogatásával valóra váltjuk” — mondotta. Jobban kell ösztönöznünk a vállalatok közötti közvetlen termelési kapcsolatok kiépítését, s bővíteni kell az együttműködést olyan meghatározó ágazatokban, mint az elektronika és a személygépkocsi-gyártás. Országainknak a társadalmi és gazdasági reformok útján számos hasonló feladatot kell megoldaniuk. Sok tapasztalatot szereztünk eddig is egymástól a gazdaságirányítási trendszer és a szocialista demokrácia kiszélesítése terén. Valljuk, hogy a rendszeres párbeszéddel jobban megismerhetjük ,egymás törekvéseit, eredményeit és gondjait és a megértés szellemében kereshetjük ö megoldásokat ,a kapcsolatainkban esetenként felmerülő nehézségekre is. Teljes mértékben támogatjuk a szovjet külpolitika újabb nagy jelentőségű békekezdeményezéseit, erőnkhöz és lehetőségeinkhez mérten hozzá kívánunk járulni azok érvényesítéséhez. Cselekvőén részt veszünk a nemzetközi béke és biztonság átfogó rendszerének kialakítását célzó javaslatok megvalósításában. Közös törekvésünk a szocialista országok sokoldalú együttműködési rendszerének korszerűsítése kérdésében is. Üdvözöljük a Szovjetunióban kibontakozó, átfogó 'jellegű, nagy horderejű reformokat, nagy reményeket fűzünk azokhoz. A szovjet társadalom és gazdasági megújulási folyamat megerősít bennünket abban, hogy az országainkban ^meghirdetett szocialista reformok egybeesnek a szocialista világ fejlődésének 1meghatározó irányzatával. Történelmi lehetőség, hogy ma már kölcsönösen meríthetünk a szocialista közösség tapasztalatainak gazdag Ikimcsestá- rából. Végezetül Grósz Károly a Lengyel Népköztársaság sikereire, a lengyel nép boldogulására, a két ország pártjainak gyümölcsöző együttműködésére, a két nép barátságára, Zbigniew Messner kormányfő, valamint Magyarország valamennyi lengyel barátjának egészségére ürítette poharát. (Folytatás az 1. oldalról) ■ len szerződéses viszonyban román partnerekkel. E viszony alakulásáról. készített összefoglaló feljegyzést az MSZMP Heves Megyei Bizottságának gazdaságpolitikai osztálya, mely dokumentumot Barta Alajos átnyújtotta vendégeinknek. Ebben egyebek mellett szó van azokról az árucserékről, melyek a Finomszerelvény- gyár. a KAEV 10-es számú gyáregysége, a Mátravidéki Fémművek, az egri, gyöngyösi, hatvani fogyasztási szövetkezetek, s más cégek között évek óta zajlanak. Nicolae Veres ígéretet tett ennek áttanulmányozására, s hozzáfűzte: — A napokban megújított kölcsönös külkereskedelmi egyezmény szerint a jövőben a kétoldalú gazdasági kapcsolatok növekedését tervezik. Különösen fontosnak látják az élelmiszeripari cikkek cseréjét, hiszen ennek révén a tőkés behozatalt lehetne csökkenteni egyes termékekből. Megjegyezte még. hogy a szerződésteljesítések esetenkénti késedelmének okát abban látja — ez egyébként megegyezik a magyar fél véleményével —, hogy az üzletkötések a román—magyar partnerek között későn köttetnek meg, s ezt tanácsos lenne előbbre .hozni. A látogatóik útja ezután a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat Egri 10-es Számú Gyárába vezetett, ahol fogadta őket Németh László, az egri városi pártbizottság első titkára, és Tóth János igazgató. Az úticél nem volt véletlen, hiszen a KAEV 10. számú gyárának évek óta Románia az egyik legnagyobb kereskedelmi partnere, évi 160 millió forintos exporttal. Az egri gyár az idén eddig tizenhét darab cipőipari kivágógépet szállított romániai megrendelésre, mintegy 17 millió forint értékben. Ezt a kapcsolatot fokozni is kívánják. Mint Tóth János igazgató elmondta, a Bukaresti Nemzetközi Vásáron most mutatnak be egy hőrögzítő berendezést. amely, ha megnyeri a másik fél tetszését, újabb üzletkötés tárgya lehet. A nagykövet és nagykövetségi tanácsos a gyárlátogatás közben is több kérdést intézett a vezetőkhöz. Például élénken foglalkoztatta őket, hogy miként működnek a vállalati gazdasági munkaközösségek?' Tájékozódtak a forgácsoló-, szerszámkészítő, alkatrész- gyártó üzemben folyó munkáról. A szereidében és a hegesztőműhelyben is jártak Ezután az Eger és Vidéke Körzeti Áfész Pertu üzemébe mentek, ahol Harmati László, a fogyasztási szövetkezet elnöke és Árvái Lászióné szb-titkár. ország- gyűlési képviselő köszöntötte őket. A megyeszékhely és a környező 28 község ellátásában jelentős részt vállaló áfész munkájáról adott rövid ismertetőt az elnök, majd szólt arról. hogy a kishatármenti árucsere keretében Arad és Nagybánya cégeivel évi kétmillió rubel értékben kereskednek, főként alsó kötöttárut, textíliát, s nálunk igen kedvelt bútorokat kapnak a román partnerektől, cserébe érte édesipari termékeket, kötöttárut, kozmetikumokat küldenek. A tájékoztatót követő beszélgetésen szó esett többek között az árképzésről, a szövetkezeti tagok részesedéséről. A helyszínen rövid árubemutatót is meg- tekin'hettek a látogatók, akik a Pertu sóspálcika készítését is nyomon követhették Délben az MSZMP Heves Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán tájékozódtak az ideológiai képzésről. Ebéd után rövid városnézésre indultak a megyeszékhelyen, ahol Harmati László vezetésével több üzletben is jártak. A délutáni órákban Nicolae Veres és Gheorghe Albut az Ostorosi Egyetértés Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben találkozott Trieb János tsz-elnökkel. Megismerték a közös gazdaságot, megnézték a szüretet és a szőlőfeldolgozást, A román vendégek az esti órákban tértek vissza a fővárosba. Jámbor Ildikó A nagykövetet Harmati László, az Eger és Vidéke Áfész elnöke kalauzolta a piaccsornokban (Fotó: Szántó György)
