Népújság, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-24 / 251. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. október 24., szombat 7. ÉVADNYITÓ BEMUTATÓ AZ EGRI GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZBAN A porszem igazsága A közönség hosszasan ünnepelte az egri Gárdonyi Géza Színház újonnan alakult társulatát Sütő András Egy lócsiszár virágvasárnaipja című művének premierje után. A szűnni nem akaró taps a forró hangulatú színházi estének szólt, amely sokáig emlékezetes marad annak, aki részese volt. Az induló együttes beváltotta a hozzá fűződő reményeket: erőteljesen, művészileg igényesen tolmácsolta a darab gondolatait. Néhány évvel ezelőtt sok helyen játszották Kolhaas Mihály történetét. Műsorára tűzte még a televízió is. Ügy tűnt: minden lényegest elmondtak erről az alkotásról. Most mégis új fényben csillantak meg Sütő András szavai. Talán még győzelmesebben, még megszenve- dettebben jutott el a főhős útja végéig, mint az eddigi értelmezésekben. Egyúttal átütő erejűvé vált a központi probléma: a történelemben élő „porszemnyi” ember cselekvési tere. Ez a kristályos tisztaság elsősorban két színész — Csendes László és Sziki Károly — s a rendező — Gáli László — határozott, s szépen megvalósított elképzelésének köszönhető. Nagyon pontosan megmutatták ugyanis a drámában vörös fonalként végigfutó ellentétet Kolhaas Mihály és Nagelschmidt között. Arra mutattak rá, hogy ez a feszültség nem a különbségből, hanem az azonosságból adódik: mindketten az igazság megszállotjai. Csak hát másként és másként képzelik el az ahhoz vezető utat. Kolhaas hallgat a józan észre, a megfelelő történelmi pillanatot várja, amikor fölösleges áldozatok nélkül lehet a társadalmat megváltoztatni. Addig pedig az erényre és a törvényre támaszkodik: a XVI. század forrongó világában tisztes emberi létet igyekszik megvalósítani. Ez olyan célkitűzés, amely már önmagában is hősies. Nem csoda, hogy a visszafojtott szenvedély már megjelenésekor majd szétveti a Csendes László alakította Kolhaas Mihályt. Nem jámbor polgár, hanem nagyformátumú egyéniség, aki az esztelen cselekvőnél is bátrabb: mer nyugton maradni. A Sziki Károlv-féle Nagelschmidt nem lázadóbb barátjánál, csupán kamaszo- sabb hevületű. Kevesebb az egyéni tétje: nincs családja, ezért nem tesz féket a nyelvére. Ez a kiindulópont szerencsés volt a darab egésze szempontjából, de jó megoldásnak bizonyult a társulat szemszögéből is. Ügy tűnt, hogy Csendes és Sziki képes a legösszetettebb és legerőteljesebb alakításra, így természetes is, hogy az ő vállukon nyugszik a legtöbb. Az ellentábor, amelyet elsősorban Tronkai Vencel báró képvisel, sokkal súlytalanabb, nem jelent valódi ellenpontot. így még jobban kiviláglik, hogy nem személyekkel áll szemben a főhős, hanem sokkal inkább egy velejéig hazug társadalmi renddel, amely nem törődik még a saját maga által kinyilvánított törvényekkel sem. A pároshoz, amely a fő erkölcsi kérdést „görgeti”, még a Szatmári György alakította Luther Márton zárkózott fel. A fiatal színész belső izzásával vált méltó tolmácsolójává a prédikátor gondolatainak, egyben kitel- jesítette a társadalom megváltoztatására törekvők körét: ő már a hatalom berkein belül ítélte felforgatónak a Kolhaas- és Münzer- féle törekvéseket. így Sütő műve vitadrámává formálódott, melyben az igazságkeresés szenvedélye hatja át a szereplőket. A darab legfontosabb pillanataivá éppen a párbeszédek váltak Kolhaas, Nagelschmidt és Luther között. A színpadi cselekvés nem vált any- nyira fontossá, sokkal inkább a gondolatok hevülete vitte előbbre a drámát. Ilyen szempontból még tán szerencsés is volt, hogy az aránylag kis létszámú egri társulat ilyenformán állíthatta ki a szereposztást. A néző úgy érezhette: Sütő András írói szemléletével, elképzeléseivel ez a megoldás találkozott a legjobban. Nyilvánvalóan lehetett volna Tronkai Vencelből és baráti köréből valamiféle tobzódó, erkölcsi fertőben fetrengő feudális bárói udvart csinálni. Erre a szöveg kínál is lehetőséget. De az egri bemutatóban érezhető visszafogottság még inkább aláhúzza: sokkal inkább a történelem kényszerével, logikájával kerül szembe Kolhaas Mihály, mint valami kiskirállyal. Még egy jelentős elmozdulás történt az eddigi bemutatókhoz képest. Még kiemeltebbé vált Müller Ferencnek a szerepe: M. Horváth József alakításában meg is fogalmazódott a hatalmat kiszolgáló, nagyon is veszélyes tör vény tudó személyisége. Megmutatkozott, hogy nélküle nem működne ez az örült mechanizmus olyan olajozottan, az ő simulékonysága nélkül képtelenek1 volnának e gyenge kezű hatalmasok kordában tartani a népet. A'-gondolati mag köré korhű hátteret festettek: a díszlet- és jelmeztervező Piros Sándor egyszerű, mégis hatásos világot teremtett. A Kolhaas házának belseje, a bárói kastély, a piactér hi- hetően jelenik meg előttünk. Különösen a várterem lenyűgöző: a háttérben lobogó lángok még látomásosabbá teszik. Ha a többi szereplő nem is éri utol az előbb felsoroltak megjelenítő erejét, megfelelően helytáll, nem kis részt vállal abban, hogy mindez testet ölt a színpadon. Kolhaas Mihály feleségét, Lisbethet Bárdos Margit alakítja: kemény, tragikus alkat, ezért lényegesen lágyítania kell egyéniségét ahhoz, hogy megfelelő társa legyen darabbéli párjának. Akadtak jó pillanatai Bókái Máriának, Csonka Anikónak, Horváth Ferencnek és Megyeri Zoltánnak is. Nem érződött, hogy mellékesnek éreznék kurta . megjelenésüket: szinte valamennyien teljes sorsot, jellemet formáltak szerepükből. A társulat mindent megtett a sikerért. Ez a közös akarat szinte valamennyi szereplőt arra sarkallta, hogy talán még önmagát is felülmúlja az előadás során. Hallatlan elszánás és megjelenítő szándék sugárzott a színpadról, s ez még a meglévő egyenetlenségeket is elfeledtette. Ritka az ilyen alkalom, színház csak nagynéha születik. így aztán nem lehet csodálkozni azon, hogy az egyébként is jó előadást a közönség kitörő lelkesedéssel fogadta. Az előzetesen megfogalmazott célkitűzéseit Coli László rendező, az együttes vezetője tökéletesen megvalósította: a mai, nagyon is jelenvaló problémakört realista módon, a nézőkhöz utat találva fogalmazta meg. Nyilvánvalóvá vált az egri bemutatóban, hogy korántsem érti szó szerint Sütő András, hogy Kolhaas Mihály igazsága a „porszemé”, ahogy a szövegben meg is fogalmazódik: ha ez csorbái szenved, értelmetlenné válhat az egyetemes jog és igazság is. Csendes László és Sziki Károly elhitette velünk ezt, s ezáltal megtelt élettel és erővel ez a gondolat Egyben testet öltött az egri társulat is, mivel minden együttes valódi létét az előadások hitelesítik. A fejlődéshez további sikerek, forró színházi esték szükségesek. S most már bátran megfogalmazhatjuk: ilyenekre joggal számíthat a közönség. Gábor László Pesten gyakorlat—Hatvanban kísérlet Gyógytestnevelés az egészségesebb gyermekért Az ügy még az előkészülés szakaszában van, de Andrássy Tamás gyógytestnevelö szinte biztosra veszi, hogy október egyben a startot is meghozza. Vagyis: Hatvan egy olyan vállalkozással lesz gazdagabb, amelyhez őhozzá hasonlatos megszállottakra van szükség, s amely idővel iskola-. gyermekek százainak egészséges fejlődését, testi felépülését teszi lehetővé. Mi a gyógytestnevelés célja, eszköze? Hogyan énül a tanintézetekre? — Elsőrendű cél, hogy az egészségügy helyi dolgozóival jól együttmíűködive, s a szülőket is magunk mellé állítva .kiszűrjük” eay-egy iskolából a speciális testedzésre, -nevelésre szoruló gyermekeket, s ez a módozat a hétről hétre tartott' foglalkozások révén életformájukká változzon — mondja Andrássy Tamás. — Ügy vélem egyébkén I, hoigy Heves megyét tekintve Hatvan élen jár a gyógytestnevelés meghonosításában. S bár megyei támogatás tette lehetővé az én státuszom létrehozását, a végső kibontakozás a szülőkön éppen úgy múlik, mint az iskolaorvosokon, védőnőkön. ★ Megtudtuk későbbiek során, hogy a gyógytestnevelés hatékony kibontakoztatása végett „célba veszik” a város valaháhy általános iskoláját, s a gyermekek sokrétű vizsgálata után döntenek: kinek van szükségük a hetenkénti két foglalkozásra, amelyek négv kategóriában zajlanak majd. Ez utóbbi voltaképpen a gyermekek terhelhetőséaé- től függ! Mert lesznek bizonnyal normálisan terhelhető kisdiákok, de például az elhízottak könnyített testnevelésre utaltatnak, másokat pedig kifejezetten gyógytornára kell kötelezni saját, jól felfogott érdekükben. Ilyen tekintetben természetesen az iskolaorvosoké lesz a döntő szó. a gyógytestnevelőre pedig a foglalkozások változatos, szakszerű megtervezése, ’lebonyolítása vár. — Meg kell mondjam, nem kis létszámról van szó. ha a gyógytestnevelésre szorjulókat nézzük. lEodigi tapasztalataim szerint eay- egy iskolában a gyermekek 10—20 százalékánál lenne ajánlatos a foglalkozások rendszeressé tétele. ami pillanatnyilag a mi esetünkben kivihetetlen. A jelenlegi anyagi, tárgyi feltételek legjobb esetben, s az egész városra vetítve, száz tanuló ellátását biztosítják. Ami alatt a szükséges tornatermet, edzőeszközöket. az uszodahasználatot értem, no és azt. hegy Hatvanban egyszál függetlenített gyógytestnevelő vagyok. aki különleges képzésben részesült a főiskolán — jegyzi meg Andrássy Tamás. ★ Kiderült továbbiakban, hogy a helyi tanács délutánonként a Bajcsy-Zsilinsz- ki úti iskola két tornatermét engedte át gyógytestnevelés céljára, s Andrássy Tamás tiszte-dol«a lesz. hogy a különböző korosztályokból alakult csoportokat hetenként két- két délutáni foglalkozásra beossza, speciális feladatrendszerüket .megkomponálja". Az ambiciózus, teremteni igyekvő fiatal gyógytestnevelő ugyanekkor már a gyöngyösi uszoda használatba vételével kapcsolatban is eljárt, az utaztatás ügyében a Volánnal értekezett, mivel igen sok gyermeknek olyan mozgásfeladatok megoldásában kell részesülnie, amely csupán víziben képzelhető el. Nem esett szó viszont mind ez idáig a költségekről! Ha az iskolaorvos gyógytestne- velést javasol egy fiúnak, egy kisleánynak, mit fizet érte a szülő? — Gyermekenként maximum évi ezer forintot — kanjuk a választ. — És ha számításba veszem » különböző szolgáltatásokat tornaszertől az uszodáig. a tornatermek fűtésétől, világításától a Gyöngyösre guruló buszig, úgy gondolom. hogy az egy hóra eső százast egyetlen anya. apa sé. fogja sajnálni kisfiától, kislányától, hiszen valamennyijük egyenletes testi gyarapodása, egészsége a tét... Mi öt ülnénk egv jó startnak, s örülnénk, ha az iskolaorvosi vizsgálatok nyomán minden szülő felkarolná az ügyet, amely ma talán még kísérletnek tűnik a hevesi tájakon, de a fővárosban például több kerületben régi. jól bevált, az ember jövőjét szolgáló gyakorlat. Moldvay Győző Litvániából érkezett \ „ fe Debrecenben az újkerti Barátság parkban felavatták a litván Algirdas Bosas szobrászművész Szöcske című köztéri szobrát (MTI-fotó: Oláh Tibor — KS) G \4 dndennapi nyelvünk 0 Műszaki és technikai háttérrel Napjaink nyelvhasználatának egyik sajátos jelensége és gyakorlata, hogy a műszaki élet és a technika világa történéseit, eszközeit, tevékenységeit megnevező nyelvi formák mind gyakx-abban tűnnek fel szóhasználatunkban. A sajtó nyelve is arról tanúskodik, hogy az ilyen jellegű nyelvi eszköztár a megfelelő áttételekkel, jelentésváltozatokkal és használati értékekkel kitörnek a szakmai zsargon zártabb köréből, és bekerülnek a köznyelv használatába. Ezt a folyamatot felgyorsította a műszaki és a technikai műveltség széleskörű elterjedése is. A technika világában jártas olvasókat nemigen zavarja meg, ha egy-egy cikk szövegformálásában kulcsszerepekhez jutnak ezek a szóalakok, nyelvi formák: feltúrázza magát (begerjed), „mindig magas fordulatszámon pörgött, mindig lángolt, s nem volt higgadt” (Magyar Hírlap, 1987. júl. 15); nagyobb fordulatszámmal haladunk előre” , (Az Eötvös tud. egyetem megnyitóján elhangzott beszéd szöveg- részlete, 1987. szept. 6.): „nem sikerült sínre tenni a szerkezetváltási programot” (Magyar Nemzet, 1987. máj. 20 ); még csak kezdő sebességben vagyunk az átalakulás folyamatában” (A Televízió Űj Reflektor Magazin riportjából. 1987. aug. 5.); „túl egy infarktuson takaréklángon él” (Népszava, 1987. júl. 6.): nem volt nehéz a könyv két alkotójának azonos hullámhosszra hangolódnia” (Népszava, 1987. szept. 19.). E témakörrel kapcsolatban azonban arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a technika és a műszaki világ néhány zsargon szava éppen napjainkban válik divatszóvá, és elég gyakran szinte feleslegesen jelentkezik bizonyos közléshelyzetekben, s nem ad lehetőséget több jó magyar megfelelő felhasználására. Alig halljuk és olvassuk pl. ezeket a szóalakokat, nyelvi formákat: gyorsul, felgyorsul, megélénkül, nekilendül. Helyettük a divatkifejezéssé elevenedett felpörög, felpörget szóalakok vállalják a kulcsszói szerepet az ilyen típusú szöveg- iészletekben: „Fel kell pörgetnünk a reformmunkálatok ütemét”. — „A gazdaság nem akaródzik (?) felpörögni a várt és kívánatos magasabb fordulatszámra’' (Nép- szabadság, 1987. júl. 27.). Napjaink sportnyelve kifejező erejének megnövelése, vagy ahogyan a sportújság- írók és sportriporterek mondani szokták felpörgetése céljából egyre gyakrabban bíznak közlő, kifejző szerepet a fölpörög, a fölpörget szóalakokra: „Azután föl - pörgött a csapat a norvégok ellen” (Népújság. 1987. júl. 28.). — Kilenc percig kellett várni az első gólra, de aztán erőteljesen fölpörögtek a csapatok” (Népújság, 1987. szept. 10.). Újabban annak a nyelv- használati jelenségnek és gyakorlatnak is tanúi lehetünk, hogy a bepörög igealak nemcsak az ifjúság nyelvében és a bizalmas beszéd- és közléshelyzetekben jelentkezik, hanem bizonyos hangulatváltások, a humor, vagy éppen a cinizmus érzékeltetése céljából még lapjaink vezércikkeiben is olvasható: „Dühös bepörgetés- be indul (?)” (Magyar Nemzet, 1987. júl. 16.) A derű és a humor jegyében a bepörög igealak ma már szervesen illeszkedik bele ebbe a rokon értelmű szó- és kifejezéssorba: begurul, begerjed, begorombul, becsavarodik, felbőszül, felháborodik, fel- fortyan, méregbe gurul, stb Hogy a pörög, fölpörög, be- pörög nyelvi formák szócsaládja egyre tágulóban van, tanúskodik róla az Egri Ifjúsági Ház sorozatának neve: a Volánpörgetők is. dr. Bakos József
