Népújság, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-22 / 249. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. október 22., csütörtök 3 SZOVJETUNIÓ: A 70. ÉVFORDULÓ (X/4.) Veszélyben a haza! Nyomban a nagy októberi szocialista forradalom győzelme után, 10 évvel ezelőtt, a világtörténelem első munkás-paraszt államának a különböző problémák sokaságát kellett megoldania. A cári Oroszország az első világháborúban az antant oldalán harcolt, és az államok tömbjével, élén Németországgal, hadiállapotban maradt. A szovjethatalmat meg kellett erősíteni, le kellett törni a régi államapparátust, és újat kellett teremteni helyette. A gazdaságot a kapitalista útról át kellett vezetni a szocialista útra, a szociális kérdéseket a dolgozók érdekeinek megfelelően kellett megoldani. A megdöntött burzsoázia és a földbirtokosok azonban nem igyekeztek feladni pozícióikat. Már a szocialista forradalom győzelme utáni második napon A. Ke- renszkij, az eltávolított ideiglenes kormány feje parancsot adott a frontparancsnokoknak éí a katonai körzetek parancsnokainak, hogy a szovjethatalom megdöntése céljából kezdjék meg a fegyveres harcot. Ezzel lényegében megindította a polgárháborút. Már október végén (a régi naptár szerint) A. Kerenszkij és P. Krasznov tábornok lázadásokat szított azzal a szándékkal, hogy fegyveres erővel elfoglalják Petrog- rádot. De a forradalmi csapatok a lázadásokat letörték, magát a tábornokot pedig fogságba ejtették. Már az 1917, évi februári polgári demokratikus forradalom után megalakultak a városokban és a falvakban a munkások és katonák szovjetjei, vagy a parasztok képviselőiből létrehozott falusi szovjetek. Ez sok körzetben lehetővé tette, hogy a szovjethatalom békés úton jöjjön létre. De több faluban és városban, ahol a szovjetek ellen fellépett az ellen- forradalom, az események polgárháborús jelleget öltöttek. A Kaukázuson túli területen. Türke sztánban, Szibériában és más területeken helyi ellenforradalmi kormányok alakultak. Az imperialista hatalmak az első világháború miatt meggyengült országot szerették volna politikailag és gazdaságilag függő helyzetbe kényszeríteni. De abban az időben a nemzetközi imperializmus az ellenséges, egymás között harcoló csoportosulások miatt megosztott volt, és emiatt nem tudott egységes frontot létrehozni a fiatal szovjet állam ellen, és nem tudott azonnali fegyveres segítséget nyújtani Oroszország megdöntött burzsoá kormányának. Mégis, a legfőbb ellenség, amely magára vállalta a fehérgárdista erők támogatásának, fegyver- és lőszerellátásának, pénzügyi támogatásának szervezését, a világimperializmus volt. V. I. Lenin szerint az irányító, a hajtó és mozgató erő volt a polgárháborúban. A szovjet állam egyik legsúlyosabb problémája volt, hogy kivezesse az országot az imperialista háborúból. De a békéhez vezet j út nehézkes drámái'volt ------A zok után, hogy a szovjetek II. összoroszországi kongresszusa elfogadta a dekrétumot a békéről, a szovjet kormány minden hadviselő államnak javasolta. hogy haladéktalanul kössenek fegyverszünetet, és kezdjék meg a béketárgyalásokat. Az antantországok azonban elutasították ezt a javaslatot. A szovjet kormány ekkor kénytelen volt külön béketárgyalásokat kezdeni Németországgal. A szovjetek köztársaságában uralkodó bonyolult helyzet kényszerítette erre. Az ország gazdasága szétzilált állapotban volt. Oroszország 1917 végére nemzeti vagyonának 60 százalékát elvesztette. Az ipari össztermelés az 1916-os esztendőhöz viszonyítva 36,4 százalékra csökkent. A katasztrofális gazdasági helyzetet súlyos fűtőanyaghiány és a teljesen tön/krement közlekedés nehezítette. 1917 decemberében a fegyverszüneti megállapodás aláírása után Bresztben megkezdődtek a béketárgyalások. Németország nehéz feltételeket szabott, több mint 150 ezer négyzetkilométernyi területet követelt Oroszországtól. A kemény feltételek ellenére Leninnek az volt a véleménye, hogy azokat el kell fogadni, és meg kell kötni a békét, hogy az ország lélegzethez jusson, megőrizhesse a forradalom vívmányait, megszilárdíthassa a szovjethatalmat, és megteremthesse a Vörös Hadsereget. Az imperialista Németországgal kötendő békeszerződés éles vitát váltott ki még a bolsevik párton belül is. Az Orosz Föderáció akkori külügyi népbiztosa, L. Trockij például, mint a béketárgyalásokon jelen lévő szovjet delegáció vezetője, azt javasolta, hogy a háborút nyilvánítsák befejezettnek, a hadsereg szereljen le, de ne írják alá a békét. Ilyen kalandorpolitikára valló deklarációval állt elő a tárgyalásokon 1918. január végén. És ekkor történt, hogy a szovjet delegáció a kormány előzetes utasításai ellenére távozott a breszti tárgyalásokról. Az osztrák—német csapatok kihasználták ezt, és február 18-án minden fronton megkezdték a támadást. Ugyanaznap este a párt központi bizottságának ülésén, a „baloldali kommunistákkal” — N. Buharin volt a vezetőjük — folytatott éleshangú vita után, a tagok többsége, Leninnel az élen, állást foglalt a békeszerződés aláírása mellett. Másnap reggel Lenin, mint a kormány vezetője, rádió- gramot küldött a német kormánynak, közölvén, hogy a szovjet kormány kész aláírni a békeszerződést a német feltételek szerint. A német csapatok azonban folytatták a támadást. Február 21-én a szovjet kormány elfogadta a Veszélyben a haza! című dekrétumot. Megkezdődött a Vörös Hadsereg gyors ütemű szervezése és ez a hadsereg aztán feltartóztatta a Petrográd felé nyomuló ellenséget. Február 23-án a német kormány még súlyosabb követelményekkel állt elő. Az ultimátum elfogadására 48 órát adott. El kellett fogadni, és március 3-án a szovjet küldöttség aláírta a breszti békeszerződést Németországgal, Ausztria—Magyar- országgal, Bulgáriával Törökországgal. A „baloldali kommunisták” kalandorpolitikája nagyon sokba került. A szovjetek országa területéből körülbelül egymillió négyzetkilométert elveszített, és több más előnytelen feltételt is vállalnia kellett. Viszont érintetlenül megmaradtak az októberi forradalom alapvető vívmányai, a szovjet köztársaság megőrizte függetlenségét, kikerült végre az imperialista háborúból, hozzáláthatott a gazdaság helyreállításához, a hadsereg megteremtéséhez és a szovjet állam megszilárdításához. Nyolc hónap múlva pedig beigazolódott az, amit Lenin előre látott, hogy a béke Németországgal ideiglenes jellegű. A Németországban lezajlott forradalom megdöntötte II. Vilmos császár hatalmát. Ez lehetővé tette a szovjet kormánynak, hogy érvénytelenítse a breszti szerződést. APN — KS GUMIKEREKES TRAKTOR „Az ötletet a valóság hívta életre..." Egy aranyérmes találmány karrierje öt éve működik 'Egerben a Mobilitás Gazdasági Munkaközösség, amelyet tulajdonképpen egy nem mindennapi találmány hívott életre. Elöljáróban annyit: ez a találmány valóban a népgazdasági igényekhez igazodik, !s egy olyan közösség születését segítette elő, amely az elmúlt öt évben hatvanmillió forintos értéket tudott termelni... Vanya Imre gépészmérnök, aki megkapta a Kiváló Feltaláló arany fokozata címet, így beszél erről: — Egy olyan közúti járműről van szó, amely biztonsággal tud mozogni sínen is. Különösen ott előnyös, ahol iparvágányokon vagonmozgatást kell végezni, s ha szükséges, egy perc alatt lejön a sínről és az úton is elvégzi a feladatát. Erőssége egy húsztonnás mozdonyé, a román gyártmány árának viszont csak huszadrészébe kerül. Kezelése egyszerű, az irányítás minden fülkéből elvégezhető, vagyis mozgatáskor nem kell megközelíteni, nincs baleset- veszély. Az első verzió megszületésében jelentősen közreműködött Farkas András gépészmérnök is. — Kérem, meséljen az MTZ—TRAC karrierjéről ... — Az első konstrukciót 1981-ben készítettük, ma a százötvenediket gyártjuk. Azóta fokozatosan tökéletesítettük, újabb feladatok megoldására tettük képessé. Idén a MÁV tízet rendelt tőlünk, s talán ez a legsikeresebb betörésünk a piacra: megjelent a gumikerekes traktor, amely sínen is jár. A szerelvényt 500 tonnányi súly elhúzására vizsgáztatták, óránként húsz kilométeres sebességre képes, nagyfokú az üzemanyag-megtakarítása. Különösen a gabonaiparban, a bányászatban, a kohászatban és a raktárbázisokban használható fel előnyösen, de a MÁV mozdonyjavító színeiben is célszerű. A gépeket ma már Mosonmagyaróvártól Záhonyig, Bajától Beremendig az egész országban megtalálni. Az üzemek, gazdaságok részéről olyan nagy az érdeklődés, hogy konkrét megrendelésekre gyártják. Piacképessége nemcsak abban rejlik, hogy takarékos, olcsó — hasonló járműve jelenleg a világon csak egy NSZK- beli cégnek van, ám a magyar ennek árának egyhato- da —, hanem mert a szakemberek a kezelési betanításra, a helyszíni szervizre is vállalkoznak. A vállalatok készen kapják a konstrukciót, összeszereléssel már nem kell bajlódniuk. S amiért megnyerte a vevők tetszését: a gépek egyharmad részéhez még sohasem kellett alkatrészt kérni, van olyan is, amely már hatezer üzemórát teljesített, hibátlanul. — Időközben igazodtunk a megrendelők igényeihez, tökéletesítettük termékünket — mondja Vanya Imre. — Gyártunk olyat, amely magyar és szovjet nyomtávon egyaránt dolgozik, s amelyet tízperces szereléssel hótolóval lehet ellátni. Bemutattuk már ,a mozdonyokat vagonokkal összekapcsoló félautomata berendezést. Van, amelyik elölről is tud vontatni, így váltókat lehet megszüntetni. De az igények szerint legalább tíz-tizenöt féle dologra képes, például permetezővé, jégleolvasztóvá is alakítható. — Egyáltalán hogyan született meg az ötlet? — A valóság hozta a szikra kipattanását: a hiány felismerése. Legelőször a MÁV tesztelte a találmányt, aztán időközben jöttek az új ötletek: a BKV hogyan tudja hasznosítani, hiszen villamost és HÉV-et is kell vontatnia, a felső villamos vezetékeket javítania. Ma már ott tartunk, hogy seprővel is felszerelhető, így a MAHART-nál előnyös a tisztításhoz. Jelenleg egy húsztagú kollektíva dolgozik a munkaközösségben : beruházási tevékenységüket a Közlekedési Minisztérium közel 400 millió forintos megtakarításra becsülte. Első műhelyük: té- len-nyáron a szabad ég alatt volt. A második is egy családi ház udvarán... Ennek ellenére már akkor hidraulikus gépeket terveztek, kiviteleztek, felújítottak. Az eddig elért eredmények titkát Vanya Imre így fogalmazza meg: — Az alkotó kollektíva — a szó legnemesebb értelmében — teljes felelősséget vállal a termékekért. Nemcsak óriási tapasztalat, egyedi tudás is kell hozzá. Talán a szemlélet sem mellékes: anyagáron adjuk el a vontatással kapcsolatos konstrukciókat. Nekünk nincs kockázati alapunk: egyik évről a másikra vásároljuk meg az alapanyagokat. Természetesen, ma egy ilyen termékhez kell bizonyos alaptőke, de főképp piacképes ötlet, kitartás, szervezés, műszaki jó szándék. És felelősség. Kockázatot ma csak hatékony csapat tud vállalni. Nagyon remélem, hogy nem csökken a vállalkozói kedv. Bízom benne, hogy ezt a gépet még unokáink is fogják javítani, tökéletesíteni... Mikes Márta Rába-teherautók Kínának Megkezdődött a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban azoknak a teherautóknak a gyártása, amelyek kínai piacra ke. riilnek. Ebben az évben 295 darab K—26-os billenőteknős teherautót szállítanak. A képen: szerelőszalagon készülnek a teherautók (MTI-fotó: Matusz Károly — KS! Bővülő gyorsétkező-hálózat A közeljövőben több vidéki városban is megnyílnak a City-grill üzletek, az egységes kiképzésű gyorsétkezőhelyek, ahol azonos technológiával készítik és azonos csomagolásban áru sítják a hamburgereket, és egyéb könnyen, gyorsan fogyasztható ételeket. A Taverna Vendéglátó Vállalat hét City-grill üzletet működtet a fővárosban, s ezek, a forgalomból ítélve egyre népszerűbbekké válnak, hiszen gyors, kényelmes, s nem utolsósorban viszonylag olcsó étkezési lehetőséget biztosítanak. A vállalat a saját fejlesztésű üzlettípus licencét felaján lőtt:/, megvételre vidéki ven déglátó vállalatoknak, s az eddigi érdeklődés alapján várható, hogy az elkövetkezendő években az országban széles körben elterjed a City-grill üzlethálózat. A megkötött szerződések értelmében Szántódon, Kaposvárott, Sopronban, valamint Ózdon jövőre megnyílnak a gyorsétkezők, s a vállalat további tárgyalásokat folytat békéscsabai, s több Balaton környéki, Baranya megyei. Tolna és Győr-Sopron megyei vendéglátó vállalattal, illetve kereskedelmi céggel. A szerződések értelmében hamburgert, különböző kolbászféléket, réteseket, valamint üdítőitalokat és sört valamennyi gyorsétkezőben árusítanak majd, de alkalmazkodva a helyi igényekhez, a választékot bővíthetik is. A felhasznált anyagok, a technológia, valamint az üzlet berendezése egységes lesz mindenütt, s ahol az alapanyag-ellátást nem tudják megoldani, ott a Taverna félkésztermékek szállításával segít partnereinek. Gyulai szőttes külföldre Az idén már termékeinek csaknem a felét külföldi megrendelőknek készíti a Gyulai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet, s a kivitel évről évre emelkedik. A nyugat-európai piacokra a gyulai szőnyegek, kötött, szőtt és varrt népművészeti termékek harminc százaléka kerül; a szövetkezet tőkés kiviteli termelése komoly visszaesés után érte el most az évtized eleji szintet, a vásárlókat, főként új termékekkel nyerték visz- sza. •A félezer embernek munkát adó, az idén harmincéves szövetkezet árbevétele — ami ez évben meghaladja az ötvenmillió forintot — öt esztendő alatt másfélszeresére nőtt, miközben a létszám másfél százzal csökkent. Az alkalmazásukban állók kétharmada a környező falvakban bedolgozóként végzi a munkáját, a foglalkoztatottak ötödé nyugdíjas, s félszáz megváltozott munkaképességű dolgozónak is kenyeret ad a szövetkezet, amely a népi kismesterségek művelése, a hagyományőrzés mellett így a környék foglalkoztatási feltételeinek javításában is számottevő szerepet játszik. (Fotó: Pesti Erzsébet)
