Népújság, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-03 / 233. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII évfolyam, 233. szám ARA: 1987. október 3„ szombat 2,20 FORINT KGST-ülésszak Moszkvában Október 13-án Moszkvában megkezdődik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 43. (rendkívüli) ülésszaka. A megállapodásnak megfelelően az ülésszakot a KGST-tagországok kormányfőinek szintjén tartják meg A magyar küldöttséget Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke vezeti. Tanácselnöki értekezlet AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A VÁROSSZÉPÍTŐK ÖT ÉVE Megsokszorozott egri iorintok Amikor az egyesületalapitásra lehetőség nyílott, a városvédők országszerte az elsők között szövetkeztek. A lakóhely szépítésének igénye ott lappangott városaink, községeink sok polgárában. A tenniakarás az öntevékeny szervezeti formában gyorsan kibontakozott. A pezsdüiés nem kis részben Ráday Mihály szívós és elszánt propagandamunkájának volt köszönhető, aki kamerájával felbukkan mindenütt, ahol Pállasz Athéné kezéből kilopják a lándzsát. Sikeres emberek öt esztendeje nem volt szép, termést nevelő tavaszunk, termékeny — aszálytól, jégtől mentes — nyarunk, így gazdag őszi betakarításunk sem. Közepes vagy gyenge termés- eredményeink okait elemezve — bármennyire is szigorú mércével mérjük hibáinkat, — az elemi csapások mindenképpen az élre kerülnek. Hallgatni róluk hogyan is lehetne, amikor Tokaj szőlővesszein az idén nem lesz szüret és hazánk történelmi borvidékeit számba véve, úgyszólván kivételezettek lettünk annyiban, hogy tájvidékünket „csupán” félig tette tönkre az időjárás. Azzal törődjünk, amiben magunk is tehetünk valamit! — Gondolom, nem vitatkozik senki e mondás fölött. mint ahogy azon sem, hogy a természet, az elemi csapások ellen ez ideig édeskeveset tehettünk és a pusztító jég ellen bizony nem volt hatásos sem a harangszó, sem a jégágyú. A továbbiakban kár is lenne a nem magunk okozta bajainkon füstölögni, inkább azon érdemes eltűnődni, hogy megyénkben — némely gazdaság, hasonló helyzetben is kivágta a rezet és mind a növényi kultúrákban, mind az állattenyésztésben kiugró, szép eredményekkel dicsekedhet. Vallatóra fogva az illetékeseket kiderül, hogy ahol időben és „különös gonddal” szántottak, vetettek, arattak, öntöztek, trágyában, vegyszerben megadták a földnek a magáét, ott birkózni tudtak a szárazsággal, talán még a fagyokkal is. Emberi tényezők! Sorsfordulásunk napjaiban sokat halljuk e két szót. de tartalmát még nem mindenütt értik, pedig — ha hisszük, ha nem — ezen fordul meg a jövőnk ! A természeten és az emberen kívül nincs harmadik tényező, amellyel számolni kellene, mert a viszonyokhoz való igazodás már megint csak rajtunk, embereken múlik. Éppen úgy, mint az, hogy miként, milyen gondosan végezzük el a következő hetekben az őszi betakarítást. azokat a mezőgazda- sági munkákat, amelyek a legoptimálisabb időben válnak a .leghatékonyabbakká. „Eridj traktoros, szánts, vess!” Ez ma már kevés, nem járható út. Hol. hogyan, mikor, mennyit, milyen arányban, milyen piaci szükséglet szerint és előrelátással? E kérdések eldöntésére ugyanis már előrelátó fejek, értelmes szakemberek, mező- és közgazdászok, kutatók, prognosztikusok kellenek. Olyanok, akik kihasználva a legalkalmasabb órákat, napokat, döntenek és intézkednek. A szakmunka pedig nem most, majd jövőre méretik meg, amikor újra magtárakba kerül a termés és hordókba a bor. Hiába! A sikeres gazdálkodáshoz sikeres emberek kellenek ... Szalay István Eger mindig is nevezetes volt lokálpatriótáiról. Így érthető, hogy gyorsan megalakult a városszépítő egyesület. 19S2. december 8-a a nevezetes dátum, így nemsokára itt az ötéves jubileum. Jó alkalmat kínál ez a visz- szapillantásra. A krónikás dolga nem nehéz, mindössze lajstromba kellett szednie a városszépítők keze nyomát viselő alkotásokat, melyhez segítséget a mindentudó gazdasági vezető. Pusztai Lászlóné adott. „Feladatunk, hogy a városi tanács munkáját támogatva, a város polgárainak érdekeit szem előtt tartva föltárjuk, megvédjiik. szépítsük környezetünk műve. lödéstörténeti értékeit, ápoljuk a város hagyományait, segítsük a városkép szebbé és gondozottabbá tételét" — szól az ars poetica, melynek szellemében megkezdték a toborzást. 1983 az erőgyűjtés éve volt. igyekeztek megnyerni terveiknek a lakosságot, az állami és társadalmi szerveket, a vállalatokat és szövetkezeteket. 1984-ben már konkrét tettek bizonyították e szervezőmunka eredményességét: ekkor állították fel a bazilika és a főiskola között az Öntödei Vállalat és a Pa- rádsasvári Üveggyár kandelábersorát, és ebben az évben helyezték vissza a négy szépen restaurált szobrot a Gárdonyi Géza gimnázium pilléreire. Társadalmi munkában rendibe hozták a Ró- kus-temető és a Rácz-temp- lom környékét, és ezt azóta is évente megismétlik. 1985- ben indították el a mélyépítő vállalat kertészetével közösen a szintén minden tavasszal ismétlődő virágosí- tási akciót. Olcsón kínálják a Csebokszári-lakótelepen a dísznövényeket, remélve, hogy sokan vállalkoznak az ültetésre. A szépítő kedvvel nincs is baj, de valahogy nem akarnak szárba szökni ezek a fácskák, bokrok és virágok. És ebben gyaníthatóan nem azok a hibásak, akik megvásárolják, földbe dugják és öntözik a palántákat. . . Ugyancsak 1985-ben állították fel nyughelyén, a Rókus-teme- tőben a hírhedt mátrai betyár, Vidróczki Marci kopjafáját. Ekkor alakult meg Valuch István apátkanonok vezetésével a műemlék- és várostörténeti bizottság, melynek első ténykedése volt, hogy összegyűjtötte az 1879- es nagy árvíz emlékeztető tábláinak adatait. 1986 legnagyobb eredménye az István-kút felállítása volt. Ezt Wild László, budapesti építész tervezte a kis szobor köré, mely egykor a Kossuth utca egyik kis házában állott. A város kisiparosai Víg Zoltán kőfa. ragó vezetésével szinte anyagi ellenszolgáltatás nélkül végezték el a szakmunkákat: nevüket tábla őrzi. Nyolcszázezer forint helyett 200 ezerbe került így a kút, mely hangulatos színfolt, fáradt turisták szomjoltó forrása az Antikvárium oldalán, Igaz, ehhez az egyesület elnökének, dr. Bodó Sándornak kellett „alászáll- ni” a vezetékhez, és megnyitni a csapot, miután meggyőzték a vízhiánnyal küzdő város elöljáróit: csordogáló víz nélkül egy kút semmit sem ér. Ugyancsak tavaly kerültek helyükre a bazilika oldalánál világító kétágú kandeláberek és a két pásztorbotlámpa is, vala- mint ekkor végezte el Huszthy Zoltán karnagy síremlékének felújítását Király Róbert, a Rákóczi-em- léktábláét pedig az építőipari ktsz kőfaragói. 1987 legnagyobb vállalkozása. az Érsek-udvar visz- szaalakítása barokk kertté, többször is késedelmet szenvedett, de a napokban felgyorsult a munka. A város- szépitők azt szeretnék, ha még az idén helyükre kerülnének őrsi Károly tervei szerint a növények és Sárkány Kata kerámiavázái, ahogy régi helyén áll újra a Ráckapu téri Mária-szo- bor, melyhez készül már a harangláb is. A következő év tervei felől csak a december eleji közgyűlés után lehet biztosat mondani, hiszen a tagság ötletei formálják majd ezeket. Az eddigi eredmények mindenesetre bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a lakóhely szeretete tettekben megnyilvánuló hatóerővé válik, ha nem formális társadalmimunka-f elhívásokkal próbálják életben tartani, hanem megfelelő fórumot biztosítanak a tettre- kész, elkötelezett embereknek. Az egyesület jelenleg 400 egyéni tagot, 82 közösséget számlál, emellett számos gazdálkodó egység igencsak kézzel fogható segítségére számít. Ennek a bázisnak köszönhető, hogy a városi tanács támogató forintjai megsokszorozódnak a városszépítők munkája nyomán. Ez sem kis nyereség, de talán még fontosabb, hogy ember- arcúbbá. európaibbá válik Eger, szebb otthonná és vendégcsalogatóbb idegenforgalmi központtá. Koncz János A főváros, a megyék és a megyei jogú városok tanácselnökei tartottak értekezletet pénteken a Parlamentben. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala szervezte eszmecserén részt vett és felszólalt Grósz Károly, a kormány elnöke. A tanácskozáson — amelyet Horváth István, a Minisztertanács elnökhelyettese vezetett — a tanácsi gazdálkodás időszerű kérdéseiről, az 1988. évi terv és költségvetés tanácsi vonatkozású elemeiről szóltak a résztvevők. A felszólalók egyöntetűen támogatásukról biztosították a kormány munkaprogramját, kiemelve, hogy az állampolgárokkal a legtöbb vonatkozásban kapcsolatban álló államhatalmi, állam- igazgatási szerveknek, a tanácsoknak a társadalmi közös kiadások csökkenése miatt az eddigieknél is több feszültségre kell számítaniuk. Ezért is kérték: hiteles információkkal, a kellő időben nyújtott tájékoztatókkal vegyék elejét annak, hogy az állampolgárok — az ismeretek hiányából fakadóan — a tanácsokat tegyék felelőssé a beszűkült lehetőségek miatt. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke időszerű kormányzati intézkedésekről tájékoztatta a tanácsi vezetőket. Az értekezlet Horváth István zárszavával ért véget. Ülést tartott a SZOT elnöksége Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testület előterjesztést vitatott meg az új tagdíjrendszer bevezetéséről. A Magyar Szakszervezetek XXV. kongresszusa hozott határozatot a 30 éve fennálló tagdíjrendszer egyszerűsítésére és korszerűsítésére. A személyi jövedelem- adó bevezetésével lehetségessé, de szükségessé is válik a tagdíjfizetés új alapokra helyezése. Az Országgyűlés elfogadta a szakszervezeteknek azt a javaslatát, hogy a kifizetett tagdíj ne képezze á jövedelem részét, így az után nem kell személyi jövedelemadót fizetni. Az elnökség által megvitatott tervezet olyan tagdíj- rendszer bevezetését javasolja, amely biztosítja. illetve fokozatosan bővíti a tagság részére eddig nyújtott juttatásokat; erősíti az- alapszervezetek pénzügyi stabilitását; a szakszervezeti tagságnak nem jelent többletterhet: továbbra is fenntartja a mozgalom anyagi függetlenségét. Ezeknek a követelményeknek a tagdíjrendszer akkor tud. megfelelni, ha a tagok főfoglalkozású munkaviszonyukból származó, a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló havi keresetük és az esetleges táppénz együttes összegének megközelítőleg egy százalékát fizetik tagdíjként. AZ SZVT ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETE FELSÖTÁRKÁNYBAN Tudományos egyesület a kibontakozás programjáról A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság társadalmi aktivistái, vezető tisztségviselői évente egy alkalommal találkoznak, hogy a megyékben, a különböző szakosztályokban folyó munkájukról tapasztalatokat cseréljenek. Vállalatok, intézmények vezetői, a gazdasági élet irányító posztjain dolgozók, aítik feladatokat vállalnak az egyesületben. Tanácskozásuknak most különleges aktualitást ad, hogy a stabilizációs és kibontakozási programról nemrég szavazott az Országgyűlés, így ennek alapján sok tennivalóról dönthetnek frissen együtt. Az idei országos értekezlet vendéglátója a Heves megyei szervezet, helyszíne, a KISZ felsőtárkányi oktatási központja. Pénteken, délután, mintegy százötven résztvevő előtt nyitotta meg az ülést dr. Asztalos Miklós, a megyei pártbizottság titkára, az SZVT megyei elnöke, majd Maróti Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese köszöntötte a résztvevőket és mutatta be Heves megyét a vendéglátók nevében. Az országos értekezleten ott volt dr. Tóth János, a MTESZ főtitkára és dr. Kovács Jenő. a MTESZ megyei szervezetének elnöke is. A köszöntő szavak és egy hangulatos, megyénket bemutató rövidfilm megtekintése után, dr. Trethon Ferencnek, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság elnökének tájékoztatóját hallgatták meg a résztvevők a kormány kibontakozási programja fogadtatásáról a tudományos egyesületekben. Ismert, hogy a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, közöttük az SZVT is, fontos teendőket tartalmazó ajánlásokat juttatott el a kormányhoz a parlamenti vita előkészítése során. Ezek jó része beépült a kibontakozás programjába, egyúttal feladatokat is adva a társadalmi szervezeteknek. Elsősorban az információcserében, a továbbképzések szervezésében, a szakemberek munkájának elismertetésében lehet fontos szerepük az egyesületeknek. A tájékoztató után dr. Polonkai János, az SZVT főtitkára számolt be a szervezet tevékenységéről, munkaprogramjainak teljesítéséről. Elmondta, hogy sok fontos témában rendeztek továbbképzéseket vállalati szakemberek számára, s a minőség a megújulás, a jó tapasztalatok szélesebb körű cseréje érdekében bővítették nemzetközi kapcsolataikat Is. A beszámolót estig tartó vita követte, ahol a megyék képviselői .adtak tájékoztatást munkájukról, mondták el véleményüket a szervezet munkaprogramjáról. Értékelték az SZVT vezetési szakosztályának tevékenységét is. Ma országos elnökségi üléssel folytatódik az értekezlet, ahol várj hatóan elfogadják a következő év tennivalóinak tervezetét. A bazilika előtti egyik pásztorbot- lámpa Az első nagy vállalkozás: a főiskola előtti kao^ deláberspr
