Népújság, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-16 / 244. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII évfolyam, 244. szám Ara: 1987. október 16., péntek 1,8« FORINT A győzők Mezey György és Vere­bes József ... Két agyon­dicsért és agyongyalázott, a menyországot és a pok­lot is egyaránt megjárt szö­vetségi kapitány, két, egy­mással szöges ellentétben álló mentalitású, vérmér­sékletű ember. S mégis, ha közelebbről megvizsgál­juk a dolgot, láthatjuk, van közöttük némi hasonlóság, hiszen törekvésük, elgon­dolásuk — legalábbis egyet­len ponton — megegyezett. Miről is van szó? Mezey nyíltan meghirdette azt a nrogramot, hogy a nemze­ti tizenegy kialakításánál csakis azokra a futballis­tákra támaszkodik majd, akik úgynevezett „győző” típusúak, sikerorientáltak, vagyis akik számára csak a jó eredmény elfogadha­tó. A „Mágus” pedig — az oly sokszor leírt, elmondott öltözőbeli fanatizálással, szuggerálással stb. — szin­tén hasonló karakterű já­tékosokat akart faragni fiaiból. Olyan csapatot, amely feltétlenül bízik ab­ban, hogy jobb az ellen­félnél, amely elképzelni is nehezen tudja, hogy vesz­tesként hagyja el a pá­lyát. Persze, már hallom is a kérdést: na, jó, jó, de meny­nyi valósult meg mindeb­ből? Való igaz, nem a leg­több, mert az átmeneti di­csőséget menetrendszerű­en a fájó vereségek, ku­darcok követték. Azonban ezzel együtt is — anélkül, hogy a mesterek fogadat- lan prókátora lennék — azt állítom: e tekintetben nem jártak rossz úton, hi­szen aligha vitathatja va­laki, hogy remegő lábú, „liftező” gyomrú játékosok­kal nem lehet komoly csa­tákat nyerni. Mindezek a gondolatok miniszterelnökünk ország- gyűlési beszédét hallgatva jutottak az eszembe. Sza­vaiból újfent kiderült, hogy országunk, tízmilliós csa­patunk igen nehéz, rendkí­vül fontos küzdelem előtt áll. A tét óriási... Most kell mozgósítanunk az ösz- szes energiánkat, mert ja­vításra aligha lesz módunk. A feladatot csakis abban az esetben oldhatjuk meg, ha valamennyien közösen dolgozunk az azonos célért. Mindenkire szükség van, legyen az akár briliáns tsdhnikájú „játékos”, vagy pusztán „szürke” húzóem­ber. Tisztában vagyok azzal, hogy önbizalmunk az utób­bi időszakokban erősen megtépázódott, hisz sikere­ket csak hébe-hóba köny­velhettünk el. Miért? Az okok sokfélék. Kétségtelen, hibákat is követtünk el, meg aztán nem is hajtot­tunk mindenkor annyira, amennyire kellett volna, s olykor-olykor a szerencse is elpártolt tőlünk. Más taktikával, más felfogással kell tehát megpróbálkoz­nunk, s akkor bizonyára az eredmények sem ma­radnak el. S még egy — nem ke­vésbé lényeges — feltétel szükségeltetik. Az, hogy mindnyájan higgyünk ön­magunkban, a többiekben és a nyerésben. Mert győz­ni csak az győzhet, aki bí­zik ebben, s aki akarja is ezt. Sárhegyi István Kádár János hazaérkezett Kínából Fokozott felelősséggel a tüzek megelőzéséért Kádár János csütörtökön hazaérkezett Kínából. A képen: az érkezés utáni percek a repülőtéren (Népújság-telefotó — Manek Attila felvétele — KS) Kádár János, a Magyar nista Párt Központi Bizott­Szócialista Munkáspárt fő- ságának meghívására októ­titkára, aki a Kínai Kommu- bér 10. és 14. között hivata­los baráti látogatást tett a Kínai Népköztársaságban, csütörtökön hazaérkezett Bu­dapestre. Kíséretében volt Övári Miklós, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Kótai Géza, a KB Külügyi Osztályának vezetője, Medgyássy Péter pénzügyminiszter, a Közpon­ti Bizottság tagjai, és Iván László, hazánk Pekingi nagy­követe, aki állomáshelyén maradt. Kádár Jánost és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Lá­zár György, az MSZMP fő­titkárhelyettese, Szűrös Má- lyás, a Központi Bizottság titkára, Várkonyi Péter kül­ügyminiszter, Kamara János belügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai, Urbán La­jos közlekedési miniszter és őszi István, a KB Külügyi Osztályának helyettes veze­tője fogadták. Jelen volt Csen Csi-liu, a Kínai Népköztársaság buda­pesti nagykövetségének ideig­lenes ügyvivője. Sajtótájékoztató a megyei tűzoltó-parancsnokságon A hivatalos adatok ugyancsak elszomorítóak. Az el­múlt jöt év alatt hazánkban mintegy 50 ezer tűz oko­zott 4,6 milliárd forintos kárt Pontosan 881 ember halt meg, háromezernél is több a sebesültek száma. Az évtized első esztendejéhez képest 30 százalékkal több esetet jegyeztek fel. Megyénkben a statisztikák az országos átlaghoz viszonyítva kedvezőbb képet ad­nak. Köszönhető ez a tűzmegelőzésben végzett szívós munkának, a hatékony felvilágosításnak. Hagyomá­nyosan Hevesben szeptemberben tartják a tűzvédelmi hónapot, amelynek kapcsán a jelenlegi helyzetről tá­jékoztatták a megyei tűzoltó-parancsnokságon szőkébb hazánk ma megjelenő lapjainak képviselőit A megyei parancsnok, Lu­kács Béla tü. ezredes,, a he­lyettese, Simándi Gyula tü. százados és a tűzmegelőzési csoport irányítója, Légrádi Lajos tü. őrnagy beszámoló­jukban először az idei té­nyekkel szolgáltak. Kilenc hónap alatt összesen 640 al­kalommal riasztották tűzol­tóinkat. Ebből sajnos elég sokszor vaklármának bizo­nyult a segélykérés. Épp ezért nem árt tudni, a „ját- szadozókat” szabálysértési bírsággal sújthatják. Együt­tesen egyébként csaknem 14 millió forint érték vált a lángok martalékává, s ez a szám bizony nőtt a tavalyi­hoz képest. Az is igaz ugyanakkor, hogy a meg­mentett érték meghaladta a 120 milliót. A legsúlyosabb idei ese­tek között tartják számon a Füzesabony határában bekö­vetkezett balesetet február 6-án, amikor egy gyorsvo­nat és egy tartálykocsi ka­rambolozott. Ugyanígy a nagy veszteség rovatban könyvelhették el a március 12-én pusztító tüzet a Bél­apátfalvi Cementgyárban. Az anyagi kár itt elérte az öt­millió forintot. Kétmillió ment veszendőbe, amikor szeptember 4-én a Gyöngyö­si Mátrakincse Tsz sertés­telepe gyulladt ki. A keletkezési okok között leggyakoribb a dohányzás, ősszel, de főleg télen igen sokszor a tüzelő-, fűtőberen­dezések szabálytalan hasz­nálata idéz elő tüzet. Szin­tén gyakori a hibás elektro­mos berendezések miatti kár­ral járó eset. (Folytatás a 2. oldalon) Ez még szerencsére csak gyakorlat (Fotó: Szántó György) Németh Károly Újpestre látogatott Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnö­ke csütörtökön a főváros IV. kerületében, a csaknem 120 ezer lakosú Újpesten tett látogatást, egész napos prog­rammal. A program a reggeli órák­ban a kerületi pártbizottság székházában kezdődött, ahol a városrész párt- és állami vezetői, Káder Gyula, a ke­rületi pártbizottság első tit­kára és Fekete János ta­nácselnök fogadták a vendé­geket. Németh Károlyt a házi­gazdák ezután városnézésre invitálták: először a kerüle­ti tanácsháza szomszédságá­ban fölépített új piaccsar­nokba, üzletsorhoz, ahol jó néhány árussal és több vá­sárlóval elbeszélgetett az El­nöki Tanács elnöke. A látogatás következő ál­lomása a nemrég megnyitott „Koktél kisáruház” volt, ahol az élelmiszertől az iparcik­kekig úgyszólván mindent megvásárolhat az újpesti közönség. Méghozzá — s ezt Németh Károly is megje­gyezte — kulturált körül­mények között, elérhető áron. A kerület távolabbi ré­szébe. Káposztásmegyerre is ellátogatott Németh Károly, s megismerkedett — egye­bek között — a másfél éve működő Babits Mihály Gim­názium munkájával. Délután Németh Károly a kerületi tanácsházán Újpest állami és társadalmi szer­veinek . vezetőivel, ország- gyűlési képviselőivel talál­kozott, majd a kerületi párt­végrehajtó bizottság tagjai­val folytatott eszmecserét az egyik körzeti párthelyiség­ben. (MTI) A Spanyol Számvevőszék delegációja megyénkben Csepelyi Károly megyei NEB-elnök a népi ellenőrzésről ad tájékoztatót (Fotó: Perl Márton) A Spanyol Számvevőszék elnöke, Fernandez Pirla, vezető munkatársainak tár­saságában, csütörtökön dél­előtt Egerbe látogatott. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság meghívására ha­zánkban tartózkodó delegá­ciót az országjárásra elkí­sérte Dobos István a KNBB elnökhelyettese is. A vendégeket Schmidt Re­zső, a megyei tanács elnöke és Csepelyi Károly, a Heves Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke fogadták. Köszöntés után a megyei tanács elnöke előbb szű- kebb hazánk gazdaságáról adott tájékoztatást a láto­gatóknak, majd az államigaz­gatásba engedett számukra bepillantást. Szelt — töb­bek között — a közös ta­nácsok helyi működéséről, az elöljáróságok munkájá­ról. Elmondotta, hogy tele­püléseinken csupán a leg­utóbbi esztendőben hozzá­vetőlegesen egymilliárd fo­rintos tanácsi fejlesztés tör­tént, s a középtávú tervidő­szak végére várhatóan 9500 új lakás gazdagítja a hely­ségeket. Tájékoztatójában kitért az oktatásügyre, s részleteseb­ben is bemutatta a küldött­ségnek Egert. Az alapításá­nak immár ezredik évfor­dulója felé közelítő megye- székhely történelmét érint­ve utalt a török kori emlé­kekre, s megemlítette a vár visszafoglalásának idei tri- centenáriumát. Hosszasab­ban is időzött a város je­lentős idegenforgalmánál, s egyidejűleg beszélt az egész megye iránt megnyilvánuló élénk hazai, külföldi érdek­lődésről. Ezzel összefüggés­ben is szólt a további taná­csi törekvésekről, település­fejlesztési elképzelésekről, a hagyományőrzés széles körű megnyilvánulásáról. A vendégek élén érkezett számvevőszéki elnök külö­nösen ez utóbbiakat hallgat­ta figyelemmel, mert — mint kiderült a találkozón — közel áll hozzá az ide­genforgalom is Bizonyságul meglehetősen alapos ismertetést is adott mindjárt hazáia turizmusá­ról. Ennek során beszélt ar­ról. hogy Spanyolországban tulajdonképpen a 30-as évek­től emlegethetik az idegen- forgalom fejlődését. A lát­ványosabb vendégfogadást akkoriban inkább még csak a panziók, egyszerűbb szál­láshelyek jelentették, s az 50-es években kezdődött na­gyobb „robbanás” az ide­genforgalomban. Napjaink­ban az I—Hl. osztályú fo­gadók, s az egy-ötcsillagos hotelek egész sora várja már az érkezőket, s főleg a tengerparti vendégjárás az igazán számottevő. Ugyan­ekkor jelentős a téli turisz­tika is. Az ágazattal ma külön minisztérium — pon­tosabban : részminisztérium — foglalkozik, s nagy sze­repe van abban, hogy je­lenleg minden spanyolra „másfél” külföldi jut, s a statisztikában ez a szám az idén sem csökkent 1.25 alá. Mindezek mellett, termé­szetesen a szigorúbban vett szakmai kérdések is szóba kerültek a delegáció látoga­tásakor. Csepelyi Károly szervezeti, módszerbeli té­mákkal folytatta a beszél­getést. A látogatók tudomá­sára hozta, hogy mindenna­pi munkájukat megyénk­ben összesen 1300 népi ellen­őr segíti, társadalmi tiszt­ségviselőik a legjobib szak­emberek közül kerülnek ki, függetlenített állásban csu­pán 10-en vannak. Az ak­tivisták fele párton kívüli, még a megyei bizottság tag­jainál sem kötelező a párt­tagság. Ellenőrzéseik több­nyire helyi kezdeményezé­sű jellegűek, kisebb rész­ben kapcsolódnak országos célprogramhoz, s tapasztala­taikat utóvizsgálatok is kö­vetik. Érdeklődésük aktuá­lis témákhoz kapcsolódik, ugyanekkor hivatalos mun­katerveiken túl lakossági be­jelentésekkel, panaszokkal is foglalkoznak. Évente 250— 300 érkezik ezekből, zöm­mel olyan ügyek, amelyek korábban már más fórumo­kat is megjártak. A testüle­teknek széles körű a me­gyei kapcsolatuk, jó az együttműködésük a sajtóval, egy-egy tanulságosabb, ér­dekesebb esetről így az új­ság is rendszeresen beszá­mol a nagyközönségnek. Az eszmecserét követően a delegáció rövid városné­zésen vett részt, majd To­kajba kirándult. Spanyol vendégeink a késő délutáni órákban — megyénkbe visz- szatérve — az egerszalóki termelőszövetkezetet is meg­tekintették, ahol — prog­ramjuk végét jelentve Csor­ba László elnök a közös gazdaság tevékenységével ismertette meg őket és a még társaságukban lévőket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents